Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-25 / 322. szám

4. cldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923 november 25. Sósavat ivott Novisadoe egy szubaiicai fiatalember Lipschitz József öngyilkossága Novisadról jelentik: Lipschitz Jó­zsef tizennyolcéves suboticai keres­kedő a novisadi Sioboda-szállóban szombaton délután sósavval meg­mérgezte magát. A szobaasszony kétségbeesett jajgatására lett figyel­mes és orvost hivatott, akit Lipschitz elkergetett magától: T— Menjen innen, meg akarok halni. Az orvos nem volt hajlandó az öngyilkosjelölt utolsó kívánságát teljesíteni és beszálhttatta Lipschitz­­et a kórházba, ahol gyomórmosást alkalmaztak. A fiatalember állapota ennek ellenére is súlyos. Szállodai szobájában búcsúlevele­ket találtak bátyjának, Lipschitz Sándornak és Hona néniének címez­ve, amelyekből az derül ki. hogy életunt volt és ezért ivott sósavat. *-lk sor 2'• ;K 'Zii^ szék Miért mondott le Bárczy István a varosatyasági ói ? Budapestről jelentik: Bárczy Ist­ván dr., a főváros «volt főpolgármes­tere liberális ellenzéki programmal került be a nemzetgyűlésbe, azon­ban sem ott, sem pedig a városhá­za közgyűlésein — amelyeken mint fővárosi bizottsági tag vett részt — nem tanúsított egyáltalán ellenzéki magatartást. Különösen kínossá kez­dett válni a volt főpolgármester ma­gatartása akkor, amikor néhány hó­nappal ezelőtt valamennyi ellenzéki városatya visszadobta mandátumát és kivonult a városházáról — még olyanok is, akik a törvényhatósági választáson Woiff-párti programmal kerültek be — csak Bárczy István ragaszkodott jobban w városatya­­sághoz. mint a választások előtt val­lott ^Iveihez, nein vett részt az együttes akcióban és nem mondott le mandátumáról. A becsületes megtaláló Irta: Stella Adorján Szeptember Péter huszonhárom esz­tendős kereskedelmi alkalmazott, nőt­len. vagyontalan, vasárnap este íütyü­­részve sétált a körúton. Színházból jött, operettszínháziról, ahol sok púderezett testű félmeztelen táncosnőt látott, akik csábtáncokat lejtettek lopott melódiám keleti muzsikára amelyről Szeptember Péter azt se tudta, hogy keleti, még kevésbé tudta, hogy lopott, csak azt érezte, hogy még most is a fülében döngicsélnck a hegedűk, a tronioiták és a pengetés szerszám, ami csak nélia peng beie a muzsikába, de nagyon fi­nom hangot. Röviden és tárgyilagosán Szeptember Péter 23 esztendős nőtlen és vagyontalan kereskedelmi alkalma­zottat nagyon elbűvölte az operett es felette felizgatta a sok mezítelen boka, térd és egyéb színpadi kellék. Ahogy magában eltűnődve csendesen ballagott hazafelé a szive mélyén erősen meg­irigyelte a horgasorru bonvivánt, aki indus hercegnek volt öltözve a színpa­don és dúskált a nőkben, irigyelte a bohócruhába bujtatott komikust, aki ér­zéki polkát táncolt a primadonnával és irigyelte a evikkeres karmestert is. a kit délelőtt bizonyára nem választ el egy egész zenekar ezektől a finom höl­gy ekfől. Elgondolkodva botorkált a nyirkos aszfalton és vékony kabátját fázósan húzta a fülére. Egy pillanatra átvillant az agyán, hogy most még benéz evv zenés kávéházba, ott barátokat is talál és könnyű nőket, akik levetkezve talán éppen olyan kívánatosak, mint ezek a nagyszerű nők ott a színpadon. Azután eszébe