Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-30 / 327. szám
4. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923 november 30. A trónörökös tisztelgett... Manóra királyné és Péter trónörökös tegnap délután átutazott Szuboticán Csütörtökön délután félötkor érkezett először Suboticéra az •újszülött Péter trónörökös és katonás trsztsljjéssel küldte üdvözletét Sübotieá városának. Bukarestből tért haza Manóra királyné a kis trónörökössel és kíséretével Suboticán keresztül. Az udvari vonat félötkor futott be az állomásra, almi PlctUcoszics András dr. f ispán, Dctmjanovics Milöszav tábornok, helyőrségi parancsnok, Tabakovics Miklós po! gármester-hoiyettes, Karakasevics Gábor rendőrfőkapitány, Peirovics Koszta városi főmérnök, Vesovícs vasúti rendőrségi komiszárius fogadták a királyi utasokat. A vonat megérkezése után néhány perccel az udvari szalon kocsi ablakánál megjelent dajkájának karján a csecsemő Péter trónörökös, akit a pályaudvaron jelenvolt kisszámú közönség lelkes éljenzéssel üdvözölt. A kis trónörökös kedves pajkossággai játszadozott pólyájában, az éljen zésre azonban figyelmessé lett, roajd csöppnyi kezét a dajkája Péter trónörökösnek filigrán katonasapkával födött fejéhez emelte. A trón váremányesn, ezúttal először, katonás tisztelgéssel üdvözölte Subotica véres hatóságának reprezentánsait. Pár oillonat múlva megjelent az ablaknál Mariora királyné is aki meghatóan kedves anyai szeticai íogakadémián folytatta, ahol néhány hónappal ezelőtt tette a jogtudományi vizsgát. A vizsga után Novisadon lépett ügyvédi irodába. Minthogy szülei, akik Csacsakon (Szerbiában) laknak, jómódúak, állandóan segítették és így anyagi gondjai nem lehettek. A kórházi kezelés alatt eszméle■ tere tért és a rendőrség azonnal meg kezdte kihallgatását, hogy öngyilkossági szándéka okát megtudják. Arszenievics kihallgatása alkalmá;val azonban nem akarta okát adni, |hogy tulajdonképpen miért akart fi megválni az élettől. Amikor Berchtold Budapest és Bécs elfoglalására számítóit Hőízendorfi Conrad emlékiratai Hötzendorfi Conrad emlékiratai napról-napra izgalmasabb szenzációkat tárnak fel. A legújabb fejezetben többek között arról van szó, hogy Vilmos császár nem engedte meg a német seregeknek, hogy az osztrák - magyar főparancsnokság alá álljanak. Vilmos császárnak ezt az elhatározását igy kommentálja Conrad: — Frigyes főherceg őfenségének azt az ajánlatát, hogy ^ segítségünkre jövő német seregeset a monarchia hadseregfőparancsnoksága alá helyezzék, — Vilmos császár elutasította. Ez az elutasítás rendkívül bonyolult parancsnoksági viszonyokat teremtett. A mi főparancsnokságunk arra volt kényszerítve, hogy Hindenburggal együtt operáljon, de Hindenburg a német császár legfel söbb parancsnoksága alatt állott. Ezenkívül Vilmos császár már ki is jelölte Hindenburg feladatát: — »az elérhető orosz csapatok oldalába és háta mögé kerüljön«. De hiszen ez az ellenség mozdulatától is függ és ezeket a mozdulatokat egyelőre nem lehetett megállapítani. Vilmos császár parancsa tehát legfeljebb -— elméleti kívánságnak volt tekinthető. Hogy ezt a kívánságot teljesíteni is lehet, azt a vezérnek kellett volna ott a helyszínen megállapítani. Az a törekvés, hogy német seregeket nem akartak osztrák-magyar parancs; nokság alá állítani, kesernyés érzést fizetteti. Talán arra gondoltak, hogy a hegemóniájukat biztosítsák fölöttünk, vagy talán a német haderőkei csak saját céljaikra akarták felhasznál rá? vgy éppenséggel nem bíztak \az osztrák-magyar monarchia had‘ vezérének képességében? Conrado-t határtalanul bántotta a : német császár bizalmatlansága. , Mindamellett nem veszítette el bátorságát, s tovább folytatta a túlerővel szemben a küzdelmet. Az akkori külügyminiszter, Berchtold, nem volt ilyen bátor: ö már arra számított. hogy az oroszok Budapest és Becs felé előre nyomulnak. Egy sürgönyében meg is kérdezte Conradot, mikorra lehet számítani, hogy az oroszok elfoglalják a két