Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-27 / 324. szám

Pcštarma' plate n goíovom Ära egy és fél dinár Postaszállítási dij készpénzben Iciníiib XXIV. évfolyam Suhoiica, KEDD, 1923 november 27. 324. szám Hefjeicuik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben i v,LEFON SíAí'í t Madrid valid 8-58, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár 5a LkLE5Zi6SLG: kralja Alexandra-alle« 1 szám alatt íuaáéíslvafelj Kralja Alexándra-nlica t (Lalhaclt-paloia) ,rie jjiW OáJ l Az orosz zenész hiába kérleli feleségét, hegy térjen hozzá visz* sza. Az asszony nem hajlik a kérő szóra. Ä férfi kloroformot vesz, megáztatja benne a vattát, rábo­rítja öt éves gyermeke arcára s mikor a gyerek elkékül, ez apa a két tenyerébe fogja a gyereke nyakét és megfojtja. Aztán elmegy a vendéglőbe, leül az asztalhoz, ode inti a pincért, bort hozat. A snig a bort howák, körülnéz, van* italt-e ismerősök s kik játszanak a zenekarban. Aztán megissza az első pohár bort, aztán a másodi­kat, végre a harmadikat.. Talán egy pillanatig még arra is gon­dol, hogy ki kellene a bort fizetni. Előveszi mindkét revolverét s egy­másután lelövi a zenekar tagjait. Végül agyonlövi megát. Mert nem tért vissza a felesége. A Korzó mozi efőtt összetalál­kozik két legény. Azelőtt sohase látták egymást s most a mozi előtti tolongásban egymás mellé sodródnak. Az egyik - talán vé­letlenül -— meglökte a másikat, 03 visszalökte, mire ez bicskát rántott és agyouszurta. Mert a másik visszaiökte. A minap egy kéregetö öreg ember holttestét találták meg a szuboticai határban a kazlak alatt, a napokban mag a kelebiai erdő­ben találták meg egy koldusnak holttestéi. Mi lehetett oka annak a gyilkosságnak, melynek koldus áldozatai vannak. He. valaki pén­zért, ruháért, vagy cipőért öl, nem a koldusok között keresi áldoza­tát. A gyilkosság rizikóját nem éri meg az a rongy, vagy az a pár fillér, amit a koldus holttestérői la lehet huzni, vagy a zsebéből elő lehet kaparni. Az éhség és a fagy elleni védekezés ultima ra­­tioi nem adhatták a gyilkos kezébe a fegyvert. Talán összevesztek s az áldozat megsértette a vele eh védőt. (Miért ölnek rneg koldu­sokat ? Ki tudná számontartani ezeket a garasos gyilkosságokat, az em­beri életeket követelő tyukpöröket, ki tudná elmondani a szlavóniai haramiák rablásait, fosztogatásait, gyilkosságait, a bánáti haramiák véres bűncselekményeit — hogy ne menjünk messzire az eltéko­­zoit emberi életek után jártunk­ban. Beleütközöl az uccán vala­kibe, nem tudod, hogy mielőtt pardont mondhatnál, nem kap e bicskát s nem szur-e le ? Össze­szólalkozol a villanyoson a helyed miatt, nem tudod, nem rént-e elő revolvert az, aki veled vitázik s nem oldja-e meg egy revolverlo­­véssel a hely kérdést? Revolvert rántanak a pincérre, ha sokat számit, revolvert ránt a pincér a vandégre, ha vonakodik fizetni. Az eszperantó a nemzetközi nyelv ? Nem. A revolver. Figyeljük csak meg: azokért az aprócseprő összeszó]alkozások­­érf, amiket valamikor n legvér­­mesebbek, legindulatosabbak in­tézek csak pofonnal, vagy mi­ket a szmokkok eilovagiaskodtak, raa kijár a halál. Azeiőtt azt bal lőttük : összepofozkcdíak a kévé­­názban. Ma azt halijuk: lövöl­döztek a kávéházban. Ki pofoz­kodik ma ? Csak a gyerekek. A pofontól felnőtt a revolver. A fel nőttek nem pofozkodnak, hanem lelövik egymást. Ez nem is középkor, nem is haramiaerkölcs. Ez az amoralitás, mely felelőtlen állattá süllyeszti !a az embert, aki legázolja azt, aki útjába kerül. Az életmegve­tést tanítják a hősök példái ? A revolver hősei valóban megvetik az életet, de