Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-21 / 345. szám

4. oldal. 13 ALS MEGYEI NAFLO 1923 december 2l. A Bácsmegyei Napló karácsonya A karácsonyi szám körül már nagyjá­ban csak technikai munka folyik. Hogy azonban ez a technikai munka milyen­­arányú, mennyi gondot, veszödséget igényel, azt csak az tudja, aki egy na­pig végig nézi a munkát a Mincrva­­nyomdában, ahol a »Bdcsmegyei Napú« technikai előáüitása folyik. A beérkezett r>anyag«-ot a szerkesztő már átnézte, osztályozta, a szedőgépek szakadatlan munkába vannak, hogy a kézirathalmazt feldolgozzák, a íötótdelö déltől hajnalig dolgozik, már, beoszt, hogy az oldalak tetszetőseit legyenek, a kéziszedök munkaideje is meghosszab­bodott, nekik a hirdetések csinos es mű­vészi kiszedése ad munkát és gondol. A mellékleti oldalak egy része — sajnos — kisebbik része mér be van tördelve, az öntöde állandó munkában van, hogy a rotációs gép számára a kész oldalakból öntvényt készítsen s a gép is naponta kétszer-húromszor indul meg, mart az idén még nyolc oldalanként küíön-külön kell kinyomtatni a 64 oldalas lapot. Jövő karácsonyra azonban alighanem munká­ban lesz a »Bdcsmegyei Napló« iker kör­forgógépe, amely 32 oldalas újságot nyom ki egyszerre. Külön munka, még ved'- igen nagy munka a nyolc oldalas mellékletek egybekordása. Ezen mosi tiz munkásnő dolgozik éjjel-nappal, hogy a »Bdcsmegyei Napló« karácsony reggelén ott legyen örömül és büszkeségül min­den olvasója asztalán. A 64 oldalas karácsonyi szám áru 5 dinár is mindazokon az ujságárusitó helyeken, ahol a »Bdcsmegyei Naplóit árulják kapható lesz. Előfizetők posta utján kap ják a lapot. Holttestek a Ibudtapesii katonai gyakorlótéren A rendőrség szerint véletlen baleset történt Budapestről jelentik: Szerdán dél­után négy óra tájban az Üllői-uti Fe­renc József-laktanya melletti kato­nai gyakorlótéren, a laktanya és a vasúti töltés közötti területen, ahol gyakorlatozás közben a katonák fu­tóárkokat ástak, ásás köziben egy a föld alól kinyúló férfikarra lettek fi­gyelmesek. A borzalmas leletnek nyomban hire terjedt és a katonák azonnal hozzáfogtak a további ásás­hoz. Rövid ideig tartó munka után férfiholttest került elő a föld alól. A katonaság azonnal értesítette a fő­kapitányságot a leletről, ahonnan rendőri bizottság ment ki a hely­színre. A bizottság, miután a körül­ményeket gyanúsnak találta, tovább ásatott a holttest mellett. Az ásás eredménye az volt, hogy körülbelül félórai munka után egy másik holt­test is előkerült a föld alól. A két holttest mintegy harminc lé­pésnyire a vasúti töltéstől, nem na­gyon mélyen, csak mintegy három­negyed méternyire volt a föld alá temetve. Az egyik holttest 20—22 év körüli, barnahaju, csupaszarcu. ipa­­roskülsejü férfi holtteste volt, aki szürkészöld sportsapkát, katonazub­bonyt és fekete vászonnadrágot vi­selt. Egyik lábán bakkancs volt, a másik pedig mezítelen. A másik holt­test 40—45 év körüli, őszbajuszu férfi, szintén munkáskülsejü, katona­sapkát, katonazubbonyt, szürkés vá­szonnadrágot viselt, körülbelül olyat, amilyet az uccaseprők horda­nak. A fiatalabb férfi ruhájának zse­bében kenyérdarabokat és éíetmara­­dékot, az idősebbében