Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-21 / 345. szám

~l. oldal

BACSMEGYEI NAPLÓ

1923 december 21

szónokok élesen megtámadták Vuicsics belügyminisztert. A délelőtti ülésen Lázics Voja íöldmivespárti beszédében elítélte azt a p'ártoskodó szellemet, amely a belügyminisztériumban uralkodik. Fölemlítette, hogy a rendőrségek és cseiidőrségek kíméletlen terrort alkalmaznak a néppel szemben. Tiltakozott a főispánok részére előirányzott reprezentációs hitelek ellen és ezzel kapcsolatban szóvá tette azt a furcsa helyzetet, hogy több főispán van, mint ahány tartomány. Beszéde végén kijelentette, hogy ar költségvetést nem szavazza meg.

Az utána felszólaló Setyerov Szlavko szintén érthetetlennek tartotta, hogy 13 főispánnal több van, mint amennyit a törvény előír. Kijelentette, hogy nincs semmi bizalma Vuicsics belügyminiszter iránt, öleinek poltikáját az jellemzi, hogy nein hajtja végre az alkotmányt és nem tiszteli a törvényeket. A tisztviselők egyszerűen pártemberek, akiiének fontosabb a párt érdeke, mint az országé. Felvilágosítást kér a belügyminisztertől arra nézve, hogy miért nem írta ki a tartományi és járási választásokat, amikor az előirt határidő már régen lejárt.

A délutáni ülésen még több ellenzéki felszólalás hangzott el, majd Setyerov után Vuicsics belügyminiszter hosszabb beszédben válaszolt az ellenzék felszólalásaira. Szerinte a főispánoknak szükségük van a reprezentációs költségekre, azt azonban elismeri, hogy a csendőrségek javadalmazására nem fektet a kormány nagy súlyt. Az ország tartományi beosztására vonatkozólag kijelentette, hogy Horvátországban és Szlovéniában legkésőbb két hónapon belül végrehajtják a tartományi felosztást és kiírják a tartományi, valamint a járási választásokat. Hangsúlyozta, hogy a jövőben az uj tisztviselőtörvénynek megfelelően kvalifikált tisztviselőket fognak alkalmazni. A közbiztonsági állapotokra vonatkozólag kijelentette, hogy a személy- és vagyon biztonság most az országban teljesen kielégítő.

Végül a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a községi jegyzők segélyezésére hajlandó öt millió dinár hitelt nyújtani. A költségvetést a bizottság, tizenhat szavazattal nyolc ellenében elfogadták.

A közoktatás- és foldmivslésügyi tárca

Ezután befejezték még a közoktatásügyi minisztérium költségvetési vitáját, amelynek során Trifunovics közoktatásügyi miniszter rövid expozét mondott. Kijelentette, hogy ő sincs megelégedve a költségvetés összegével, de ha figyelembe veszik, hogy Pribicsevics idején 460 millió dinár volt az előirányzat, most pedig 660 milliót tesz ki, némi haladást

I

jelent s a közoktatás terén több kívánság megvalósítása válik lehetővé. Majd bejelentette, hogy a pénzügyminiszter az elemi iskolák építésére előirányzott hitelösszeget húsz millió dinárral felemeli.

Néhány ellenzéki felszólalás után a javaslatot megszavazták.

Szavazás után rátértek a földmivelésíigyi minisztérium költségvetésének a tárgyalására. A vita első szónoka Lázics Voja hosszabb beszédben kifogásolta a költségvetést. Tiltakozott az ellen, hogy a földműves szövetkezeteket az állam nem segíti eléggé. Utána Popovics Gyoka demokrata beszélt, mire az ülést berekesztették.

Mii koz a karácsony?

Nincs karácsonyi vásár az idén Szuboticún

Már csak három nap választ el Vásárolnak karácsonyra divatáru'bennünket a szent estétől, amikor a karácsanyía lángjai alatt az ajándékok sorakoztak valamikor a kicsinyeknek csakúgy, mint a felnőtteknek. A karácsony a régi boldog világban mindig örömet és meglepetést hozott mindenkinek, még a szegény embernek is meg volt a maga Szerény karácsonyi ajándéka. Az idén üres lesz a legtöbb házban a karácsonyfa alja, ahol ugyan kigyulladnak a fenyőfa gyertyái.

