Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-23 / 347. szám

1923 december 23. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal Szellemidézés egy halott város­ban. Taniás ísfcgáti rajzos riportja kihalt suboticai mesterségekről. Németországi magyar kivándorlók közt: Aranyosi Miklós riportja* 1 Magyar katonák. Mezőgazdaságunk ötven év múlva, Siinonovtcs agráyni raszter utópiája számokban. Ez a felsorolás nem’ teljes ugyan, Ide mégis képet ad a karácsonyi szám gazdag tartalmából. Nem akar­juk azt mondani, hogy ez a karácso­nyi szám tökéletes és mindenben megfelel azoknak a céloknak, amit hű magunk elé tűztünk. Rezignáció­­val konstatáljuk, hogy csak 64 olda­las újságot adhattunk s nem közöl­hettük többi lelkes inunkatársaink­­hak a karácsonyi szám részére ren­delkezésre bocsátott írását. A célt, ámít magunk elé tűztünk, mégis megközelíti ez a karácsonyi lap. A magyar újságírást méltón reprezen­tálja s az olvasók szeretetét és ra­gaszkodását, amely csenevész lelkek minden intrikája ellenére, csorbítat­lan a. Bácsmegyei Napló iránt, most is érdekes, nivós. emelkedett szem­pontú újság hálálja meg. A Bácsmegyei Napló karácsonyi fezárna hétfőn délután jelenik meg s ünnep reggelén az ország minden készében olvasható lesz. A karácsonyi szám ára 5 dinár !s azok az olvasók, akik kellő időben fetőjegyeztették, a rendes lapárusitó­­helyeken átvehetik a lapot. mány valószínűleg lemondását benyújtja a királynak, elei most már bizonyos, hogy Rűfínsay.Mac­­donaldnak, a munkáspárt vezetőjének ad megbízatást az uj kormány meg­alakítására. A kormány lemondás után e parlament tizennégynapi szünetet kép, hogy Macdonald ez idő alatt kormányát megalakíthassa. Az a vélemény, hogy az uj munkás- parlament. kabinet február első felében fog a parlamentnek bemutatkozni, a mikor is Macdonald részletesen ismertetni fogja programját, a melynek leglényegesebb pontja : a munkanélküliség megszüntetése és a Ruhr-kérdés rendezése. Az uj kormány ezután beterjeszti az uj költségvetést, amelyet március 3I-ig végleg le fog tárgyalni a Görögország a liberális monarchia utján Venizelosz hazatérése a belső béke kulcsa Athénből jelentik; A lapok jelenté­­j szerint a görög hadsereg'tisztjei, elhatározták, hogy V enizeloszhoz azzal a kéréssel fordulnak, térjen vissza Görögországba a hatalom át­vételére és korlátlan teljhatalomra támaszkodva, tisztázza az ország belső helyzetét. A katonai szövetsé­gek kötelezik magukat. hoar Veni­­zeiosz visszatérése napján kijelentik leioszlásukat és politikával, többól nem foglalkoznak. Számos liberális politikus, köztük Gonatasz mimsz terelnék is, táviratilag szólította Venizeloszt, hogy térién vissza és vegye át a hatalmat. Ezzel szemben hirek vannak arról, hogy a köztár­saságiak Venizetosz visszatérése előtt proklamálnt akarják a köztár­saságot. A Havas-iroda jelentése szerint egy képviselőkből álló küldöttség pénteken Párisba. utazott, hogy át­adja Venizelosznak az Athénbe való visszatérésre és a hatalom átvételé­re szóló meghívást Plasztirasz forra­dalmi vezér levelével együtt, amely Venizelosz visszatérésének sürgős szükségét hangsúlyozza. A római Tribun'a athéni levelezője jelenti, hogy Venizelosznak Athénba való visszatérése meglepetéseket 5 hozhat. Nem lehetetlen, hogy régi ^népszerűségének visszaszerzése ér­dekében a liberális monarchia élő­­harcosaként lép föl. mert a nép és az alkotmányozó nemzetgyűlés több­sége ennek az államformának hive és maga Venizelosz sem ellenzi. Egy athéni jelentés szerint a kon­zervatív és külföldön élő görög kép­viselők az antanthatalmak athéni diplomáciai képviselőihez memoran­dumot intéztek, amelyben tiltakoztak a görög nemzetgyűlési váiasztások­­fel rxii követett eljárás ellen. A katonatisztek ligája, Venizelosz­­hoz intézett táviratában, visszatéré­sének