jutott, hogy kevés pénze van, reggel korán kell üzletbe menni, lemon­dott tehát a kávéházról, a nőkről és ha­zafelé vette az utat. Pár lépést tett, azután másképpen határozott. Megfor­dult és visszament a színházhoz, a szín­padi bejáróhoz, lesni a színésznőket, hogyan távoznak illatos bundákban. n Ideiében megyek ' morfondiro-Most azután váratlanul megjelent Bárczy István a jelenlegi főpolgár­mesternél és bejelentette, hogy nem óhojt tovább tagja maradni a fővá­rosi csonka-közgyűlésnek. Erre a lépésre nem elvi okok kényszeri let­tek Bárczyt, hanem az a körül­mény. hogy a főváros legutóbb ta; főtt jubiláris díszközgyűlésére csak közönséges nyomtatvány-ihlankettá­­val hívták meg és nem küldöttség utján, továbbá, hogy az ünnepélyeit csak a hatodik sorban szorítottak neki helyet. A volt főpolgármes+er nem akarta a VI. sor 2-ik székéből végighallgatni Csilléry András ün­nepi beszédét, amely egyébként — öt vádolta meg a főváros lezütlesz­­tésével. így értek véget azok a szé­pen indult tárgyalások, amelyek a Wolff-párt »mérsékeltebb« ohméi és Bárczy István között már régebben folynak az együttműködés megte­remtésére. L mondott a Stresemann-kornsáay A birodalmi jryülás elvetette a feiza mi iadltványí Hivatalnok-kormány alakú i Berlinből jelentik : A birodalmi oyüésen pénteken szavaztak n német népr,árinak, a kormónytté­­mogetó pártok nevében benyúj­tott bizalmi indítvány fölött. A szavazás este kezdődött, amiko a kancellár expozéja fölötti vitát befejezték és a pártok megbízott­jai kifejtették álláspontjukat a bi­­rodami kormány politikájával •izemben. A teremben 392 képvi selő tartózkodott, okik közül heten — a bajor pnrasztszövetség tagjai — nem szavaztak. A bizalmi in­dítványt o bírod ümi gyűl s 230 s ovo- adat 150 ellen ben elvetette. A birodalmi gyűlésen lefolyt szavazás utón a birodalmi kor­mány rövid miniszteri megbeszé­lést tartott. Strcsemann kancellár ezután a birodalmi elnökhöz men; hogy benyújtsa az egész kormány lemondását Ebert elfogadta a lemondást és megbízta a kormányt az ügyek ideiglenes vezetés vet. tembergi államelnök jelöltsége, akiről azt tartják, bogy a Bajor­országgal való konfliktus tisztá­ssá után össze tudná hozni a nagykoalíciót. Sűrűn emlegetik Heintze néppárti képviselő nevét is, továbbá Albert dr. t, a volt birodalmi kincstári minisztert és a birodalmi kancellária államtit­kárát. A j -bb felé való eltolódás­sal számolva, emlegetik Branns dr. eddigi birodalmi munkaügyi minisztert és Stegerwald volt po­rosz miniszterelnököt is. Ebért elnök tanácskozásai a pártok vezetőivel Berlinből jelentik : Eberl elnök szombaton fogadta a birodalmi gyűlés elnökét, valamint a pártok vezetőit, akikkel az uj kormány a a kit á sál beszélte meg. A lapok szerint nincs kizárva, hogy a német nemzeti párt egyik vezető tagját bízzák meg kor­mányalakítással. Az uj kancellár jelöltek A kormány lemondásával kap csolatban politikai körökben több­féle kombinációról beszélnek. E őtérhen van H bnl dr. w "r-Franciaország nem kivan annexiót Parisból jelentik: A kamara ülésén Poincaré beszédet mondott a Ruhr-vidék i helyzetről. Kijelen­zott magában — mert azóta éppen át­öltöztek. A színházi müvészbejáró előtt két konflis és egy autó vesztegelt. A por­tás kozáksapkával