Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-16 / 313. szám

XXIV. é am SnisGoca» PÉNTEK, 1923 iso vernier 16. 313. s^ám Ára: egy ás fél dinár Megjelenik csindea reggel) ümsep után és kétfős dóiban TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Síerkesztőső» 5-10 Előfizetés' ár negyedévre 135 dinír SZEEKESZTÍiSÉG: Kralja Aieraadra-aSíca 4 ezóta alatt KiadébivaMt Kralja AtexajstSra-uiica 1 (Lftlhaeh-palata) Tarascoui politikusok A román király végigjárja or" szaga uj területének városait. Meg­látogatta Aradot, Arad után Te­mesvárt s amikor a temesvári ál* iomáson elköszönt kísérőitől, akik között ott voltak a román állam­hatalom legmagasabb állásban levő helyi exponensei, — az er­délyi magyar lapok közlése sze­rint — azt mondotta nekik: le­gyenek konciiiansok a kisebbsé­gekkel szemben s főként a kisebb­ségi iskolákkal bánjanak ember­séggel és türelemmel. A király látogatásai alkalmával — mint ez a lapok közléseiből megállapítható — a hivatalos ren­dezők mindenütt szerephez jut­tatták a kisebbségeket is. A ki­rálynak mindenütt bemutatták a kisebbségek képviselőit, akik ki­sebbségük sérelmét és kérelmét közvetlenül is előterjeszthették. A rendezőknek nem az volt a tö­rekvésük, hogy elsikkasszak a ki­sebbségeket, hogy az egynyeivü­­ség Potcinkir.falvát építsék föl a^ uralkodó vendég előtt. Mikor a román király Arad magyar kép­viselőjét megkérdezte a város nem­zetiségi arányszáms felől, a ro­mániai képviselő azt felelhette: „Bizony felség, a lakosság nyolc­van százaléka magyar." Senki sem hiszi azt, hogy e látottak közvetlen szemléletére alapitotía a román király azt a kijelentést, amivel elköszönt a ki­sebbségek hazájától. A hivatalos ünnepek ceremóniái a főudvar­­mesteri hivatal által megállapított szertartások nem csökkentik a trón és a nép közötti távolságot. Aki ezzel a kijelentéssel búcsú­zott a kisebbségektől, az ezzel a meggyőződéssel jött a kisebbsé­gek közé. S akkor a romániai kisebbségek nem fordulhatnak hiába segítségért az ország első polgárához. Az SHS. királyság kisebbségei­nek is meg lehet az a megnyug­vásuk, hogy az n királyi program mely a korfui kiáltványban s az első nemzetgyűlést megnyitó trón­­beszédben megnyilatkozott, nem áll útjába törekvéseinek. A nem­zeti kisebbségeknek nincs olyan kívánságuk, mely az igazság és jogszerűség princípiumainak nem felelne meg. A ki igazságot kö­vetelt kicsinynek és nagynak, aki földet ígért országa minden lakó­jának, az a bölcseség és előrelá­tás nem állíthat tilalomfát a ki­sebbségi törekvések előtt sem. A kisebbségek nem is az al­kotmány, nem is a törvények ellen küzdenek, inkább az alkot­mány megvalósulásáért, a törvé­nyek végrehajtásáért. S ha korona, alkotmány, nemzetközi szerződé­sek elismerik mindenütt a kisebb­ségeknek politikai, kulturális és gazdasági szabadságukra vonat* kozó igényét, miért keli a kisebb­ségeknek még mindig harcolni elismert igényei teljességéért s miért lehet csak vigasztalást ke resni azokban a fejedelmi szavak­ban, amelyek itt is, másutt is igazságot és egyenlőséget hirdet­nek. Azért, mert a királyi deklará­ciók s az alkotmány rendelkezé­sei megvalósításának útját állja a türelmetlenség és a tájékozat lanság. Azért, mert azok, akik az állam hatalmát