Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-23 / 347. szám
12. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. december 23. jtelet. a komolyság, a megbízható Ság. Most azonban farsang van, a •polgári kötelességek a hétköznap jó zanságáha valók, i A mellenczei-utcai Ellmer-vendég ! Jő a svábság központja, ennek a bál íjaira jár mulatni az egész város. A legények nem sziyesen veszik, a Iá nyok annál inkább, hiszen Magyar Károly, Végh Lajos. Brejjer Lajos IHadfy Kraei, fíemkó Bandi, Zsiross Imre meg a többiek snájdig fiatal emberek, akik táncolnak virradatig, A legjobb bort Pájö méri a belvá kosi szerb templom környékén, hideg karmonádüt itt mindig kap a ven dég. Nincs valamire való ember irne^; ne fordulna a vendéglőjében (Az~igazi intim bohémtanya ellenben a Kigyó-utcában van (hívták azi Ár pád, meg. Tejfel-utcának is,) bejárata nincs, a kapun kell előbb bekövetkezni a finom ráciirmösre s más földi jókra. Maga a csudaszép asszony szolgál ki. bizalmasává avat mindenkit s mulat azon, hogy ko pog rajta az éhes szemünk. Ha vendég becsip és garázdálkodni kezd a söntésben. sajátkezűiig penderíti ki, nincs az urára szükség, aki ko Irán feleszik s éjfélkor kél. hogy f váltsa az asszonyát. Ámbár akkor már semmi értelme az ott maradi sunknak. Külön társadalmi ünnep Demhó Pál képviselő szüretié. A városban a templom melletti öreg házban lakik a család, feje a Grószi, az utol só Nagyasszony. Sokan vannak a Demkó-fiuk s aki megnősül, annak a, házban szakítanak ki lakosztályt mert a családi érzésnek, szeretetnek ilyen együvétartozó mása nincs meg sehol. A szüret napját ezek nyilvános Ságra hozzák s akkor aki tartja ma igát valaminek, vagy valakinek, megjelenik azon. Már előtte való nap megkezdődik a sütés-főzés, délben Sietve esznek valamit, a ház király kisasszonya, a szilfid. becézett egyetlen leány, Margit, maga készíti á gyüszünyi pogácsákat, amelyeknek hire nem kisebb az udvari ebédek cukorkáinál. Zsémbeskedő férjek ezzel keserítik otthon az asszonyaikat, de utánozni senki se tudja. Az a Mády privilégiuma. (Szegény, (olyan korán abbahagyta, mint Jenovay Zoltán felesége halt meg ifíu asszony korában.) Délután aztán nagy népvándorlás indul meg a szolid felé, ott van min denk?, csaknem a fél város. A hires magyar vendégszeretet ragyo képe bontakozik itt Ifi, Pali bácsi egyszerre tiz helyen is jár, tudja kittek mi a gyöngéje, hányadik évjáratú bort szeret, az asszonyok, a menyek hordják a finom falatokat, 'fölséges vacsora ingerlő szaga bi'zse regte ti meg az érzéseket, a fiatal ság máris táncol, a Demkó-fiuk pedig a kártyaasztalokat rendezik. Dől a sek vendég, egyre dől, hajnal felé (jár az idő, mikor az utolsó is eltávo’zik s másnap álmos a közigazgatás, álmos a pedagógia, a sörcsarnokban korhelylevest szervíroznak, valahol ít cigány még mindig akcióban. —- Szüret volt Demkóéknál! Vannak területek, amelyeken nem ‘érvényesül a kaszt-szellem. Teszem ázt Haidvogel Antal hentesmester 'olyan elegánsan ferblfzik, hogy a gentry-kaszinóban is méltányolnák. De egyenrangú vele Demkó Pál és Schaeffer Antal cápái prelátus, az agg aulikus is. (Róla még lesz szó.) A vadásztársaság lelke Bakđlovies Ágost a központi főszolgabíró, egy táblabiró külsejű, táblabiró egyéniségű ur, aki gyakran látja vendégül Karagyargyevics Arzén herceget A társaságában csak kitűnő lövőket tűr meg. ezek pedig különféle mesterséget vallanak élethivatásnak. 'HoHnn keztvüs. WégVng Stanci cselédbiztos. Naszke városgazda, de a legszéditöbb vadász Móni bácsi, íel-S jes nevén Albrecht Manó, a beivárosi iskola nyulszáju szolgája. Azt ;még nézni is gyönyörűség volt, ételiében nem hibázott el vadat, lehet-e í csodálni, hogy nem hagyták ki se\honnan? 