Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-28 / 349. szám
^oštarina plačesa n goto vom Ära e?y és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXIV. évfolyam Subotlca, FENTEK, 1923 december 28. 349. szám fccgjeieuit: minden reggeli ünnep után és hétfon délben TELEFON SZÁM« Kiadóhivatal 3-58, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár ce^yedévre 135 dinár SZLKhESZlLShGt Kralja Aiexamlra-uíica 4 szám a iát t Eiađolnvatah Kralja Alexandra-ulica 1 (Lel'oach-pa’.ota) Az állampolgárság Az állampolgárságról szóló törvénytervezet a karácsonyi ünnepek alatt került a nyilvánosság elé. Sok elintézetlen kérdés, meg nem nyugvó gond várta az állampolgárság uj és törvényes rendezését, mely az utódállamok között az SHS. királyságban váratott legtovább magára. Amint a kivonatos ismertetésekből látszik, az állampolgársági törvény tervezetének ama rendelkezései, melyek a vajdasági magyarokat a legjobban érdeklik, a trianoni békeszerződés vonatkozó megállapodásain nyugosznak. Ez természetesen nem kifogásolható annál kevésbé, mert nem mondhatunk le arról a követelésről, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó egyéb törvényes rendelkezések is hűségesen feleljenek meg azoknak a nemzetközi szerződéseknek. Ámde a trianoni szerződésiek az állampolgárságról szóló rendelkezései nem ruházhatók föl olyan tartalommal, hogy az államhatalom csak azoknak adhatja meg az állampolgárságot, akik részére a békeszerződés megadni rendeli. A törvénytervezet szerint minden SHS. királyságbeli lakos hét évi itt tartózkodás után kérheti az állampolgárság kötelékébe való felvételét. A most, vagy ezután ideköltözőkre nézve ez a hét éves időtartam az egyesülés napjától, 1918. december elsejétől számit. A törvénytervezet legsérelmesebb intézkedése az, hogy azokra nézve, akik az egyesülés napja előtt már több mint hét évig állandóan az SHS. királyság mai területén éltek, az állampolgárság elnyerésére jogalapot teremtő itt-tartózkodás idejét szintén az egyesülés napjától kívánja számitani. Vannak többen, akik husž-harminc éve ezen a terüle ten .élnek s nem ismerik el őket jugoszláv állampolgároknak, mert mint volt köztisztviselők, nem tudják okirattal igazolni a magyar községi törvénynek az illetőségre nézve megszabott valamennyi fel tételét. Vannak derék tagjai a társadalomnak, akik 1910 előtti időtől kezdve itt élnek, itt teljesítik polgári kötelességeiket, hasznos és feddhetetlen munkával gazdagítják a nemzeti közösséget, akiket 10 — 15 éves itt tartózkodásukon túl ide köt családjuk, kenyérkeresetük, existenciájuk, akiknek ingatlanuk, üzletük van itt s akik — ha törvény l^sz a tervezetből — kezdhetik számolni a napokat, hogy a tiz tizenkét év után kezdődő hét év mikor telik le újra. Az állampolgárság ma nem mezítelen jog, nem dekórum, nem díszruha. Akinek nincs állampolgársága örökké érezheti maga fölött a legkeservesebb bizonytalanság kétségét, hogy mikor vonják be iparengedélyét, mikor zárják be üzletét, mikor veszik zár alá birtokát s mikor utasítják ki az ország területéről. Az állampolgárság elismerésének megtagadása existenciálcat törhet össze családokat sodorhat katasztrófába s életsorsokat téríthet ki munkába és megelégedésbe beágyazott pályáidból. Ha most, amikor a megmozdulás nehezebb s az uj hajlékalapitásnak sokkalta nagyobb akadályai vannak mint ezelőtt, az eddig hatályos törvények négy éve helyett hét évet követelnek meg az állampolgársági jog megadásánál, legalább ne tegyenek az években ilyen igaztalan különbséget. Akik hét évet töltöttek mér ezen a területen s ma is itt laknak s a hét évi itt tartózkodás bizonyságán túl még külön is dokumentálják, hogy ennek az országnak állampolgárai akarna]; lenni, azoktól ne tagadják meg az állampolgárságot s ne kifogasotják azt a hét esztendőt, ami talán egészben a háború előtti időre esett s aminek jogcímét a háború alatti s a háború utáni itt tartózkodás kétségtelen világoságga! bizonyítja. Pár héttel ezelőtt vált ismeretessé a romániai uj állampolgársági törvény tervezete, mely mindenkinek megadni kívánja az állampolgárságot, akinek a trianoni békeszerződés életbelépése idején állandó lakása volt Románia területén s más ország javára nem optált. Úgy gondoljuk, az SHS. királyság kormányzata nem lehet a jogokban olyan szűkmarkú, hogy a romániai közszellemmel való összehasonlítás ne az ő javára üssön ki. Mert ki tudná azt megmagyarázni, hogy miért csak esztendők múlva nyerje el az állampolgárságot az a vajdasági kereskedő, aki már tizenöt év óta itt él, amikor az az erdélyi kereskedő, aki 1918 nyarán költözködött a mai Románra területére, Hrtar romén állampolgár? A demokraták a tartományi önkormányzat kiszélesítését követelik Pribicsevics közeledése a radikális-párthoz — Elsimult a részleges