Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-09 / 275. szám

1923 október 9. BACSMEGYEI NAPLÓ gulatban, hogy mulatság céljaira bölcsön adhassák a zongorát ( A poengyilkosságot a közönség han­gos pfal-kiáltásokkal fogadta, ami a tet­test nem zavarta abban, hogy tovább is folytassa a merényletet és tovább ne konferáljon. Elkezdett arról mesélni, hogy ő nem fizet utazási-adót, mert so­hasem utazik. — Dehogynem, — kiáltották erre köz be — az előbb is a zsidókra utazott Az általános derültség közepette szo­morúan elnémult a poensakter. Arra gondolt, elkeseredve, hogy ha ó mon­daná ezt a viccet, akkor senki se ne­vetne. ... d. t. Sikkasztó csendőrök Mujryar alattvalókat kifosztottál: s átdobtak a határon FSiárgyalűs a suboiicai törvényszéken A Barcs meiietti Kis-Dobsza községben nagy-dobszai csendőr-őrs parancsnoka csendőre, Prilyág Milán, Denyák Nikola, Blizanac Steván és Mijanovtcs András, akik határöri szolgálatra voltak kiren­delve, 1920. év március hó 25-én, este 10 órakor Szabados József magyar fő­hadnagyot és Prdm Károly magyar ho­nost elfogták, mert engedély nélkül jöt­tek át a határon. A két embert megmo­tozták, 70.000 magyar koronát találtak náluk. A pénzt elvették tőlük és vissza­kergették őket a határon. A pénzt pedig öt részre elosztották. Mindegyike 14.000 magyar korona jutott. A zsákmányból ugyanis állításuk szerint juttattak Puhála Petár, csendőrőrmesternek is, aki a nagy-dobsai csendőr-őrs parancsnoka volt. Szabados és Prdm jelentést tettek az esetről saját hatóságaiknál, mire diplo­máciai utón tudomására jutott az eset a S. H. S. királyság csendörfőparancs­­nokságának, ahonnan egy csendőrszáza­dost küldtek ki a nyomozás megejtésére. A csendőrszázados által vezetett nyo­mozás során a négy csendőr beismerő vallomást tett. Azzal védekeztek, hogy nekik Pahala Péter, a barcsi csendőrőrs parancsnoka azt a parancsot adta, hogy a két magyart, akik Dobsánál engedély nélkül jöttek át, dobják vissza a hatá­ron, a pénzt, amit náluk találtak, vegyék el tőlük és öt részre osszák el. Paliala őrparancsnok tagadta ezt s kijelentette, hogy nem tudott semmit az esetről és a mikor értesült, jelentést tett róla felettes hatóságánál. Ebben az ügyben ítélkezett hétfőn a suboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök büntetőtanácsa. A ta­nács tagjai flics Dragomir dr. és Györ­gye vies Jován törvényszéki bírák voltak. A közvádat Vasziljevics Ljuba dr. ál­­larnügyész képviselte. A védelmet Pisku­­lics Zvonimlr, dr. Ruby Gyula dr. és Di­­mitrijevics Drago dr. ügyvédek látták el. A vádlottak padján két polgári ruhás volt csendőr Blizanac Steván és Mijano­­vics András ült, a harmadik vádlott Pu­háin Péter csendőri egyenruhában jelent meg. Két vádlott Prtylág Milán és Be­­■nyák Mihály időközben megszökött. A vádlottak közül Blizanac és Mijanovics 1921 szeptember 9-től 1922 december 34-ig voltak vizsgálati fogságban. Pahala Péter jelenleg is szolgálatot teljesit. A bíróság először Blizanac Stevánt hallgatja ki. Elmondja, hogy 1920 már­cius 25-én este 10 óra tájban, a kis-dop­­sai kocsmában, amely közel van a vas­úti állomáshoz, két magyart találtak, a kiket igazolásra szóllitottak fői. Miután kitűnt, hogy nem rendelkeznek igazol­vánnyal, bevitték a csendőr-őrszobába, ahol megmotozták őket. Találtak náluk 70.000 korona magyar pénzt. Ezt elosz­tották öt részre, mert a parancsnoknak, Puhalának is adtak egy részt. A parancs­nok masa utasította őket, hogy így jár­janak el. Mijanovtcs András vádlott hasonlóan