csak a> mások éle­tét. Abban a vérhabos őrületben, gyilkos kedvű közszellemben be­­iefuladnak a prédikátorok igéi, a pacifizmus jelszavai s a béke li­tániái j Minek leszerelni a hadse regeket, amikor fölfsgyverzett ma­rad minden szenvedély és min den ököl ? A háború halottjait, magába porlasztja a föld, de a háború jelszavai még mindig él­nek és még mindig gyilkolnak. Ne ölj — tanítja a tízparan­csolat. — Ölj — tanítja a revol ver. S a mai ember nem az is tani tilalomnak engedelmeskedik, hanem a revolver parancsának. Qszakaiülésekentárgyaljákakoltségvetést A kormány gyaratfot! tempót követel a pénzügyi bizottságiéi Élesen bírálják a kormány működését Beogradból jelentik: A pénz­ügyi bizottság gyors ütemben foly­tatja a költségvetés tárgyalását. A kormány nagy súlyt helyez arre, hogy a költségvetést mielőbb tető alá hozza, hogy ne legyen kénytelen újból tizenketfed költ­ségvetésekkel dolgozni, hanem január 1-én már rendes költség­­vetése legyen. Az ellenzék azon­ban a házszabályok által nyújtott lehetőségek kihasználásával a költ­ségvetési vitát ki akarja nyújtani, hogy a kortnány szándékát meg­akassza, ami — tekintve az el* ienzék harckészségét — valószínű eredményre is vezet: a parlament az év végéig előreláthatólag nem tudja a javaslatot letárgyalni és megszavazni. A kormány, hogy a pénzügyi bizottság munkáját gyorsítsa, reg­geltől késő estig tartó üléseken tárgyaltadé a költségvetést. Hét­főn például délelőtt és délután Í3 tartott ülést a bizottság, amelyet este kilenc óra utánra is össze­hívott az elnökség. A délelőtti vi­tának egyébként az ellenzék ré­széről erősen obstrukció jellege voV, olyannyira, hogy a kormánykörök már komolyan beszéltek arról, hogy az ellenzék szívós és elkese­redett parlamenti obsirukcióra ké­szül a javaslat ellen. Mint később kiderült az aggo­dalom alaptalan volt, vagy lega­lább is korai, mert az ellenzék teljesen spontán, minden előzetes megbeszélés nélkül folytatta a vitát a délelőtti ülésen. A kor­mánypárt tagjai, akik már arról I beszéltek, hogy a kormánynak I alő kell készíteni az első tizen­­ekettedről szóló javaslatot, nehogy “január 1-én az ország ex lexbe Ikerül jön, a délutáni ülésén meg- Jgyőződhettek, hogy az ellenzék Iharca nem volt tervszerű. Ezen jjaz ülésen ugyanis váratlanul bé * külékennyé szelídült az_ ellenzék hsnjjulata, úgy, hogy már délután be is lehetett fejezni a legfelsőbb állami igazgatásról szóló tételek vitáját és áttérhetett a bizottság a költségvetés második pontjára : a pénzügyminisztérium budjeijénckl tárgyalására. A délelőtti ülés első szónoka Alles Husszein (muzulmán) volt, aki egyetért az előző napi szónokok megállapításaival, amelyek szerint a kormány politikája holtpontra ju­tott. Szerinte a kormánynak nincs elég ereje, mert a mandátumoknak csak egy harmada felett rendelkezik. Mint inonarchista nem ellenzi a ki­rály civilistáját, de tiltakozik az el­len, hogy a kormánypárt a király személyét beleviszi a politikába. I Tiltakozott a nagyszámban előfor-1 dúló királysértési pörök miatt is. a| melyek legnagyobb része denuneiá- í lásaiak a következménye. Ezután j követelte a húszszázalékos bonok és j a magyar-osztrák hadikölcsönök ibe-I váltását. Kuhúvec klerikális támadta a kor­mányt, hogy nem készíti rendesen elő a parlament munkáját. Hivatko­zott arra, hagy a nyugdíjas tisztvi­selők is rendetlenül kapják nyugdi- I inkát. A költségvetést nem fogadja! el. Györgyevics demokrata a köz-| igazgatási bürokratizmus ellen be-1 szóit, majd élesen bírálta az allam-f tanács munkáját és követelte az ál-1 látni számvevőszék