Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-04 / 330. szám

1923 december 4. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal őrtisztviselő mindezt keveselte és rövid beszélgetés után eltávozott. Alig telt el egy óra egy csendőr a törvény nevében felszólította az urí­­asszonyt, hogy kövesse a szomszéd kocsiba. Itt egyedül hagyta a rend­őrtisztviselővel, aki szerelmi ajánla­tokkal kezdte a fiatal asszonyt ost­romolni, majd mikor az asszony vé­dekezett, brutálisan rátámadt és le­­teperte. Az asszony segítségért kia­bált, mire előkerült a vonat kalauza és több utas, úgyhogy a rendőr­tisztviselő kénytelen volt elengedni a halálra rémült asszonyt. A verseci mérnök felesége panaszt emelt egyik miniszter rokonánál is, aki a hiva­talos hatalmával visszaélő rendőr­tisztviselő ellen szigorú eljárást indít­tatott. A király Párisba utazott A belpolitika birei Beogradból jelentik: A pénzügyi i bizottság hétfőn folytatta a szociál­politikai tárca költségvetésének tár­gyalását. Az ellenzék részéről az iiiésen Vesenyák klerikális, Behman muzulmán, Kremzsár klerikális, Markovics és Popovics demokrata Szólaltak föl, akiit valamennyien éle­sen bírálták a szociálpolitikai mi­nisztérium működését. A feiszólalá­­í sokra Peles Dusán miniszter közel másfélórás beszédben válaszolt. Ki­jelentette, hogy ellenzi a szociálpo­litikai minisztérium megszüntetését, mert a háború utáni viszonyok még nem konszolidálódtak annyira, hogy a minisztériumot nélkülözni lehetne. Hosszasan beszélt a rokkantkérdés- Töl, amelyet véglegesen egy köl­csönnel óhajt rendezni. A bizottság, amely 18 szavazattal 11 ellenében elfogadta a költségvetést, összesen ; egy millió nyolcszázezer dinárral csökkentette a szociálpolitikai tárca kiadásait. A Csekonics-birtok ügye 1 a radikális klub ülésén A xiadikálispárt hétfőn esti ülésén foglalkozott a zsombolyai Gsekonics­­aradalom eladása ügyével, amely szerdán interpelláció alakjában a partement napirendjére kerül. Perics igazságügyminiszter ismertette az ügy állását, hangsúlyozván, hogy a ; szekvesztrumot a békeszerződés ér­­\ tőimében jogszerűen oldotta fel, a birtok adásvételi szerződését pedig csak ideiglenesen hagyta jóvá. Hosszabb vita után, amelynek során élesen támadták az agrárminisztert is, u«TM­határoztak, hogy az inter­pelláció alkalmával bizalmat szavaz­­\ nak az igazságügyminiszternek, de az aigTánniniszter az ülés után kö­teles azonnal értesítem az igazság­­: ügyminisztert, hogy tíz adásvételi szerződést a maga részéről nem hagyja jóvá. A király utazása Sándor király hétfőn reggel Szpa­­lajkovics párisi jugoszláv követ kí­séretében Párisba utazott. A hivata­los sajtóiroda a király utazásáról a következő kommünikét adta ki: — »Sándor király őfelsége hétfőn néhány napi tartózkodásra Párisba Utazott Váratlanul felmerült ugyan­is aiwafc a szüksége, hogy őfelsége fogait annál a specialistánál kezel­tesse. aki már korábban is kezdte. Szpaljakovics követ, aki több napi tartózkodásra jött Beogradba emiatt kénytelen volt Párisba visszatérni.« A király elutazását politikai kö­rökben többfélekép kommentálják. A legelte1-' pdtefctb verzió szerint a ki­rály útja összefüggésben van a jó­vátételt szállítások kérdésével. ínség-akció a németországi lakosság segélyezésére ' A Német Párt vezetői: dr. Krai ft rés dr. Mozer felkeresték Pasics mi­niszterelnököt, akit elsősorban a függőben levő agrárügyekről Tájé­koztatták. Tudomására adták a mi­­uovterelnöknek, hogy az ország né­met lakossága között mozgatom in- \ dúlt meg a németországi lakossági segélyezésére. Pasics kijelentette,! hogy teljesen megérti ezt a humani­tárius akciót, amely ellen nincs sem­mi kifogása. A német képviselők vé­gül felhívták a miniszterelnök figyel­mét arra, hogy a Német Párt és a radikálispárt közti tárgyalások még* mindig