Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-25 / 348. szám

T923 december 25. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal iósúgok támogatását megszerezni] és az addig szerény keretek közt mozgó vajdasági szláv színészetet fellendíteni. Hadzsics helyes érzék­ikéi, mint magyar iró, igyekezett a magyar közönséggel is szóban és Írásban megismertetni és rokon­szenvessé tenni a szláv színészetei, ami nagyrészt sikerűi is neki. Az ő igazgatósága alatt már rendest szláv színiszezonok vannak, ame­lyek Szabadkán például május vé­gétől kezdve másfél—két hónapig, Újvidéken három • hónapig tartanak t évente. Társulatát is ügyesen szer-j vezi: tagjai közül a legnépszerüb-1 bek Ruzics, a kitűnő drámai színész U DobrinovicS komikus, akit a magyar\ közönség is Szeretett és akinek tra-| gikus haláláról ép a napokban szál-' moltak be a lapok; Markovics éne-} kés, Markovicsné, Lukics és má-! sok. Hadzsicsnak a kevésszámú \ szebb közönség miatt a főtörekvése; oda irányult, bogy a bunyevácokat; megnyerje a. színházi közönség! számúira, amit szívós munkával si­került is elérnie, főképen azáltal, [ hogy elsősorban a bunyevácok izlé- j sének megfelelő népszínműveket j játszott, de bemutatott magyar da- í rabokat is szerb fordításban és ren-j dezett operaelőadásokat is. Légin-: Eább azonban•' a szerb népéletet j színpadra vivő eredeti szerb darabo-j kot játszott és alighanem ennek kü-j szöniiette, hogy az utolsó években! a szabaakai és zombori szezon pél- ; dául szuiicittel végződött. A szerb j színészetnek ez a néhány éves vi- j rágzása Hadzsics Antal halálával. megszűnt és a Vajdaságban a szerbj színészet még' máig — a megváltó- i zott viszonyok között — sem tudott! megizmosodni. A hatóságok kedveztek a szerb színházaknak A vajdasági szétfő színészetet a magyar hatóság mindenkor támo­gatta. Szabadkán a Hadzsics-féle színtársulat részére a város ingyen bocsátotta rendelkezésére a szinhá­­zat, a disziettárat és a világítást, ami a költségek, tetemes részének elengedését jelentette. Ezenkívül úgy Szabadkán, mint a többi vajda­sági városban, külön szerb szmügyi bizottságok alakultak és ezek gon­doskodtak a néhány hónapos szezon anyagi fentartásárói, Szabadkán Radios Joco és Vuics Boldizsár földbirtokosok — mindketten meg­haltak már — voltak a sziniigyi bi­zottság vezetői és a bunyevácokat Mandics IVlijo, a mostam városi könyvtáros képviselte a bizottság­ban. Újvidéken még erősebb társadal­mi támogatásban részesült a szerb szülészet és a Dungyerszki- család a magyar impérium alatt építette a szerb színjátszás hajlékául az uj színházat, amelyben még ma is folynak az előadások. Figyelemre­méltó, hogy ez a színház már a ma­gyar uralom alatt is szerb felírást viselt a homlokzatúm A szerb színészek szívesen látott vendégek voltak mindenkor az elő­kelőbb vajdasági szerb családoknál, sőt néhány bunyevác-liáznál is. Szabadkán különösen Radics Joco és Vuics Boldizsár áldozott sokat anyagilag a szerb színház fentartá­­sáért és a szerb szülészek mindig számíthattak támogatásra e két csa­lád részéről. A magyar közönség se vonta azonban meg támogatásút a szerb színészettől és a magyar közönség egyrésze gyakran látogatta a szerb szinielőadásokat, amelyek megtar­tása körül sohasem fejlődött ízléste­len botrány. * Vázlatosan talán elég is ennyit feljegyezni a vajdasági szláv színé­szet fejlődéséről. Azóta nagyot vál­toztak a körülmények, a szerb ki­sebbségekből államalkotó nemzet lett, a magyarság pedig. kisebbségi sorba került. Öt éve éli már a ma­gyarság a nemzeti kisebbségek küz­delmes, szenvedésekkel teli életét és még ma se támadhatott fel a Vajdaságban a magyar színjátszás. A magyar színházért folyó jogos küzdelemben jó tanulság lehetne a magyar impérium alatti vajdasági szerb színészet fejlődése. A közö­nyös magyar urak tanulhatnak a vajdasági szerbek önzetlen áldozat­­készségéből, amellyel kultúrájúk és Ínyelvük ápolásáról egy pillanatig se feledkeztek