A suboticai kereskedők egybehangzó állítása szerint az utolsó ]éve!iben még soha sem volt olyant 'gyenge a karácsonyi vásár. mint az ‘idén. Az ilyenkor mindig fellendülő Vásárlási kedv az idén egyáltalán bem tapasztalható és hiábavalónak bizonyul a legélelmesebb üzleti verseny is, az olcsó árakat feltüntető ijazar kirakatok sem csábítják be a vevőket az üzletekbe. A raktárak tnindeniiit szinte túl vannak zsúfolva, mert a kereskedők az előző évek Aránylag jó karácsonyi vására után bem gondoltak arra, hogy az idén á súlyos pénzhiány és a gazdasági Válság miatt egyáltalán nem fog vásárló-kedv mutatkozni.

A karácsonyi vásár lanyhaságá- Vól több suboticai kereskedő nyilatkozott munkatársunk előtt. Egy nagy belvárosi divatárukereskedő kijelentette. hogy az idén egyáltalán nem

Városszép itő m üvészet

Irta : Nádai Pú!

A párisi nagy tárlatokon az utóbbi időben semmit sem néznek akkora érdeklődéssel a látogatók, mint a városszépitő terveket. Folyóiratok képei, napilapok Cilikéi, kritikusok eszmecseréi kísérik buzgó figyelemmel az építészek maquettjeit, gipszből való necasoraikat, bolt- és park-terveiket, festett panorámáikat és madártávlat-képeiket, »L’art urbain«, ahogy a franciák elfogadott szóval ezt a művészeti ágat nevezik, egy uj témakört iktat az érdeklődés homlokterébe, amely több mint egy félszázada, Haussmann préfet és Alphand épitész városépitkezéseinek lezárása óta megszűnt beszédtéma lenni a világ legtökéletesebb nagyvárosában. Az igazi francia nyárspolgár nagyra nőtt és nyugodtan aludt azzal a mindenható érzéssel, hogy az ő városa örök időkre lezárt, tökéletes egész, melynek építkezési, uccarendezési, park-diszitési és egyébb kérdéseit véglegesen megoldotta a két Napóleon, az első, az igazi és a harmadik, az ő halvány mása. Több mint féiszázad múlt el azóta és — ime — a dicsőségben fürdő város is kénytelen kozmetikai kérdésekkel foglalkozni. Lakásépítések, egy nagy aeroklub létesítése, kisebb és nagyobb áruházak__ mindenekfelett pedig a nagy

nemzetközi iparművészeti kiállítás, mely 1925 nyarán fogja felsorakoztatni hatalmas pavilonokban a baráti nemzeteket,

mindez égő városesztétikai kérdéseket iktat a nyugalmas, ki nem zökkent életritmusba.

Mint jelenség, mint társadalom-esztétikai tünet ez az érdeklődés a legmodernebb építészeti feladatok iránt, igen érdekes. Mert annak a jele, hogy egy társadalom, amely idáig jó vígjátékokat, divatos költőket és filozófusokat, nagyszerű bakteriológusokat, kiváló toaletteket és kápráztaó ékszereket adott a nyugati művelődésnek, rátér az építkezésre.

