Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-06 / 303. szám

1923 november 6. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Szombaton pr*- érkezett a hire, hogy Leonarüopulosz és Gargaltdesz tábornokok elfogadták a feltétel nél­küli kapitulációt és megadták magu­kat a kormány csapatainak. A győzelem alkalmával SSaloniki vasárnap nagy tüntető ünneplést rendezett a korradaimi kormány mellett. A helyőrség teljes díszben vonult végig az uccukon, a Béla Ka­idtól (Fehértwonytól) az I. György király uccm végig apró lobogókat és vlUanyguirlandokat vontak, a Béla Kata előtti térségen pedig nagy aépgyfilést rendeztek. Az üzleti negyedben mindez sem­mi változást sem idézett elő. A mun­ka a rendes mederben folyik tovább — vasárnap is, — mert ezen a íra­tja n csak a keresztények ünnepel­nek. (A zsic :c csak szombaton, a mohamedánok pedig csak pénteken tartják zárva üzleteiket.) Hétfőre már ez az ünneplés is vé­get ér, — hiszen bizonyára akkor is ugyanilyen .ünneplés lett volna, ha az ellenforradalom győzedelmeske­dik........... A kormány csapatok gyors győ­zelme azontea annyira gyakorlati eredménnyel járt, hogy hétfőn újra megindult a közlekedés Athén felé és ip;y hétfőn este már lehet utazni a görög fővárosba. Farkas Frigyes Szöknek a kosztpénzze! Százötven nilWt sikkasztott két k«áátpámz©ea!ó Budapestről jelentik: Grünwald Ernő és Osvdth Gyula Dohány-ucca 16. szám alatt lakó tőzsdebizomá­nyosok ellen a főkapitányságra több feljelentés érkezett, hogy a kosztba­­adás céljára átadott összegeket el­sikkasztották. Az első feljelentést Kiár Gyula nagykereskedő adta be, aki ötven millió értékű részvényt adott át a két tőzsdebizományosnak, majd Szabó Gyuláné, államtisztviselő öz­vegye, jelentette fel őket harmincöt millió eSsikkasztása miatt. Vasárnap délelőtt utabb három föl­jelentés érkezett Grünwald és Os­­váth ellen. A följelentések összege most már százötven millióra emelke­dett. Munkácsy Artur detektivfőfek­­ügyelő emberei vasárnap keresték a lakásukon a tőzsdebizományosokat, do nem tatáíták őket. Megállapítot­ták, hogy Griimvald és Osváth Bécs­­be szöktek. Elfogatásuk iránt a szük­séges lépéseket megtették. A belügyminiszter nem hagyta jóvá Szufcotica költségvetését Nem leiiet a pótadót progresszív kulcs esterint szedni Subotrca város főszámvevői hi­vatala most késziti a város 1924. évi költségvetését. A költségve­tés nébány napon belül el fog készülni és valószínűleg még e hét folyamán a tanács elé ter­jesztik megvitatásra, hogy a leg­közelebbi városi közgyűlésre már napirendre tűzhessék. NiuOlics Vesző belügyminiszteri föszámvevö hétfőn délelőtt tárgya­lásokat folytatott a költségvetésre vonatkozólag Pletikoszics András dr. főispán-polgármesterrel és Szu­­vajcsics Sándor főszámvevőve!, akikkel közölte, hogy a belügymi­nisztérium az 1922. évi költségve­tést nem hagyta jóvá, mert a köz­ségi pótadót 'progresszív alapon ve­tették ki és épp ezért az idei költ­ségvetésben is egy adókulcs álla­pítja meg a pótadót. Tekintettel arra, hogy a városi földekből az agrárreform céljaira újabb ezer holdat foglaltak le és ezáltal a város jövedelme alapo­san megcsappant, a pótadó jóval magosabb lesz, mint az elmúlt évben, amikor pedig már 559 százalékban állapították meg. Ez a mages pótodó, a belügyminisz­térium rendelete alapján most főképp a kisebb jövedelemmel rendelkező adózókat fogja sújtani, ikiit ugyanolyan ado ulcs szeri; ötelesek az adót fizetni, mii i izok az adózók akiknek tekintő yes vagyonuk és jövedelmük van. Vajdasági radikális képviselők a mintagazdaságok fi földek felosztása eilen Akció indul meg az agrármizriszter ellen ! A vajdasági városok földjeinek újabb lefoglalása, valamint a minta­­gazdaságek már megkezdett felosz­tása nagy elkeseredést keltett a vaj­dasági radikális képviselők körében. A vajdasági radikális képviselők egyszer már a