Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-07 / 304. szám
% oldal BÁCSWGYE! NAPLÓ T9-3 november 7. gresszusa hétfőn véget ért. Az első napon a különböző pártszervezetek és gazdasági szervezetek külön üléseztek. A tulajdonképem politikai kongresszus hétfőn volt, amelyen több mint 2500 kiküldött vett részt. •Koroscc kétórás beszédben számolt be a politikai helyzetről. Különösen a zagrebi jegyzőkönyvvel foglalkozott hoszszasan. Breit dr. volt ljubljanai királyi helytartó a szlovén autonómiáról beszélt. Több felszólalás után a kongresszus határozati javaslatot fogadott el gazdasági és iskolai kérdésekről, valamint az uj adók és a robotmunka ellen, lódolgozták továbbá az uj pártszervezeti haíározetokat is. Végül rövid politikai jellegű határozatot hoztak, amelyben jóváhagyják a klerikális-párt parlamenti klubjánál eddigi működését és a képviselők nek a további működés tekintetében szabad kezet adtak. E határozat nyílt döntés amellett, hogy a klerikális-párt képviselői továbbra is résztvesznek a parlament munkájában. A klerikális képviselők legnagyobb része már visszatéri Becgradba, ahova Korosec is csütörtökön fog megérkezni. Hivatalos Htok megsértésévé'' vádolják Vér Imrét, mert nyilvánosságra hozta a Károlyi-per törlését A rendőrség nem bűnösök, hanem bűncselekmény után nyomoz- Budapestről jelentik: Az októbrista vacsora résztvevői ellen indított eljárással kapcsolatban most újabb; érdekes adatok kerültek nyilvános-; Ságra. A legilletékesebb rendőrségi íorrsá-: ból származó értesülés alapján a Pesti Napló keddi számában hirt ad arról, hogy az egész ügyészségi vizsgálat tulajdonképpeni alapját Veér Imrének az a bejelentése indította el, a melyet Károlyi Mihály vagyonelkobzási pőrének állítólagos pertörléséről mondott Veér Imre ezzel oiycfi hivatali titkot sértett meg, a \ melynek a származását kell kutatni \ az ügyészségnek és maga ez a be-.i jelentés adott alkalmat Károlyi Mihály nyilvános ünneplésére, melyet az ügyészség külön is inkriminál. A rendőrségi bejelentésbe olyan doku-j mentumok is foglaltatnak, amelyek í igazolják, hogy a vacsora résztvevői abszolút lojalitással viseltettek a mai kormányzói hatalom képviselői iránt,; éppen az állítólagos portörléssel l kapcsolatban. Ez a rendőrség egyik vezetőjétől; származó információ elsősorban az-j ért tarthat számot nagy érdeklődés-? re. mert megerősíteni látszik Veér; Imre bejelentését, amely szerint csakugyan elrendelték a pertörlést Károlyi Mihály vagyceielkobzási l ügyében. Amennyiben ugyanis a hi-. vatali titok megsértése miatt folyik! elsősorban a vizsgálat, úgy tényleg; fennáll az az intézkedés, amelyet; hivatalois titoknak deklarálnak egye- ! lőre. A nyomozás célját illetőleg is lé-l ny égésen enyhébb húrokat pengeti már a hatóság, mint az Marinovich I Jenő dr. budapesti rendőrfőkapitány! egy nyilatkozatából állapítható meg, í amelyet a nyomozás megindításának - előzményeiről, irányításáról és ed- \ digi eredményéről tett. A főkapi-j tány erre vonatkozólag a követke-*; zőket mondotta: — Hangsúlyoznom kell. bogy mi, \ a rendőrség, e pillanatban sem izgatás. sem bármiféle más politikai> bűncselekmény miatt nem indított, eljárást a kihallgatásra