néhány ezer korona készpénzt, dohányt, pipát és gyújtót találtak. A két holttest ösz­­szehuzott térdekkel hevert a sírjá­ban és gallyakkal volt elfödve. A rendőri bizottság a holttesteken egyelőre külső sérülést nem talált A rendőrorvos megvizsgálta a hul­lákat és az első szemle alapján ama véleményének adott kifejezést, hogy azok mintegy 8—10 napja lehetnek a föld alatt. A rendőri bizottságnak a feltevése az. — ami már az ott gyakorlatozó katonák előadása alap­ján kitűnt, — hogy ott egy Ids domb volt, amelynek mélyében a futóárok mellett egy barlangszerti, mély nyí­lás tátongott. Ez a nyiiás a sok eső­zés következtében néhány nappal ezelőtt beomlott. A katonák is meg­erősítették, hölgy a barlangot éjsza­kánként hajléktalan emberek hasz' nálták. Valószínű, hogy az összeom­lás idejében ez a két férfi ott töltöt­te az éjszakát. Az eddigi feltevések alapján a két férfi halálát véletlen baleset okozta. A holttesteket tüze­tes rendőrorvosi vizsgálat után az éjszakai őrlikban hevitték a törvény­­széki orvostani intézetbe és majd a boncolás fogja megállapítani a halál közvetlen okát. A rendőri nyomozás a titokzatos lelet ügyében nagy erő­vel folyik. á tulajdonos azon azonnal házat épiteni kezd. 7. Az állam, vagy az állam által segélyezett intézetek kiskamatu köl­csönöket adjanak házépítési célokra ■egyeseknek vagy házépítő szövet­kezeteknek. 8. Az állam, a katonaság, gyárak, í vállalatok köteleztessenek fenti ked­vezmények biztosítása mellett alkal­mazottaiknak lakások építéséről leg­később 1 év alatt gondoskodni. Ä becskereki háziurak EteiKöraH«lima a kormányhoz Megírtuk, hogy a becskereki ház tulajdonosok egyesületben tömörül­tek érdekeik védelmére s hogy ez az egyesület memorandumban for­dult a kormányhoz. A becskereki háztulajdonosok a következőket kí­vánják : 1. A lakástörvény 1921. évi január hó 1-én felt ét lenül njegváltoztataiuló blyformán. hogy a háziurak felmon­dási joga életbelépjen azon korláto­zással, hogy ami eddig lakás volt, az továbbra is kell, hogy lakás ma­radjon. 2. A házak rentabilitása szempont­jából —• és ezzel minden társadalmi osztály érdekeit is szolgáljuk — kí­vánjuk a mai adórendszer megszii­­'nćsćt és a kizárólagos jövedelem­­■és vagyonadó behozatalát a városi, !megyei és egyéb pótadók megszüli­­tetőse mellett, úgy, hogy minden va­gyontárgy egyformán legyen meg­adóztatva. Kérjük ennélfogva azon adórendszer behozatalát, amelyet Pelikán Lipót nyug. becskereki pénzügyigazgató ur a pénzügymi­niszternek írásban már előterjesz­tett és nekünk megmagyarázott és ‘ameiy véleményünk szerint egyedül alkalmas arra. hogy országszerte fegyenlő és igazságos adóztatást életbeléptessen és amely a kizáróla­gos jövedelem- és vagyonadó rend­szeren épül fel. az összes pótadók megszüntetése és az állami deficit | eltüntetése mellett. ■ 3. Kérjük a lakásínség gyors meg­szüntetése végett az 1923—1926-ik években ujonan építendő házakra nézve a községekben a 15, a váro­sokban a 20 évi adómentességet és épedig úgy a minden néven nevezen­dő állami adó, mint egyéb községi, 'megyei és egyéb pótadólíra nézve is. A kizárólagos jövedelem- és va­gyonadó behozatala esetén ezen adókra nézve is. Az 1927. év után 'építendő házakra nézve a községek­ben 5 és a városokban 10 évi adó­­mentességet kérünk. 