Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-21 / 318. szám

4* oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1923 november 21. Meghalt, nzert a családja sokat költött ruhára Paraszttragédia, amely a maga kicsiségében sokkal jobban jellemzi a földet túró parasztgazda gondol­kozását, mint hosszú regények, vas­kos tanulmányok Bácsföldváron Szabó György (Simon) odavaló parasztgazda ösz­­szekülonbözött a családjával, mert a felesége a lányaik számára bútort s ruhát vásárolt, sok pénzt adott ki .azokból a keservesen megszerzett frankókból, amelyekért az egész fa­­ptíáa. reggeitől-estig dolgozott, s a melyen Szabó György földet akart Vásárolni. Az öreg földműves otthon nagy patáliát csapott a »rongyok« miatt, amiket a famíliája összevásárolt s hogy csúffá tegye »páváskodó« lá­nyait, rongyos csizmába, rongyos ruhába öltözött s úgy járt-kelt a fa­luban, hagy lássák, hogy ő milyen szegény, a családja pedig »mindent elpucol«. A bosszúnak ez a módja úgy lát­szik nem nyugtatta meg, mert e hó 7-ikén eltűnt Földvárról. Családja mindenfelé kereste, de eredmény­telenül s míg most Csurognál a ha­lászok egy oszlásnak indult hullát fogtak Iá a Tiszaágból, amelyben felismerték Szabó György holttes­téi Az öreg gazda afeletti elkese­redésében, hogy a felesége és a lá­nyai ruhára költötték a pénzt, el­dobta magától az életet. Szabó György famíliája nem tul­­•ságosan élvezheti az uj ruhákat. A faluban nincs nyugtuk, a földváriak nekik róiják fel, hogy az apjuk ön­gyilkos lett A szörnyszülött foeilSrekiráiüy Elfogták Budapest leg veszedelmesebb betérőjét Budapestről jelentik: A legutób­bi hónapok alatt nagyon sok felje­lentés érkezett a budapesti rendőr­ségre ismeretlen tettes ellen, aki rendszerint ablakon keresztül má­szott be a kiszemelt lakásokba, ahonnan minden holmit elvitt A rendőrség megállapította, hogy a betöréseket egy és ugyanaz a sze­mély követte el, aki nagyon ala­csony ember, vagy gyermek lehet A nyomozás azonban eredményte­lenül végződött Hétfőn délelőtt egész véletlenül került rendőrkézre az ablakmászó betörő. Roth József detektív a Kos­suth Lajos-uccában ment, amikor észrevette, hogy az egyik sarkon egy furcsa kis fiatalember tárgyal Valakivel. Az alig egy méter magas cingár kis alakon elegáns sárga bőr­bekecs volt, amely egész a cipőjéig leért Fehér glaszékeztyüt viselt lá­bain pedig lakkcipő volt amely azonban nagy volt neki. A detektiv hallotta, amint az az ember, aki a törpével tárgyalt, következőket mondja: — Nem veszem meg a holmit! Gyanússá vált előtte a dolog, a törpét előállította a rendőrségen, ahol kiderült, hogy ő követte el a sorozatos betöréseket. Krause Gábornak hívják a 19 éves törpét, aki egy tekintélyes pesti csa­lád fia. Családja már évekkel ez­előtt kitagadta, mert már gyermek­korában is sok lopást követett el. Legelőször Műnk István dr. föld­birtokos lakásába tört be. Megtud­ta, hogy a földbirtokos és családja nem tartózkodik Budapesten. Az előszobaajtó egyik kis ablakát be­nyomta és azon keresztül mászott be a lakásba. Itt azután minden szekrényt kinyitott és a ruhákat ki­szedte, Bement a fürdőszobába és fürdőt készített magának. Talált egy üveg kölni vizet, melynek egész tartalmát beöntötte a vízbe. A fürdő után Műnk dr. egyik legszebb ru­háját választotta ki magának, amely természetesen nagy volt neki. Ép­pen ezért a nadrág szárából és a kabát ujjábó! jókora darabot levá­gott és azután felöltözött. Az élés­kamrában befőtteket talált. Azokat megette. Az egyik fiókban finom Ha vám»-szivarok voltak, amiket szintén zsetorevágott sőt égi’re rá is gyújtott és jóízűen füstölögve ment el a lakásból konflisért A ko­csival a kapu előtt állt meg, azután ismét felment Műnk dr. lakásába és a lopott holmit két batyuba csoma­golva elvitte. Eddig tizenkilenc betörést ismert be a kis gnom, Budapest egyik feg­­' veszedelmesebb betörője. SJ őfelsége válasszon köztem és Tisza kozott!“ HStzendorfi Conrád emlékiratai Hötzendorfi Conrad emlékirataiban a háború kitörésével kapcsolatban fog­­lalkozik részletesen Tissa Istvánnal is, Tikiról kiderül, hogy maga is óvatosabb ás mérsékeltebb volt a hadüzenet elkül­dése előtt, mint a vezérkari főnök. Ez azután nyílt összeütközésre is vezetett Tisza István és Hötzendorfi Conrad kőzett. Az emlékiratokban a volt ve­zérkari főnök többek közt ezeket írja Tiszáról: — Gróf Tisza István állandóan attól félt, hogy a románok betörnek Erdélybe ahol a magyar mágnásoknak nagy bir­tokaik vannak. At ói is félt Tisza, hogy E'dél; ben nyugtalanság támad a nép kozott ... E ért Frigyes főherceghez, a hadsen-g főparancsnokához és hozzám is többször táviratozott, hogy a 12-ik hadtest eltávozása után népföllcelő for­mánok menjenek Erdélybe. Arra is kért hogy mondjam meg neki, hány népföí­­keié&i form ció lesz és hogyan osztom szét őket. Ilyen népfölkelési formációkat csakugyan kilátásba helyeztem, de ké­sőbb az orosz hadszíntérre kellett őket küldeni. Conrad szerint tehát Tisza István csak azért féltette Erdé’yt. mert a ma­­gyOf mágnások birtokával törődött és ugyanezzel magyarázza a volt vezérkari főnök azt is. hegy a volt miniszterel­nök azt kívánta tőle, hegy a csapotok elosztásáról helyzetéről és a hadveze­tőség szándékáról őt idejében érte­sítsék. r — En Tiszának e:zt a kérését kere­ken visszautasítottam! — írja Conrad. Tisza nem nyugodott meg ebben a visszautasításban, mert tudta, hogy igen nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy ö tájékozva legyen. A királyhoz fordult tehát és az ő intervencióját kérte. Fe­renc József Manzterer tábornokot kül­dötte a vezérkari főnökhöz. Conrad neki is azt válaszolta, hogy nem haj­tandó tájékoztatni Tiszát. — Mindamellett — szólt a tábornok — nem lehetne mégis va’amit tenni, mert őfe’sége nem szeretné Tiszát ilyen módon félreál utáni . . . Conrad igy vá'aszóit: — Akkor őfelsége válasszon köztem és Tisza közt. Ellestétek a magyar kormány tagjai közt az Ulain-ügy miatt Az ig-azságügymimszter a fajvédők álláspontján BetMea miniszterelnök Magy Emi! ellen Budapestről jelentik: Ellenzéki politikai körökjbea nagy feiháboro­­jdást váltott ki az igazságügyimmsz- I tér hivatalos nyilatkozata, amely 1 bejelenti, hoary az Ulain-ügy nem I tárgyalható statdrldlis bíróság előtt. ? Az ellenzék felfogása szerint Ulain jFerenc ügye mellékvágányokra toló­dott és nincs htjával bizonyos poli­tikai erők közreműködésének. Szom­baton i~az volt a helyzet, hogy az ügyész-értekezlet a nyomozás kiegészítését határozta ei záros ha­táridőre. Ez meg is történt. A többi között Seyboid Vilmos detektivfő­­; felügyelőt Is — aki mint bajor 6r­­l mester résztvett Ulainék tárgyalá­ssain — kihallgatta a puccs-ügy elő­adója, Mészrser ügyész és noha ez ; a tanúvallomás súlyosbító köriilmé­­j Ttyeket tárt fel. a ma megtartott má- Isodik ügyészi értekezlet mégis az ! myhébb minősítés mellett döntött. Ez a tény arra késztette a liberális ellenzék összes frakcióit, hogy nyomban érintkezést keressenek ezvTTi ássál és egységes taktikában állapodjanak meg a nemzetgyűlés holnapi ülésére, amikor Ulain Fe­renc ügye az elnöki bejelentés kap­csán napirendre fog kerülni. Na­gyon súlyosan esik latba Bethlen István gróf miniszterelnöknek a fel­fogása. aki ebben a kérdésben nincs egy állásponton az igazságügymi­­\ niszterrel, aki — mint már nem elő­­j szőr történik — megélt a fajvédők [álláspontjához áll közelebb, mint a miniszterelnökéhez. Az ellenzék ! magállapodott abban, hogy a nem­zetgyűlés keddi megnyitó ülésén egységesen követelni fogja, hogy az Ulain-iigybe ne vegyítsenek po­litikát és ne simítsák el a puccs­­) ügyet. j A liberális ellenzék formálisán jszámon fogja kérni a kormánytól Seyboid detektivfőfelügyelő súlyos vallomását. Számon fogja kérni azt, hogy ez a vallomás miért nem ke­rült a mérlegre olyan súllyal, ami­­nőt jeleni. Kérdést fog intézni a kormányhoz arra nézve is, hölgy miért nem adott ki az Igazságügy­­miniszter hivatalos közlést a kiegé­szítő vallomásokról s elsősorban Seyboid éeteküv-főfelügyelőnek, mint a rendőrség felesküdött tiszt­viselőjének vallomásáról. Erre azért helyez súlyt az ellenzék, mert az említett vallomás döntő súlyú kö­rülményeket tisztáz. A kiszivárgott adatok szerint Seyboid főfelügyelő mint ál-bojor-örmester szenzációs részleteket tudott meg annak ideién a készülő puccsról. Bobula Titusz mondotta el neki részletesen, ho­gyan fogják végrehajtani a puccsoL Tőle tudta meg az ál-őrmester, hogy november végére tervezik a hatalom átvételét, a középületek megszállását és a feketelistára vett egyéniségek eltávolítását. így jutott tudomására a rendőrségnek, hogy a puccs estéjén titkos alarmma! ké­szenlétbe helyezik szervezeteiket, majd megszállják a középületeket, ezalatt pedig »az uccu rendjének biztosítása céljából« a kecskeméti legétWelt felvonulnak Budapest uc­­cáin és tgy döntik meg a mostani kormányhatalmat. Az ellenzék lé­nyegesnek tartja azonkívül a ma­gyar-bajor »szerződést« ts, azt az iratot, amelyet Ulain Ferencnél fog­laltak le a bécsi vonaton és amely­ről éppen a rendőrség adott ki hi­vatalos közlést a közvélemény tá­jékoztatása céljából. Ebben az irat­ban kimondottan »politikát és ka­tonai közösségről« van sző. Fegy­verekről. idegen fegyveresek ak­­cióbalépéséröl, »a szerződő felek által kizárólag célszerűnek talált kormányzatok felállításáról« beszél az a szerződés. Mind olyan szem-I pontok az ellenzék felfogása sze­rint, amelyeket feltétlenül tisztázni kell s amelyeket semmi körülmé­nyek közölt sem szabad mellékvá- I ginyra terelni. Mindebből azt a kö­vetkeztetést vonják le az ellenzéki padokban, hogy ez a puccs ügy olyan, amelyet statáriáiis eljárás­sal kell tisztázni — Most az a színezet kezd kidom­borodni. — mondotta egy ellenzői! képviselő — hogy Döhmel előlépi agent provokatőmek és az ódáim ' azokra hárul, akik idején hívták fel I a hatóságok figyelmét a puccs-ké­szülődésre. Pedig ezek csak állam­polgári kötelességüket teljesítették, amit mindenki számára előír az álla­mi és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény. Nem le­het komolytalan kísérletről beszélni, hiszen maga a belügyminiszter rá­mutatott vallomásában arra a körül­ményre, hogy fegyverek beszállí­tására kellett felszólítani bizonyos I szervezeteket s ezek között éppen a Szemere-kör csak a legnagyobb hatósági erőfeszítésre tett eleget en­nek a parancsnak. Egyik képviselő olyan, mint a másik. Tegyük fel, hogy valamelyik szociáldemokrata kép'Hselő utazott volna ilyen szer­ződésféléve! Szovjet-Oroszorszdg felé s útközben tetfenérik, vájjon az illető képviselő ügyének minősítésé­ről is annyit tanakodtak volna? Ez a rövid nyilatkozat tisztázza legjobban az Ulain-ügy lényegét. A nemzetgyűlés keddi ülésén egyéb­ként Bethlen gróf miniszterelnök is fel készül szólalni és ki fogja fej­teni álláspontját, amely szerint az UMn-ilgyet komolyan keü venni és a puccskísérletet a legszigorúbban meg kell torolni. Szabadlábra helyezték a puccs három vádlottját Budapestről jelentik: Az ügyész­ség kedden délben saját hatásköré­ben szabadlábra helyezte az Ulain­­puccs három vádlottját Dölimel Fri­gyest, Vikár Bélát és Gödi Józsefet. A másik három vádlott: Ulain, Sze­mere és Bobula egyelőre fogva ma­radnak. A IsároiM mákvirág Tolvajok és orgazdák a vádlottak padján A szubotical törvényszék kedden tár­gyalta Tori Imre és két társa Cmko­­vies Vécó és Kis-Bende András ügyét, akik az év elején sorozatos lopásokat követtek el Szuboticán és a lopott tár­gyakat különböző egyéneknek adták el. Ebben a bűnügyben, amelynek három tolvaj és tizennégy orgazda volt a vád­lottja Pavlovics István törvényszéki el­nök büntetőtanácsa ítélkezett; a tanács tagjai voltak lllcs Dragomlr dr. és Gyorgyevks Jován törvényszéki bírák. A közvádat Marusics Koszta állam­­ügyész, az ügyészség vezetője képvi­selte. A védői asztalnál Skalier Lovró dr., Singer Béla dr., Dlmitrijevics Dra­­gó dr., Popovics Milivoj dr., Székely Zoltán dr. és Magaráscvics Sándor dr. foglaltak helyet. A biróság elsőnek Tart Imrét hallgat­ta ki; aki másik két tolvaj-társával együtt vizsgálati fogságban ül. Elmon­dotta, hogy Eperjesen született, 21 éves hentes, nőtlen, lopásért hat hćnapi bör­tönre volt már elítélve. Bűnösnek vall­ja magát a vádbeli cselekményben és beismer minden betörést. A betörések sorozatát ez év január havában Túri és Müller-cég szuboticai üzletében kezdték meg. Itt Kis-Bende Andrással »dolgozott«. Éjjel tizenkét órakor, úgy­nevezett »Sperrhaknival« kinyitották a boltajtót. Tari bement az üzletbe és ki­adott különböző holmikat, több öltöny ruhát, kiszabott szövetet és egyéb áru­ikat, a kint várakozó Kis-Bende András­inak. A lopott tárgyaltat a tett után haj- I nali öt órakor kivitték Radonovácra *Gregorovics Istvánhoz és eladták az

Next

/
Thumbnails
Contents