feltételéül a köztársaság kiki­áltását kötötte ki. Egyre valószínűbb, hogy Venizelosz visszatér Görögor­szágba, mert a népnek is, a nemzet­­gyűlés tagjainak is az a kívánsága, hogy az országban végre visszaáll­jon a normális állapot, amelyből az 1922-iki chiosi katonai fölkeléssel kezdődött forradalmi mozgalom ve­tette ki. A nép bizonyos katonai vezetőszemélyiségek zsarnokosko­­'dását már nehéz tehernek érzi. A választások eredménye is azt igazol­ja, hogy a görög nép legfőbb óhaja, hogy az országban tartós rend és nyugalom legyen. Horthy kormányzó felesége kegyelmet kért Utam számára Álbir Ulain Ferenc öngyilkosságáról Budapestről jelentik: Pénteken este az a fair terjedt el Budapesten, hogy Ulain Ferenc a pestvidéki ügyészség fogházában felakasztotta magát Erről beszéltek a főváros közgyűlésén s csakhamar a parla­ment folyosóján is ez volt az izgal­mas szenzáció. A pestvidéki ügyészség ígazgató­­jsása azonban semmit sem tudott az öngyilkossági kísérletről, Sőt ellen­kezően, azt jelentette a rendőrség­­bek, hogy Ulain Ferenc a körülmé­nyekhez képest iól érzi magát. Po­litikai körökben főleg az iránt ér­deklődnek. kinek állt érdekében, hogy ezt a hitt elterjessze. Egyébként Horthy kormányzó fe­lesége, Ulain Ferencné. Bobu­­la Tituszné és Szemere Béládé pén­teken audiencián jelentek meg Nagy Emil igazságügyminiszternél s azt kérték, hogy a szeretet ünnepének előestéjén bocsássák szabadon Ulaint 'és társait. Nagy Emil kijelen­tette a három asszonynak, hogy bem teljesítheti kérésüket, mert az ügy a bíróság kezében van s igy ő hem avatkozhatok bele a dologba. A romániai németek az egész Bánátot Romániának követelik Memorandumot nyújtottak be a határrendező bizottsághoz Temesvárról jelentik : A német­sváb néppárt az uj határmegálla­­pitás elleni tiltakozásul memoran­dumot nyújtott be a szövetségközi határrendezö bizottsághoz, amely­ben állást foglal a tervezett uj határ ellen és az 1919-beti hozott csatlakozási nyilatkozatnak megfe­lelően az egész Bánátnak a román uralkodóhdz jogara alatt való egye­sítését követeli. A memorandumot dr. Frecot Ist­ván és Beller János, a vezérlő bi­zottság nevében átnyújtják a ha tárrendező bizottság elnökének azzal a kéréssel, hogy a memo­randumot terjessze a nagyköveti konferencia elé. Január 8-án II! össze az angol parlament Ramsay Macdonald kormánya februárban mutatkozik be Londonból jelentik : Az uj an­gol parlament január 8-án ül össze az elnök megválasztásra és a man­dátumok megvizsgálása végett. Az elnökségre, hir szerint, a li­berális párt egyik vezetőjének van a legnagyobb esélye, akinek megválasztását a munkáspárt is szívesen látja. A király január 15-én nykja meg a parlamentet trónbeszéddel, amelyre kővetkező felirati vita során a liberálisok és a munkáspárt felszólítják Baldwinf, hogy adja be lemondását. A felirati vita végeztével a konzervatív kor» Áz elégedett Poincaré francia miniszterelnök beszámolója a Ruhr-megszállásról Parisból jelentik: A kamars pénteken folytatta az interpellá­­ciós vitát a kormány külpolitiká­járól. Nyomban az ülés megnyi­tása után Poincaré miniszterelnök emelkedett szólásra és hosszabb beszédben kifejtette, hogy nézete szerint a francia nép iuinyomó többsége helyesli a kormány kül­politikáját. Poincaré ezután igy folytatta beszédét: Több szónok kijelen­tette, hogy bizalommal viseltet­nek ugyan a kormány iránt, de nem helyeslik' Ruhr-politikáját. Ezt a fölléCeles kormánytámogatást nem fogadhatom el. Megfontolásra ajánlom külpolitikám ama bírálói­nak, akik az összes gazdasági nehézségeket és a frank árfolya­mának csökkentését a Ruhr-ak­ciónak tufajdonitják, hogy Német­ország 1922 őszén valamennyi készpénzfizetési kötelezettségének, a koksz-szállításoknak és egyéb dologi szolgáltatásoknak beszün­tetését követelte. Valamennyi