5 A város is elsőnek hivía meg, miikor rendes nagy évi varjuvadászatát rendezte a kincstári erdőben. Abban, ami már nincs régen. Elmúlt majálisra való részeivel, éneklő madárgenerációival együtt; dalai, hangulatai elszálltak, hogy szántófölddé alakuljanak át. Hiszen a dal úgysem lehet olyan örök, mint a kenyér. Öreg riporter Fogházi ekszis — Látogatás a szuboticai fogházban — Marusics Koszia államügyésznek, a suboticai ügyészség vezetőjének elmondottam, tanulmányozni szeretném azt a kérdést, hogy a büntetésüket kitöltött, a kiszabadult r bök tudnak-e maguknak uj eksziszíenciát teremteni azzal a mesterséggel. amit rabságuk ideje alatt I megtanultak. Az államügyész ur fölismerte a kérdés közérdekű- voltát és engedélyt adva a fogház látogatására maga jött velem a fogházba. A fogház szenior a. A fogház nagy középső csarnokának egyik földszinti cellájában van elzárva dzárva Hever Péter aki a suboticai szegényház falát áttörve elhajtotta 'az ólban levő hízó disznókat. Amikor a kulcsár felnyitotta a cella ajtaját fürgén ugrott fel az 'öreg az ágyról és katonásan feszes tartásban megállt. Hány éves —• kérdeztem. Hetvennyolc, — felelte, de az egyik fogházőrmester mindjárt megjegyezte, hogy van már nyolcvan is. Alacsony, sovány, egészséges, piros arcú. élénk tekintetű ember. Kis ősz bajuszai van, sürii, tömött haja. Kissé nagyot hall. — Volt már maga kiszabadult rab? — kérdeztem tőle.- Többször is. — Hányszor? — Azt nem tudom én így hamarjában megmondani, de azt tudom, hogy huszonkét évem van.- Milyen huszonkét év? Amikor be voltam zárva.- Hol volt fogságban és miért?- Voltam Vácon öt évig, Szamos- Ujváron négyig, Déván háromig, a többi tiz év eloszlik sokfelé. Nem öltem, nem gyilkoltam, csak betörtem ég loptam. Tanult a fegyházban valamilyen mesterséget, ipart? Nem. Szabados voltam. Söprögettem, takarítottam. Szabados munkát végeztem. Mikor kiszabadult a fegyházból, miből élt? — Városi ember voltam. — Miféle városi ember? — Utcaseprő! Az öreg még sokat szeretett volna beszélni és szokása szerint mindéazt mondta:- Szót kérek------ de ott hagytuk es tovább mentünk a műhelyekbe. A kefe-műhely. A fogház legtágasabb, legszebb helyisége a keiekötő műhely. Nagy ablakai a Szegedi útra nézlek. A szobában kályna áll. A falak mentén, mind a négy fal mellett, lócák húzódnak, ott ülnek a foglyok és dolgoznak. Tizenöt ember dolgozik a teremben, ahol nagy rend és tisztaság van. Milyen keféket készítenek itt? — kérdeztem a munkavezetőtől. Ruhakefét, sárkefét, sikárkefét, Cipőpucoló és lókefét.- Ki a legjobb munkása?- Urbán Mátyás, — felelte a Tiimkavezető.- Odanéztem, ahol a királyha’mi romszoros gyilkos volt a pádon és dolgozott. Egészséges arcszine van. A vézna, kis legény megerősödött a fogság eddigi ideje alatt. • Urbán megcsinál egy nap alatt négyezer keíeiyukasztást, ami a legnagyobb munkateljesítmény. ] — Van-e eset arra, — kérdeztem ezután, — hogy fegyházból vagy fogházból kiszabadult rabok folytat 'iák kint is a mesterségüket? I —- Igen. Itt Suboticán, a kefegyárban is dolgoznak ilyen munkások. Rendes, jó munkások, nincs velük soha semmi baj. Majd elmondotta, hogy a fegy házakban az a rendszer van. hogy amikor egy rab, aki megtanult vala milyen ipart, mesterséget és büntetését kitöltötte, a fegyház ellátja szerszámokkal, gondoskodik róla, hogy iparengedélyt kapjon és ezzel bocsájtják el a fegyintézetből. Nem egy eset van, hogy kiszabadult rab rendesen, jól megélt abból a mesterségből, amit a rabsága ideje alatt megtanult és rendes, jó munkás lett belőle. A gyékényesek. A gyékényes-osztályt látogattam meg ezután. Itt húsz ember végez szorgalmas ipari munkát. Készítenek kitűnő gyékényponyvát, mészáros fonott szatyort, lábtörlőt, szakajtót és kenyérkosarat. Itt dolgozik az ajtó mellett nagybuzgón Polyáko vies - Szerencse Lukács, aki a nyáron vasvillával verte agyon Csernetics ácsmestert. Égy lábtörlő fonásával volt elfoglalva, amikor a műhelyben jártunk. !j A tárgyaláson tiz évi fegyházbüntetésre ítélték. Akkor felebbezett, de most visszavonta felebbezését. Leszámolt mindennel a 62 éves ember, megbarátkozott sorsával és buzgón