nem fejeződtek be és kér­ték, hasson oda, hogy a tárgyalások újból megkezdődjenek. A miniszter­elnök kilátásba helyezte, hogy a tár­gyalásokat a legrövidebb időn belül ismét folytatni fogják. A vajdasági radikális képviselők a kormány gazdasági politikája eilen A belföldi vasúti tarifák leszállítását követelik Beogradból jelentik : A vajda­sági radikális képviselők körében az utóbbi időkben egyre nagyobb elégedetlenség mutatkozik a kor­mány gazdasági politikája ellen. Különösen a kormány közleke­dési politikáját helytelenítik, mert a rossz szállítási viszonyok és a magas vasúti tarifák lehetetlenné teszik a Vajdaság termékeinek, főként a gabonanemüeknek az értékesítését. Ennek tulajdonítják, hogy még a belföldön, Boszniá­ban, Dalmáciában és a többi fo­gyasztó vidékeken a belföldi, vajdasági lisztet és gabonát az utóbbi időkben az amerikai és olasz áru teljesen kiszorítja a bel­földi piacról. Ebben az ügyben hétfőn dél­előtt a képviselők értekezletet tartottak a radikális klubban, amelyen éles kifakadások hang­zottak el a kormány tarifális és vasúti politikája ellen. Elhatározták, hogy a legköze­lebbi napokban fölkeresik fanko­­vics Velizár közlekedésügyi mi­nisztert, akinél a helyzet orvos­lását fogiák kérni. Elsősorban a bródi vasúti átrakó-pályaudvar reorganizálását és a belföldi szál­lítási díjtételek leszállítását köve­telik a kormánytól. Küldöttségek kérik a külügyminisztertől a romániai Saatárkiigazitási sérelmek orvoslását Románia közvéleménye a megegyezés ellen hogy ide kerüljenek. Nincsics külügyminiszter vála­szában örömének adott kifejezést hogy németek és románok eny­­nyire ragaszkodnak az SHS. ki­rálysághoz és megnyugtatta a küldöttséget, hogy ő és a kor­mány mindent megtett a két köz­ség idecsatolására, ami meg is fog történni. A német párt köreiben úgy magyarázzák ennek a küldöttség­nek a szerepét, hogy Nincsicsnek szüksége van arra az érvre, hogy németek és románok is követel­ték Módos s Párdány idecsatolását. Nagyobb jelentőségű volt az a másik küldöttség, melyet Sztan­­kovics Szvetiszláv és Mihajlovics közösen vezettek Nincsics elé. Ez a küldöttség párdányi származású szerbekből alakult. Azt panaszol­ták fel, hogy az uj határvonal meghúzása alkalmával súlyos hiba történt. Párdány ugyanis valójában két községből áll, Szerb párdányból és Németpárdánybói. A határvonal megállapításánál azonban a bizottság ugylátszik csak a németpárdányi katasztert vette figyelembe, mert csak így eshetett meg, hogy Szeri’nárdány egész határa, kö­zel 2500 hold, román területen marad. Nincsics külügyminisztert nagyon kellemetlenül érte ez a felfedezés és hosszú tanácskozásba kezdett a küldöttség tagjaival. Eleinte az volt a külügyminiszter álláspontja hogy ezen a bejön már nem is lesz lehetséges segíteni. Nemcsak azért, mert a határmegdllapitás csak nehéz és hosszú tárgyalások után most ért véget, hanem azért is, mert Boogradból jelentik: A parla­mentben hétfőn délelőtt vált ese­dékessé Nincsics külügyminiszter válasza a romén-jugoszláv határ­­mególlapitás kérdésében benyúj­tott többrendbeli kérdésekre. Kraft németpórti és Divac szociáldemo­krata Zsombolyára vonatkozó kér­déseihez harmadiknag járult Mi­hajlovics Szvetiszláv dr. radikális nak Módos és Párdány idecsato­­lása érdekében benyújtott kér­dése is. A nagy érdeklődéssel várt külügyminiszteri nyilatkozat elmarodt, mert a parlament ülése előtt megtartott pártvezéri érte­kezleten megegyezés jött létre arra nézve, hogy ezek a kérdések csak a parlament szerdai ülésének a napirendjére fognak kerülni. Ugyanez lett a sorsa Setyerov Szlavko interpellációjának is a Csekonics-fé.e birtok sequestrumának kérdésében is. Úgy látszik, hogy a bánsági lakosság még nem tartja a két kormány közötti megegyezéssel végleg lezártnak a határrendezés aktáit. > Hétfőn délelőtt