Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-26 / 323. szám
2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1923 november 26. mondjuk el, hogy Petőfit szégyenszemre megcenzurázták. Pedig bizony azoktól, akik Petőfit ünnepelni és emlékét törvénybe iktatni akarják, annyit legalább is elvárhatunk, hogy engedjék szabadon a versenyt. Bármikor kerül tehát ez a törvényjavaslat a nemzetgyűlés elé, egy módosításhoz mindenesetre ragaszkodunk. Ezzel a módosítással azt kívánjuk törvénybe iktatni, hogy a rendőrségnek ne legyen joga Petőfi Sándor verseit megcenzurázni. A Petöfi-üggyel szemben egy jó bummerlit is fel lehet írni a kor mány javára: a belügyminiszter felfüggesztette Komoróczy Iván szatmári alispánt, mert résztvett Lendvai-Lehner István fajvédő képviselő mátészalkai beszámolóján, ahol a hordó-rétor »kilenccsillagos tetüfészek«-ként aposztrofálta a zsidótemplomot és lecsirkefogózta Bethim miniszterelnököt. A kormány kultuszminisztere, gróf Klebeisberg Kuno, szolgáltatta a hét szenzációsnak ugyan nem nevezhető, de egyik iegpikánsabb politikai eseményét, amikor pártjaira hivta Rakovszky Istvánt, amiért az utóbbi szóvá merte tenni, hogy a miniszter ur csúnya nepotiz-. must követett el, amikor húszegynéhány éves sógorát kinevezte a Ferenc József-intézet kormányzójává. A lovagias ügy vasárnapra békésen intéződött el. A segédek megállapították, hogy Rakovszky nem sértette meg a miniszter egyéni becsületét. Mert Klebeisberg mint miniszter elkövette ugyan a súlyos inkorrektséget, de mint magánember, mint magánzó, mint privát, mindezek ellenére gentleman marad. Igazi gentleman for tailor. Ezt Klefocísberg is hangsúlyozza az ügyről kiadott nyilatkozatában, amikor kijelenti, hogy »egyéni becsületét a politikai viharok közt is szeplőfle. nüí kívánja megőrizni«. A sógor-ügy nem érintette a miniszter egyéni becsületét. A nem-egyéni becsület pedig . . . ugyan kérem! „Baldwin és Poincaré könnyelmű politikája nem mentheti meg- Európát.. Lloyd George gk igowi beszéde — Az angol válasz ősi küzdelem Londonból jelentik: A választási harc javában folyik. A képviselő házba összesen 650 kerület küld képviselőt és a helyzet az, hogy jóformán valamennyi kerületben harcra kerül a sor, sőt számos kerületben mind a három versengő párt — a konzervatív, a liberális és a munkáspárt — külön jelöltet állít. A pártok vezérei szorgalmasan járják ia vidéket és népgyülések keretében fejtik ki Programmjukat. A jelöltek beszédei csali nem kizárólag a szabadkereskedelem és a védővámos rendszer érdemeinek, illetve hátrányainak fejtegetésére szorítkoznak. A vagyonadó kérdése, amellyel a munkáspárt kívánja megróni az 5000 font sterlinget meghaladó tőkéket, csak másodsorban szerepel. Ezt az adót egyébként mind a konzervatívok, mind a liberálisok ellenzik. Külpolitikai kérdésekről általában kevés szó esik és elmondható, hogy a pártok nézetei a fontosabb nemzetközi problémák tekintetében közös irányt követ és közöttük csak fokozati különbségek vannak. Baldwin angol miniszterelnök pénteken elutazott Londonból, hogy a botvdley-i választókerületben mint képviselőjelölt lépjen fel. Lloyd George pedig Glasg,owba utazott, bogy a skót választókerületekben körutat tegyen. Útjában az állomásokon mindenütt lelkes fogadtatás-1 ban volt része Lloyd George szombaton Glasgowhan egy választási gyűlésen beszédet mondott, amelyben még a szokottnál is élesebben támadta Baldwin miniszterelnök politikáját. Baldwin — mondotta — bebizonyította tehetetlenségét arra, hogy a békét Európában ismét helyreállítsa. Ma valaki, miként Baldwin, képtelennek bizonyul vállalt föladatának elvégzésére, csak az marad hátra, hogy egyheti fölmondással elküldjük és ezután munkanélküli segélyt fizessenek neki. Baldwin megszépítette masát Poincaré által. Anglia csak nevetségessé vált a kormány szeptemberi kijelentései révén, hogy Anglia és Franciaország között ismét helyreállították a jó viszonyt. Az efajta könnyelmű diplomácia nem képes arra, hogy Európát