beidézett’* egyének éBen, mert {fiat e pillanatban nem is mint bűnösöket, hanem mint tanukat hallgatjuk ki. Mint bűnösöket annál kevésbé hallgatjuk ki őket, mert nem tudjuk még, hogy történt-e bűncselekmény az októberi vacsorán. A mi feladatunk ebben a pillanatban az, hogy kinyomozzuk, vájjon történi- e izgatás, vagy hasonló bűncselekmény a vetrcorán és ha a bűncselekményt sikerült megállapítani, akkor fogjuk az illetőket felelősségre venni. így nyomozásunk és az általam elrendelt kihallgatások egyelőre nem a bűnösök személyének a tisztázását, hanem a bűncselekmény kérdésének a megállapítását irányozza. mn FBtárggaMsok a szuboiicai törvényszéken Kedden három bűnügyben tartott íőtárgyalást a suboticai törvényszéken Parvlovícs István törvényszéki elnök büntető tanácsa. »Loptam, mert muszáj étel« Nőiesek Géza suboticai kereskedő 1919. év tavaszán renoválhatta palicsf villáját és e célból építési anyagot téglát, épületfát meszet, és festéket fuvaroztatott a villába. Az anyag megőrzése végett Easci Simon suboticai lakost állandó őrnek alkalmazta. Nojcsek Géza a tatarozási munkálatok folyamán azt a megfigyelést tette, hogy az építési anyagokból nagymennyiségű fa és mész titokzatos módon eltűnik. Felfedezéséről jelentést tett a rendőrségnek, amely nyomozást indított és ekkor kiderült, hogy az építési anyagból rendszerei sen lopnak és a tolvaj maga az őr. Erre Engi Simont letartóztatták; házkutatást tartottak nála és ez alkalommal megtalálták a lakásán a lopott tárgyak nagyrészét. Vallatóra fogták és akkor elmondotta, hogy Veres Simon is hordott el tárgyakat és hogy a lopott dolgokat Engi Jánosnak és Mészáros Jánosnak adták el. Vallomása alapján a nevezetteknél is tartottak házkutatást és találtak náluk is az építési anyagból. Ebben a bűnügyben keddre volt kitűzve a főtárgyalás és vádlottként Engi Simon, Veres Simon, Engi János és Mészáros János jelentek meg a bíróság előtt. Elsőnek Engi Simont hallgatta ki a bíróság, aki beismerte, hogy lopott az építési anyagból és védekezésül ■BBHBflBBHBBBBBDHBBBBBKKOSHBHBfiBBBBBflHBnBH azt mondotta: »Loptam, mert muszáj élni.« Veres Simon vádlott sem tagadja a lopást, de védelmére azt adja elő, hogy amikor »rájöttek, mindet vfszszavitte« — tehát nem bűnös. Engi János és Mészáros János beismerik. hogy kaptak az építési anyagból, de nem tudták, hogy azok lopásból származnak. A bíróság bűnösnek mondotta ki Engi Simont a lopás vétségében és négy havi fogházra. Veres Simont ugyancsak lopás vétségéért két havi' fogházra, Engi Jánost és Mészáros Jánost — gyanús eredetű tárgyak megvétele miatt — 15 napi elzárásra Ítélte. A pálinka Rózsa János sentai lakos, osztályelleni izgatással vádolva állott a bíróság előtt. Azzal van vádolva, hogy múlt év október 26-án Bárány Pál tanyai korcsmájában szidalmazta az ott tartózkodó Pecarski Zsarkó földművest és ez alkatommal oly kifejezéseket használt, amelyek a szerb nemzet elleni izgatásra alkalmasak. Dalt is énekelt, amely a szerbekre sértő. A vádlott a főtárgyaláson elmondotta, hogy ott volt a Burány tanyai korcsmájában, ahol Tóth Katona János leitatta: Nem tud semmit arról, amit beszélt, mert részeg volt. Vádlott után a tanút, Burány