Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-02 / 268. szám

1923 október 2. BACSMEGYE1 NAPLÓ A gyilkos fal Két kis gyermek halálos szeren­csétlensége Megrázó szerencsétlenség történt hétfőn délután a Halasi szőlőkben fekvő Hermecz-iéle háziban. Ledőli az épülő íal s két inasgyerekeí maga alá temetett. Az egyik nyomban meghalt. A kis íizenkétcsztcndős inasfiti a szegénység halottja. Apja vasúti íii­­tőmunkás hattagú családjára nem tudott eleget keresni és a gyerekei, aki már négy elemit végzett, ki­vették az iskolából, hogy kenyeret keressen. Megegyeztek az épitész­­szei, hogy hétfőn már munkába is áll. Hétfőn mail a kis inasfiu elő­ször dolgozni, hetven koronát ígér­tek neki egy napra és a szűkölködő családban hetven korona óriási ösz­­szeg. Hétfőn reggel ment először dolgozni s hétfőn délután már holta® húzták ki a romok alól. Nem kereste SEcg az első hetven koronát sem. Hogyan történt a szerencsétlenség? Hétfőn délután a Halasi szőlők 256. szám alatt Hermecz András vendéglős házának udvarában ledőlt egy épülő ház tizenöt méter hosszú és négy méter magas tűzfala. A le­dőlt fai maga alá temette az ott dol­gozó Vajtai István és Csajkds Antal tizenkét éves napszámosgyerekeket, akik közül az egyik azonnal meg­halt, a másikat pedig súlyos sérülé­seivel a közkórházba szállították. . Délután félöt óra tájban a kis Váj­tál és Csajkas vizet hordtak a már négyméter magasságú falra, hogy a legfelső sorba épített vályogtéglákat megnedvesitsék, Csajkás a fa[ tete­jén állt, mig Vajtai a fal tövéből nyújtotta fel a vizes edényeket. Egy­szerre csak a felépített tűzfal elvált a szorosan mellette álló szomszéd­­ház tűzfalától és hatalmas robajjal bezuhant. Csajkás. aki a fal tetején állott, leugrott, de már nem tudott elmenekülni. Mindkettőjüket eltemet­te a téglahalom. A szerencsétlen­ségre odasiető munkások csak nagy­­nehezen tudták őket a romok alól ki­emelni. Vajtai, akit egészen elteme­tett a tégla, azonnal meghalt. Fejét egy tégladarab beszakitotta. a testét csaknem teljesen összetörték a rá­hulló tégladarabok. Csajkásnak csak az alsó teste került a romok alá. kü­lönösen a derekán és a lábain szen­vedett súlyos sérüléseket. A szerencsétlenségről azonnal ér­tesítették a mentőket és a rendőrsé­get. A rendőrségtől Jovártovics Vá­­sza ügyeletes rendőrkapitány és Oszfrogortácz Géza hatósági orvos mentek ki a helyszínre a nyomozás megindítása végett. Mire megérkez­tek, a tizenkét éves Vajtai István ott feküdt holtan az udvaron, fejét és testét ellepte a vér, mellette eszmé­letlenül hevert Csajkás Antal, aki­nek sérüléseit az időközben megér­kezett mentők ideiglenesen bekötöz­ték. Az épiiíő borraktár Hermecz András, akinek telkén a szerencsétlenség történt, három hét­tel ezelőtt költözött családjával együtt Kishegyesről Suboticára, ahol megvásárolták a Halasi szőlők 256. számú kis földszintes házat és a hozzátartozó nagyobb telket. Herme­­ezéknek három gyermekük van. a kiknek taníttatásáért költöztek Subo­ticára. Hermecz vendéglős volt és hogy a Kishegyesen eladott vendég­lője helyett más megélhetést szerez­zen, borral akart kereskedni. Ezért elhatározta, hogy a tágas udvaron nagy szint, épít borraktár céljára és azonnal érintkezésbe is lépett Mihri- Uk József és Katancsics István subo­­ticai épitővállalkozókkal. akik elvál­lalták a raktárépület felépítését. A tervek szerint tizenöt méter hosszú, öt méter széles szint kellett