radikálispártbóf való kilépéssel is fenyegetőztek, arra az esetre, ha az agrárminiszter nem változtatja meg a sérelmes rendele­téi és akkor Ígéretet is kaptak annak visszavonására. Annál ír.egíopctésszerőtben érte a vajdasági radikális képviselőket az a tény, hogy az agrárminiszter már meg is kezdte rendeletének végrehaj­tását és az elsőfokú agrárhatóságok megkezdték a földek lefoglalását. A vajdasági radikális képviselők még nem foglalkoztak korporative ezzel a kérdéssel, amellyel őket aa agrár­­miniszter befejezett tények elé állí­totta, azonban értesülésünk szerint a kérdés komoly bonyodalmat idézhet elő. A vajdasági radikális képviselők nagy része ugyanis presztízs-sére­lemnek tekinti, hogy ilyen nagy­­íontosságu kérdésben nemcsak még­is kérdezésük nélkül hanem határozott tiltakozásuk ellenére döntött az ag­rárminiszter. A radikális képviselők azt hangsúlyozzák, hogy saját párt­­jukbeij miniszter dezavuálta őkét és rámutatnak arra is. hogy ilyen ag­rárpolitika mellett nem számíthatnak bizalomra választóik részéről, mert a vajdaság! választok joggal el­­mot állatják, hogy nem képviselték érdekeiket, ha az agrárreform kér­désében nem tudtak saját pártjukban a Vajdaság részére méltányos elbá­nást biztosítani Az újabb föfdlefog­lalások ugyanis nem biztosítanak előnyt még a vajdasági földnélküliek részére sem, mert az igénybevett föl­deket rnds országrészbek igénylőknek akarják lelosztani. A községi földek lefoglalása pedig a községek minden lakosára sérelmes, mert a jövő évi [községi pótadót fogia tetemesen tel­­\ emeird. i Éppen esért a vajdasági radikális ; képviselők nem hajlandók belenyu- I „adni az a grármfolszt éráimnak a j vajdasági mintagazdaságok és köz­­‘ségi földek elleni intézkedésébe, un­tnál kevésbé, mert Stmonovics agrár­­nráíszter legutóbb maga is kijelen­tette, hogy ezt az újabb rendeletét nem minisztertanácsi jóváhagyás s alapján adta ki. A képviselők kétség­­j bevonják az agrármmisztemok ezt a jogát és azon a véleményen van­­jnak, hogy nem lehet ilyen módon prejuettkálni a készülő uj agrártör­vénynek. Aß uj agrárreform-tervezet miáff I az ellentétek úgyis élesek már a vaj­­\ dasági radikális képviselők és az ag­­í rárminiszter között és ehhez járul í méz a vajdasági miatagazdasá gok­­f kai és községi föfdekkel való elbá­­jnás. aminek következtében komoly bonyodalmakra lehet számítani a ra­­dikálSspárton belül. Az sincs kizár­va. hogy a vajdasági radikális kép­viselők leiveük a pártban a bizalmi i kérdést Sirmnovics miniszterrel »szemben. Érdeklődéssel lehet várni, Ihogy milyen eredményeket tud el­férni a vajdasági radikális képviselők akciója a vajdasági minta gazdasá­gok és a községi földek érdekében. szervezetet Tárgyalják az aj A parlamenti bizottságok ülése Beogradból jelentik : A belpo­litikának hétfőn nem volt különö­sebb jelentőségű eseménye. Az érdeklődés kizárólag a bolgár me­rénylet és a kormány jegyzéke felé irányult. A parlament szüne­telése miatt a képviselők nagy része távol van Beogradtól és csak az egyes parlamenti albizottságok működnek. Hétfőn délután ülést tartott a bíróságok szervezéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyaláséra kikül­dött bizottság. Az ülésen Pérics igazságügyminiszter hosszabb be­szédben vedte a javaslatot, az el­lenzék kritizéláséval szemben. A? első szakaszt változatlanul elfo­gadták, míg a második szakasz tárgyalásánál hosszabb vita fej­lődött ki. Az ellenzék részéröl ja­vasolták, hogy a bíróságok ne mondják ki az ítéletet minden esetben a király nevében, hanem csak az utolsó fokon. Az igaz­­ségügyminiszter. tiltakozott a mó­dosítás ellen és ragaszkodott a javaslat eredeti szövegéhez. A döntést hosszabb vita után elha­lasztották. Az ötödik szakasz a bíróságok illetékességére vonatkozik. Ennek letárgyalásóná! is nagyobb vita fejlődött ki, mert a javaslat úgy szólt, hogy a legfelsőbb