Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-25 / 348. szám
ivzv aecemrser zd KÄCSMKüTfEI NÄPLU 15. oldal. I Élete raaga: a legmegrázóbb regénytéma. Ahogy az alföldi parasztváros ólmos szürkeségéből kibontakozik, ahogyan néhány év alatt a legjobb magyar irodalmi nevet kiverekszi, ahogyan mégis szinte élete végéig ingadozik a «legkülönbözőbb életpályák között, ahogyan bárom ember is él beteg testében, amelyet megőröl a munkabírás fokozására beadagolt méreg, szerencsétlen házassága és tragikus halála: ez együttvéve Csúth Géza magas vonalba lendülő és hamar letört élete. Innen indult el ebből a városból és a modern magyar irodalom legelsői között harcolta meg az úttörők nehéz harcát és ma, négy évvel tragikus halála után mégis szinte elfeledték már itt is, ahonnan élete sarjadásott és ahol az anyaföid magába fogadta. Pedig hagyatéka van Csúth Gézának, olyan irodalmi és zenei hagyatéka, amely nem maradhat kiadatlan és sok uj értéket igér még a magyar irodalomnak. Tragikus magyar irósors a Csáth Gézáé: kegye! etes kezekkel bolygassuk meg emlékét, hogy így is segítsük a feledés süni ködének az eloszlatását. A snboticai diákéltek Az életrajzi adatok száraz felsorolása helyett az életét vetítjük injkább ide, de ép a Csáth Géza élete csak néhány fontos adat lerögzitésével érthető meg teljesen. 1887. február 13-án született és már egész kicsi gyermek korában észreveszik 'szülei a benne lappangó csodálatos készséget, amely a művészetek felé hajtja már szokatlanul fiatal korában. Még nem egészen négy éves, ! amikor már olyan csodálatos hallássá van. hogy egyszeri hallásra tisztán leénekli a legnehezebb melódiákat is és elemista korában már feltűnő ügyesen rajzol. Mikor a szuboticai gimnáziumba kerül, zenét kezd tanulni és diákéveiben lassan kibontakozik benne a tehetség, amely azonban még tétován kapkod, hol a festő-palettához, hol a kotta-lapokhoz, hol meg az íráshoz. Unokafivéréhez, az egy évvel idősebb Kosztolányi Dezsőhöz fűződő meleg barátsága mindjobban felkeltik benne az ! érdeklődést az irodalom iránt, ötö;dik gimnazista korában diáklapot : szerkeszt, — hatodikos korában már ,az önképzőkör jegyzője, több vermset, /novellát ír, amit »koszorúba« jfoglalnak és még több bírálatot jffiond az önképzőkör ülésein tanárainak is feltűnő eszthetikai érzékkel. «Kritikai érzékére jellemző, hogy ■ötödik gimnazista korában tanáraiéval és osztálytársaival egy tanul; mányi kiránduláson Szegeden egy .'képtárlaton szembeszáll rajtanárá■val, aki az akkor még kezdő Rippl- Rónai József festményei előtt nevetve áll meg és amikor az egész osztály csatlakozik a tanár gúnyolódásához, csak Csáth Géza meri hangoztatni, hogy a fiatal festőd-akinek képét kinevetik, a magyar piktura egyik legnagyobb értéke. Nyolcadikos gimnazista korában a tehetségeket felismerő Braun Henrik megnyitja neki az utat az akkori »Bácskai Hírlaphoz«. ahova Brenner József — családi nevén így hivták — fiatalságát meghazudtoló vezércikkektől kezdve mindent ir, amire egy napilapnak szüksége van. Amikor 1904-ben leérettségizik, már el van döntve a sorsa. Hogyan lesz Írévé? A diák Brenner József egyforma kedvvel muzsikált, festett és irt. _ Maga sem tudta évekig megállapítani, hogy mihez van leginkább hajlama, ezért tizenhat éves korában elküldi »A kályha« című első novelláját \ Bródy Sándornak, akitől őszinte véleményt