Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-20 / 317. szám

XXIV. évfolyam Sübotica, KEDD, 1923 íaovemfeer 317. szám ISegjeicisik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁRI: Klacőhiratal 8-58, Szsrütes&tSsé!* 5-13 Előfizetési ár regyedévre 135 dinár A rendőrök a rendért Az ország rendőrkapitányéi kon­ferenciát tartoítek Zogrebben, me­lyen több figyelemreméltó hatá­rozatot hoztak. Nem akarunk most Rzokkal a határozatokkal foglal­kozni, melyek a rendőri szervezet kiépítésére és modernné tételére vonatkoznak. Van azonban a ha­tározatok között olyan is, mely nemcsak tartalmánál fogva érde­mel külön figyelmet, hanem azért is, mert azt az ország összesereg­­iett rendőrkapitányai hozták. Ha eddig akárhol, bármelyik testületben fölmerült az a kíván­ság, hogy végre, öt esztendő után ie kell rombolni azokat a mes­terséges akadályokat, amelyeket a különböző országok állampol­gárainak egymással való érintke­zése elé emeltek, meg kell szün­tetni, vagy legalább enyhíteni kell a határvizsgálatok inkvizícióit, a vizűm kényszert, az útlevél kény­szert s mindazt a mesterségesen kigondolt akadályt, mely csak arra volt jó, hogy a természetes akadályokat fokozza, hivatalos he­lyen mindig arra hivatkoztak, hogy a közrendéezeti .szempontok tilts­­koznak az enyhítés ellen. Ez a legfőbb indok most megszűnt. Ha a rendőrkapitányok értekezlete kívánja a külföldi utazwsofe, ille­tőleg a beutazások megkönnyíté­sét, okkor a döntésre hivatott té­nyezők a nemzetközi érintkezés megkönnyítését sürgető kívánsá­gokat nem tehetik félre a köz­rendre való hivatkozással. Vég­tére is a közrendért elsősorban a rendőrségek felelősek s ha a rend­őrségek vezetői úgy látják, hogy a felelősségüket nem súlyosítaná többé a határforgaiom könnyítése, akkor nem lehet rendészeti aka­dálya annak, aminek politikai aka­dálya már nincs s amit a gazda­sági érdekek már régen sürget­nek : a határforgalom megkpny­­nyitésének. A közrend helyreálltát a rendé­szeti intézmények feladatukat el­látó működését, a konszolidáció gyökeressé váltat nem lehet sem­mivel olyan frappánsan és meg­győzően bizonyítani, mintha rá­bízzák törvényes hatáskörük gya­korlását a rendészeti intézmé­nyekre s nem állítanak mestersé­ges akadályokat az intézmények betöltői s az intézmények hatás­köre közé. Minden utazási tila­lom, minden rendszabály, mely az utazást megnehezíti, azt bizo­nyítja, hogy az államhatalom nem bízik saját rendőrségében s azt o látszatot kelti, hogy tilalmakkal és rendszabályokkal kénytelen tdvoltartani azokat a gyanús ele­mekei, akik egyébként a rendőr­ség éberségétől nyugodtan bejö­hetnek ez országba.­Öt évi munka, eredményesség és fáradozás után nem szabad többé ilyen látszatoknak megszü­letni. Nem szabad olyan intézke­déseket. fentaríani, Emikből a rosszhiscemüság a hatóságok te­kintélye ellen kovácsolhat fegy­vereket. Mert ha a fölötte3 ható­ságok nem bíznak a rendőrség működésében, hogyan bizhatik abban a károsult, vagy a megfé­lemlített magánember. Az ország rendőrségeinek ve­zetői önérzetesen belátták most, hogy ez az állapot nem tartható fenn s maguk kérik a kormányt, hogy na csorbítsa tovább hatás­körüket. Ha az ország rendőrsége vállalkozik arra, hogy nemcsak a kivételes rendszabályoknak, de a normális életnek rendjét is tudják biztositan!, semmiféle aggodalom nem állhat többé azoknak a kí­vánságoknak teljesülése elé, me­SZ.LI&L.5ZTI&LG* Kraijs Air-andra-ulica 4 szánj alatt Kiadóit} vattái Kralja Alexaaára-ulica 1 (Lalbasls-palota) lyeket nemcsak itt, de egész Kő zép-Európában mindenütt sürget már a közvélemény szava. Kész egyezmények, írásba foglalt meg­állapodások vannak már arról, hogy Kőzép-Európa országai ei törlik a vízumkényszert s utievé helyeit is megelégszenek sze mélyazonossági igazolvánnyal Kát és féléve annek, hogy ezt . megegyezést a portorosei konfe reitcia először létesítette. S azót nem látunk sehol semmi leönnyi tést. A bizalmatlanság mindii rendészeti okokkal hozakodott eb s a türelmetlenség mindig policd után kiáltott. Most végre az or szág iegfóbb rendőrei tiltakozna! az ellen, hegy rájuk, való hivat kozással építsenek börtönfalo minden országhatár fölé s min den közeledési törekvés elé érko ássanak. Beogradból jelentik: A parla­ment folyosói hétfőn újból meg­élénkültek, minthogy a pénzügyi bizottság plénuma Hétfőn kezdts meg működését. A pártklubokban is sok képviselő jelent meg, akik megvitatták e legutóbbi hstek po-jj lHikai eseményeit, külőnöeen azo­kat a híreket, amelyek Pastes ntí­­níszterolRÖk betegségével kapcso­latban a kormányválságról terjed­tek el, továbbá sök szó esett a tartományi felosztás végrehajtásá­ról Horvátországban ós Szlavó­niában. Ami Pastes miniszterelnök be­tegségével kapcsolatban a kor­mány lemondásáról szóló kombi­nációkat illeti, meglehet állapí­tani, hogy az csak a fantázia szüleménye, mert Pastes nem is gondol arra, hagy az állami ügyek­től visszavonuljon. A miniszterel­nök egészségi állapotában egyéb­ként javulás állott be, sőt már teljesen felgyógyult, azonban or­vosai tanácsára hétfőn még nem ment be hivatalába. Ezért a mi­nisztertanács se tartott hétfőn ülést. Hírek az agrárminiszter lemondásáról Hétfőn délelőtt politikai körök­ben az a hir terjedt el, hogy Sé­­monovics agrárminiszter benyújtotta lemondását. Tekintettel azokra az éles támadásokra, amelyek leg­utóbb különösen a vajdasági ra­dikálisok részéről, legutóbb pedig Ia költségvetési albizottságban egyértelműen minden pórt részé­ről elhangzott az agrárminiszter ellen, Simonovics bukásának a híre nem keltett nagyobb meglepetést. A hir azonban még korainak bizo­nyult, mert Simonovics egrármi­niszter egy újságírónak, aki laká­sán felkereste, kijelentette, hogy nincs szándékában letnsndtnl és felgyógyulása utó» átveszi ismét tárcája vezetését. Különben sem valóezinü, hogy ez egrárwriniszter küzdelem nélkül adja át a helyét, mert nem is volt eddig még al­kalma, hofy válas«rí|en szókra a támadásokra, «melyet: ellene el­hangzottak. Símonevics nyilatko­zata ellenére sem tekinthető azon­ban az agrárminiszier helyzete a kormányban szilárdnak. Politikai affér a Csekonics-birtok körül Setyerov Siavko demokrata kép­viselő' interpellációt intézett az igazságügvminiszterhes Csekonies gróf zsomoolyai birtokának a szék­­veszfer alól való feloldása miatt. Az interpelláció szerint az igazság­­ügyminiszíer az agrár-, hadiigy­­és#belügyminiszterrel való előze­tes megegyezés nélkül oldotta fel a szekvesztrálí