Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-21 / 318. szám

1923 noembver BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal bizonyos föltételek elfogadása el­lenében hozzájárul az emeléshez. A viüanytársaság a tárgyalások folyamán elfogadta a tanács áltol megszabott föltételeket és ennek, alapján kedden életbe lépett az j uj díjszabás. Az áremelés iránti kérvényben í arra is hivatkozott a vilianygyár I igazgatósága, hogy az állandóan I emelkedő áramfogyasztás miatti nagyobb gép'ík felszerelése szűk-j séges, mert a jelenlegi gépek! annyira megvannak terhelve, hogy] alig győzik a rendes áramszcl- j gáltatást és emiatt különösen az utóbbi időben többször zavarok is álltak elő. A nagyobb megter­helés súlyos károkat is okoz a társaságnak. Ennek következmé­nye az is, hogy hétfőn délután az egyik uccai transzformátor kigyulladt. Az uj gépek beszer­zése rendkívül nagy tökét igényel, a szükséges pénzt a társulat csak­is a jövedelméből fedezheti. A közönségnek is érdeke az, hogy rendes áramszolgáltatás legyen, megszűnjenek az áramzavarok és ezért a telep kibővítéséhez e kö­zönségnek is hozzá kell járulni. Mint értesülünk, a villanygyár igazgatóság« a szükséges átala­kításokat és uj gépek felszerelé­sét rövidesen meg is fogja kez­deni. A titokzatos röpirat »magyart fajvédők egyiŐl-egyig kiiÜÖldi származásnak és faj magyar tévedésből sincs köziük. A rendőr­ség azonban egész sereg házkuta­tást tartott a röpirat miatt különbö-1 zö helyeken, annak ellenére, hogy a í cédula szemelláthatótag csak a faj- 6 védők nevetségessé-tételére készült. i A rína K ellenére, vagy — talán éppen I azért? aommeamemmsmmsrjsmuu Mikor adják át Zsombolyát? A Romáménak jutó ferület egy részék a megegyezés ratifikálása előtt Beogradbói jelentik: A roraán-jugo-? szláv határmegáliapitás kérdésében, mint­hogy a területi kérdésekre nézve már végleg létrejött a megegyezés; most már csak akörül folynak a tárgyalások, hogy mikor történjék meg mindkét rész­ről az átkerülő területek kiüritése és átadása. Ernánál román követ, aki kormánya nevében ezeket a tárgyalásokat foly­tatja, erről a kérdésről a kővetkezőket jelentette ki tudósítónknak : — A megkötendő konvencióban kü­lön klauzula lesz bizonyos területeknek még a parlamenti ratifif:álás előtti ki­ürítésére. Ez a klauzula a sevresi szer­ződésen alapul, amennyiben az teljes érvénnyel bír a bánsági határokra nézve. Tizenegy község van most Jugoszlávia birtokában, amelyek a sevresi szerződés szerint Romániát illetik meg. A most kötött konvenció szerint ezeket a köz-1 ségeket a konvenció aláírásától számi-» ki keli Sri teái tott egy hó leforgása alatt — tekintet nélkül az előzetes parlamenti ratifiká­lásra, ki keli üríteni. Ezekből a közsé­gekből nyolc kerül át Romániába, há­rom Jugoszláviáé marad. A román követnek Nincsics külügy­miniszterrel folytatott legutóbbi tanács­kozásán, hir szerint, létrejött a meg­egyezés azoknak a területeknek átadá­sára nézve is, amelyek nem a sevresi szerződés alapján adatnak át, vagyis amelyekre nézve most jött létre a meg­­egyezés. Eszerint ezeket a területeket egy hónappal a szerződés parlamenti ratifikálása után fogják kölcsönösen evakuálni. Eddig a napig úgy az SHS., mini a román hatóságoknak joguk van a bir­tokaiban lévő területeken az állami jö­vedelmeket beszedni. Hátra van még a megegyezés a ha­tármenti forgalom és a kettősbirtoko­sok kérdésében. A német kormány a megszállt területek elszakadását kiváltja A szociáldemokraták bisalra*tlaasági indítványa A budapesti rendőrség beugróit egg tréfás pamfletnak Siresemann ellen Budapestről jelentik: A főváros uccáin vasárnap ismeretlen tettesek különös és titokzatos röpüratot ter­jesztettek, amelyben az úgyneve­zett »Németbarát Keresztény Egye­sületek* nevében a keresztény pol­gárságot heti gyűlésekre invitálják és felszólítják, hogy a bajor forra­dalmat szívvel-léi okkel támogassa, mert, mint a röpirat mondotta, »Ma­gyarországon a vezetésnek a német származású előkelők kezében