Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-11 / 308. szám

4. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1923 november 11. Tagad a sentai rablógyilkos Helyszíni tárgyalás a Tisza-par ion tiszaparti rabiógyilkos-A sentai ság pénteken megkezdett rőtárgya­­lását szombaton Sentán, a gyilkos­ság színhelyén folytatta a suboticai királyi törvényszék büntető tanácsa. Paviovics István törvényszéki el­nök. a büntető tárgyalás elnöke délelőtt kilenc órakor nyitotta meg a folytatólagos főtárgyalást a sen­­tai városháza közgyűlési termében, t István. Elment vele a népkertbe és ott megbeszélték a további teendő­ket. Horváth kétségbe volt esve, mert eladta termését egy kereske­dőnek, előleget is vett fel rá, de nem száliitott. Ezt nagyon a leikére vette és azt mondta, nem mer hazamenni, inkább ne kimegy a Tiszának. — Én azt válaszoltam neki, — mondja vallomásában í'óth. — hogy ezt ne tegye, inkább jöjjön el velem a kereskedőhöz és egyezzen ki vele. Ezután ott hagytam és többet nem találkoztam vele. Csak az újságok­ból tudtam meg, hogy Horváth Ist­ván holttestét kihalászták a Tiszá­ból. Paviovics István elnök: A csend­őrségen másképpen vallott. Tóth: Jó három verést kaptam, a csendőrök húzták a hajamat, ver­tek, azért vállaltam a gyilkosságot. Az elnök: A járásbíróságnál és a vizsgálóbíró urnái is beismerte tet­tét. Ott is bántották? Tóth: Ott nem bántottak, de a I csendőrségnél kapott verés miatt ügy féltem, hegy ott sem mertem mást mondani. Azt hittem, hogy le­vágják rólam a húst. ha nem mon­dom, hogy én tettem. Abban bűnös \ tette Horváth karját, amikor ez a vízbe dőlt, de már nem kellett lökni. Az elnök: Maga a kézrátevéssel ‘.csak az áldását adta rá? A vádlott erre bemutatta Hor­­váthnak a Tiszába való belökését és amikor saját szereplését illuszt­rálta, simogató mozdulatot tett a jobbkezével. Én csak hozzá értein, — mondta, — de akkor már a vízbe esett, Szembesítés Paviovics István elnök szembe­síti a két vádlottat. A szembesítés izgalmas jelenetek mellett ment végbe. Pólyák Erzsébet szemébe Pzvlovics törvényszéki einök amelyet zsúfolásig megtöltött a hall­gatóság. A vádirat rendelkező ré­szének felolvasása után dr. Petro­­vies Marko,. Tóth Mátyás védője előterjesztést tett, hogy Tóth elme­állapotának megfigyelése végett rendelje ki ellenőrző orvosokul dr. Méry Sándor és dr. Glücksthal An­dor orvosokat. Az ügyész hozzájá­rulása után a bíróság teljesítette a védő előterjesztését. Ezután megkezdték Tóth Mátyás vádlott kihallgatását, aki az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Elmondta, Vaszilyevics Ljaba ügyén hogy ügynökösködéssel foglalko­zott és házasságot is közvetített. A meggyilkolt Horváth István földvá sárlással bízta meg őt és ebben az ügyben többször utaznia kellett. Ezekre az utazásokra Pólyák Er­zsébetet is magával vitte, hogy he­lyette Írjon, mert az ő keze reszket Az utazások nem vezettek ered­ményre. A pénzt elköltötték, föld pedig nem volt. Augusztus 17-ikén bejött a tanyáról Sentára Horváth Pólyák Erzsébet Tóth Mátyás vagyok, hogy a pénzt elköltöttem, de a tiszábaíojtásban ártatlan va­gyok. Terhelő vallomás Tóth kihallgatása után Pólyák Er­zsébet másodrendű vádlottat vezet­tek be a terembe, fekete ruhában, fekete kendőben áll a biróság elé. Halk hangon felelt a kérdésekre, úgy, hogy az elnök többször figyel­meztette. hogy beszéljen hangosab­ban. Elmondja, hogy a me^úlkolt Horváth Istvánnal csak egyszer, [vagy kétszer találkozott. Tóth Má­­• íyás jelenlétében, Tóth Mátyással [soha sem lakott egy fedél alatt. »Tóth mondotta neki, hogy Horváth­­fíól nyolcezer forint követelése van és ha nem kapja meg tőle a pénzt, akkor kiviszi a Tiszához és bele­löki. Tóth őt is felszólította, nogy augusztus 24-ikén reggel nyolc óra­kor várjon rá a piacon. Ott is volt a megbeszélt helyen. Tóth Mátyás és Horváth István is odajöttek az állomásról, mert Horváth akkor jött be a tanyáról. Elmentek a Burány­­■ korcsmába, ahol Tóth bort rendelt és itatta őket. Mikor látta, hogy : Horváth eléggé ittas, elindultak a j Tisza partjára, hogy a vízállást [megnézzék. A Tisza partjának lejtős ! helyére érve a két lérli lement a fo­lyóhoz és egv lépésre bementek a vízbe. Látta, amikor