Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-15 / 340. szám
1923 december 15. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Ögymánüsztériumhoz érkezett, amely nyomban közölte értesülését a minisztertanáccsal. A minisztertanács ä kettős miniszterválság miatt még nem foglalkozott érdemben az orosz ajánlattal, azonban rövidesen rákerül a sor letárgyalására és előreláthatólag az ajánlatot el is fogják fogadni. Amennyiben az S. H. S. királyság és a szovjetkormány között megkezdődnek a tárgyalások, ezek vezetésével Balugdzsics berlini követet fogják jugoszláv részről megbízni. A klerikálisok válasza a Mémet Pártnak Zseboi képviselő támad, de bizonyítani „nem látja szükségesnek“ A Német Pártnak arra a nyilatkozatára, amelyben a klerikálispárt részéről a parlamentben (elhangzott támadásokra reflektált, — és amelyet a Bácsmegyei Napló is közölt — Zsebot klerikális képviselő a következő nyilatkozatot tette: — Stájerországban már hosszabb idő óta észlelhető a német vezetők agitációja, amely egyre szemérmetlenebbé válik. Nem akarok most a német mozgalom részleteibe bocsátkozni, de meg kell állapitanom, hogy nagyon hasonló a háború előtti tevékenységükhöz, amikor pángermán jelszavak hangoztatásával üldözték a szlávokat. Egyébként, mint a hozzám tömegesen érkező levelekből kitűnik, a német választók maguk sem helyeslik vezetőik politikáját. Konkrét bizonyítékokat egyelőre nem szereztem be a Német Párt vezetőinek bűnösségéről, de mihelyt ennek szükségét fogom látni, lesznek a kezemben bizonyítékok is. Krallt István dr., a Német Párt vezére ezzel a nyilatkozatban fel készül szólalni értesülésünk szerint a parlament szombati ülésén, hogy visszautasítsa a párt ellen emelt alaptalan és mindig nagy általánosságokban mozgó vddakat. De attól kezdve hűtlen lett a halottjához. — Rossz néven veszi ezt, Jéia? — intézett ismét szigorú kérdést önmagához. Nem, Jéla, te ezt nem veheted rossz néven, Itísz tőled akarnak elrabolni. És immár elővette az archimar.djsta pecsétes levelét, amit napok óta nem mert felbontani. Úgyis tudta, mi van benne, alapjában véve tehát nem sokat jér ez az oktalan kiváncsiaskodás. Elismerő szavak sora az, a végén azzal, hogy: ».... neked pedig, kedves fiam, csakis itt a zárdában lehet jövőd, miért Is ne késlekedj sokáig, hanem tedd meg az edső lépéseket amaz ut felé, mely majdani dicsőségedhez vezetend.« Éjszaka mégis kilopódzott a temetőbe. A hold tisztán világított, a kutyaugatás szinte költői volt és nem zavarta azt a vízimalmok fedői szállongó guzlicaének sem. Pópa Panteleimon pedig, helyet foglalva egy kis síron, érzékenyen kérdezte: — Mit szólsz hozzá, Jéia? Ugy-e, te Is lielyesled. Hat lábnyi mélységből kellemes válasz érkezhetett, mert a pap már mosolygott. — Legyen úgy, amint te kívánod, Jéia. __S Hogy vitte másnap a votíat, odafiönyökölt a kupé ablakába, hogy utoljára lássa a Tiszát, a lyutovát, amik — ki tudja meddig! — nem látják őt. A kis állomás tele volt néppel, számos zsebkendők lobogtak, köztük az egyik >— finomabb a többinél — nagyon sokáig. Pópa Panteleimon ijedten kapta el róla a szemét s szívesebben függesztette tekintetét ama varjakra, amelyek a vonattal versenyt röpültek és igen csufondárosan viselkedtek. Az Isten a megmondható!;,, kit csúfoltak ki a jámbor ok'i'an k. Bizalmas rendelet az opciós kérvényekről A magyarok és zsidók kérelmét el kell utasítási? Somborból jelentik : Az opciós kérelmek beadási határideje óta mér több mint egy esztendő telt el s eddig még nagyon kevés opció iránti kérvényt intézett el a belügyminisztérium. Az eddigi elintézések azt bizonyítják, hogy csalódnak várakozásukban azck, akik azt hitték, hogy az opciós kérvény beadása tiszta formalitás és hogy minden munkás, dolgos embernek megadják az állampolgárságot, mert hiszen elsőrangú állami érdek, hogy ez országnak minél több kereső, munkás polgára legyen. Úgy látszik más az államérdek, mert az eddig elintézett kérvényekre a minisztérium