megmentse, vagy békét teremtsen. Tehetséges, erős és határozott férfiakra van szükségünk. Ha Angliának valamire szüksége van, úgy ez az, hogy Európában helyreáliittassék a béke, mert ebben az esetben Európa magától fölemelkedik, mint a korállszikla. „Ékes gyomorból nem repül ki a lendület“ Hotze dorfi Conrad emlékiratai Hötzendorfi Conrad emlékiratainak során, eljutott odáig, hogy a monarchia hadseregeinek első kudarcairól számol be. — Lemberg tartása — irta Brudermann tábornok hozzá — arra a gondolatra volt felépítve, hogy Lemberg kórül az északi szárny köriül belül harminc zászlóaljat fog számlálni. .4 23. honvéddiviziónál kiütött pánik ezt a föltevést összedöntötte. Ez a haderő. amelyre Lemberg megvédelmezésénél számítottam, Lemberg felé özönlött vissza, noha tegnap késő este Kulikov mellett sikeresen harcolt. Conrad ilyen körülmények között a lem-bergi állások kiürítésére határozta el magát. A kudarcot Brudermann tábornoknak tulajdonította. Ennek következtében Brudermann tábornokot fel is mentették állásától. Bolfras tábornok, a király főhadsegéde, egy Conradhoz irt levelében mondott véleményt a kudarcokról. —- Az eddigi benyomásokból az a meggyőződés érlelődött ki. hogy minden akciót elsiettünk. Az emberek nem következetesen haladnak előre a harcban, hanem hősiesen, gyakran bután vetik magukat az ellenségre. Ennek tulajdoníthatók a mi óriást veszteségeink, amelyeket csak nehezen tudunk pótolni. A király fehadsegéde szóvátettea hadsereg élelmezésének gyarlóságát is: — Ez az élelmezés majdnem tökéletesen csődöt mondott. Éhes gyomrokból nem repül ki a lendület. Conrad a Bolfrasnak adott válaszában keserű hangon panaszkodik az állapotok miatt: — Itt állok éjjel-nappal a súlyos gondok felelőssége alatt, mig a németek az ő száz divízióra rugó brutális tömegükkel, győzelmet győzelem után aratnak. A mi véres és fényes győzelmeinket pedig árnyékba állítják. Majd ezt mondja a német részről felhangzott szemrehányásokra vonatkozólag: — Ily szemrehányások hallatára majdnem sajnálja az ember, hogy háborúban és politikában hűségesen és keményen kitartottunk Németország mellett, a mellett a Németország mellett, amely — amint a háború kimenetele és a háború utáni idők mutatják — belsőleg szintén beteg és így igazán nem volt joga ahoz, hogy szövetségesét »hullának« nevezze. legelést és addig verték a szerencsétlen embert, amig belehalt sérüléseibe. A második gyilkosság. A négy fegyenc a jólvégzett munka után leíopózott a fogház műhelyébe és az ott talált szerszámokkal lereszelték és lefürészelték a kezükrelábukra vasalt bilincseket. Amikor ezzel a ával végeztek, feltörték a fogházparancsnok lakását és kirabolták : két fegyvert, municiót és egyenruhákat vittek el magukkal. Amikor mindezt végrehajtották, a négy rab lement a fogház kapujához és ott vártak amig a városban mulatozó fogházőrök közül valamelyik hazatér és kívülről felnyitja a bezárt kaput. Hajnali négy óráig kellett várniok, akkor érkezett viszsza a városból a fogházba Tabakovics törvényszéki szolga, aki börtönön szolgálatra volt beosztva. Kinyitotta a kaput és mit sem sejtve i lépett be rajta, mire az ott rejtőz! ködő négy fegyenc leütötte. A meg-I termett szolga erőteljesen védekezhetett, de a Egyszeres túlerő elnyomta és agyonverték. Most már szabad volt az ut a négy fegyeric előtt. A nyomozás. A kettős gyilkosságot és a szökést reggel nyolc órakor vették* észre és azonnal a legszélesebb körű nyomozást indították a négy rab kézrekeritésére, de ez eddig eredménytelen maradt. A nyomozás során felmerült az a gyanú, hogy a j szökést elősegitette az egyik rab j szeretője, aki szintén a fogház lakója. Kettős gyilkosság a börtönben Négy rab szökése a valjevéi törvényszéki fogházból Agyonverték a fogházparancsnokot és egy szolgát Beogradból jelentik: A valjevói törvényszék börtönéből pénteken éjjel megszökött négy súlyosan elitéit rab, akik szökésük előtt meggyilkolták a fogházparancsnokot és a börtönöri szolgálatra beosztott