Pál korcsmárost hallgatták ki. A kérdéses időben nem volt otthon, a felesége volt a korcsmában. A vádlottat azonban ismeri: »Ritkán iszik, de mikor Isták, kevés italtól is nagyon berúg. Az daők a helyére küldi a tanút, mire az így szól: — Egy szót szabad méz szók»? — Igen! — Kérem 14-ben a Rózsa házába becsapott a villám. Azóta nagyon árt neki az ital és hamar részeg lesz. Ez a villámtól való ijedtségtől van. Ezután Burányié Hatnia Etelt, Pecarski Zsarkót és Katona János tanukat hallgatták ki. Keczely Mészáros György sentai vendéglős, tanú azt mondfe a vádlottról, hogy amikor iszik, mindig éktelen botrányokat csinál. Egyszer, az ö vendéglőjében úgy rátámadt se vendégekre, hogy. rendőrrel kellett eltávolítani. A perbeszédek után a bíróság felmentette a vádlottat azzal az indokolással, hogy öntudatlanul ittas volt Vasziljevics Ljuba dr. áHamügyésjj íelebbezetf a felmentés miatt. A megtaposott rendőrsapfeft Hatalmas szál ember áll a bíróság előtt: Borsi András csantavéri napszámos. Az a vád ellene, hogy 1920 október j 30-án egy tanyai korcsmában ehretta Iegy rendőr sapkáját, amelyet a főidre dobott és taposott rajta. Hatóság megsértésével van vádolva. A vádlott kihallgatásánál aast I mondja, hogy 5 nem vett eí sapkát rendőrtől, mert ő volt ott a rendőr« — Lovasrendőr voltam, — mondja — de mivel az állásból kimarad- i íam, elmentem két társammal. Lassú l Péterrel és Vastag Györggyel —. t akiket velem együtt távolítottak el a rendőrségtől — lunrpolnt. Igaz, hogy [gázoltam a rendőrsapkát, de az éa I sapkám volt. I Lassú Péter tarral hallgatták ki ez! után: Igaz, hogy Barsi gázolt a sapkán. Kérem, én is akkor lettem ki- I dobva. Barsi nem vágta a földhöz \ a sapkát, hanem fogadásból át akar- I ta dobni a sapkát a gerenda alatt és agy esett le a földre. Akkor gázolt rajta. I Még néhány tanú kihallgatása után a bíróság — bűncselekmény hiányában — felmentette a vádlottat. Márkás Emilia • Fárisbas Paris, november elején. Leányának, Nijinskynének elegánsan berendezett szalonjában fogadott Márkus Emilia, mikor fölkerestem. hogy párisi benyomásairól egyet-mást meghalljak. Nem vártam i volna, hogy ez alkalommal rögtön I arról is meggyőződhetem, hogy a j színpadi művészet nem összeférhe; tetlen a kávékészités művészetével: j a feketekávé, melyet Márkus Emilia i sajátkezüleg készített el, valóban el; sőrangu volt Beszélgetésünk elején i feltűnt, hogy a művésznő egy kissé 'rekedt, megtudtam, hogy a párisi '.tartózkodás örömeit kellemetlen in- i íluenza zavarta meg, úgy, hogy a i hazautazás emiatt talán el is tolódik jegy pár nappal. i — Most hogy tíz évi távoliét után ; először jöttem e! ismét Párisöa, úgy s érzem, mintha a lelkem egyik része mindig is itt lett volna. A párisiak; ban annyi élet, annyi mozgás van és :ez a hangulat nekem, aki magam lsem igen szoktam tétlenül ülni. naígyon megfelel. A lányom, Romola pedig egészen más itt. mint otthon volt, sokkal agilisabb lett. alkalmaz: kodott a lázas környezethez. Gyak.ran bámulom a franciáimt. hogy mindig akad mondanivalójuk, melyet jnagy ékesszólással és belehevüléssel tudnak előadni. — Párisi tartózkodásom szépségéhez a kedves fogadtatás is hozzájárult, melyben itteni