vall. Pnhcda Péter tagadta, hogy Ilyen uta­sítást adott a csendőröknek. A kérdéses időben a lakásán tartózkodott. Az egész ügyről csak később értesült. A bíróság kihallgatta tanúként Pnfuda Péter fele­ségét, aki eskü alatt vallotta, hogy a férje a kérdéses időben vele együtt ott­hon tartózkodott a lakásán és azt egész éjjel nem hagyta el. A bíróság — a párbeszédek után — bűnösnek mondta ki Blizanac Stbván és Mijanovics András veit esendőtöket a hivatali sikkasztás bűntettében és őket! iyosbitúsért jelentett be felebbezést. Jóslat Obrenovics Sándor meggyilkolásáról Pztrovics Vukasin volt szerit királyi miniszterelnök emlékirata; A király a kormány nyomatékos kí­vánságára elfogadta ezúttal a lemondást. Közvetlenül az uj kormány megalakulá­sa után a király a palotába rendelte a beogradi tisztikart és a hadügyminisz­ter jelenlétében kijelentette, hogy Masin Draga asszonyt eljegyezte és a legköze­lebbi napokban megtartja esküvőjét. Azt is hozzátette, hogy minden tiszt tartozik ezt tudomásul venni, s ebbe nnaeguyu­­godni. A tisztek hallgattak. Senki se szolt egy szót se. Sándor király megnyerte a játékot. Most már a volt kormánnyal együtt bucsukihallgatásra jelentkeztem a király­nál. A kihallgatást azonban Draga as:> szony befolyására egyre halogatták. Végre augusztus elsején este Nikolaje­­vics udvari marsai egy királyi fogaton értem jött a villámba, s elhozta bucsu­­kihallgatásra való meghívásomat. A király nagyon szeretetreméltóan fo­gadott s kijelentette, hogy csakis engem fogad bucsuzóra, a kormány többi tag­ját nem s elkezdte volt minisztertársad mat rettenetesen szidni. Ez ellen tilta­koztam ugyan, de a király folytatta be­szédét, s megkért, hogy utazzam el hosz­­szabb időre Szerbiából, mert attól tart, Még egy utolsó megbeszélést tartot­tam volt minisztertársaimmal, amelyen megállapítottuk, hogy az egész házas­ságterv az orosz diplomácia müve, az­után elutaztam Beogradból. Augusztus harmsdikán meg akartam látogatni Mi­lán királyt a bécsi Imperial-hotelben. Itt megtudtam, hogy Milán a Semmermgen van. Azonnal érintkezésbe léptem vele telefonon, mire a király megígérte, hogy másnap Becsbe jön, s mindjárt meghí­vott vacsorára. Miián király teljesén meg volt törve és legalább tiz évvel öre­gebbnek látszott. Keservesen sirt, s megköszönte nekem mindazt, amit tet­tem. Nagy felindulással beszélt hálátlan és megtévelyedett fiáról. Nem is titkol­ta, hegy szívesebben tudná fiát halott­nak vagy tróniavesztet számüzöttnek. Mikor Milánnak híven elmondottam mindent, ami történt, hálásan megcsó­kolt mindkét orcámon. Mikor valaho­gyan lecsendesedett, azt tanácsoltam neki, hogy ne izgassa magát túlságosan a fia miatt. Bizza reánk, hogy Sándorral leszámoljunk. Végre másnapra esti nyolc­ra uj találkozóban állapodtunk meg. Másnap sok mindent megbeszéltünk. Milán azt a tervet vetette fel, hogy Szerbiát és Romániát egyesíteni kellene Károly király jogara alatt. Sándort a tróntól megfosztani nagyon könnyű vol­na. A hadseregben nincs népszerűsége és a nép se szereti. 