majdnem kivétel nélkül elutasító határozatot hozott. Valószinüleg az lesz a többi kérvény sorsa is, mert a belügyminisztérium, mint feltétlenül megbízható forrásból értesülünk, egy bizalmas rendelet alapján intézi el a kérvényeket. A rendelet szerint a Vajdaságban a magyarok és zsidók létszáma csökkentendő s igy a magyarok és zsidók opciós kérvényének csak a legindokoltabb esetben lehet heiytadui. j Anélkül, hogy a rendelet jogosságával, igazságával, méltányos voltával vitába akarnánk szállni, rá kell mutatnunk, hogy a belügyminiszternek ez a rendelele és a belügyminisztériumnak ez a Ifelfogása uiból megteremti a kijárók, állampolgársági joggal üzérkedők kincset-termÖ Eldorédóját. A titokzatos körlevelek okozta botrány már elült és már ismét jönnek az ajánikozók, akik 10— Í 20.000 dinárt kérnek az opciós kérvény kedvező elintézéséért, az állampolgárság megszerzéséért, sőt 40.50.000 dinárért a már egyszer elutasított opciós kérvényeket is kedvezően lehet elintézni. Akinek tehát sok pénze van, az rae-ívehetl az állampolgárságot kijárói és ügynökök utján, akinek nincs vagyona, az veheti a vándorboíot s kereshet uj hazát s uj exisztenciát. Hogy mennyiben érdeke az éliamnak, hogy rendes polgárokat és adófizetőket veszítsen el, azt tán csak a rendelet kibocsátója tudná megmondani. A belügyminiszter állítólag az egységes nemzeti állam szempontjaival in dobolta rendelkezését. Csak arra kell rámutatnunk, hogy az amerikai Egyesült Államokban a nyelvi és a nemzeti egység sokkal job ban megvan, pedig az egész vi légből vándorolnak oda s ott nem pénzért áruljak az állampolgárságot. A kijárok azonban nem filozofálnak. Ok szüretelnek. Ha nem is ez volt a rendelet célja, mindenesetre ez az egyetlen és sajnálatos eredménye. A pénzügyi bizottság elfogadta a háromszáz millió frankos fegyverkezési Mtelj avaslatot Pesics hadügyminiszter a legutóbbi fegyverpanamáról Beogradból jelentik: A parlament pénteki ülésének legnagyobb részét a külügyminiszternek a hozzáintézett kérdésekre adott válasza töltötte ki. Az ülés megkezdése után elsőnek Sztojadinovics pénzügyminiszter válaszolt kisebb jelentőségű kérdésekre. majd Nincsics külügyminiszter Divacnak válaszolt a kormánynak Görögországgal szemben elfoglalt álláspontjára vonatkozólag, A külügyminiszter kijelentette, hogy nem történtek meg azok az intervenciók a kormány részéről, amelyekről a lapok közleményei megemlékeztek és igy a hozzáintézett kérdés önmagától elveszti aktualitását. Divac hosszabb beszédben fejtette ki elégedetlenségéi a kormány külpolitikájával. Szerinte óvakodni kellene a kormánynak, hogy idegen államok belügyeibe beavatkozzon és felemlítette a berlini S. H. S. követ egyéni akcióját. Nincsics ezután dr. Krafft Istvánnak válaszolt a zsombolyai határrendezés ügyében, majd Radios István külföldi agitációja miatt hozzáintézett interpellációjára felelt. Kijelentette, hogy a londoni S. H. S. követ Rádiósnak egy októberi keltezésű levele miatt megjelent az angol külügyminisztériumban, ahol felvilágosítást kért arra nézve, hogy az angol kormány valóban helyesli-e Radics akcióját? Az angol külügyminiszter megcdlolta Radics levelének tartalmát és nyomban közölte Radiccsal. hogy ne éljen vissza Anglia vendégszeretetével. Krizsman nem elégedett meg a válasszal, elsősorban azért, mert a kormány iránt sincs bizalma. Felemlítette, hogy a radikális többség egy alkalommal már jegyzőkönyvet irt alá 1 Radiccsal Zagrebban. Szerinte^ a “félrevezetett horvát tömegek rövidesen ott fogják hagyni RadJcsot és együtt fognak működni a szerb néppel. I A pénzügyi bizottság jelentését ^olvasták fel ezután, amely szerint a bizottság elfogadta a költségvetési tizenkettedekről szóló javaslatot. A parlament elhatározta, hogy a törvényjavaslatot a szombati ülésen fogja letárgyalni. Tekintettel arra, hogy a tizenkettedek megszavazásával az ex-lex veszedelme elmúlott ja kormány feje felül és hogy jelenleg nincs egyetlen sürgős javaslat 'sem, a