fali lenni e A röpirat magyartalan ösz­­szeáliitása és különös megfogalma­zása arra indította a rendőrséget, hogy a röpirat szerzőit abban a tár­saságban keressék, amely hetekkel ezelőtt mát a bajor forradalom tá­mogatását előkészítette és szervez­te iítt Magyarországon. Miután azonban a szervezők e pillanatban még az ügyészség fogházában ül­nek. azt hitték a rendőrség emberei, hogy ezt a röpiratot valaki éppen a rendőrség akciójával szemben és a rendőri munka nevetségessé téte­lére dobta Budapest uccáira. Ezzel Is igazolni akarták azt, hogy a lefo­­gotiakon kívül még éppen elegen vannak Budapesten, akik Bajoror­szágot támogatják a forradalomban és át vannak hatva a bajor horog­keresztes forradalmárok eszméi­től. A nyomozás azzal indult, hogy sorra kérdezték itt Budapesten az összes társadalmi egyesületeket, vájjon adtak-e bárkinek is megbíza­tást hasonló tartalmú röpirat kiadá­sára. Az egyesületek sorra tiltakoz­tak ez ellen a föltevés ellen, úgy­szintén azok az előkelőségek is, akiknek nevei az iraton mint meg­bízható. kémet származású előkelő­ségek szerepelnek: Friedrich, Hal­ler. Wéisz Konrád, Turl-Tiűmann, Lendvai - Lehner, Huszá r- Schein, Schandl. Frühvirt. továbbá az ösz­­szes magyar nevű fajvédők és arisztokraták is, akikről zárójelben pontosan feltünteti a névsor, hogy anyai részről külföldi származá­snak. A kitünően összeállított rcp­­iratról egészen nyilvánvaló, hogy mi volt a célja: bebizonyítani, hogy a nemzeti jelszavukkal hangoskodó Berlinből jelentük: A politikai helyzet annak ellenére, hogy a nép­párt nagy többséggel bizalmat sza­vazót t Stresemannak, lényegesen rosszabbodott. A birodalmi gyűlésen Stresemann kancellár ellen három bizalmatlansági indítványt nyujta­­; nak be. Az egyiket a német nemze­tiek. akik a legélesebb harcot kezd­ték meg a kormány ellen, a másikat a szociáldemokraták, akik különö­sen a bajor események miatt van­nak elkeseredve, a harmadikat pe­dig a kommunisták, akik a kormány szászországi politikáját tartják ve­szedelmesnek. Valószínűnek tartják, hogy a birodalmi gyűlés többsége \ a kormány ellen fog fordulni, amely esetben Stresemannak nem marad más választása, mint beadja lemon­dását. A kormányválság pedig, ha bekövetkezik, előreláthatólag oda fog vezetni, hogy megvalósítják a rég kívánt tervet és háromtagú di­rektórium veszi át a birodalom ve­zetését. amely a birodalmi gyűlés nélkül felhatalmazás alapján intézi Németország ügyeit Lemond a bajor kormány Münchenből jelentik: Knitting mi­niszterelnök már a legközelebbi na­pokban megválik áttásátó’. Vissza­lépésének az az oka. hogy Kahr fő­­áliambiztos diktatórikus módon min­den hatalmat magában egyesit és ezzel a bajor kormányt teljes tét­lenségre kárhoztatja. A birodalmi kormány sorsára hagyja a megszállt területeket Berlinből jelentik: Elterjedt az a hir. hogy a birodalmi kormány haj­landó feladni a Rajna- és a Ruhr­­vidéket. A külügyminisztériumban I egy magasállásu tisztviselő kijelen- I tette, hogy a mai körülmények kö- I zött direkt öngyilkosság volna to­­] vább segélyezni a Ruhr-vidék mun- 1 kanélküíieii A birodalmi kormány I kénytelen lesz a segélyezést beszün- I tetni és sorsára engedni a megszállt 1 területeket. Ezt a tervet a megszállt ] területek képviselői is helyeslik, i akikkel a tárgyalást az elszakadás formájáról a belügyminiszter vezeti. Berlinben számítanak arra is, hogy a franciák annektálni fogják a Ruhr- és Rajna-vídéket, amely esetben nem ütköző állam, de franca tarto­mány lenne. A birodalmi kormány semmiesetre sem mond le a Rajna■ és Ruhr-vidék jogi birtokáról. A jó yá tétéi! bizottság meghallgatja Német­ország képviselőit Párásból jelentik: A jóvátétel! bi­zottság véglegesen péntekre tűzte ki Németország képviselőinek a bi­zottság részéről való meghallgatá­sát. Úgy hírlik, hogy' a német biro­dalmi} kormány a különböző érde­kelt minísztérkimok főtisztviselői fc Párisba küldi ki, hogy Németország képviseletében szakértői véleményt mondjanak a német birodalom je­lenleg-, pénzügyi ós gazdasági hely­zetéről. Angol kölcsönt kap Németország Berlinből jelentük: A birodalmi kormány, mint Stresemann kancel­lár bejáentr-tte az Amszterdamban ! sikerrel folytatott kölcsön ügyi tár­gyalásokat. amelyeknek eredménye szerint Németország Amerikától, AngUdiél és Hollandiától kölcsönt kap, E hárma ország bankcégjei hajlandóságukat nyilvánították arra, hogy résztvesznek a német arany­jegybank létesítésében is. Ez a bank arannyal és külföldi devizákkal tel­jesen fedezett alaptőkével alakul és a járadékmárkát kibocsátó bank ideiglenes működésének megszűnté­vel nyomban megkezdené tevékeny­ségét. Hir szerint a kölcsönt nyújtó cégek között első helyen a londoni ‘Röder et Comp, bankcég szerepel F és jelenleg az angol bank részvéte­idéről tárgyalnak, amelyet már ki- i látásba helyeztek. A szövetségesek nem al­kalmaznak szankciókat az exírónörökös visszatérése j miatt • Parisból jelentik: A nagyköveti ■ értekezlet legutóbbi üléseinek ered­­? menyeképp, mint hírlik, a volt né­< met trónörökös visszatérésének j ügyében a szövetségesek arra szo­­í rHkoznak. hogy jegyzékben a német f kormány tudtára adják, hogy a volt \ trónörökösnek Németországban va­­j ló időzése, felfogásunk szerint, vé­lj szélyt rejt magéban. A szövetsége­­l sek azonban nem javasolják sem ] kiszolgáltatását, sem pedig szám­­f iizetését cs szakaiakkal sem fényé- i getik meg Németországot. j A katonai ellenőrzés kérdésében I követelik a katonai ellenőrzés azon­nal való megkezdését és közük azo­­j kát a részletezett föltételeket, ame­lyek mellett a megkezdésnek meg kell történnie. A szövetségesek eb­ben a kérdésben sem fenyegetnek szankciókkal és fontartják maguk­nak, hogy jegyzékükre Németor­szág részéről érkező válasz után arról tanácskozzanak, hogy esetleg milyen szankciók válnak szüksé­gessé. Románia püspökséget akar felállítani a Bánságban Megkezdődtek a román-jugoszláv tárgyalások Beogradból jelentik: Románia és Jugoszlávia kiküldötteinek tár­gyalása az egyházi és iskola-kér­dések kölcsönös rendezéséről hét­főn vette kezdetét Temesvárén. A román delegáció elnöke, Ger­­bovicseranu nyitotta meg a kon­ferenciát szívélyes hangú beszéd­del, amelyre Radoilics dr. suboti­­cai képviselő válaszok a jugoszláv delegáció nevében és annak oz óhajtásának adott kifejezést, hogy a konferencia fontos munkáját ne huzzék-halasszók, mert a felme­rült kérdések sürgős rendezése a jugoszláv-román jóviszony szem­pontjából elsőrendű érdek. I A román delegáció hir szerint azt tertja legfontosabb feladatá­nak, hogy kieszközölje romén püspökség felállításét a Bánság* ban. Az egyházi vagyon és a ro­mán iskolák kérdése csak másod­sorban érdekli a román delegációt' !------------------------------------------­|A Síuboticai Gyárosok Egyesületének megalakítása December hő 2-ára halasztották az alakuló közgyűlést A suboticai ós legközelebbi kör­nyék gyárosai és nagyiparosai — mint annak idején már megírtuk — együttes érdekeik védelmére »Su­­botícaj Gyárosok Egyesülete« név, alatt egyesület alakítását határoz­ták eí. A kereskedelmi és ipariigyi I mmisztérium az alapszabályokat jóváhagyta ós ennek alapján az egyesület alakuló közgyűlését a Rmtmann Imre gyáros elnöklete piciiéit működő ideiglenes előkészí­tő bizottság november 18-ikára hív­ta egybe. Mivel a közgyűlésen az érdekelt gyárosok és iparosok csak t csekély számban jelentek meg, a jj közgyűlést december 2-ikán dél- I elölt 10 órára halasztották el, me- i lyet a suboticai Lloyd helyiségei­­j ben fognak megtartani j Az előkészítő bizottság most fel- 1 hívta Subotica. Topoia, Csantavér, ] Moravica, Senta, Ada, Mol, Stara­­ij Kanizsa, Martonos, Horgos, Öaj- Ü mok, Pacsér, Kishegyes és Szekics ! gyárosait és nagyiparosait — akik a suboiÍNű körzethez tartoznak — j hogy az együttes érdekek védelme l végett az alakuló közgyűlésen minél \ nagyobb számban jelenjenek meg, l hogy igy az egyesület megalakitá- i sát és Intenzív, működését biztosit- I hassák. I

Next

/
Thumbnails
Contents