birtokot, pedig te­kintettel arra, hogy határmenti birtokról van sző, es a törvény szerint kötelessége lett volna. Az interpelláló sürgős tárgyalást kér elmondja még, hogy a 28.000 holdas birtokot egy angol konzor­cium vette át, amely The Zsombo­lya Etat Limited név alatt alakult meg és amelynek tagjai: Lord Herd', ez angol lordok házának a tagja, Sír Bdmond Sieg angol ad­mirális, Quezde indokinai alkor­mányzó, Compte de Müleche, a Siiez-csatornatársaság igazgatója és“a Journal des Debuts tulajdonos szerkesztője, dr. Mádon zagrehi egyetemi magántanár, Leader an­gol állami tisztviselő, dr. Mogan zagrebi ügyvéd, elnöke pedig Csekonies gróf. Az interpelláció szerint a birtok nagyrésze agrár­­reform alatt áll és ezt részben bánáti szerbek, másrészt Iikai, boszniai és dalmáciai dobrcvol­­jácok között osztották fel. Az uj telepesek már 800 házat építettek a birtokon. Az interpelláción kí­vül Setyerov Siavko éieshangu cikket ir a „Demokracija" hétfői számában a szekvesztrum felol­dása miatt. Pérics igazságügyminiszter hét­főn délután megjelent a „Döntök­­raeijfí“ szerkesztőségében és cá­folatot adott le, amely a lap keddi számában fog megjelenni és amelyben az igezságügyminisz­­ter azt állítja, hogy az angol tár­saságnak csak 120 hold földje ma­rad szabadon, mert a többi agrár­­reform alatt áll. Értesülésünk szerint a cáfolatra Setyerov képviselő válaszolni fog és bizonyítani akarja, hogy a bir­tokból még több ezer hold nincs fel­osztva és vissza akarják venni a már felosztott földeket is a dobro­­voljdcoktól. Politikai körökben nagy érdek­lődéssel tekintenek az affér ki­menetele elé. A költségvetés a pénzügy­bizottságban Becgradbói jelentik: A pénz­ügyi bizottság plénuma hétfőn délelőtt megkezdte az 19<i3—1924. évi költségvetés általános vitáját, A tanácskozás előtt nyomtatás­ban szétosztották a bizottság tag­jai közt Sztojudin&vics pénzügy­miniszter részletes expozéját, te­kintette! arra, hogy e miniszter nem akart szóbeli expozét adni. Napirend előtt Gyorgyevics Szve­­tiszláv demokrata képviselő tilta­kozott ez ellen, hogy a plenum megkezdi az általános vitát, mi­előtt még az albizottságok befe­jezték volna működésűket és be­terjesztették volna jelentéseiket, így például a vallásügyi tárca költségvetését a második szekció még nem is vette tárgyalás alá. Sziojadinovics pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy most csak az általános vita kezdődik, nem pedig az egyes tételek rész­letes tárgyalása, úgy, hogy nincs semmi akadálya a tárgyalások megkezdésének. Ä vita első szónoka Setyerov Szlavkó demokrata képviselő volt, aki hosszú beszédben kritizálta a javaslatot és rámutatott arra, hogy a költségvetés 3400 millió di­nárral haladja meg Kumanudi ko­rábbi költségvetés tervezetét. A pénz­ügyminiszter — mondja Setyerov — ezt azzal indokolja, hogy 50G millió kell az uj tisztviselői fize­tésekre, 300 millió vasútépítésre és 150 millió fegyverkezésre. Ez az indokolás helytelen, mert ezen­kívül még két milliárddal maga­sabb a költségvetés, mivel min­den tárcának a kiadásai emelked­j Az agrárminiszter megcáfolja lemondásának hírét Ä Pasics visszavomlűát bejelent# hírek is alaptalanok voíjak Ä Csekosjics-Lirtok sorsa

Next

/
Thumbnails
Contents