Ez a kötelességeknek olyan fokozott öntudatát jelenti, mely mellett a legkisebb feladat is az egyetemes nagy érdekeknek részévé lesz. S csakugyan, ha az ember megnézi e nagyvárosi építésnek az utolsó két-három évben létesült legegyszerűbb termékeit: az uj boltberendezéseket és homlokzataikat, már akkor is észrevehető az, mennyi finom építészeti hangsúly, az anyagoknak milyen nemes harmóniája iieszkedik az ucca megszokott ritmusába. Van ezek közt a mostani boulevard-szépitők közt egy: SicÜs a neve, akiről el Tehet mondani, hogy valóságos ékszerésze a vasbetonnak és a márványnak. Kecses és hajlékony foglalatok az ő bolt-pártijai, melyek mögött a kalapált vas és a facettásüveg, az épületlakatos és a márványszobrász művészete igyekszik betölteni a íalnyilás hézagait. Könnyű festői nyugalom vonul ezzel az épület dinamikába, az uccán Valzer ütemek csendülnek fel, de ezek egy igazán briliáns tehetség muzsikájának ütemei,

tikkeket, úgy mint más években. Legfeljebb csak a legpraktikusabb 'meieg téli árucikkek iránt van némi ■kereslet, a pénztelen középosztály 'csak olyan karácsonyi ajándékokat vásárol, amit amugyis meg kellene 1venni, ahelyett azonban, hogy ezeket ct télre nélkülözhetetlen cikkeket ‘máskor vásárolnák meg, ezt veszik meg karácsonyra. Még itt is azonban a legegyszerűbb cikkek kelendőek elsősorban, igy meleg nyaksálakat, trikó-cikkeket és hasonló teli divatárukat vesznek leginkább. A luxus-cikkeknek azonban egyáltalán nincs vevőjük.

Még szomorúbb azonban, amit egy 'játékáru-kereskedő mondott el munkatársunknak az idei karácsonyi vá,'sár csődjéről.

— Az előző években rengeteg já'tékára fogyott el karácsony előtt -‘mondotta — mert még a legszegé'nyebb szülők is igyekeztek valami meglepetést szerezni gyermekeiknek. Az idén ezzel szemben alig lehet észrevenni, hogy valahol is készülnek a karácsonyra. Alig fogy Valami értékesebb és drágább játékáru és az egyszerű egészen olcsó babáknak, ólomkatonáknak és hasonló játékoknak is nagyon kevés 'vevője akad. Valamikor a Richter'féle épitőszekrány, vagy a gőzgépek L legkeresettebb játékáruk közé iar-Az uccamüvészetnek ez az uj hajtásai a boltbejáratok kiképzése eleven például kínálkozik a francia niügondnak és a magyar főváros gondolatszegénységének egybevetésére. Itt, a mi izgatott és dühösen kereskedő Keletünkön bizonyosan tizszerannyi uj üzletportál keletkezett újabban, mint a csendesebb, megfontoltabb gall fővárosban. Itt minden beit átlag kétévenként levedli a régi gazdáját és a régi ticcairuháját. Hogy ebből milyen uj gárda születik, — arrói jobb nem beszélni. De hogy milyen homlokfal-nyilasok keletkeznek, azt nem lehet elhallgatni. Sellemtclen és egyéniségnélküli épület-asztalosmüvek. Kirakatóriások fenyőgerendákkal koszoruzza gazdagon.

Tiz-tizenüt évvel ezelőtt errefelé minden boitportál legalábbis kalapált bronzból készült és nem is volt igazi cipőüzlet. amelyiknek ne lett volna az ucca felől egy üvegfestésü kupolája. Ámde azóta szegényebbek lettünk és igy ma az asztalosoké a döntő szó: az ő finynyásságuk szabja megteh át, hogy a leendő drogériának bejárata felett XVI. Lajos korabeli amorettek, vagy Napoleon korabeli szalagos fáklyák fongnak-e díszelegni. Példátlan pazarlása a vörösfenyőxiek és a politúros diófának, a faragott koszorúknak és a jezsuita oltárok motívumainak — ez jellemzi az újabb pesti bolt-müvészetét.

Dicséretes kivételt hamarosan alig tudnánk kettőt-hármat említeni. Egy-két újabb könyvkereskedés bejárója, egy ultramodern kiképzésű csokoládésbolt, .elhoznak» ma alig fogy ezekből egykét darab és szinte fáj a szivünk* amikor látjuk, hogy az üzletbe néhaj mégis bevetődő szülők milyen iáj-, dalmasan mondanak le arról, hogjr; gyermekeiknek valami szebb kard-, csonyj ajándékot vásároljanak. Pe-.' dig az árak alig emelkedtek tavaly óta, csak a pénz lett kevesebb és agazdasági helyzet rosszabbodott.