volna épiteniök téglából és vályogból, köz­falak nélkül. Az építkezés megkez­dődött, gyorsan haladt előre, míg a hétfői szerencsétlenség megakasz­totta a továbbépítést. A mérnöki hivatal engedélye nélkül A szerencsétlenség idején Her­mecz nem tartózkodott Suboticán és így a rendőrség nem tudta meg­szerezni a kőműves vállalkozók állí­tása szerint meglévő építkezési en­gedélyt, amelyet a városi mérnöki hivatal szokott kiadni az építkezést megelőzőleg. A vizsgálat azonban megállapí­totta. a mérnöki hivatal engedélye nélkül fogtak hozzá az építkezéshez, amely így teljesen szabálytalanul történt A mérnöki hivatal vélemé­nye szerint nem lett volna szabad közíalák nélkül építeni tizenöt méter hosszú vályogfalat amely minden támaszték, átfogó gerenda és kötő­kapocs nélkül előbb-utóbb leomlott volna. Az építkezésért nemcsak a kőmüvesvállalkozók, hanem Her­mecz is felelős, mert a mérnöki hi­vatal engedélye nélkül nem lett vol­na szabad megkezdeni az építkezést. A rendőrség szigorú nyomozást rendelt el és megindította az eljárást ugs»- Hermecz. mint a vállalkozók el­len. ® S3 ® OKTÓBER Sétára indulok az őszi alkonyai­ban feltűrt gallérral, pálcával kezem­ben, mint régi színtársulatok tragikus színésze. Annyi el nem mondott, könnybe nem olvadt bánat lóg ebben az alkonyatban: bucsuzkodik a fény, a csók tüze. az élet zengő zöldje. I ősz van hercegnőm. I Pálcámmal leütöm a platán sár­­ígcfó, beteges levelét. Miért? Miért } vagyok hóhéra ezeknek a xányadt, \ télig halott leveleknek? Talán fdj lát­­\iú az elnyúló szenvedő életet, de iáj | látni ezt a tétova keringőző tallózást fis. Oly félve, oly gyáván hullanak j ezek a sápadt, sárga sóhajok a föld­ire. a sárba, az avaros. rothadós í enyészetbe. Még ezek a céltalan, be­iteg levelek is borzadnak a meg sem­­! misüléstől. Kegyetlenül taposom a le­­\velek tunya temetőjét, majd megtor­panok és iellélegzem. Fellélegzem, \ mert rám nehezedik az ősz. a hűvös I por. a mocsárszagu este, a nyiitt, \ nyirkos alkonyat minden keserűsége. Fellélegzem. mert azt hiszem, hogy akkor ielemelkedhetem. talán szár­nyaim is kőnek és én repülök, repü­lök nagy, magányos madár módjára valahová, valameddig, ahol meleg idjakra és megértő társakra akadok. ! Elmosolyodom. Mosolygom maga­­lmot, balog, bánatos énemet, balga, Imamlasz, gyerekes vágyaimat. El- Sszégyelem magam, behúzom nyaka­­ma tés tovább baktatok az őszi el­­\ múlásban. A fák alatt már sötétség l remeg s én örömmel bitvak a ho­­| mányba, mint bő. omlós lebernyegbe, I mely fehsmerhetetlenné formálja a jj viselőjét. Elrejtőzöm, mint buvókát i játszó ravasz kis gyerek, senkisem \ lát és én) szabadon szeretkezhetem a vággyal és a gondolattal, Senkisem lát, hercegnőm. Messze járok a kicsiny és sanda emberektől, a bikaszemliektöl, a sakalhanguak­­tól. a verébeszüektől. Szabad vö­lgyök, gőgös grand vagyok és ke­gyelmet szeretnék' osztani a kévé­­\ Iveknek, qz ostobáknak, akik holnap I lábaim előtt térdepelnek. Lágy távo­llá hangok szökellnek át a hűvös ho- Imdlyon — hallom vagy álmodom, Ikí tudja és ki törődik vele? »Másutt Í szebb az élet. máshol várnak téged« — igy csalogatnak, busitanak a han­gok és én megállók, mintha pihen­­j item kellene a nagy teher alatt. Mert \ fonák, fájdalmas, elkésett és elhibá­­\zott életet viszek a vállamon, mint borzalmas, karmoló Chimerát, egy ? balog, panaszos, eltévedt életet: az I életemet. Milyen furcsa és megmagyarázhat \ tatlan ez: menni, menni nyűggel, [görnyedt gerinccel, faggató fajdal­­makkal. Csüggedni az őszben, hinni f a tavaszban, ebédre és nőkre várni, I letépni a kulendárium lapjait, uj év­iszámot Írni. a levél jobb sarkába s 5 udvariasan, üres lélekkel végignézni \az őszöket meg a temetéseket. Visz­­\szanézek, de semmi irányt, célt. ér- I lehnet nem látok a múlt ösvényein. I Eljöttem idáig, eljöttem a máig lapos. I lejtőkön, poros, panaszos utakon. £ Miért? Hogyan? Semmiről se tudok i, számot adni. Úgy érzem, hogy elté- I vedtem. hogy más ut-- kellett volna j lépnem, mely más vidékek felé, más * emberek közé vezet. S ezért csüg­gedtem. maflán állok meg a ravdtal­­í szaga őszben, mint sebzettszárnyu f szürke gém, akinek társai már mesz­­jj szí délre szálltai:. Fázom. Köhögök. Szinte bizonyi- I tani akarom önmagomnak, hogy I nem születtem erre a tájra. Az ég­­\boli oly fénytelen már, mint vak, i zöld tükör, a nádas felől vadludak I húznak rekedt jajgatással s a fojto­­gatós szomorúság együtt mélyül, erősbödik a hűvös homállyal. Mész­­sze. messze valahol most nincsen ősz, kacag a napfény s virágzik a narancs. Messze, arra nyugat felé most Mgy szivek dobognak, csillogó zslbogó nagy városok, az emberek beszélgetnek, Uniódnak, esznek, ne­vetnek. várnak, szeretkeznek, sóhaj­toznak. Talán, ha beltopognék vala­hova, otthonra és megértésre talál­nék, mint bibliai vándor. Talán vár­nak valahol, beszélnek rólam s bár nem ismeritek, nem tudják a neve­met, mégis emlegetitek. Talán még nem késő. Ha holnap elindulok ke­mény akarattal, titánt lendülettel, ta­lán rátalálnék az igazi útra. az uj csapásra, az én atomra, amely en­gem vezet felfelé uj mámorok és uj Í megtalálások felé. Talán . . . De a keserű, kriptaszagu szellő, mely otrombán arcomba csalódik, elf ujja a félve meggyujtott vágyldn­­gokat. Sötét van s a homályban, a fák alatt, rekedt fénysugár villan tel, mU* hatalmas, huhogós kasza. Nyo­mába^ pedig aléltan hullanak le a falevelek letaszított angyalok mód­jára. Menekülő árnyak sietnek tova a fák tövében, a Halál jár erre, ó hercegnőm. A Halál, amely mindent magával visz: mosolyt, mámort, megértést, melegséget. Csak a rossz* kedvű őszt hagyja itt a törpék és tüskék birodalmában. Szinte elvesztem magamat a fa­nyar. fénytelen alkonyatban, a kö­dös, alattomos árnyékok között. El­vesztem hitemet és holnapomat, mint tarlottfejü platán a leveleit. A vágy­­virágok szirmai is lehullanak s jaj­­tcdannl, tétován tallózva elmerülnek az avarban, a halálban. Szeníeleky Koméi — FcIdigénylSk küldöttsége az ag­­rárhivatalfeaa. Becskerckről jelentik: Héiíőn délelőtt népes küldöttség jelent meg a becskereki agrárhivatalban ide­ien céröl. A küldöttség vezetője előadta, hogy a melencei földigénylők közül ötszázan még nem kaptak földet. Kéri, hogy ezeknek is adják ki az őket meg­illető földrészeket. A hivatal vezetője kedvező választ adott a küldöttségnek. — Harangszentelés Felsöhegyen-Sentáról jelentik: Vasárnap délelőtt azcníeltékfel a Senta-felsőhegyi római katolikus templom uj harangját ünnepé­lyes keretek között. Az ünnepi beszédet Fint a János felsőhegyi plébános mon­dotta. — A magyar kölesen protektora. Parisból jelentik: Sir William Good vasárnap este Parisba érkezett. Good Géniből jött Parisba, ahol Bethlen Ist-Svánnal együtt a magyar kölcsön ügyét egyengette. Azért jött Parisba, hogy a 5 iává teleli bizottság tagjait a magyar ' álláspontról informálja. 