várost. Gyenge lesz a karácsonyi vásár retettel becézte Péter trónörököst. Ezután a hatóságok reprezentánsai az udvari szalonkocsiba mentek, ahol a királyné a vonat induláséig elbeszélgetett velük. Az udvari vonat a jelenvoltak éljenzése és kalaplengetése közepette kevéssel háromnegyed öt titán tovább folytatta útját Beograd felé. Egy KGvisadi ügyvédjelölt öngyilkossági kísérlete Paíicscn Felvágta az ereit és mellb előtte magát Szerdán hajnalban a palicsi erdőben nagy vértócsa közepén eszméletlenül heverő fiatalemberre akadjtak a járókelők. Néhány lépésnyire «tőle revolvert hevert, a közeli pádon pedig véres zsebkés. Nyomban értesítették a palicsi rendőrséget, a jrrely a súlyosan megsebesült embert neszállitotta a közkórházba és megindította a nyomozást. t A nyomozás folyamán megállapították, hogy Öngyilkossági kísérlet történt és a halálba induló fiatalember Arszenievics Milorád 25 éves novisadi ügyvédjelölt. Arszenievics hétfőn éjjel utazott Novisadrő! Suboticára. ahol a keddi napot suboticai barátai társaságában töltötte.- Társaságának feltűnt, hogy Arszenievics egész napon át levert volt. Este azzal váltak el tőle barátai, hogy másnap, mielőtt visszautazik Novisadra. ismét találkozni fognak. Az ügyvédjelölt, amint eivállt barátaitól, még az éjszaka kiment Palicsra. ahol egy ideig a parkban sétált. majd leült egy padra és zsebkésével elvágta karján az ereit. Ezután elővette revolverét és a melléjije Iqtt. A nagy vérveszteség követfeeztébén elvesztette eszméletét és jigy találtak rá a járókelők. 1 £r9B*&VÜs Ivndmonyait a subo-Sulyos veszteségek érik í November végén már rendszerint megindul a karácsonyi vásár s néhány hétig megkettőzött forgalmat jelent az üzletekben. Az idén is dús karácsonyi kirakatokat rendeztek a kereskedők. Feltűnő ezeken a kirakatokon, hogy néhol béke-időkre emlékeztető választékban vannak az áruk felhalmozva, amilyenektől néhány esztendő óta már elszokott a szem, a karácsonyi vásár mégsem indult még soha olyan nehezen, mint az idén. A szuboticai és általában a vajdasávi kereskedők részéről általános ezért a panasz, mert az idei téli szezon eddigi veszteségeit a kereskedők nagyrésze úgysem tudja már behozni. Ezért kezdődött meg néhány hete az a verseny, amelyhez hasonlót a béke évei óta még alig tapasztalt a közönség. Szinte kirívó már az a sok hirdetés és a kirakatokban elhelyezett felirat, amely mind »néhány hétre mélyen leszállított árakat«, továbbá »« leltár felvételéig alkalmi vásárt« és hasonlókat igér. Ezeknek a jelenségeknek az okaira és az idei karácsonyi vásár kilátásaira nézve szuboticai kereskedőkörökben a következőképén nyilatkoztak a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt: . — A kereskedők az idén épugy, mint más években már kora tavaszsz,al szerezték be őszi és téli áruikat. amelyeket ma készpénzfizetés ellenében szállít csak a külföldi gyárak nanT,része. Az idén abnormálisán későn beállt őszi időszak következtében azonban a kereskedő tőkéje a r* varban felhalmozott árucikkben két-három hónappal tovább hevert a kontemplált rendes időnél kamatozatlanul és a kereskedő ezt a néhánv hónapos veszte-■'•ret nagyon nehezen tudja megtéríteni. — Annál nehezebb a kereskedők helyzete, mert az üzletek váratlan pangása miatt a kereskedők nem vajdasági kereskedőket tudják a téli áru ideiéiben való kiárusítása által befolyt pénzből tavaszi és nyári szükségleteiket beszerezni, mivel pedig erről ilyen időtájt már minden kereskedőnek gondoskodni kell, ezért kénytelenek a kereskedők a ma nagyon drága bank-kölcsönökhöz a szokottml jóval nagyobb mértékben folyamodni és a magas kamatok, amiket a Kereskedőknek fizetniök kell, már eleve is fölemésztenek minden polgári hasznot. — Lényegesen segítene a helyzeten, ha az idei karácsonyi vásár legalább hozzávetőleg megfelelne a l'tozzáíüződő várakozásoknak, azonban sajnos erre sincs már semmi kilátás. A vételkedv az idén mintha teljesm megszűnt volna és még most a