4. A lakásokkal való üzérkedés megszűnjön. A vétkesek a büntető­törvénykönyv megfelelő szakaszai szerint büntetendők és ha ilyen vét­ségekre megfelelő szakasz nem ta­láltatnék. külön novellám utón szi­gorú megtorló intézkedések életbe­­'léptetendők. 5. Házépítő szövetkezetek vagy részvénytársaságok alakítása e!ő­­imozdittassék és ezek részére adó­mentesség, építési anyagok vám­mentes beszerzése és nagyobb szál­lítási kedvezmények biztositandók és ézek a kedvezmények mindenki ré­szére biztositandók, aki házat épí­teni akar. 6. Házépítési célokra háztelkek illetékmentesen szerezhetők meg, ha Átadták a?, ügyészségnek a vaggonfosztogató banda tagjait A szuboticai vasúti csendőrség né­hány nappal ezelőtt veszedelmes vaggonfosztogató bandának jött a nyomára és a megindított nyomozás folyamán kiderült, hogy a banda tag­jai már régebb idő óta rendszeresen fosztogatták a vaggonokat. ezáltal súlyosan megkárosítva az államvas­utakat. December 13-án, csütörtökön éj­szaka a szombori vonal egyik vasúti őre vette észre, hogy az 524-es te­hervonat kocsijaiból menet közben nagymennyiségű árut dobáltak ki a vonal mentére és még az éjszaka fo­lyamán megjelent egy kocsi a vas­úti sínek közelében, hogy a tolvajok bűntársai a kidobált árukat elszállít­hassák. A vasúti őr riasztólövéseire azonban a banda tagjai elmenekül­tek és a lövések zajára figyelmessé lett csendőrség csak Maiuvcsik Jó­zsef szuboticai fuvarost tudta el­fogni. A csendőrség tovább folytatta a nyomozást és a napokban letartóz­tatta Milunovics József és Páncsics Béla vasutasokat is, akik ellen az a vád, hogy szintén tagjai a foszto­gató bandának. A három letartózta­tott embert csütörtökön átszállítot­ták a szuboticai ügyészség fogházá­ba. A banda többi tagjai után tovább folyik a nyomozás. A szuboticai éjszaka áldozata I Eredménytelen a nyomozás az éjszakai bicskátok után A szuboticai rendőrség szerdán és csütörtökön tovább folytatta a nyo­mozást a Kosnya-uccai szurkálás ügyében. A rendőrségnek elsősorban az volt a gyanúja, hogy Vojvoda Já­nos napszámost a Kosnya-uccában levő Márkus Mózes kocsmájában tartózkodó román cigányok egyike szúrta meg és a nyomozást is ebben az irányban folytatta, anélkül, hogy annak eredménye lett volna. Márkus Mózes kocsmáros, akit a rendőrség kihallgatott, azt állította, hogy Voj­voda, amikor eltávolították a kocs­­íma helyiségéből, ittasan átbotorkált fáz ucca másik felére, ahol a Lloyd­­épüleíe előtti drótsövényen keresz­tülesett és az szúrhatta meg. Az or- Ivosi vizsgálat azonban még kedden I éjszaka megállapította, hogy Vojvo­­dát késsel szúrták meg és hogy a drótkerítés rövid tüskéi semmieset­­re sem okozhattak ruhán keresztül oly sérülést. Az eszméletlen állapotban kórház­ba szállított Vojvodát csak szerdán délután tudta kihallgatni Pesárszki sándori rendőrbiztos. Vojvoda ki­hallgatása alkalmával elmondta, hogy ittas volt. de arra határozot­tan emlékszik, hogy a kocsmahelyi­ségben szúrták meg és utána kilök­ték. A rendőrséig Vojvoda kihallgatása után gyanúsnak találta Márkus Mó­zes vallomását, az a