két küldöttség is járt ebben az ügyben Nincsics külügyminiszternél. Az első, me­lyet Mihajlovics Szvetiszláv kép­viselő vezetett, az alibunari járás néhány községéből és pedig Sup- Ijana (Istvánföld), Szárcsa, Szár­csatelek és Szécsányból jött fel, tagjai német és román gazdák vol­tak. A küldöttség azt kérte a mi­nisztertől, hogy Módos és Párdány községeket föltétlenül csatolják a SHS. királysághoz, tekintet nél­kül arra, hogy mi történik Zsom­bolyával- Kérésüket elsősorban azzal indokolták, hogy sokuknak, mint kettősbirtokosoknak, ezeknek a falvaknak a határába is van földjük. Másodsorban arra is hi vatkoztak, hogy a németeknek az SHS. királyságban jobban megy a soruk, mint Romániában, tehát a párdányi németeknek is érdeke, az egyezménynek a sorsa kétes­sé vált a román közvélemény magatartása miatt. Dúca külügyminisztert ugyanis valóságos koncentrikus támadá­sok érik amiatt, hogy belement Zsombolya község elfogadásába, amelyet, mint német centrumot a román politikai közvélemény inkább tehát tételnek, mint nye-1 reségnek tekint. A román képvi­selők sokkal inkább Versec és Fehértemplom felé irányulnak, mint Zsombolya. Behatóbb megvitatás után azu* tán mégis ugylátszott, hogy eset­leg lehetséges lesz a megtörtént li bát korrigálni. És pedig oly mó­don, hogy Szerbpárdány határát eicserélnr/c Tógyer romániai község határával, amely legnagyobbrészt jugoszláv területen fekszik. A kül­ügyminiszter megígérte a küldött­ségnek, hogy igyekezni fog ezt a cserét megvalósítani. Á kultúra ünnepe A bánáti Magyar Közművelődési Egyesület közgyűlése és felolvasó ülése V.-Becskerekről jelentik: A bánáti Magyar Közművelődési Egyesület december hó 2-án, vasárnap délelőtt tartotta évi közgyűlését Várady Imre elnöklete alatt, aki nagyhatású emel­kedett szempontú beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Ufána Mara Jenő dr. egyleti tit­kár terjesztette elő jelentését az egyesület évi működéséről, majd Vincehidy Ernő dr. igazgató magas szempontú záróbeszéddel rekesztette be a közgyűlést. A közgyűlést az egyesület felol­vasó ülése követte, amelyen Marton Andor tartott előadást Madách Im­réről. A magas nívójú előadást ál­talános nagy tetszéssel fogadták. Az előadás közben az Ady-társaság tagjai az Ember Tragédiájának három jelenetét korhű jelmezekben adták ejő. Adám szerepét Juhász Ferenc, Évát Hajdú Aranka és Lucifert Balázs Iván személyesítették. Az angyalok karát a róm. kath. egyházi énekkar énekelte, Weini­ger József komoly vezetésével. Újból tárgyalják a Tisza-pört Gärtner Marcell föllebbezése a Kúrián Budapestről jelentik: A Tisza-féle gyilkossági bünpörben a hónapokig tartó főtárgyalás egyik szenzációja volt, amikor megállapították, hogy a rendőrségi aktákban a nyomozás alatt nyolcvannégy gyanúsítottja volt az ügynek. A főtárgyaláson már csak hat vádlott szerepelt: Kéri Pál, Fényes László, Friedrich Ist­ván, Vágó-Wiíheim Jenő, Lengyel László és Gärtner Marcell. Még a tárgyalás folyamán a vádelejtés folytán kiesett a bünpörből Fried­rich István és csak öt vádlott fölött Ítélkezett a törvényszék. ^ Az ítélet után Kéri Pál a kicseré­lési akció .tévén Oroszországba ke­rült, Gärtner 14 évet kapott, a többi vádlottat fölmentették. A tábla előtt már csak két vádlott szerepelt: Fé­­ns'es László és Gärtner, A másodbi­­róság helybenhagyta a törvényszék ítéletét és a Fényes Lászlót rehabi­litáló fölmentő ítélet is jogerőssé vált. így a Kúria elé most már csak Gärtner ügye kerül. Gál Jenő védő néhány héttel ez­előtt beadványt intézett a Kúria el­nökségéhez, amelyben az ügy soron­­kivüli tárgyalását szorgalmazta. En­nek folytán a legfelsőbb bíróság első büntető tanácsa Ráth Zsig­mondi a Kúria másodelnökének ve­zetésével szerdára tűzte ki a Tisza­­pör semmiségi panaszai fölött a tár­gyalást.

Next

/
Thumbnails
Contents