meg, a kormányhatósá­­goknak pedig, amelyek ina elgán­csolják a magyar szinház megnyitá­sát, emlékezniük kellene arra, hogy néhány évvel ezelőtt meg a szerb kisebbség küzdött ugyanazokért a jogokért, mint most a magyarság és nem volt semmi akadálya an­!nak, hogy a magyarországi szerbek nemzeti színészetükben gyönyör­ködhessenek. Betűien visszaérkezett Budapestre Nyilvánosságra hozzák a párisi tárgyalások jegyzőkönyveit Budapestről jelentik; Vasárnap délután három órakor érkezett meg gróf Betiuen István miniszterelnök a keleti pályaudvaron Kaílay Tibor pénzügyminiszter, Walkó Lajos Ke­reskedelmi miniszter és Popovics Sándor társaságában. Bethlen még Parisban fogadta a magyar lapok tudósítóit és előttük tett nyilatkozatában a leglényege­sebb az, hogy a kölcsön feltételei között egy sincs olyan, amely Ma­­yarország szuverenitását sértené, vagy bel ügyeibe beavatkozást jelen­tene. Kijelentette a miniszterelnök azt is, hogy a Népszövetség elvé­gezte a legfőbb munkát, amennyiben 'az úgynevezett első és második egyzőkönyv szövegét véglegesen j 'megállapította. Budapesten jól értesült helyen a következőket mondották Bethlen ’párisi tárgyalásainak eredményeiről: — A nehézségek a kölcsön utjából 'elhárítottaknak tekinthetők. A mi­niszterelnök útja ismét jelentős lé­pést eredményezett. Politikai feltéte­lekről szó sincs, azok már régen el Vannak intézve. Az úgynevezett po­litikai jegyzőkönyvre vonatkozóan Magyarországnak is, a kisantantnak is volt tervezete, erre nézve kompro­misszum jött létre. Ez a jegyzőkönyv különben egészen rövid és mind­össze néhány kijelentést tartalmaz. Ebben a nagyhatalmak és Magyar« ország részéről egybehangzó kije­lentés. van Magyarország független­ségének biztosításáról, a trianoni szerződés végrehajtásának garantá­lásáról és arról, hogy a kölcsön Ht­jából minden akadályt elhárítanak. A miniszterelnök egyébként a jegy­zőkönyveket magával hozza és a közvéleménynek alkalma lesz. hogy egy-két napon belül ennek egész szövegét megismerje. Politikai körökben feszült érdek­lődéssel várják különösen a politikai jegyzőkönyv közzétételét, mert az á hir van elterjedve, hogy ez az egé­szen rövid és mindössze néhány ki­jelentést tartalmazó jegyzőkönyv 'sokkul érdekesebb és jelentősebb, ’mint ahogyan azt a hivatalos nyilat­kozatok feltüntetik. A centralista Pribicsevics harcot kezd a decentralizációért Küszöb előtt a kormány rekonstrukciója — Radics István újabb sikerei Londonban? Beogradból jelentik: A kará­csonyi ünnepek miatt beállott politikai szélcsend ellenére is élénken foglalkoznak a politikai körök, az aktuális politikai kérdé­sekkel, különösen a demokrata párt bomlási folyamatával, amely rtaprói-napra ujabó fázisokba lép. Lukinics Edo lemondását még mindig nem erősítették meg sőt a párt vezetőségéhez közelálló Pravda cáfolni igyekszik. Általános vélemény szerint a most megindult bomlási proceszus nem tartható vissza. Pribicsevics vezetése alatt álló csoport véglege­sen ki akar válni a pártból, mely­ben jelenleg a szerbiai demokra­ták dominálnak. Ma már Pribi­csevics is, akt nemrégen még a centralista álláspontért harcolt' az elégedetlenkedők táborához tar­tozik, akik a decentralizációval akarják a belső békét megkötni. Ez a mozgalom szoros összefüg­gésben áü Boskovics Dusán ac­­ciójával, aki külön vajdasági de­mokrata pártot akar alapítani, ez a törekvése azonban eddig még csak a vajdasági párttitkórságig jutott el. Nincs kizárva az sem, hogy a demokrata frakciók a köz­­társasági ideológiát is be fogják iktatni fegyvertárukba. Pasics szabad keze A kormányköröket legélénkeb­ben a kormány rekonstrukciójának a kérdése foglalkoztatja. A kor­mány ugyan az erre vonatkozó híreket cáfolja és azok terjeszté­sével a radikális párt miniszter­­aspiráns tagjai gyanúsítja, azon­ban ennek ellenére is az elterjedt hírek hitelre találtak politikai kö­rökben. A kormány rekonstrukcióját a parlamenti szünet alatti időre vár­ják és annak