fonja a gyékényt. Érdeklődtem, hogy kiszabadult rab folytatta-e már kint is a gyékényes munkát. — Sok esetben, — volt a válasz. Bár ez durva tömegmunka, de köny- § nyen megszerezhető hozzá a nyersanyag. szerszám is akad és igy kevés akadálya van, hogy a kiszabadult rab tovább folytassa. Beszéltem az egyik régi, tapasztalt fogházőrmesterrel a rabmunká-1 —Áldás az kérem a foglyokra és előnyös hatását akkor is érezteti, amikor a rab már kiszabadult. — Tessék elképzelni, hogy — ami elkerülhetetlen, — mindig vannak visszaeső bűnösök, akik kiszabadu- K fásuk után újból bűntettet követnek : el, de mi lenne akkor, hogy ha a rabok úgy hagynák cl a fegyházat, hogy minden munkaalkalom el !en■ ne előlük zárva? A fogházban és 'fegyházban elsajátított munkaképesség a legjobb megelőző eszköze a Visszaesésnek. A foglyok maguk kérik, mint kedvezményt, hogy valamelyik munkaterembe beosszák és foglalkoztassák Őket. A dpészmiihelyben. A vasúti töltés felé né?; a cipészműhely nagy ablaka. Tiszta, világos szoba. Hárman dolgoznak benne. Durva bakancs-munkától a legfinomabb angol és francia cipőkig mindent el tudnak végezni. Asztalosok közt. Az asztalosnjühely tágas helyiség a fogház udvari frontja felé. Most mindössze három fogoly dolgozik benne, de tudnak készíteni I mindent, fejszenyéltől egész szobaberendezésig. Szekrények, ágyak és egyéb bútorok készülnek a műhelyben. A felsorolt négy munkanemen kívül ezidőszerint egyéb munka nem •folyik a fogházban. Vasárnap és ünnepnapokon szünetei a munka. A fogháznak nincs betege. _ Amikor végig jártam a fogházat, érdeklődtem, hogy van-e beteg? —- Nincs egyetlen egy sem, — volt a válasz. A létszám 96 férfifogoly és hat nő, de beteg nincs egy se. Voltam a fogház külön kórházszobájában, amelynek ezidőszerint nincs lakója, A 6-os cella. Érdekes megemlíteni a 6-os számú cellát, amelynek hat lakója közül öten gyilkosságért vannak elítélve, köztük ketten halálra. Itt vannak együtt Nikolics Milojkó, a volt határcsendőr, aki* Tompáin a zdrálói erdőben agyonlőtte a Klein-fiut, Tóth Mátyás, aki Sentán a Tiszába dobta Horváth István gazdálkodót, Urbán Mátyás, a királyhalmi véres dráma tettese. Korpanaics Luja, aki gyermekmérgezés miatt van bent és Pánczél Vince, a sentai vak koldus, aki házigazdáját ölte meg. Most mindannyi a különböző műhelyekben békésen, szorgalmasa» l dolgozik. ? óth Imre, a Halasi-uti gyilkosság tettese külön, egyes cellában van és Tincs műhelyben foglalkoztatva. A fogházban helyreállították a. gőzfűtési berendezést és az ügyészség ^ megkapta már az igazságügyminisztertől a hitelt a megfelelő szénkészlet beszerzésére. Az idei télen tehát már fűteni fogják a fogházat. A fogházban mindenütt példás rend és tisztaság uralkodik. —ertii. Nátha ? Fejfájás? Fogfájás? Sz'gga;as ? izom- vagy idegg /öngeség? Jóérzést csak a valódi Feíler-fele Bis ; írd szerez! A legjobb í jdaSotncsii- I lapító és fris'tíő háziszer és 25 éve I kedvelt kozmetikai szer a bőr-, haj§ is rzyiipobUra. Sokkal erősebb, ki« I dósabb és Jobb, mint a sösborszcsz, I CsomagoTssal és po tóval együtt 3 I dupláin eg vagy egy különleges övei jj 24 dinár Síi duplaüveg va;:v 12 kü I iön'egCR tbeg 214 dinár 6 10% felár Szétküldi Feiler V. Jenő vég szerész Siubica donja i.ö pont i85. (Horvátország). 9129-----~"EW Foltmentes fehér t ükröket fekete és kék árnyalat nélkül, garancia mellett készít csakis * „VITRO M" NÖVI 5 AD Futolkj pní 84-a. — Üvegcsiszolás. Képviselet Sufco icáa: NAGY MIHÁLY üvegkereskedése Mindennemű uj és használt zsákok, zsinegek, ponyvák, lótakarók, jutaszövetek, szažmatoKzsákok 84ES fsgolcsötsöan beszerezhetők Schossberger i Mered zsák-, ponyva-, zsinegnagyke eikedí cégnél NOVISAD, Fnfoskj put 13. sz, (az ndv&rbttc.) To*e?oa 531. Sürgönyeim: HESSJAM fáOViS&D. Saját vilíanyerére berendezett zsákkífeészitö telep. Használt zs. kok a legmagasabb árakon vétetnek. — osztály: mlstdan nagyságú ponyvák kikölcsönzése.