ismerőseim, irók, színházi emberek részesítettek. Es ami nagyon jól- esett nekem: a magyarokat szeretik Parisban és már senki sem gondol arra, hogy. a P J */*«*»««■*»»* - . háborúban ellenfelek voltunk. ! Színházi impresszióiról beszélve• I elmondta a művésznő, hogy látott; néhány igen jó színészt és színésznőt, akiknek játéka nagyon tetszett neki.. így elsősorban el van ragad- | tatva StanisUcwsky, a Parisban vendégszereplő moszkvai színtársulat : doyenjének alakításától. — De vannak a franciáknak olyan \ ,jó színészeik is — mondta Márkus l Emilia — akikről maguk sem igen j tudnak. Megnéztem a »Gymnase-ban i »Les Vignes du Seigneur«-t, »Az Ur l szö!lőjé«-t Flers és Croisset-íől és : szinte meglepődve láttam, milyen jól játszottak Boucher és Mme. Chetrel ebben a darabban. Sok szépet talál- \ íam itt színházi téren Parisban, de \ egyet mondhatok: a m! »Nemzeti j Színháziunknak sem kell szégyen- | keznie. Ezt még sokkal erősebben | • látonf és érzem most. hogy külföldön f vagyok. f Ezután az »Oeuvre«-nek, Páris »avant-garde« színházának nagy si- ; : kerü uj darabjáról, »La Maison avant tout«-r ól beszélgettünk, melynek i Pierre llamp. aki eddig csak mint \ prózairó keltett feltűnést, a szerzője. )(Hamp némiképp emlékeztet Balsac-1 ra. aránylag későn kezdett írni. miután előbb pincértől állomásfőnökig ; i minden foglalkozást véglgpróbált. ; írásainak a sokoldalú élettapasztalat ij !i ad talán egy bizonyos Balsac-f erőt. | > »La Maison avant tout« egy keres- \ 1 kedekni cég drámája és az van ben- \ ne szenzibilisen finom kifejezési esz- : közökkel elmondva, miként rendelik alá magukat a főnök és az alkaliinazottak a cég érdekének, a cégnek, s mely mint valami misztikus lény áll i 8 felettük és mindennél fontosabb,a Márkus Emíliának nagyon tetszeti: ez a darab és Pestre szándékozik! vinni, talán nem a »Nemzetr«-nek^ hanem Beöthynek, akinek inkább való. Nijinsky az egész idő alatt bem! ült a szobában, egy szót sem szólt, de érdeklődő szemmel figyelt miránk. mintha csak értené a beszélgetést. Alkalmam volt néhány nagyon érdekes, nagyon tehetséges és nagyon modern színes krétarajzát megcsodálni. melyeket még akkor készített. mielőtt elméje elborult. Nijinsky sohasem foglalkozott rendszeresen a rajzolással és mégis értékesebb dolgokat produkált, mint sok hivatásos rajzoló. Rajzai erősen oroszos levegőjüek, egészen egyéni, némiképpen geometrikus stilizálással. Felesége most készít elő egy könyvet, melyben meg fognak jelenni. Ezenkívül oroszból franciára fordítják egy kéziratát, melyet a táncról és a tánc filozófiájáról Irt, a forditó nyilatkozata szerint bámulatba ejtő mélységgel. Ebben a műben a tánc »lekottázásá«-nak szisztémája van kidolgozva, melynek segítségével a táncos pontosan papírra vetheti valamely táncnak minden egyes mozzanatát, igy évek múltán újból visszaemlékezhetik rá és egy másik táncos is utána táncolhatja, Bucsuzás közben csillogó szemmel mesélt Márkus Emilia két kis unokájáról, a kisebbikről, aki még csak három éves. aki őrá hasonlít és akiből biztosan színésznő lesz és a nyolc éves Tamaráról, aki apja tehetségét örökölte és szorgalmasan vesz táncórákat egy orosz balettm.étertől. Winkler. Pál