kezelik, nem lát­ják tisztén az állam igazi érde­keit, azért, mert jelszavak jnr­­szalagján rángatja őket as olcsó népszerűség, azért, mert honmen­­tök akarnak lenni ott is, ahol semmi veszedelem nincs s azért a veszedelem látszatát kell föl - tüntetniük, hogy honmentők is------—— I ■—PT , hessenek. Ha egyszer kitudód- I nék, mindenki előtt ismertté válna az a tény, hogy a nemzetiségek nem veszélyeztetik as ország rendjét, nem gyöngítik az építő nemzeti erőt, hogy csak haszno­sak és értékesek arra a gazda­sági és kulturális életre, amiben élnek, ki tudna érdemeket sze­rezni a nemzetiségekkel szem­ben, kié ierme a honmentés di­csősége és gyümölcsőztethető ér­deme. Nekünk a ísrssconi vadá­szok jutnak eszünkbe, mert az egész vidéken egyetlen árva nyúl nem volt, a levegőbe dobálták kalapjukat és azokat lövöldözték le. A Vajdaságban nemzetiségi veszélyről nem lehet beszélni, e tarasconí politikusok a nemzeti­ségi veszély rémét eredetik fel e levegőbe és mra lövöldözik e! a háborúból hazavitt puskaporokat November végén hívják össze & parlamentet JcvaKovics Ljuba tárgyalása Pasics miiitssíerslíiokke! Beograd’oól jelentik: Pastes mi­niszterelnököt, aki még minr'g betegen fékszik, naponkint felke­resik a kormány tagjai és más te­kintélyes radikális politikusok, a kikkel a miniszterelnök politikai megbeszéléseket folytat. Csütör­tökön a már felépült jovanovics Ljuba, a parlament elnöke is meg­látogatta, aki hir szerint a parla­ment összehívásáról tárgyalt Pa­­siccsal. A parlamentet a tárgyalás eredményekép, nem mint erede­tileg tervezték, november 20-án, hanem 28-án, esetleg később fog­ják összehívni, tekintettel arra, hc<*y a bizottságok még nem készüllek el a kidolgozás alatt álló törvény­javaslatokkal. Politikai körökben nagy érdek­lődéssel várják a Német Párt to­vábbi magatartását. Erre vonatko­zólag máris különféle kombiná­ciók terjedtek el, amelyek azon­ban minden alapot nélkülöznek. A Német Párt vezetősége, a kép viselő klubbal együtt a napokban Becskereken fogja megtartani ve­zetőségi ülését, amelyen véglegesen dönteni fognak a párt további ma­gatartásáról. Az ellenzék köreiben biztosra veszik, hogy a németek nem fognak frontot változtatni ; bármily nehezükre esik is, továbbra is támogatni fogják a kormányt, amely pedig ugyancsak keveset törődött eddig o Német Párt kö­veteléseivel. A bíróságok szervezetéről szóló törvényjavaslat A törvényhozó bizottságnak az az albizottsága, amely a bírósá­gok szervezéséről szóló törvény­javaslatot tárgyalja, csütörtöki üié- Isén egészen az átmeneti rendel- I kezesekig a javastul minden sza­kaszát elfogadta. A bizottság hét­főn tartja legközelebbi ülését, ami kor be is fejezi a javaslói tárgya iását. Készül a pénzügyi törvényjavaslat Serény munkát végeztek a pénzügyi albizottságok, amelyek csütörtökön folytatták a pénzügyi javaslat tárgyalását. Az első aibi zottség a tervezet egyes tételeinél jelentős módosítást vitt keresztül, így a külügyi tételeknél a rendel­kezési alapot csökkentették. Végle­gesen a belügyminisztérium rendel kezesi alapja négy millió dinár, há­rom millió kétszázezer francia frank és nyolcszázezer aranydindr, vagyis összesen nyolc millió az eredeti­leg kért tiz millió- helyett. A bi­zottság a 216. szakasznál