Tóth Mátyás kivel te Horváth kabátjának belső zsebéből a pénztárcát, abból elvette a pénzt, a tárcát pedig vísszatette Horváth zsebébe. Ezután Horváthot a vállánál megragadta, rángatni kezdte és öt is segítségül hívta, ö közvetlenül az áldozat mellett állt a viz szélén, a balkezével meg is érin­mondta Tóth Mátyásnak, hogy ő gyilkolta meg Horváthot. Tóth ko­nokul tagadott, mire Pólyák Erzsé­bet indulatosan rákiáltott: — Az Is­ten úgy égessen el téged és engem, hogy ez igaz! Tóth a szembesítés alatt sápad­tan, rémült tekintettel nézett az asszonyra. Áiiozódott és eskiidözött, hogy nem volt a Tisza partján és nem tett semmit. Az elnök felmutatta a járásbíró­ságnál és a vizsgálóbíró előtt tett vallomásait. Tóth ennek ellenére ki­tartott tagadása mellett. A tanú A szembesítés után a tanuk ki­hallgatására kerül a sor. Horváth János 28 éves földműves, a meggyilkolt fia elmondta, hogy nem sokat tud a gyilkosságról, mert nem lakott együtt apjával. Burány vendéglős kijelentette, hogy nem volt a korcsmájában, a mikor augusztus 24-ikén a három­tagú társaság nála ivott. Márton Mariska fényképész, Száz­három órára tűzte ki. A Tiszaparton Délután kettőkor valóságos nép­­. vándorlás indult meg a Tiszapartra. Az emberek sürü rajokban vonultak ja gyilkosság színhelyére, ahol Mor­­[váth Istvánt a Tiszába lökték. A : rend fentartására egy szakasa rendőrt vezényeltek ki. A gyilkos­ság színhelye körülbelül két kilorné- S térré van a várostól északi irányban, I az úgynevezett kisbudzsáki részen, a szivattyútelepnél. Több méter ma­gas homokpart, mély bevágással, úgy, hogy a magas partról nein le­het látni, mi történik a viz szélén. ? Eél három órakor érkezett meg a börtönőrök kíséretében Tóth Mátys és Pólyák Erzsébet a gyilkosság színhelyére, ahol ekkor már mintegy háromezer főnyi tömeg várakozott Három órakor megjelent a biróság és az elnök nyomban megnyitotta a helyszíni tárgyalást. Leiátszatják a gyilkos«,ágot Paviovics elnök először Pólyák Erzsébetet szólította fel, hogy mu­tassa meg pontosan a gyilkosság I színhelyét, valamint azt az utat. a [ melyen az áldozatot odavezették. |Az asszony elindult égi' börtönőr 'kíséretében a város felé, a töltés irányába, egy helyen megállt és megjelölte, hogy ott kanyarodtak le a folyópart bevágásához. Azután to­vább ment az utón. le a vízparthoz és egy keskeny földnyelvre lépve megmutatta, hogy onnan lökték a vízbe Horváth Istvánt. Ezalatt Tóth , a töltésen állva reszketve figyelte szeretőjének mozdulatait. Az elnök két ember segítségével lejátszatta Pólyák Erzsébettel a vizbedobási jelentet. Az asszony, a középenálió és az áldozatot helyet­­jtesitő emberen megmutatta, hogy ogyan fogták meg. A jobb oldalon álló embernek, aki a gyilkos szere­dét töltötte be, megmagyarázta, hol jj fogja meg az áldozatot. Erre a jobb­oldali ember, a középen állónak megragadta a vállait, majd meg­fogta jobb kezével annak balkarját, úgy hogy a kézcsavarodás követ­keztében a test előredőlt. Ebben ä helyzetben lökte a vízbe Tóth Má­tyás Horváth Istvánt. Poiyák Er­zsébet bámulatos hidegvérrel és nyugalommal mutatta be a vizbe­dobási jelenetet. Utána e’ővezctték Tóthot is, hogy Pólyák Erzsébet előtte is mutassa meg, hogyan vé­geztek áldozatukkal. Amikor ez megtörtént, az asszony szemébe mondta Tóthnak, hogy igy foiyt la a gyilkosság. A szembesítés alkalmával Tótfi Is-Az áldozat gedi Antal napszámos és Németh Juliska varrónő tanuk kihallgatása elmaradt, mert Singer Bernát dr. védő bejelentette, hogy nem kíván­ja kihallgatásukat, amihez az ügyész is hozzájárult. Az utolsó tanú Horváth Vince, a meggyilkolt IS éves fia volt. aki lényegtelen vallomást. tett. A tárgyalást az elnök déli félegy­­kor felfüggesztette ésa helyszíni tár­«gyalást künt a Tisza-partján délután • mét konokul tagadott és ki jelente t­­jj te, hogy az asszony csak azt mond­­|ja, amit a csendőröktől hallott. Es­­iküdözött, hogy sem ő, sem Pólyák jj Erzsébet nem nyúltak Horváth Ist­­, iUoz és hogy szavainak hitelt ad­jon. izgatottan odafordult a vádlott társához: — Te oly ártatlan vagy — mon­dotta — mint egy ma született bá­rány, sem a kezemmel, sem a lá­bammal nem mozdultam meg, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents