Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-22 / 319. szám

1923 novembe 22, BAG6MEGYEI NAPLÓ 3. cidal A titokzatos páftkougresszüs Csali a pári-M-aÜEilférftckai hívjál: össze értekezletre — Paic3 iialéxs nnileikozata — leniek meg egyik suboticai hírlap- 5»n, amely konkréten irt a tárgya­lásokról, nevek felsorolásával. Raics Balázs képviselő nyilatko­zata szerint tehát a bunyevác-sokác­­páxt nem is szándékozik hongresz­­szust összehívni. A pártkongresszus j hírét ezzel szemben bizonyos oldalról I — úgy látszik a párt belső ellenzéke I részéről — még most is kolportál- I ják. A bunyevác-sokácpárt újabb í orientációjáról az utóbbi időben eiier- I jedt ellentétes hírek is valószínűleg i innen veszik eredetüket A bunyevác-sokácpárttal kapcso­latban az utóbbi időben ellenőrizhe­tetlen hírek kerülnek forgalomba. Legutóbb Raics Balázs országgyű­lési képviselőtől nyert információ alapján hirt adtunk arról, hogy a bu­nyevác-sokácpárt a icskcze!ei>bi na­pokban összehívja a párt bizalmi íérfiáit értekezletre. Nyilván ebből a fiiradásból született meg azután az ajhír, amely az egész jugoszláv saj­tót bejárta, hogy vasárnap a bunye­vác-sokácpárt kongresszust tartott Somborban. Ezt a hirt a bunyevác­­sokácpárti vezetők szokatlan vehe­menciával cáfolták. A titokzatos kongresszus ügyében kérdést intéztünk Raics Balázs kép­viselőhöz. alt; a következőképpen nyilatkozott a. »Bácsmegyei Napló« munkatársa előtt: — Az állítólagos pártkongresszust sem Somborban, sem másutt nem tartottuk meg. Ennek bizonyítására csak arra hivatkozom, hogy a párt három képviselője közül Szudare­­vics Ferenc dr. beteg, Bosnyúk An­tal a képviselők delegációjával Var­sóban van, én pedig jelenleg papi teendőimmel vagyok elfoglalva. A képviselők távollétében pedig még­sem valószínű, hogy megtartották volna a pártkongresszust, amelyet egyébként nem is hivott senki sem össze és amelynek megtartására nincs is semmi szükség. Akik tehát a pártkongresszus hírét kolportálják. vagy ostobák, vagy pedig ártani akarnak a bunyevác-sokácpártnak, azáltal, hogy a párt politikájáról és annak irányváltozásáról valótlan hí­reket terjesztenek. Megerősítette azonban előttünk Raics Balázs képviselő azt a koráb­bi hírünket hogy a bizaimiférH érte­kezletet rövidesen megtartják, azon­ban ennek az időpontja sincs még megállapítva. Hangsúlyozta azt «, bogi7 az eddig passzivitásban volt inteilektuellekkel folyó tárgyalások­ról is teljesen légből kapott hírek je­lek. az az én számomra elérhetetlen. A szegény. — Talán a szegénységem? A gazdag. — Ah persze! . A tudomá­nyod! Micsoda boldog ember vagy te! Átniz én az időmet azzal vesztegetem, hogy vagyont gyűjtöttem, azalatt te olyan kincset szereztél be. amely száz­szor többet ér az én összes értékeim­nél. amelyekért te engem irigyelsz. Én bizony a te helyedben nem irigyelnék olyan embert, aki téged kénytelen iri­gyelni. Hiszen te a tudásoddal úgy ei­­széditesz engem, hogy alig tudok lábra állni, és úgy lenézel, hogy alig merek hozzád felpillantani. A szegény. — Nagyon tévedsz. Én vagyok az. aki föltekintek rád, mert a te kincseid rám nézve épp oly meskö- 2olithetetlenek mint az enyém a te szá­modra. És valljuk be. a tieidért a kü­lönböző babokban mégis csak s-.Jc min­denfélét lehet kapuk mhr az enyéim­ért__ Ne is beszéljünk róla---- Én boldog volnék, ha elcserélhetném az u. n. műveltségemet a te vagyonúdnak a tízedrészeért. A gazdag. — Nem egyezhetnénk me»? Én a vagy on om felét szívesen adnarn cserébe a tudományodért. A szegény. — Nagyobb gazember vagy mint hittelek---- Pedig elég nagy huncutnak tartottalak mindég.... Ami­kor legutóbb együtt voltunk, olyan cse­reajánlatot tettem neked, amely reali­zálható lett volna, s azt megvetéssel utasítottad vissza. S most olyant pro­ponálsz. amelyről iól tudod, hogy kö­­rösatülvihetetlen. A gazdag. — Hidd meg, hogy ezt az üzletet igazán szeretném, a szándékom őszinte és a tervet komolyan vettem. A szegény. — Hiú tervezgetés! A gazdag. — Sajnos, csak az.... De mondd, mi szolgálhatna vigasztalására a szegény embernek e nehéz időkben, ha