Ä szMGotieal radikálisok

a kormány és a klerikális- párt megegyezése eilen

• A bnsyevácok nélkül a klerikálisok

ü :.m egye^neü meg

A klerikálispárt és a kormány között már nem első ízben meging iliuit tárgyalásokat most idegesen fogadják a suboticai radikáiispártbaa, főként a tárgyalásoknak a bunyevá-j ! bókkal való vonatkozása miatt. Néni először történik meg, hogy a kor-, tnány az autonómista pártokkal| Igyekszik megegyezést teremteni és, minden ilyen esetben eddig még észlelhető volt ez az idegeskedés, i

A legújabb tárgyalások ugyan, még csak a kezdet kezdetén vannak! és ma még egyáltalán nem lehet clő're látni, hogy milyen eredményre) 'fognak a megbeszélések vezetni. Ép! tesüíésünk szerint ezúttal a klerikális párt feltételei között a bunyevác- I 'sokácpárt legfontosabb követelései is Szerepelnek. A bunyevácok ígéretet ■nyertek a klerikálispárt részéről :hogy semmiféle megegyezést nem bkot a párt a kormánnyal a bunyevái'cok feltételeinek teljesítése nélkül* : Ezek a követelések nagyrészt a vaj•Hasági közigazgatás gyökeres át*

\ 'alakítására és az autonómista törökkések részleges honorálására vonat\koznak.

• Tisztában van ezeknek a követe-* Tűseknek a természetével a suboticai l ‘radikálispárt is, amelynek többsége 'nem venné szívesen, ha a megegyezés a kormány és a klerikálisok kö|kött létrejönne, épp a bunyevác-* [ sokácpártra való tekintettel. Amint ‘ismeretes, a suboticai radikálispárt“ Lan két csoport áll egymással szemében, amely a bunyevácokkal való

megegyezés tekintetében ellentétes felfogást vall. Az egyik csoport a ^megegyezés mellett van, míg különösen a gazda-csoport hallani sem amM»»Mlllgl<!WTO SSSfflfraiSJET! ram

vétve talán egy-egy eldugott paríümös** bolt, mindössze ennyi az, ami egyéni márkát, az építtető, vagy a tervező Ízlésének jegyét viseli. S ez a pár jó példa is minden esetben nem az uccai reklám kedvéért lett ilyenné. Hanem belük rőL a bolt belső köntöséből, egész architektonikus elgondolásából szűrődött ki ez az ízlés a homlokfalra, mint tiszta logikai következetesség. Mint ahogy e belső és természetes gondolkodásbeli folyamat eredménye az, amit homlokzatstálusosságnak szoktunk nevezni. S e belső gondoikozásbeli egyenesség hiánya az, ha a pesti bőrkereskedés kü!takarói a olyan, mint egy pajzán rokokocnkrászda belseje és az egészségápolási cikkek kirakatára Stuart Jakab angol uralkodó és utódai nyomják rá a stílus, bélyegét.

A párisi városszépitő művészétnél? ilyen súlyos, megalomanias elfajulásai egész bizonyosan nincsenek. Ott, ahol eddig a hasyomnányos rnülpari szellem féltve őrizte a nagy uralkodók kastély-* stílusának külsőségeit, disziítőmotivumait, most a kezdődő egészség jeleivel találkozunk, egy olyan épitő- és szépitőtevékenységgel, mely minden izében uj, nemes és modern. ;

S ennek a finom modernségnek első és legfontosabb parancsszava, hogy tisztelje azoknak modern, városi és polKárosult gondolkodását, akik ez a alkot fisok közt élnek, mozognak, kereskednek, anélkül, hogy a harisnyák királyai, a nyakkendők Walesi hercegei akarnának I lenni,