gyanúja, hogy Vojvodát Márkus kocsmáros szúrta meg dulakodás közben. A rendőrség most tovább folytatja a nyomozást. Vojvoda állapota most már javult és nemsokára el is hagy­hatja a közkórházat. CIRKUSZ « ß a Anő kiöl nem leket boldogulni Tisztelt szerkesztő ur. Szomorúan konstatálom, hogy a nők minden teret elhódítottak előlünk. Bizonyltom a következőkkel: 1. Valamikor a férfiak cigarettáz­tak, a nők nézték. Ma a nők cigaret­táznak és a férfiak nemcsak, hogy '•nézik, de fizetik is a drága cigaret­tát. 2. Valamikor a férfiak kártyáztak, <a nők még csak nem is nézhették, 'Ma egyebet se hall az ember a nők­től, mint »az éjjel reggelig zsugáz­­tam«. vagy »egy vagyont vesztet­tem sménben«. Persze nem a saját Vagyonukat. A férfiakét. 3. Valamikor a férfiak ittak, a nők Cukorkát szopogattak. Ma úgy isz­­szák a nagyságák a koantrót. mint kúrián, hogy művészi hasonlatoknál maradjanak. 4. Valamikor a férfiak játszottak a tőzsdén. A nők elköltötték a nyere­ségét. Ma a nők játszanak és a fér­fiaknak kei! megkeresni a vesztesé­get. 5. Valamikor a férfiak kiborotvál­­ták hátul a nyakukat. Ez volt a di­vat. Ma a nők borotválják. Ezért van az, hogy régen, ha nyakoncsó­­koltunk egy nőt, azt mondta: »jaj, hogy szúr, megint nincs megborot- Válva«. Ma mi mondjuk: »jaj, nagy­ságos asszony kérem, szúrni tet­szik, nincs a b, nyaka megborotvál- Va«. Egyelőre elég ennyi. Most még csak az hiányzük, hogy a politikában is ők vegyék át a domináló szerepe­det, akkor aztán elmondhatjuk, hogy 'megfordult a világ, a nőktől nem le­ihet boldogulni. Tisztelettel ár. Ol­vashatatlan Aláírás. ■aaffEBOaBeszKOsaH Teadélután a bíróság előtt A Sard mulatságának epilóg usa A Sand fotball egyesület ez év március hó 21-én műsoros teadél­utánt rendezett zl Salome bár helyi­ségeiben. A műsoron szerepelt egy »Szim­fóniák szimfóniája« című kupié, a melyben — az eredeti szöveg sze­rint — Elegedüs Lóránt akkori ma­gyar pénzügyminiszter volt perszif­­iálva. Hegedűs Lóránt — mint em­lékezetes — deviza-politikáját szim­fóniákhoz hasonlította és a magyar ‘korona zürichi árfolyam-javitását Zenei képletekkel illusztrálta. A kupié előadása Adler Györgyre Volt bízva. Adler a kupiét a helyi vi­szonyokhoz képest átalakította oly­­formán, hogy a korona-eséséből di­­hár-esés lett. Adler a kupié előadá­sánál női napernyőt tartott a kezé­ben felnyitva és az ernyő drótszer­­kezetdnek gombjairól egy-egy diná­­tos bankjegy lógott le. A kupié min­den strófájának végén egy-egy dinár — leesett.' A szolgálattevő rendőrkapitány '■Adler előadásában tendenciát látott, amelynek célja az állam egyik in­tézményének kigúnyolása lett volna. Ezért eljárást indított Adler ellen. A subűücai törvényszéken csütör­tökön folyt le ebben az ügyben a fő­­tárgyalás, Pavlovics István törvény­széki elnök büntető tanácsa előtt. Adler György vádlott elmondotta, bogi7 nem érzi magát bűnösnek, mert a korona esését gúnyolta kLés He­gedűs magyar pénzügyminiszter ze­nébe átvitt árfolyam-tomázatait kívánta nevetség tárgyává tenni. — De az ernyőre dinárok voltak rákötve és nem magyar koronák —■ ■mondotta az elnök. — Ez igaz és ez nagy meggondo­latlanság volt,

Next

/
Thumbnails
Contents