bekövetkezését biz­tosra is veszik, annál is inkább, mert Pasics rrsinisztereinök a leg­utóbbi clubülésen szabad kezet kapott. A másik kérdés, ami a kormány köröket foglalkoztatja, állandó parlamenti többség biztosítása. A kormány inár is közeledést keres a horvát politikai körökkel és egyenlőre a horvát Zajednica jobb oldali elemeivel igyekszik kap­csolatot szerezni. Ä radikális párt számit arra, hogy már a hGrvát intelligencia és gazdasági körök is belefáradtak a Beograd elleni passzív rezisztenciába, ami súlyos károkat okozott a horvát iparnak. Ezen kívül a radikális párt hor­vátországi csoporjait is újjá akarja szervezni és ennek a törekvésnek első etapja a Zagrebben megin­dított Odjek (Visszhang) című radikális párti hetilap. Radics beszámolója londoni akciójáról A klerikálisok bizonytalan ma­gatartása és a kormánypárttal folytatott tanácskozásaik miatt nagy idegesség uralkodik Radics I párti körökben és a pártvezérek gyakran folytatnak egymás közt tanácskozásokat. Radics továbbra is beszórna Zagrebba küldött leveleiben ion­­doni sikereiről. Egyik levelében arról is, hogy legutóbb az SHS. királyság londoni követe is érint­kezést keresett vele, ő azonban a követet elutasította kérésével. Radicsnak ezt a híresztelését a beogradi külügyi sajtóiroda eré­lyesen cáfolja. Huszonöt év A Bácsmegyei Napló ezzel a lap­számmal a huszonnegyedik kará­csonyt köszönti s a jövő héttel be­lép a huszonötödik évfolyamába. Huszonöt év óta hirdeti magyar szóval és magyar szívvel a megér­tést, a kultúra megbecsülését s ad nap-nap után friss, megbízható, jó újságot. Mennyi eszme, mennyi ener­gia, mennyi álom és mennyi lobogó lelkesedés e majdnem egy ember­öltőn át leirt belükben és mennyi harc, mennyi küzdelem az ostobaság, a rosszakarat s az irigység ellen. De ma a béke ünnepén mégis megbékéltszivvel gondolunk a múltra és reménykedő hittel a jövőre. Ki­csinyes támadások ma már nem ér­nek fel hozzánk s nem tudják meg­ingatni azt a pozíciót, amit a Bács­megyei Napló a szivekben elfoglal. Gondoskodjék csak mindenki né­hány pillanatig s gondolja meg van-e a jugoszláviai magyarságnak még egy olyan erőssége, mint a Bács­megyei Napló, amely tisztességgel, tudással, méltósággal, szívvel és hit­tel küzd a magyar igazságért: az egyforma jogért, egyenlő elbánásért s a lelkek harmóniájáért. A Bács­megyei Napló erősíti, bátorítja és ébren tartja a magyar lelket s meg­becsülést szerez a magyarság iránt, azok előtt is, akiknek még mindig a szivük vágj' az érdekeik a han­gulatuk, vagy az ambíciójuk azt pa­rancsolja, hogy üldözik az itt dol­gozó, élni akaró magyarságot. Csak gonosz emberek ellenségei a ma­gyaroknak és csak a hitványság tör a Bácsmegyei Napió ellen. A hu­szonötéves múlt azt bizonyítja, hogy a Bácsmegj'ei Napló él és szeretetet, megbecsülést élvez s azok, akik el­lene törtek, oly hitványul buktak el, mint aminö hitványak voltak az esz­közeik. Ma hálával és meghatottsággal köszönjük az olvasók tízezreinek» akik mellénk álltak s mellettünk van­nak s kérjük őket tegyék lehetővé becsülettel vállait munkánk folyta­tását, serkentő érdeklődésüket őriz­zék meg a Bácsmegyei Napló szá­mára. Ázzál a kéréssel fordulunk azokhoz, akik kívánják, hogy egy becsületes újság informálja őket az ország és a világ eseményeiről, a kiknek vigaszt, hitet ad, a mi hitünk és ambíciónk, hogy fizessenek elő a Bácsmegyei Naplóra és igyekez­zenek minél több olvasót szerezni ennek az újságnak. A Bácsmegyei Napló mindennap, tehát hetenként hétszer jelenik meg. Előfizetési ára havonként mégis csak 45 dinár. Minden előfizető s min­denki, aki példányonként is veszi a lapot, ingyen megkapja a Bácsme­gyei Naplónak az újév folyamán meg­jelenő jubíiáris almanachjáí. Minden előfizető erősít és bátorít bennünket s lehetővé teszi, hogy a modern ujságtechnika fokozott esz­közeivel tudjunk ió és érdekes la­pot csinálni. A Bácsmegyei Napló szerkesztősége és kiadóhivatala

Next

/
Thumbnails
Contents