fölvett egy bővítő rendelkezést, amely szerint a pénzügyi bizottságnak joga van az összes nagyobb hitelek fel­­használását ellenőrizni. A belügyi tételeknél elhatározta viszont azt, hogy a községi orvosokat nem az állam, hanem a községek költségve­tésének terhére kell fizetni. A közoktatásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalásánál a a bizottság törölte a javaslatból a hírhedi 83-dik szakaszt, amely a ljubljanai egyetem teológiai és orvosi fakultását és a zagrebi egyetem teológiai fakultását szün­tette volna meg. Ennek a sza­kasznak a törlése a klerikáiispart erélyes tiltakozásának eredménye. A miniszterelnökség költségve­tésének két és fél milliós rendelke­zési alapját hosszabb vita után a bizottság változatlanul elfogadta. A DéU-vasattal kötött szerződés A bizottság délutáni ülésén na­­[gyobb vita fejlődött a Déli-Vasú! 'átvételéről szóló nemzetközi szerző­désből folyó kiadások körül. A szer­ződés szerint ugyanis a szerző­dés aláírásakor 250.000 arany­frankot kell fizetni, azonkívül ha­von kint tízmilliót. Setyerov demokrata felszólalá­séban kijelentette, horry a Déli- Vasat szerződése mindaddig nem léphet életbe, amíg a parlament nem emeli törvényerőre. A parla­ment szekciója nélkül a szerződést érvénytelennek kell tekinteni. Kifo­gásolta a szerződés egyes tételeit is. Kijelentette, hogy a szerző­désnek különösen az a pontja nem világos, amelyben a négy­millió dináros tétel szerepel, a trieszti kikötő megváltására. Nem lehet megállapítani, hogy az di­nárban vagy arany dinárban ér­tendő-e. Az erdőügyi minisztérium költ­ségvetését változatlanul elfo­gadták. Az agrárreform minisztérium költségvetésében törölték azt a harmincmillió dinúros tételt, amelyet a minisztériumnak vidéki agrárhi­­valalok részére vásárolandó épüle­tek céljára veitek fel. Az adótételeknél a hajózási társaságoknak az állammal szem­ben fennálló tartozásaik után járó tizenkét százalékos kamatlábat nyolc százalékra csökkentették. Elhatározták még, hogy a tőke­­kamatadót ezentúl ötezer dinár­nál kisebb összeg után nem kel) fizetni, A bizottság az ülést pénteken folytává. Mintaszerűen működnek a vajdasági ár mentesítő hivatalok A harmadik albizottság a földmi­­velésügyi tarca' költségvetésének a tárgyalását folytatta, fcz alkalommal Miletics Koszta földmivelésügyi mi­niszter nagyobb expozét mondott á vízügyi és ármentesitő-társulatok működéséről. Hangsúlyozta, hogy ai vajdasági ámíeníesitő - társulatok mintaszerűen vannak megszervezve és működésűk kifogástalan. Kijelen­tette, hogy a minisztérium a vajda­sági társulatok mintájára az ország többi részében is létesít ármentesitő hivatalt. A költségvetést kisebb vál­tozásokkal elfogadták. A volt ellenséges álla­mokkal nem tárgyalhat­nak azok volt állampolgárai tiohnyec dr. klerikális képviselő írásbeli kérdést intézett a kereske­delmi miniszterhez arra nézve, hogy, abba a bizottságba, amelyet az Ausztriával való kereskedelmi szerződés megkötése céljából küld­tek ki, mért nincsen egyetlen szlo­vén vagy horvát tag sem. A kér­désre tiohnyec képviselő írásbeli választ kért, amit most dr. KojicS kereskedelmi miniszter meg isi adott. A mniszter válaszában kifejti, hogy a delegációt a legjobb szak-

Next

/
Thumbnails
Contents