kormányválság — Bűnvádi eljárás készül Radics ellen Beogradból jelentik: A Gergelynaptár szerinti karácsony a pravoszláv Beogradban nem állította meg a politikai szélmalom kerekeit. Sőt a túlnyomóan katolikus országrészek sajtójának 3—4 napos pihenője alatt mintha még fokozottabb élénkséggel folytvolna a munka az országkormányzás műhelyében. A kormány naprólnapra ülésezett, sőt kedden a nappali minisztertanácson kívül váratlanul éjjeli tanácskozásra is összeültek a kormány tagjai. Egyik legfontosabb eseménye az elmúlt napoknak a részleges kormányválság elsimulása volt. A válság kiszélesedéséről elterjedt hírek úgy látszik kellemetlenekké váltak a kormánynak és igy Pasics sietett a lemondott két minisztert visszahívni kormányéba. Uzunovics építésügyi miniszter megbántott hiúságát igy a kormánypárt hivatalos lapjában megjelent „autentikus helyről" származó kommünikével elégítik ki, amely szerint az általa sérelmezett kormánynyilatkozat nem dezavuálta Uzunovics miniszter korábbi nyilatkozatát a horvót árvízkárosultak ügyében, fankovics közlekedésügyi miniszter pedig kommüniké nélkül is feladta ellenállását és szintén visszavonta lemondását. A szerdai minisztertanácson Uzunovics már részt is vett, fankovics Veiizár azonban nem, mert távol volt a fővárostól. Miniszteri nyilatkozat a nemzetiségi kérdésben A közlekedésügyi miniszter egyébként néhány nappal ezelőtt a Titel-Orlovát-i vasút megyitása alkalmából a radikális párt egy részének a nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontjára élesen rávilágító kijelentéseket tett. Egy bácskai német község küldöttségét arról oktatta ki a miniszter ur, hogy a németeknek, ha valóban államhü elemek „az államfenntartó" pártokban, a demokraták vagy a radikálisok között van a helyük és csak önmaguknak ártanak, ha a német pártot fenntartják. Ilyen mereven, a nyilvánosság előtt csak Pribicsevics Szvetozárnak volt bátorsága a nemzetiségi pártok létjogosultságát megtagadni. A tisztviselők előlege A kormány gyakori tanácskozásainak az utóbbi napokban két főtárgya volt. Az egyik a tisztvi selöknek nyújtandó előleg, a másik Radics Istvánvisszatérésének kérdése. A tisztviselőknek nyújtandó előleg kérdésében hosszas tanács kozás után győzött a pénzügyminiszter álláspontja, aki csak száz millió dinárt volt hajlandó erre a célra három hónapos részletekben rendelkezésre bocsájtani. így a legmagasabb rangú tisztviselők ezen a címen összegen 1500 dinárt kapnak, három rátában, a legkisebb ranguak pedig 600-at. Ez a megoldás az állami tisztviselők másfélszázezerre rugó tömegében ismét négy nyugtalanságot keltett. Sztojadinovics pénzügyminiszter egy hosszabb nyilatkozatban védi a kormány álláspontját, melynek az a lényege, hogy a kormány a tisztviselők, katonatisztek és a csendőrség illetményeinek emeiésére közel egymilüárd dinárt fordított az utóbbi évben. Többet nem adhat a miniszter a tisztviselőknek, mint amennyire költségvetési fedezete van, mert különben felborul a budget egyensúlya és a valuta újra esne. A dinár értéke nemcsak stabil, hanem az utolsó évben határozottan emelkedett is, amiből elsősorban a tisztviselők húztak hasznot. A dinár javulása folytán nemcsak normálisan, de reálisan is emelkedett a fizetésük. A’ kormány bűnvádi eljárást indít Radics ellen A második kérdés, amely a kormányt az ünnep alatt erősen foglalkoztatta, Radics István hazatérése volt. Ebben az ügyben a legfantasztikusabb hírek és kombinációk terjedtek el, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy Radics elhagyta Londont ée most Bécsben tartózkodik. Néhány bécsi lap jelentése is hirt ad arról, hogy Rodicsot a legutóbbi napokban Bécsben látták. Ez a hir a kormányköröket erősen nyugtalanítja, mert zavarja a radikális pártnak a mérsékelt horvát elemekkel megkezdett megegyezés tárgyalásait. Ezért, egyes ellenzéki lspok jelentése szerint, a kormánynak minden törekvése arra irányul hogy Radics hazatérését megaka dályozza, mert a horvát köztársa sági parasztpárt vezérének haza jövetele fölboríthatná a politikai helyzetet. Ez a törekvés bírta rá a kormányt arra az elhatározásra, hogy Radicsot hazatérése után letartóziatlassa és bíróság elé állíttassa. Erre vonatkozóan a horvátországi hatóságok már állítólag utasítást is kaptak és az igazságügyminisztériumban előkészítették a terhelő anyagot, úgy, hogy Radics ellen a bűnvádi eljárást azonnal meg lehet indítani külföldön kifejtett működése miatt. Erre vonatkozóan sokféle kombináció van forgalomban politikai körökben; a radikális pártból kiszivárgott hírek is megerősítik, hogy a kormány valóban erélyes intézkedésekre készül arra az esetre, ha Radics visszatérne az országba. Kiélesedik a demokratapárt válsága A demokralapárt belső ellentétel a karácsonyi ünnepek alatt még job-