bíróság állapíthassa meg a bíróságok SÍ ietékességét. Az ellenzék ezt el­lenezte és ezt indítványozta, hogy a bíróságok átszervezésénél az igazságügyminiszter hatalmazza föl a törvényszékeket és járásbí­róságokat a vitás illetékesség kérdésének eldöntésére. Kifogá­solták azt is, hogy a javaslat sze­rint az egyes városokban mű­ködő egyenrangú bíróságok mű­ködését az igazságügyminiszter esetrői-esetre megállapíthassa. Az ellenzék azt javasolta, hogy a ha­táskörök megállapítása évenként történjék. Végül elhatározták, hogy a javaslat ötödik szakaszát visszaadják az igazságügyminisz­­ternek aíszövegezás végett. A bi zoltság az ülést kedden délelőtt fogja folytatni. A pénzügyi bizottságok ülése A pénzügyi bizottság szekciói közül hétfőn csak az első és har­madik tartott ülést. Az első al­bizottság falyíatta a pénzügymi­nisztérium költségvetésének tár­gyalását. A monopoligazgatóság költségvetési tételét tizenötmillió di­nárral redukálták. A harmadik szekció az építés­ügyi minisztérium költségvetését ______-------------­I tárgyalta. Az ülésen, amelyen Jrésztvett a pénzügyminiszter és jaz építésügyi minis, fér is, nagy vita folyi az ellenzék és a kor­mány képviselői között. Az ellen­zék különösen ezt kitegéselts, hogy az uj parlament építésére csak hét millió din;'rt irányoztak elő. A szekció végül ezzel kép­­csolatban elhatározás, hagfy java­solni fogja a parlamentnek, hogy a parlament építésére 30 milliót ve­gyenek föl a költségvetésbe. A pénzügyminiszter ellenezte a ja­vaslatot. Utána a tartomány-sze­rinti országrészek költségvetését vitatták meg. A szekció Dalmácia Szerbia és Montenegro útépítési költségelőirányzatát felemelte az­­zpI, hogy javasolni fogja: a na­gyobb inveszíiciókaí ne a íiöltségve­­iésbe állítsák be, hanem a külföldi kölcsönből fedezzék. Kim Bála apját magyar irredentizraussaS vádolják Kolozsvárról jelentik: A magyar proletárdiktatúra külügyi népbiztosa Kun Béla tudvalevőleg erdélyi szár­mazású és évekig Kolozsvárt élt, mint a munkásbiztcsitó pénztár tit­kára. Szülei a diktatúra előtt Koiozs­­megyében laktak, ahol az öreg; Kun községi jegyző volt. A proletárura­lom idejében Kun Béla Budapestre vitette a szüleit, ahol kicserélték Mania Gyula erdélyi miniszter Ma­gyarországon tartózkodó édesanyjá­val. A diktatúra bukása után Kun Béla szülei visszatértek Erdélybe s az öreg Kunt Kolozsmegyében visz­­szahelyezték községi jegyzői állá­sába. Az impérium óta minden aka­dály nélkül a legnagyobb csendben dolgozott jegyzői hivatalában az öreg nótárius, mig most felfüggesztették jegyzői állásából, azzal az indoko­lással, hogy magyar irredenta moz­galmat szit Erdélyben. Ás öreg Kun ugyanis a község­ben dúló vörhenyjárvány alkalmával óvőintézkedéseket tett és figyelmez­­jteiŐ ny om tatványokat függesztett ki " magyar nyelven a magyar lakosság­nak. A közigazgatási hatóságok ezt államellenes mozgalomnak nevezték ki, Kun jegyzőt felfüggesztették ál­lásából és vizsgálatot indítottak el­lene irredentizmus miatt. A októbrista vacsora résztvevőit kihallgatták a budapesti rendőrségen Budapestről jelentik : Az októ­brista vacsora résztvevői ellen az eljárás megindult. Hétfőn a rend­őrségen kihallgatták az októbrista vacsorán történtekért Nagy Vin­cét, Búza Barnát, Fényes Lászlót és Fuss Jánost. A kihallgatást Andréka Károly detek#vfőnök ve­zette. A gyanúsítottak egyöntetűen azt vallották, hogy a tüntetés mm tervszerűen folyt le, hanem az egyik bsszéd elhangzása után Pikier Emi! szociáldemokrata képviselő éltelte Károlyi Mikályt és ekkor a közönség egy része spontán lel­kesedésből tüntetni kezdett az ok­tóberi vezérek mellett. A kihallgatásokat a budapesti rendőrség még folytatja és An­dié ka Károly detektivfőnök a »Ma­gyar Hiriapa munkatársának ki­jelentette, hogy a rendőrség a va­csora valamennyi résztvevője elten el fog járni

Next

/
Thumbnails
Contents