Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-20 / 344. szám
Poštarma plačena u & Ára egy ás fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve^ XXIV. évfolyam Sulbofics, CSÜTÖRTÖK, 1923 december 20. 344» szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal S-5S, Szerkesztőség 5-13 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár S2EEKESZTÖSÉC: Kralja Alexandra-uÜca 4 szám alatt Eiaddhivatalj Kralja Alesandra-ulica 1 (Lolbach-palota) A halott feminizmus Az igazságügyminiszter a su~ boticai törvényszékhez jegyzőnek nevezett ki egy jogvégzett leányt. Ha lenne a feministáknak egyesülete, bizonyára hangos üdvrivalgással fogadná ezt a miniszteri elhatározást s az első birójelölt lányban a feminista törekvések úttörőjét látná. Mi — talán mondanunk sem kell — nem vagyunk feministák s ha mégis örülünk annak, hogy ebben az országban nem zárják ki a lányokat az egyetemek jogi fakultásairól s a jogvégzett leányok s a jogvégzett ifjak között a közszolgálat szempontjából sem tesznek különbséget, azért tesszük, mert úgy látjuk, egy előítélettel több dől le s egy mesterséges akadályt rázkódtatás nélkül dönt le az elfogulatlan gondolkodás tiszta ité Iete. Csodálatos jelenség — legalább első tekintetre — hogy amikor egymásután nyitnak meg az életpályák a lányok előtt, amikor a törvényhozások egymásután adják meg a nőknek a választójogot S amikor a társadalmi felfogás egyre kevesebb megkülönböztetést tesz a férfiak és nők között, morális, ethikai és exisztenciáíis szempontú megfontolások alapján, a feministák harca akkor ül el s a nem kevéssé hangos propaganda akkor csöndesedik el egészen. Révbe ért volna a feminista propaganda, elérték volna céljukat a lelkes, de többnyire rövidhaju leányok, fel van szabadítva a férfi önző uralma alól a női Aki valaha feminista volt, aligha fog erre a kérdésre igennel válaszolni. Mert ha a nő már emancipálódott, akkor azelőtt sem volt rab. Ha pedig azelőtt rab volt, rab most is. Mi lehet hát az oka annak, hogy a lelkes és fáradhatatlan, a kitartó és ezer ötletü mozgalom mégis ilyen páratlan mértékben lanyhult el akkor, amikor a sikerek és eredmények állandó injekciója amúgy is életben tartaná a lelket. Ennek az elcsöndesedésnek okát magában a feminista mozgalomban kell keresni és lehet megtalálni. A háború rombolása s azok a gazdazági és társadalmi válságok, melyek nyoméban jártak, szédületesen monumentális méreteit mutatják meg a feladatoknak és cselekedeteknek. Határtalanul megnövekedett minden társadalmi tevékenységnek célja, területe, kötelessége, feladata, mérete. A feminizmus, a polgári nőknek mozgalma, a cselédtartó aszszonyoknaktársadalmi harca szinte vehemens mértékben vesztette el jelentőségét a gazdasági válságoknak, a kiélesedett osztályharcoknak, a gazdasági nacionalizmusnak minden fantáziát megszégyenítő módon megnövekedett problémái mellett. A világégés lángjainál tisztán rajzolódott az igazság, hogy a feminista mozgalom alig több a társadalom kozmetikájánál. S ki törődik, ki törődhetik azzal, hogy a német asszonyok társadalmi helyzete manikürözött-e, ki van-e ondóiéivá akkor, amikor a francia tőke éhenhalásra ésmegfagyásra akarja Ítélni a német férfiakat, asszonyokat, gyerekeket, személyre és —- ha ez is fontos — nemre való tekintet nélkül. Amikor az angol munkanélküliség kérdése messze kinőtt Anglia belső érdeklődésének köréből s az európai politika iránya kezd attól függni, hogy a munkanélküliség fenyegető problémáját hogy sikerül megoldani az angol kormányzatnak, ki tulajdoníthat akkor jelentőséget az angol feminista mozgalomnak, ki ajándékozhatja akkor figyelmét és érdeklődését Pankhurst asszony elszánt híveinek ? Mintahogya panoptikumot megölte a mozi, úgy ölték meg a feminizmus eljelentéktelenedo mozgalmát, a közérdeklődést lekötő s a közfigyelmet megrázó uj problémák. Pedig a feminista mozgalom igazságai kétségbevonhatatlanok voltak mindig, csak az agitátorainak nem volt soha igazuk. A céljuk tiszteletreméltó volt, csak az eszközeik nem voltak azok. Az igazságuk megtámadhatatlan, csak az érveik voltak megtámadhatók. Az bizonyos, hogy ezek a benső ellentmondások is ott szerepelnek, az immár halott feminizmus kórokozói között. A klerikálisok választatom Korosec tárgyalásai a radikálisokkal és a demokratákkal Beogradbó! jelentik: Politikai k M ^ I, k a n r. C * frt I f ít r\ 1 f" 4- f körökben nagy feltűnést keltett, hogy Korosec, a klerikálispárt vezére szerdán tárgyalásokat folytatott a pártok vezetőivel, még pedig nem csupán az ellenzéki pártok képviselőivel, hanem radikális politikusokkal is. A klerikális-párt vezére, aki pártja magatartásának megszabása előtt kiváncsi volt úgy az ellenzéki, mint a kormánypárti körök véleményére, érintkezésbe lépett többek közt Balvgdzsics volt athéni, jelenleg berlini követtel, aki köztudomásúlag a demokratapárt hive és nagyon erős befolyása van az udvarnál. Rajta kívül a demokratapárt vezetői közül tárgyalt Marinkovics Vojával és Davidovics Ljubával, a radikálisok részéről pedig Jovanovies Ljubával, a parlament elnökével, Szrkiccsel, Janjics vallásügyi miniszterrel és Nincsics külügyminiszterrel. Csütörtökön Pasics miniszterelnököt is felkeresi, akivel hosszabb megbeszélést folytat, amelynek politikai körökben — különösen a radikálisok — nagy fontosságot tulajdonítanak. Korosec tárgyalásai hir szerint két irányban folytak le. A radikális-párt vezetői előtt hangsúlyozta a szlovének külön követelését, a melynek teljesítése esetén a klerikális-párt hajlandó volna a kormányt a nehéz parlamenti helyzetből kisegíteni — esetleg passzív, esetleg aktiv támogatással. A megbeszélések során mindkét részről kijelentették, hogy amennyiben a szlovének követelései teljesítésére megfelelő ígéretet ad a radikális párt, rövidesen megkezdik a kötelező jellegű tanácskozásokat. Hogy Korosec nem igen bízik a radikálisokkal való megegyezésben, azt bizonyijja, hogy — mint azt politikai körökben beszélik — az.ellenzéki pártok vezetőivel viszont egy közös parlamenti akcióprogram megteremtéséről tárgyalt, olyan formában, hogy a kormán;- megbuktatása esetén ellenzéki munkakormány alakulna. A demoícraiapúrí bomlása A politikai élet egyik fontos jelensége a dernokratapárt mindinkább erősebb bomlási folyamata, amely egyre jobban veszélyezteti a párt egységét. Prizmán után, akinek főbizottsági tagságáról való lemondásáról már hirt adtunk, lemondott a főbizottsági állásáról Pribicsevics Szvetozár is. Lemondásáról, mely nagy feltűnést keltett, Davidovics Ljuba a párt vezére az újságíróknak a következőket mondotta: — Pribicsevics lemondásánál nem kell mélyebb okokat keresni, minthogy az csupán Pribicsevics egyéni hangulatának eredménye. Nyilatkozott Pribicsevics lemondásáról, liive Prizmán is, aki kijelentette, hogy a pártvezér azért hagyta ott a főbizottságot, mert nem volt megelégedve munkájával. Különösen azt kifogásolta Pribicsevics, hogy már két esztendeje nem hívtak össze pártkongresszust, holott ez idő alatt rendkívül fontos politikai kérdések voltak napirenden, a melyekkel szemben való állásfoglalását csak a pártkongresszuson lehetett volna tisztán megszabni. A demokrata-párt niagyarányn bomlásának tünetei közé tartozik az az akció is, amelynek élén Grol Miién áll. Grol vezetésével ugyanis rövidesen Ocljek (Visszhang) cimen egy uj napilap indul meg Beogradban, amely mögött a demokratapárt baloldali elemei, valamint a zagrebi intellektuális mozgalom hívei állanak* Ez a mozgalom előrciáthatóiav. nagy hatást gyakorol majd a demokratapárt elégedetlen elemeire ás erősen szétzülleszti majd a pár: belső egységét, amely ma már csak papi ron van meg — a radikálisuk nagy, örömére. A kormány előkészületei Radies h az aér ke zésének esetére A legutóbbi időbep politikai körökben sokat beszélnek arról, hogy Radios hamarosan vissza fog térni az országba. Ezzel kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, hogy a kor ■ mány Radicsot hazaérkezése után azonnal le fogja tartóztatni és ügyében a beogradi bíróság fog ítélkezni. Ezzel a hírrel kapcsolatban a Beogradske Novoste illetékes helyről azt a nyilatkozatot közli, hogy Rádiósnak, mint az ország minden más állampolgárának felelni kell -tetteiért, azonban a letartóztatásáról elterjedt hírek nem felelnek meg a valóságnak. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság szerdán délelőtt 'folytatta a közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalásét. Az ülésen sem a közoktatásügyi, sem a pénzügyminiszter nem volt jelen, úgy, hogy végleges döntést nem lehetett hozni. A miniszterek valószínűleg azért maradtak távol az ülésről, mert a kormány még nem döntött a közoktatásügyi miniszter újabb követelése tekintetében, amelyben a költségvetésnek tetemes felemelését kéri. A vita első szónoka Alles Húszéin muzulmánpárti képviselő azt követelte, hogy a Jugoszláv Újságíró Egyesület nyugdíjalapja javára nagyobb hitelt vegyenek fel u közoktatásügyi minisztérium költségvetésébe. A bosznia-hercegovinai közoktatásról beszél, ahol nagyon kevés az iskola. Itt csak minden 4—7000 lakosra jut egy iskola és kétszázezer tanköteles közül csak huszonötezer jár iskolába. A sarajevoi muzeum és tudományos akadémia számára nagyobb hiteleket követel. Krizman demokrata kilbgásolta, hogy míg az egész költségvetés három milliárddal nagyobb mint a multévi budget, a közoktatástárca kiadási tételei csak másfél millióval emelkedtek. A beogradi muzeum és klinikák számára nagyobb hiteleket követelt. A minisztérium művészeti osztályát szerinte fel kellene oszlatni és a művészeti egyesületeket kellene szubvencionálni. Setyerov Szlavko demokrata tiltakozóit az ellen, hogy a szuboticai jogakadémia költségvetéséi, amely amúgy is nagyon csekély, harminc ezer dinárral csökkentették. Puselják klerikális sokalta a színházi kiadásokat. Az olaszországi szlovén diákok számára magasabb ösztöndiiakat követeb