törvényszéki szolgát. A szökevények közül hárman nehéz vasban ültek és hidegvérű, céltudatos munkájukra jellemző, hogy a két gyilkosság után időt szakítottak maguknak még a fogházparancsnok lakásának kirablására is. Ha elalszik a villany . . . A szökevény fegyencek vezére Bolyovics Dragoljub tizenötévi fegyházra elitéit rabló, aki nemrégiben már megszökött egyszer a börtönből, de akkor nem volt szerencséje, kézrekerült és újból bessukták. Szökési kísérlete miatt az ügyészség vádat emelt ellene és ebben az ügyben a tárgyalást decemberre tűzte ki a bíróság Társai — szintén több esztendei börtönre elitéit fegyencek — közös cellába voltak zárva vele. Alkalmasint már régen kitervezték a szökést, amelyet pénteken éjjel az tett lehetővé, hogy a fegyház elektromos világítása röv’dzárlat következtében felmondta a szolgálatot. Egyelőre még nincsnn tisztázva, hogy a villany véletlenségből romlott-e el, vagy pedig már ezt is a szökevények idézték elő, esetleg segítőtársaik utján. Tervüket feltétlenül ¥ altatás égő cigarettával Félbeszakítottak egy bűnügyi főtárgyaiást, mert a vádlottból kínzásokkal csikarták ki a vallomást Nexvyorkból jelentik: Néhány hónappal ezelőtt történt ,hofey egy kis gőzösön, amelv a Staaten-sziget és New-Jersey Elisabethtown-ja között bonyolítja le a közlekedést, elfogtak egy kistermetű, Philipptni-szigetről való embert, alánéi túlságosan nagy és súlyos csomagot találtak. A csomag kibontásakor kiderült, hogy az elfogott ember cm holttestet cipeli magával és a holttestben felismertek egy Martin nevű ápolónőt. A Philippmi-szigetekről származó ember megfojtotta az ápolónőt és pedig abban a házban, ahol mindketten szolgáltak, a tett elkövetése után gondosan becsomagolta a holttestet és eltávozott hazulról, azzal az elhatározással, hogy majd útközben valahogy »elintézi«. A nyomozás folyamán kiderült, hogy a borzalmas tett oka viszonzatlan szerelem volt, A rendőrségi vr "álat alatt a. phiíippini vallott, a törvényszéki tártrváláson azonban visszavonta vallomását. Azt mondta, hogy meggyilkolta ugyan Martin kisasszonyt, de tettét önvédelemből követte el. Azt a vallomását, hogy provokálom nélkül ölte meg a leányt, a rendőre ség kínzással csikarta ki belőle. A kihallgató rendőrségi emberek ugyanis, állítása szerint, égő cigarettát szorítottak meztelen melléhez, úgy hogy a borzalmas kínokban kimerülve, minden kérdésre igennel válaszolt. Hogy állításának igazságát bebizonyítsa, a kis ember felrántotta a törvényszék előtt kabátiát és ingét és megmutatta mellét, amelyet súlyos égési sebek bori* tottak. Érdekes, hogy a phiíippini panasza következtében a törvényszéki tárgyalást félbeszakították. A newyorki bíróságnak az az álláspontja, hogy az ilyen vallomás nem érvényes . ., ! elősegítette az a körülmény is, hogy a kérdéses időpontban az őrszeméiy- I zet tagjai közül egyedül Rukics fegy< házőrmester, fogházparancsnok tartózkodott az épületben, társai a városban foglalatoskodtak — különböző korcsmákban. Muri a cellában. A négy rab úgy látott hozzá tervük kiviteléhez, hogy mindenekelőtt fülsiketítő zajt Csaptak közös cellájukban, láncaikat csörgették, bilincseikkel verték a vasajtót és rettenetesen ordítoztak, arra számítva, hogy a fogházőrmester fel fogja őket keresni, megnézni, mi történik. Nem is csalatkoztak számításukban: Rákics őrmester kézilámpával a kezében elindult a hosszú folyosón, hogy megtudja melyik ceila lakó: rendezik az éjjeli órákban szokatlan murit. Amikor Bolyovics és társai zárkájához ért, bezörgetett, hogy legyenek csöndben, de a fegyencek erre még kétségbeesettebben kiabáltak. A szomszéd zárka lakói hallották, hogy az őrmester káromkodik és hangosan szidalmazza a négy rab édesanyját, majd leteszi a lámpást a földre és kinyitja a zárka ajtaját. A következő pillanatban tompa zuhanás hallatszott : a négy rab nekieesett a fogházőrmesternek és egyikük bilin- I csévél úgy fejbevágta, hogy Rákics I nyomban végigzuhant a padlón. A l vadállati fegyencek folytatták az üt-