a fején a sottórrcl diskurált. Szeptember Péter megállt a kiskapu előtt. mintha várna valakit. Két fiatal szülész lőtt ki előszór, han­gosan vitatkoztak. Az egyik az arcába nézett. Szeptember Péter erre elszé­­gyelte magát és lassan sétálni kezdett. Ahogy lassan, vontatottan mérte a lé­péseit, egyszer csak maid felbukott va­lami puha tárgyban. Visszafordult, le­hajolt érte. Finom, ezüst női iitikül volt. Félve körülnézett aztán hirtelen zsebrevágta. Nem gondolt semmire csak ösztönszerüleg eldugta, mint a kutya a jó falatot. Izgatott lett. Gyors léptek­kel indult hazafelé és folyton az volt az érzése, hogy valaki nyomon követi. A zsebében jobb kezével végigtapogatta a sima láncszemeket és ki-benyhogaua a zárt. amely elvan volt. mint egy régi bugyelláris zárja. Alig várta, hogy ott­hon legyen. Most jó hogy egyedül la­kik a kis hónaposszobában, mióta a kollégája elutazott — gondolta magá­ban. Legalább nem kell senkivel se megosztani a titkot. Remegő kézzel szedte ki a zsebéből a talált kincset. Lassan húzta eiő a tar­talmát. Kis tükör, két zsebkendő, egy gyűrött és egv vasalt, puderes-pamacs, száipirositó. kis fésű. törött heg'Tü iron és egy pénztárca. Csupa finom holmi. A pénztárcában néhány bankjegy. Szep­tember Péter megolvasta: — Ennvi egy havi fizetésem. Átgondolta a dolgot. Úgy határozott, hogy a pénzért vesz egy pár cipőt és apróságot, ami keli, a toálettcikkeket eldobja és a ritikült egy év muiva el­adja. Vagy inkább elajándékozza vala­mi szén nőnek, aki nagyon hálás lesz érte. Még azt is megállapította, hogy a talált tárgy alkalmasint valamelyik szí­nésznőé volt és ezután nyugodtan el­aludt. Furcsa álom riasztotta fel. Az álmod­ta. hogy a ritikül a primadonnáé volt, aki személyesen jött el érte. Hiába mondta, hogy nincs nála. befeküdt az ágyába, ott kereste a ritikült. éppen olyan lengén volt öltözve, mint a szín­padon. Szeptember Péter alig tudott újra elaludni e látogatás után. Reggel első dolga volt megnézni a ri­tikült. mert az volt a gyanúja, hogy az egészet csak álmodta. Megvolt. Bezárta a kofferébe és lement az üzletbe, tgy kicsit szórakozottan szolgálta ki a ve­vőket. Délután kevesebb dolog volt, az esti lapokat kezdte olvasni. Két lapot fordított, ekkor a következő hirdetés ötlött a szemébe: Elveszett ezüst ritikül. a Thália színház közelében. Becsületes megtaláló a számomra értékes emléket magas jutalom ellenében hossza vissza. Pünkösdi Mókus Hajnal-u. 12. II. 12. Szeptember Péternek megdobbant a szive. Pünkösdi Mókus, a színház pri­madonnája volt. a legelérhetetlenebb szerelme, akinek minden fényképet ki­vágta a színházi lapokból. És ezzel az angyali nővel most szemtől-szembe fog áliani, merthogy a ritikült visszafogja neki vinni, az csak természetes. Még ma. hogy ne aggódjon szegény. Nem, inkább holnap. Ünneplő ruhába öitözk. Másnap délelőtt egy órai kimenőt kért a főnök úrtól. — Esküvőre kell mennem. Az ünneplő ruha igazolta. Szalz !t a Hajnal ucca feié zsebében a riciküllel. »Magas jutalom!