karácsonyt megelőző hónapban sem i^dül fel. A vajdasági kereskedők ezért a békeévekre emlékeztető »olcsó heteket«, »occasió vásárokat« és hasonlókat rendeznek és a minimális polgári haszonnal is megelégesznek, csakhogy valamelyest is fokozzák a vételkedvet. — A versenynek ez az élénk fejlődése nem is volna a kereskedelem hátrányára, azonban a meglepő tény az. hogy még igy is nagyon rosszul mennek az üzletek. A közönségnek a vétek"'1 yaló tartózkodása nagyrészt ugyancsak a pénzhiányra vezethető vissza, amit a fogyasztó csakúgy megérez, mint a termelő és a kereskedő, de befolyásolja a gyenge keresletet kétségkívül az a közönség körében meggyökerezett tévhit is, hogy az árak még jobban fognak enni. — Ez pedig aligha következhetik be a legközelebbi időkben. A kereskedőknek egyrészt még mindig küzdeniük kell a valuta-ingadozással és nagyrészt olyan árujuk van raktáron, amelyet még a dinár lényegesen alacsonyabb árfolyama idején, tehát a mostaniaknál sokkal drágább devizáért vásároltak, másrészt pedig a drága kamat és a súlyos pénzhiány is állandóan emeli a kereskedő költségeit. Mivel pedig veszteségre egy kereskedő se dolgozhatik, ezért egyáltalán nics indokolva az a feltevés, hogy a legközelebbi időben áresések várhatók, A vajdasági kereskedők nagyrészét már eddig is súlyos veszteségek érték a téli szezon teljes pangása révén és ehhez most még hozzájárul a szokatlanul gyenge karácsonyi vásár, úgy hogy ezek az egybejátszó körülmények nagyon súlyos hatással vannak a mai gazdasági válság ezernyi bajával amugyis nehezen küzködő kereskedőkre. Csupán abban az egyben nincsen talán mégsem igazuk a kereskedőknek, hogy az árak esésére vonatkozó várakozás egyelőre indokolatlan. A dinár magas kurzuson való stabilizálódása és a gabonaárak esése feltétlenül indokolttá te i szí az áraknak esését is. Viszont igaz az is, hogy a normális kereskedelmi élet megteremtésének és a vételkedv fogozásának egyik leg- I fontosabb előfeltétele a pénzhiányon fvaló sürgős segítés volna. ^Tovább folyik az Ulaie-vita A magyar nemzstgyüíés csütörtöki ülése Budapestről jelentik : A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén folytatták Uíain Ferenc mentelmi ügyé" nek tárgyalását. Szilágyi Lajos azt hangoztatta beszédében, hogy a bűncselekmény fennforog és igy e tekintetben nem lehet a mentelmi sé° reimet megállapítani, [fiain letartóztatása és fogvatartása kérdésében azonban Eckhardt álláspontját teszi magáévá. Tudja, hogy a liberális sajtó azt fogja hirdetni emiatt, hogy a fajvédőkhöz csatlakozott, de az igazságot nem szabad elhallgatnia, ha lilaínéktól nagy ellentétek választják is el. Akasztófát ajánlana azoknak, akik pogromot hirdetnek, de még utálatosabbak azok a keresztények, akik örtös érdekekért a zsidók védőjéül tolják fel magukat. (Közbekiáltások : Kik azok ? Ne gyanúsítson !) Nem tudja megérteni a liberális sajtó magatartását, amely a szélső ellenzékből hirtelen a legodaadóbb kormánytámogatő lett, — bár a kormányzásban nem történt 'rendszerváltozás — csak azért, mert néhány szélső antiszemita kivált a kormánypártból. „Egypár bucyevácof agyon fogunk verni“ Véresre vertek a csendőrök két tavankuti gazdálkodót Kedden délután a tavankuti csendőrség két feli egy vérzett embere beállított özvegy Szekenderovics Istvánná tavankuti gazdálkodó szállására, ahol a gazda után érdeklődtek. Kérdezősködéseikre Szkenderovrcsné legidősebb fia, Szkenderovics János kijött és megkérdezte: — Mit akarnak? Erre a csendőrök egyike odalépett a fiatalemberhez és szó nélkül meg akarta kötözni. Szkenderovics tilta-I kozni kezdett, mire a spárgát kezében tartó csendőr ráförmedt: — Mielőtt leszerelünk, egy pár bunyevácot agyon fogunk verni — majd mindketten megfogták Szkenderovicsot, hogy elhurcolják. Szkenderovics er're segítségért kiabált és néhány perc múlva előjött a tanya cselédsége, akik azután megakadályozták a csendőröket a további erő-I szakosodásban. 1 A bunyevácokra vadászó csend-