parlament valószinüleg hoszszabb szünetet kap. Az eddigi tervek szerint a hosszú karácsonyi szünet január 15-éig fog tartani. Üzlet-üzlet — mondja a hadügyminiszter A parlament pénzügyi bizottsága pénteki ülésén a háromszáz millió francia frankos fegyverkezési hitelről szóló törvényjavaslattal foglalkozott. Az ülés elején Sztojadinovics pénzügyminiszter ismertette a javaslatot. amely szerint a francia kormány al pari nyújt ötszázalékos kamat mellett kölcsönt. A kölcsön ellenében garanciául lekötik a monopol jövedelmek feleslegét. Sumenkovics demokrata kijelentette, hogy elvben elfogadja a javaslatot. de felvilágosítást kér arról, hogy milyenek a kölcsön feltételei és milyen garanciákat szándékozik adni a kormány. Kifogásolta, hogy a francia parlamentben előbb ismertették a javaslatot, mint a jugoszláv parlamentben, majd azt kérdezte, •hogy a kölcsönnek vannak-e politikai feltételei is, továbbá, hogy vannek-e garanciák arra is, hogy nem \lesznek-e ismét nagyobb aránya panamák a legyverbeszerzésnél, mint I voltak legutóbb is. í Pesics hadügyminiszter röviden válaszolt a képviselő kérdéseire és kijelentette, hogy ha történtek is panamák. azáltal nem károsodott az állam. Egyébként az üzlet már természeténél fogva is azzal jár, hogy az üzletkötő felek mindegyike minél nagyobb hasznot igyekszik magának szerezni. — Hja. az üzlet, üzlet. — mondta. Hosszabb vita után Setyerov képviselő a demokrata és földmivespárt nevében nyilatkozatot olvasott fel, amelyben kifejtette, hogy milyet« okokból nem fogadhatják el a javaslatot. A szavazásnál, amelytől a demokraták és földmivespártiak tartózkodtak. tizenhét szavazattal hat ellenében elfogadták a törvényjavaslatot. Csökkentik a minisztériumok létszámát A radikális képviselők klubja pénteken este ülést tartott, amelyen Pasics miniszterelnök vezetésével a kormány tagja, is teljes számmal jelentek meg. Az ülésen a központi igazgatásról szóló törvényjavaslatot tárgyalták és nagy vita fejlődött ki afelett, hogy hány minisztériumot szüntessenek meg. A kormány javasolta. hogy a törvényegységesitő, a szociálpolitikai és a közegészségügyi minisztériumokat szüntessék meg, több képviselő azonban azt javasolta, hogy a minisztériumok számát tizenkettőre csökkentsék és igy az eddigi három jninisztériumon kívül szüntessék meg az erdő- és bányaügyi minisztériumot, a vallásügyi minisztériumot, valamint az agrárreíorm-minisztériumot. Az ülés az esti órákban még tartott. Botrány a román kamarában Visszaélések a román a-?rárreform végrehajtása qál Bukarestből jelentik : A román kamera legutóbbi ülésén dr. Lupu a parasztpárt egyik vezetője interpelláció keretében szóvátette két magyar grófi birtok kisajátítása körül lezajlott botrányos viszszaéléseket. Elmondotta, hogy gróf Mifces zabola-kovásznai birtokát nem hogy agrárreform alá vették, de a Székelyföld három román falvának népétől 22.000 hold erdőt és szántóföldet a gróf javéra kisajátítottak. Teleki grófnő birtokát viszont mentesítették a kisajátítás alól, állítólag azért, mert az agrárbizottság egy magasállásu tagjának házasságot Ígért a grófi özvegy, aki bár magyar hazafi, érdekből szívesen van együtt a romén aristokráciával. Leveleket olvasott föl, amelyből kiderült, hogy Constantinescu földművelésügyi miniszter két unokaöccse olyan birtokcserét kötött az állammal, hogy rossz és értéktelen dobruJzsai földjeikért 18 millió leit érő kiváló birtokot kepiak cserébe. A kormánypárti képviselők zajongása közepette végül kijelentette, hogy a visszaélésekbe több képviselő be ven keverve. Constantinescu födmüvelésügy i miniszter válaszában igyekezett megcáfolni dr. Lupoil vádjait, kijelentvén, hogy az említett grófi birtoknál semmiféle visszaélés nem történt. Adatokat olvasott fel, a melyből kiderült, hogy Mikes grófnak 130 hold főidet hagytak meg. Beszéde végén bejelentette, hogy eddig összesen 551 tisztviselőt dobott ki, akik az agrárreform végrehajtása körül visszaéléseket követtek el.