szö­vetséges akkoriban elfogadhatót Janóknak mondta a német köve­teléseket, amelyeket el is uta sitott. A ruhrvidéki zálogok lefogla­lása nélkül Franciaország gazda­sági helyzete még súlyosabbá váll volna. Németország a Ruhr-akció előestéjén uj manőverrel kísérle­tezett. Az 1923. év januárja óte Németország nyilván tudja, hogy döntő játszma folyik és ezért mindent elkövetett, hogy Francia országot elriassza tervezett akciójá­nak végrehajtásától. Május havá­ban tartozásának 30 milliárd aranymárkára való leszállítását és azt követelte, hogy a fizetés: föltételeket pártatlan nemzetközi bizottság állapitsa meg. Német­ország akkoriban azt állította, hogy a 30 milliárdból már 20 milliárdot megfizetett. Ellenszol­gáltatásul még azt is követelte, hogy ürítsük ki a Ruhr-ierületet és ismerjük el Németország gazdasági egyenjogúságát, E javaslatokat természetesen vissza kellett uta­sítanunk. Poincaré ezután a mostani hely­zetet ismertette és kijelentette, hogy főképpen a vasúti forgalom és a folyamhajózás kérdéseiben tanúsítanak a németek oly huza* vonó eljárást, amely passzív ellent­­állásra emlékeztet. A miniszterel­nök tagadta, hogy ^uhr-akciója kedvezőtlenül befolyásolta a né­metországi pacifista áramlatokat. A ruhrvidiki megszállás anyagi ered­ménye igen kielégítő. Végül Ausz­triára hivatkozva, kifejtette, hogy egy ország kivergődhetik kétség­­beesett helyzetéből, ha komolyan hozzálát ügyei szanálásához. Ez a példa is mutatja, hogy Francia­­ország kénytelen volna magét megtévesztettnek tartani, ha a mostani német fizetőképességet vég­legesnek ismerné el. Felépítik a szuiboticai vásárcsarnokot A város uj vágóhíd felépítéséi, is tervezi A suboticai várost mérnöki hiva­tal néhány hónappal ezelőtt terveze­tet dolgozott ki a vásárcsarnok fel­építésére és a kész terveket annak idején a város; közgyűlés is elfo­gadta. A vásárcsarnok felépítéséről szóló közgyűlési határozatot most hagyta jóvá a belügyminisztérium, amiről szombaton értesítette a subo­ticai polgármesteri hivatalt. A belügyminisztérium jóváhagyá­sa alapján a városi tanács rövidesen hozzá fog a terv megvalósításához és előreláthatólag tavaszra elkészül I a suboticai vásárcsarnok. A terv megvalósításának módoza­taira vonatkozólag kérdést intéztünk Pletikoszics András dr. főispán-pol­gármesterhez, aki kijelentette, hogy az építés költségeit az eddigi tervek szerint úgy fedezik, hogy az árusok piaci helyükért körülbelül tiz-tizen­­kétezer dinárt fizetnek és a többi pénzt pedig, ami még szükséges az építkezésekre, a városi takarékpénz­tár fogja előlegezni a városnak. A vásárcsarnok földszintes épület lesz, zárható bódékkal, amik ugyanolyan mintára készülnek, mint amilyen bó­dék leépültek a gyümölcspiacra. A városnak a vásárcsarnok fel­építésével kapcsolatban terve volt a vízvezeték kiépítése is. ez azonban rendkívül sok költségbe kerül és csak akkor valósítható meg, ha a ke­­lebiai és a tavankutr városi földek egy részét el tudják adni. A földek eladási árát a város fejlesztésére for­dítanák és ebből a pénzből a vízve­zetéken kívül még a népfürdő, szín­ház és a vágóhíd feléoitését is ter­vezik. Különösen a vágóhíd újraépí­tése régi problémája a városnak. A mai vágóhíd semmiesetre sem felel meg a követelményeknek, részint ki­csi, részint hiányzik több oly felsze­relés. ami egészségügyi szempontból is nélkülözhetetlen. A város úgy ter­vezi, hogy teljesen uj, modern vágó­hidat épit, vasútvonal mentén, hogy ezáltal a szállításokat is megköny­­nyitsék. Pletikoszics főispán elmondotta azt is, hogy rövidesen az uj sugárút kiépítését is meg fogják kezdeni. A sugárút a városligethez vezetne. Re­mélik, hogy az eddig elhanyagolt és semmi jövedelmet nem hozó város­liget is tekintélyes jövedelemmel gyarapítaná a város pénztárát. .. .

Next

/
Thumbnails
Contents