kér. Bródy válasza váratlanul meleg és biztató, meglepően jónak találja a megbirálás végett elküldött novellát és meleg érdekiől déssel kéri a fiatal diák további munkáit. Elképzelhető, hogy egy ilyen levél milyen hatással van egy fiatal gimnazistára; ez adja meg neki a lökést, hogy még intenzivebben foglalkozzék az irodalommal. De a zenéről — épugy, mint később sem, beérkezett irókorában — nem tud lemondani és diák-évei alatt naponta két órát foglalkozik a komponálással is, sőt ugylátszik, hogy ehhez még több kedve van, mint az íráshoz. Érré vall az is, hogy érettségi vizsgája után elhatározza, hogy muzsikus lesz. Hegedülni nagyszerűen tud, — tizenhétéves korában már Bee thöven-koiiceríet játszik — és ezért 1904 őszén egy csomó kompozíciójával felmegy Budapestre, ahol a Zeneakadémián azonnal a komponálási szakra akar beiratkozom. Ez a kívánsága azonban nem teljesül, a zenében tehát csalódik és azért visszatér az irodalomhoz. Ekkor választja irói nevét, előbb Jász néven ir, majd később a határozott hangzású és jól csengő Csáth Géza nevet választja, amit meg is tart éle te végéig. Csáth Géza, az iró — Brenner József dr., az orvos Miv,el azonban még ekkor sem tud teljesen hinni irói tehetségében és polgári pályát is akar választani, zeneakadémiai próbálkozása után a budapesti tudbmányegyetemremegy. Itt azonban megint ingadozik a jogi és orvosi fakultás között és indexének tanúsága szerint háromszor is törölteti magát a két fakultáson, mig végre az utolsó órában az orvosi fakultás mellett dönt, amiben bizonyára épp irói — főleg pszichiáter! — hajlama befolyásolta. A inedikusiévek alatt azonban tovább foglalkozik intenziven a zene-esztétikával is és egy öreg zenetanár társaságával sűrűén eljár kvarteítezni is. Komolyabban kezdi venni az Írást és ekkor már feltünéstkeltő cikkei, novellái és zenekritikái jelennek meg a »Budapesti Napló «ban és a »Figyelő«-btn. Ezekben az években a legjobb barátságot Lányi Gézával tartja fenn, akivel sokáig együtt is lakik az Uilői-ut 21. szám I alatt, ahol Kosztolányi Dezső irta az üllői-uti fákat. 1909-ben szerzi: meg az orvosi diplomát, miután egy «évvel előbb jelent meg első noveliis- Ikötete »A varázsló kertje«, amelyet j a kritika feltűnő melegséggel fogad, j Mint fiatal orvos a Moravésik-kJiatkára kerül, ahol óriási munkát véli géz dr. Brenner József — az orvos I és egy esztendei klinikai gyakorlat I után már megírja »Az elmebetegséij gek pszichikus mechanizmusa« című orvosi munkáját. Hogy milyen kiváló kvalitású orvos, arra jellemző, hogy kezdő tanársegéd korában a Moravcsik-klinikán az elmebetegek »kortörténetét« az addigi jegy-i zőkönyvszerü forma helyett párbejszédes alakban veszi föl és Írja le. j Moravcsik tanárt ezzel egyszeriben megnyeri és azóta, is párbeszéd alakjában veszik fel a klinikán az I idegbetegek kortörténetét. Az ekkor már jónevii ideggyógyász, a népszerű és a tekintélyes zene-esztétikus ezekben az években a következő- Ü képen él: Az egész délelőttöt a klinikán. betegei közt tölti, délután öt óráig aztán tanul, olvas, este koncertekre megy, majd besiet a redakcióba, hogy megírja másnapra kritikáját, sűrűén eljár a Maríinovics&.WV •> «sríes tJAeunzm <m£/} •& (Wi ^ ígvldUfl'níDft* Vlí-rtjGrV«.' G. W 0- í'-C'O ~ ifráD ______________________----------------a=ca.-----j=i-—r—* -Csáth Géza egyik hátrahagyott szerzeménye