a tervezgetés jótéteménye nem vol­na? h w* t y Ä fr&aeia-jugoszlá? katonai szerző ellen irányul a spanyol királyi pár római látogatása Olaszország- katona! konvenciót kot Spanyolországgal ! Alfonz spanyol királynak és Vic- I torja Ena királynénak római látoea­­j tásával napok óta részletesen fog- I lalkozik a világsajtó. A láíogatás- I nak — rnint az uralkodók látogatá­si sáriak minden esetben — tüntető jel- I lege van, mert Olaszország és Spa- I nyoic-rszág ily módon akarja a két állam együttérzését, szolidaritását I dokumentálni. f A legutóbbi hónapokban valóban I nagy közeledés volt észlelhető az I olasz és a spanyol politikában. En- I nek előfeltételeit elsősorban a két j állam belpolitikai helyzete inagya- I rázza meg: Spanyolországban is a I íascistapárt jutott uralomra, teljesen I azonos módon, mint Mussolini Ró- I mában. Primo de Rivera tábornok — 1 akár csak Mussolini — a fascista I csapatok élén vonult a főváros ellen j és Alfonz király — éppúgy, mint II. jj Umberto olasz király — a legális kormány félretevésével kénytelen I volt a fasdzmust kormányra juttat- I ni. Erre Rómába való megérkezése f alkalmával céizást is tett a spanyol I király, aki a kíséretében levő Primo de Rivera tábornokot a következŐ­­;------------------ 11 ■mmbmbkh képpen mutatta be a fogadására megjelent olasz államférfiaknak és előkelőségeknek: — Íme. ez én Mussolinim! A belpolitikai szimpátiákon kívül, úgy látszik, erős rokonszenv nyilvá­nul meg a két fascista kormány kül­politikájában is. A marokkói kérdés miatt Spanyolország viszonya mind hidegebbé válik Franciaországgal szemben, viszont Olaszország ad­riai rtvdRsdnak, az S. H. S. király­ságnak támogatása miatt neheztel a franciákra. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy ez a közös szem­pont hozta össze elsősorbai a két uralkodó tanácskozását. A spanyol királyt pár római látogatásával kap­csolatban az a hir terjedt el. hogy Olaszország és Spanyolország ka­tonai szövetséget köt egymással, hogy ezzel ellensúlyozzák azt a ka­tonai szerződést, amely Franraor- jj szág és az S. H. S. királyság között fennáll. Mint Rómából jelentül, a spanyol I királyi pár olaszországi fogadtatása f példátlanul ünnepélyes külsőségek ? között folyt le. Ä kormányzó tapsa Horthy a magyar kormány ellen tüntetett a főváros jubiláns díszközgyűlésén Budapestről jelentik: Politikai körökben kínos feltűnést kelt a szélső jobboldali sajtó két nap óta tartó és a főváros jubiláns .díszközgyűlésén történt esemé­nyekkel kapcsolatos örömriveigáso, amely Horthy Miklós kormányzó személyét a pártpolitika homlokte­rébe állítja. A kormányzó ugyanis megjelent a főváros három nap előtti díszközgyűlésén, amelyen Csilléry András fajvédő-vezér — a magyar kormánnyal szembenálló városi Wolff-párt alelnöke — mon­dott iníranzigens jobboldali és kétségtelenül pártpolitikai beszédet. Az államfő, akinek távol kelle­ne tartania magát a pártpoliti­kától, a fajvédő-vezér beszédé­nek befejezése után felállt he­lyéről és úgy tapsolt Cslüéry­­nck, miközben — mint a fajvédő la­pok Írják — Rukovszky Iván bel­ügyminiszter, oki szintén jelen volt a jubiláns díszközgyűlésen mint a kormány képviselője, sápad­tan nézte a kormányzó tüntető és a kormányt nyílta* dr-zavoAIó viselkedéséi. A kormányzónak a díszközgyű­lésen tanúsított magatartása még nehezebb helyzet elé állította a magyar kormányt, mint Horthy Miklós legutóbbi karcagi beszéde, amely csak — diplomáciai jegy­zékekkel elintézhető — külpoíi dkai bonyodalmakat támasztott. A kormányzó tapsa ellenben köny­­nyen és nem minden alap nélkül azt a látszatot keltheti a közvé­leményben, hogy az államfő és a kormány közt nemcsak a szükséges harmónia hiányzik, hanem egye­nesen súlyos ellentetek állanak fenn. A Wolff-párt, amellyel Horthy kormányzó a közgyűlésen azono­sította magát, négyesztendös vá- a rosházi kormányzása alatt teljesen lejáratta politikáját és szembe-; áll elsősorban valamennyi hberd lis párttal, amelyek Wo'ffek poli fikáját a legélesebben támadjak. Ezek a támadások akarva-nemakar­va a kormányzó személyét Is érni fogják a jövőben, minthogy Horthy azonosította . magát a Wolfí-párti politikával és a libe­rális pártok, amikor Woifiék el­len küzdenek, kénytelenek lesz­nek egyben Horthy ellen is küz­deni. A fővárosi fajvéd -rezsimmé: szemben azonban nemcsak a li heráiis és szociáldePtol rate pár tok állanak, hanem felvette Wolf fék ellen a küzdelmet — bármily óva tosen is — gróf Bethlen Isivön miniszterelnök kormánya is, amely a legközelebbi fővárost választá­sokon e Wolff-párt jelöltjeinek | mindenütt eilen je.Öl ekei készül d!-\ Utáni. Az a fonák helyzet áll ig-y I el5, hogy A magyar kormány olyan párt i ellen kénytelen harcot folytatni, I amellyel az államfő nyíltan azo- ■ nősít ja magát és így közvetve j harcot kénytelen folytai»! a j kormány a kormányzó ellen Is. A fajvédő-sajtó természetesen erősen kihasználja pártpolitikai szempontból a kormányzó szó­­banforgó ténykedését és erős agitéciőt folytat a kormányzói szimpátiák hangoztatásával a Wolfí­­rezsim érdekében. A liberális el lenzéki lapok ezzel szemben acts hangoztatjuk, hogy a magyar kor- j mány felelős [azért, hogy az államfő jelenlétiben pártpolitikai beszéd el* hangozhatott, illetőleg, hogy ű kormányzó megjeltnhetett olyan he­lyen, ahol pártpolitikai beszédeket kellett végighallgatnia. Búrmeny« nyíre visszásnak is tűnik fal, da Kétségtelen, hogy az alkotmány értelmében a kormány felelős az államfő minden tevékenységéért, tehát azért is, ha az áUaiaiő a kor­mány ellen tüntet. Ezen a visszás helyzeten (i Bdhien-kcrmány egyelőre nem tud icgiteni, noha hasonló visszás helyzetek naprói-napra előállhat­nak és elé is állanak. Az Uíain­­iigyet illetékes helyen színién a kor­mány és a kormányzó közt ugyiál- XIik valóban fennálló ellentéttel ma­gyarázzák. A mogyer kormány, nak, minthogy gyökeresen segí­teni nem tud ezen a helyzeten, nem úll módjában más, mint le­mondani, vagy pedig — és Beth­len alkalmasint ezt a módszert választja — o „fortvurtslizás" po­litikájával kihúzni az időt eddig, ómig gyökeresen megoldható lesz a probléma. Gyilkosság a kkkelebiai erdőben A csendé »Ág elfogta a tettest A suboticai rendőrség bűnügyi osztályát most ismét egy rejtélyes­nek indult bűntény foglalkoztatta^ Szerdán hajnalban a Subotieától né­hány kilométerre fekvő Kiskelebián egy férfi holttestét találták, amely­ről megállapították, hogy gyilkosság áldozata. A suboticai rendőrség a keiebiai csendőrséggel karöltve szé­leskörű nyomozást indított a bűn­tény kiderítésére és még a szerdal nap folyamán letartóztatták a gyil­kosság gyanúsítottját. Holttest a szérfehartHen Szerdán hajnalban KL kei ebián Nagy Márki 388. szám alatti liázá­­nak udvarán, amely a ház mellett! szeríiskertbe rryulik le, a házbtüek a bozótok között egy harminc év kö­rüli férfi holttestére találtak, A le­letről nyomban értesítették a rend­őrséget. ahonnan Ifkovtcs Ivandé­­kics Lázár ügyeletes rendőrkapi­tány és dr. Növik rendőrorvos ki­mentek. a helyszínre. Időközben ér­tesült az esetről a kiskelebia! csend­­őrörs is, amely megindította a nyo­mozást. Az orvos a vizsgálat alkalmával a holttesten semmiféle külső sérülést nem talált. Mindössze annyit állapí­tott meg, hogy a holttest jobb kezfe béna volt. Az a feltevés állott elő, hogy az ismeretlen ember halálát szivszéihfidés okozta. A? tiüzakal r»itjfuií,őíő A csendőrei*» orvosi vizsgálat után is tova bt. folytatta a nyomo­zást. Kihallgatták a környékbeli em­bereket. hogy megáll api thassák a holttest személyazonosságát A kör­nyékbeliek kihallgatása azután több olyan adatot szolgáltatott a nyomo­záshoz, amelyekből kétségtelenül megállapíthatóvá vált. hogy gyilkos­ság történt. Az erejük környékbeli lakos, ami kor megtekintette a holttestet, azt állította, hogy nevét ugyan nem tud­ja az áldozatnak, de ismeri. Hanák suboticai hentes házánál látta, ahol napszámba dolgozott. Egy másik szemtanú azt állította, hogy az áldo­zat magyarországi honos és néhány napja tartózkodott csak a környé­ken, ahol koldult Ezt az utóbbi val­lomást többen is megerősítették. A legfontosabb '.•állomást tette azonban

Next

/
Thumbnails
Contents