tagjai fizetésé- f nek a felemelését Támadta a kor­mánynak a rendjelekkel űzött poli­tikáját amely a kitüntetési rend- . szert proíanizálja. Tiltakozott Zsó- \ fia volt görög királyné kitüntetése ellen is, aldnek a politikája százezer f szerb katona életébe került. Agatonovics klerikális a képviselő-1 ház számára összeálliiott költség-' vetést birálta. Zsebot klerikális til-| takozott az ellen, hogy a kormány í a jelentéseket csak cirill betűkkel| nyomatja ki. A legfőbb állami igaz-| gatás költségvetésének egyes tété-5 leit.veszi bírálat aiá. Tiltakozott azl ellen, hogy az állam a külföldön fe-1 dezi szükségleteit pia cikkekben. melyeket a belföldön is gyártanak. Az ülést 12 órakor félbeszakítot­ták és íéiötkor folytatták. Szetyerov Szlávkó demokrata el­sősorban az államadósságokkal fog­lalkozott. Az Amerika által nyújtott háborús előlegek fizetésére semmi sincs felvéve a költségvetésben, bár a pénzügyminiszter elismerte eze­ket az adósságokat. Tekintettel az állam sok háborús adósságára, amit ki kell fizetni, a pénzügyminiszter­nek takarékosabban keáene bánnia az áliam jövedelmeivel. Kifogásolta, hogy a Narodna Bankának zálogul lekötött állami javak jövedelmét nem fordítják a banknál fennálló tar­tozások törlesztésére. Tiltakozik a mMsztereínök 60.000 dináros sze­mélyi pótléka ellen, követelte ennek a multévi 5090 dinárra való leszál­lítását. A miniszterelnökség rendel­kezési alapjának ellenőrzésére három tagú parlamenti bizottság kiküldéséi kérte. Kifogásolta, hogy a személyi kiadásokat nem az uj tisztviselőtör­vény alapján vették fel a költségve­tésbe. holott már a tisztviselő Írnek az uj törvény szerint való rangbe­osztása is megtörtént. Támadta a pénzügyminisztert, hogy nem ter­jeszt be külön iikvidációs költségve­tést. Körülbelül 1200 millióra rúgna ez a Iikvidációs budget és nem vol­na szabad ezt a rendes állami jöve­delmekből fizetni. A kormány ren­dületlenül fizeti a függő adósságokat és ez. az oka annak, hogy az állam­nak mindent drágábban kell fizetnie, mert a szállítók kénytelenek az elő­relátható kamatveszteséget is fel­számítani. Az nj törvények életbe­léptetése címén is nagyobb össze­gek «‘terepeinek a költségvetésben, anélkül, hogy ezeket a törvényeket a budget részletesen felsorolná. Ezután a bizottság 15 szavazattal 11 ellenében elfogadta a költségve­tés első részét. A szavazás után a pénzügyi bi­zottság pénzügyminisztérium költ­ségvetésének tárgyalására tért át, A vita első szónoka Setyerov Szlávkó demokrata kifogásolta, hogy a pénzügyminisztérium szemé­lyi kiadásai erősen megnövekedtek. Nagyobb személyzet van. mint az előző költségvetésben, úgy a közvet­len adók igazgatóságánál, mint a pénzügyi delegációban. A miniszter expozéja szerint tizenötezerrel csök­kentették az állami tisztviselők szá­mát. azonban a költségvetésben mégis emelkedés látható. Erre néz­ve világos nyilatkozatot kér a pénz­ügyminisztertől. A monopoligazga­tóság budgetjénél követeli, hogy szüntessék meg a petróleam-egyed­­áruságot és ehelyett illetékeket ves­senek ki a petróleumra. A sómono­pólium megszüntetését, illetve a nagykereskedőknek adott százalé­kok csökkentését is követeli. A mo­nopólium igazgatósági tagjainak fi­zetése 2ß00.000 dinár. A pénzügymi­niszter erre kJ jelent ette. hogy ez a tétel tévedésből került a költségve­tésbe. Lázics Voia föMmivespárti képvi­selő is élesen támadta a javaslatot.­Az elnök azt javasolta ezután, hogy a bizottság az ülést este kilenc óra után folytassa. Az előterjesztést az ellenzék nagy lármával és tilta­kozással fogadta*

Next

/
Thumbnails
Contents