5. O nimmm mmm 1 .....■liiiiimMlll.fflgpl — ítélet Markerovszky volt MÉM í ör bűnügyében. A »Bácsmtgyeí) I Napló« hétfő déli számában részle­­jjtesen beszámolt a Marigerovszky ■ i Jakov orosz emigráns, volt városi j 5 rendőr bűnügyében tartott főtárgya-i I lás lefolyásáról. A bizonyítási eljárás í befejezése és a perbeszédek után a ; : bíróság bűnösnek mondotta ki Mari- j Igerovszkyt erős felindulásban elkö- ! j vetett emberölésben és tekintettel a : l lenforgó enyhítő körülményekre, a * 92-ik szakasz alkalmazásával egy : , havi fogházra Ítélte. Az ügyész a ? minősítés miatt felebbezést jelentett ; be. 5 — Krakób^n inzultáliák as osztrák I koszait. A lengyel kormányhoz Krakú-j I bői érkezett telefónjclentas szerint j I Schwine Alfrédet, az ottani osztrák i I konzult pénteken este egy autóul al»j I kaiméval részeg emberek megtámadták és kődobásokkal megsebesítették. A: lengyel belügyminiszter a varsói osztrák j követ előtt kifejezte az incidens fölött a lengyel kormány sajnálkozását és megígérte, hogy a bűnösöket, akik kö­zül az egyiket már le is tartóztatták, a legszigorúbban megbüntetik. SZERZŐ A DARABJÁRÓL Molnár Ferenc mondotta el ezt a fú­rom kedves ötletet a bemutatásra váró darabjáról: — Tudjátok-e, hogy mi lesz A Vörös Malom címe a bemutató után?., ! ? I — A vörös umalom. ; 1 -* — Tudjátok-e, milyen lesz a vörös ma­lom gépe?. — Olyan, amelyikbe bedobnak egy jó ötletet és kijön belőle egy rósz darab. * — Tudjátok-e, hogy ml különbség van tavalyi darabom és az idei között? I ? ... jj Égi és földi. 3 — Tűz a novisadi leánygimnáz­iumban. Novisadról jelentik: Vas.- - fnap reggel a novisadi leánygimná­­| zium épületének padlásán tűz ütött fki. amelyet a kivonult tüzlotók loka- I lizáltak. A tűz vizsgálat alkalmával i megállapították, hogy a tüzet Normál I István iskolaszolga okozta, aki a j padláson égő cigarettát dobott W. Megindult ellene az eljárás. — Leesett a robogó autó tetejéről. Novisadról jelentik: Smáty Milán repülőosztaghoz beosztott katona szombaton este leesett egy robogó katonai teherautó tetejéről. A szeren­csétlenül járt katonát súlyos sérülé­seivel a péterváradi helyőrségi kór­házba szállították. — A regény vége. Parisból jelentik : Mattasich-Keglevich Géza, Kóburg Lujza megszöktetője egy kis gámi szállóban szombaton éjjel meghalt. Kóburg Lujza hercegnő az utolsó pillanatig a beteg ágyánál tartózkodott. — Szabadlábon az ekrazitos pter­­csistnk. Budapestről jelentik: Az c , - razitos puccskísérlet ügyében nyolc gyanúsított maradt letartóztatásban. A nyolc letartóztatottat a vizsgálóbíró hétfőn szabadlábra helyezte. — Öngyilkossági kísérlet a tör­vényszéki tárgyaló teremben. Becs­­kerekről jelentik: Arsenovics Dobri­­voj pancsevói földmives perében hétfőn délelőtt a pancsevói törvény­szék polgári tanácsa kedvezőtlenül Ítélkezett. Arsenovics ezt annyira szivére vette, hogy az ítélet kihirde­tése után előrántotta kését és mielőtt valaki megakadályozhatta volna, többször mellbeszurta magát. Álla­pota súlyos, de nem életveszélyes. — Hangverseny Vrsacon. Vrsiu-ról jelentik: A vrsaci „Srbija“ szállóban tartotta egyetlen hangversenyét Jorgc­­vics Deszánka zongoramüvésnő, a prágai Izeneakadémia tanárnője, zenekari ki- - re ítél A közönség zsúfolásig meg - lőtte a szálló színháztermét és á r i - veszi nívón álló hangverseny minden egyes számát zajosan megtapsolta.

Next

/
Thumbnails
Contents