« Ki tudja mit Jelent ez a két szó? Az angyali Mókus azt fogja mondani: —- Kedves barátom, maga az utolsó becsületes ember a földön, kívánjon tő­lem bármit. És ő letérdel előtte és mindent be­vall. A vágyakat, az álmokat egész ed­dig a véletlen szerencséig, amely most összehozta őket. — Kit keres? — kérdezte a szoba­lány a csengetésre. — A művésznőt — mondta a fiú, hal- j kan. illedelmesen. tette, hogy n rosszindulatú Ho­­henzollern dinasztia visszakerülé­sét Németország élére minden­áron meg kell ekadályozni, mert a monarchikus német birodalom ve­szedelmet jelentene az európai bé­li re. Hangsúlyozta, hogy inig Né­metország a jóvátételt meg nem fizette, Franciaország nem fogja ki­üríteni a Ruhr-vidéket. A szepara­tista mozgalommal kapcsolatban utalt arra, hogy a Versailles! szerződés nem köte ezi a szövet­ségeseket, hogy független á la­ntok alakítását megakadályozzák és alaptalan Németország aggo­dalma, mert Franciaország nem akar annex ót. Poincar után Tardieu kijelen­tette, hogy N metorszdg egyáltalán nem szerelt le és ez idő szerint Franciaország szempontjából igen veszedelmes katonai helyzetet foglal el. Krupp és igazgatói visszatértek Essenbe Miután Krupp von B dalén és a szabadonbocsátott Hartw.g, Öster­­•ein és B uhu igazgatók, valamint Müller, az üzemi tanács tagja, büntetéshalasztásí kaptak, a Köl­nische Zeitung esseni jelentése szerint a többi Krupp-gyári igaz­gató, akiket tóvollétükben nagyobb büntetésre ítéltek, mint a többi­eket, szintén visszatértek Essenbe anélkül, hogy a franciak hábor­gatták volna őket. A szövetségesek izolálják Franciaországot Londonból jelentik : A Times római jelentés alapján azt írja, hogy az olasz politikai körökben a jelenlegi európai helyzetet úgy Ítélik meg, hogy Franciaország, bár a közelmúltban látszólag egyetértésben volt a szövetsége­sekkel, nagy mértékben magára rn rnd. A francia po ítika izoiá^ — Most nem lehet vele beszélni, méz alszik. — A ritikül miatt jöttem kérem. Erre nyájasabb lett a lány és betes­sékelte az előszobába. — Megtetszett találni a ritikült? flossy fos a nagysága örülni. Tessék leülni. Eltűnt. Szeptember Péter tovább ál­modozott. Ágyban fogja fogadni. De micsoda ágyban, Széles remekműben, amilyet csak a bútorüzletek kirakatai­ban látott. Istenem milyen szép is lehet egy ilyen művésznő reggel az ágyban, mikor még nincs kifestve! Nagyon meglepődött, amikor a szoba­lány egy magas, monoklis férfivel je­lent meg. — Dr. Olvashatatlan Aláírás — mond­ta a monoklis — hallom megtetszett ta­lálni a feleségem riliküliét. Na boldog lesz az asszony----­Kezet szorított a csodálkozó Szep­tember PéterreL aki némán adta át a ritikült. — Ha meg nem sértem — mondta a monoklis és két bankjegyet adott át Szeptember Péternek. — Kérem én nem a jutalom miatt hoztam — szólt a fiú majdnem önkívü­leti állapotban és gyengéden vissza­tolta a pénzt. — Maga az utolsó becsületes ember a földön — áradozott a monoklis — de tudja, hogy az én ötletem volt? — Micsoda kérem? — Hirdetni. A feleségem nem is tudja Sohse olvas lapot. Kíméli az kikelt mit lehet tudni mikor támadják ineg, nem igaz? Hogy fog örülni, ha most odaadom neki___ Megmondom ndd. hogy egy becsületes embernek köszön­heti----- Még egyszer nagyon köszö­nöm---- jó napot kivánok___ Szeptember Péter, a becsületes találó letámolygott a lépcsőn. Nem bo­­szankodott, nem sirt. nem bánkódott csak szégyelte magát, őrülten s/.egye’tt magát, hogy olyan becsületes tmbai akart lenni...,

Next

/
Thumbnails
Contents