10—10 havi börtönre Ítélte, amit a vizs­gálati fogsággal kitöltöttnek vett. Pahala Pétert felmentette, miután a le­folytatott bizonyítási eljárás során nem merült fel oly bizonyíték, amely bűnös­ségét igazolná. A Puhalára vonatkozó Ítélet jogerős, mig a két elítéltnél az államügyész su-A házasság Én azt mondtam, hogy ez a terv kivi­hetetlen. Erős kételyeim vannak, vájjon Károly király hajlandó-e Szerbiával per­­szonál unióra lépni, de ezenfelül a szerb nép se menne bele, mert külön királyt akarna. — Kit látna legszívesebben a trónon a szerb nép? — kérdezte Milán király. — Karagy or gye vies Péternek van a legtöbb kilátása a szerb trónra, iőképp, ha ön is támogatná. A beszélgetés végén Milán is bcldiia, hogy Szerbiának az volna a legfőbb, ha a Karagy orgy cvicsek kerülnek a trónra. Másnap uira találkoztunk és ismét Szerbia heiyzetérö! beszélgettünk. Milán király azt kérdezte többször is, vájjon meddig maradhat Sándor a trónon? — Megmaradhat vájjon hat Hónapig? — Ötször hat hónapig is — leteltem. — És azután?.... — Vagy meg fogják gyilkolni, vagy kiűzik az országból, — Én azt hiszem, — felelte Milán ki­rály — ha hat hónapig megtűri a szerb nép a trónon, akkor megmaradhat rajta végig. Kifejtettem a király előtt, hogy a bosz­­szu sohasem marad el, még ha elhalasz­tódik is. És hogy Szerbia trónján még nem maradt meg uralkodó, aki Oroszor­szág és Ausztria-Magyarország bizalmát eljátszotta. Már pedig Sándor király már régen elvesztette Ausztria-Magyarorsrág jóindulatát. Egy lakomán az agg Ferenc József császárt nagyon durván megtá­madta és szívtelennek mondta. Sándor király most azt hiszi, hogy legalább a cár bizalma megmaradt neki. Meg van győződve, hogy Miklós cár mint tanú szerepel az esküvőjén és később kihall­gatáson fogadja Carskoje-Szelóban. Au­gusztus Iciiencedikén azután meglcaptam a szerb hivatalos lap, a Szerbska Novinc legutolsó számát. Kövér betűkkel jelen­tette a lap élén: Őfelségéik: a király és a királyné esküvőjük alkalmából a világ minden részéből nagyszámú szerencsekivánsá­­got kaptak, őfelségéik parancsára a királyt miniszterelnök Mindazoknak szi­ves köszönetét mond. akik a királyi párt szerencsekivánataikkal felkeres­ték. A lap ezután részletesen leirta az es­küvői ünnepségeket. Az ország minden részéből küldöttségek érkeztek az ün­nepre. A király minden küldöttséget kü­lön fogadott és királyi köszönetét fejezte ki a megjelenésért. S még ezeket ol­vastam a hivatalos lapban: ö császári felsége, Miklós orosz csá­szár kegyeskedett mint tanú szerepelni a király esküvőjén. Az orosz ügyvivő, Manzurov Pál ur, parancsot kapott, hogy az orosz császárt az esküvőn képviselje. Ez a jelentés nem volt minden komi­kum híján. Tehát a király esküvőjén volt tanú a cár és nem a királyi pár tanuja­­kép szerepeit. Szerbia a király házasságát megbot­ránkozással fogadta. Az ellenszenv eny­hítésére a hivatalos sajtó vad támadá­sokkal fordult a lemondott kormány el­len. Sándor király maga szállította az anyagot ehhez a sajtóhadjárathoz. Azt | hirdette a lapokban, hogy a korábbi kor­mány nem a király házassága miatt mon­dott le, hanem politikai balsikerei miatt. Sándor egyébként boldognak látszott, mint királyi férj, s abban a reményben ringatózott, hogy tizennégy évvel idő­sebb neje csakhamar trónörökössel aján­dékozza meg. Oroszország elejti Sándor királyt Augusztus közepe lett és Sándor ki­rály még mindig nem kapott meghívást II. Miklós orosz cártól. Ekkor elhatároz­ta, hogy Míszkovics tábornokot Péter­­várra küldi a fogadást megsürgetni. Au­gusztus 25-én fogadta a cár Miszkovics tábornokot és Krisztics pétervári szerb ügyvivőt kihallgatáson. A cár kijelentet­te, hogy nagy örömmel fogadta a hirt Sándor király házasságáról. Azt ajánlot­ta, hogy az uj házasok utazzák be Szer­biát, hogy a nép megismerje a király­nét. De a pétervári látogatásról nem szóit egy szót sem. Beogradban lesújtó volt a hatás. Misz­­kovies tábornok tehát eredmény nélkül tért haza. Csak a Szent Anna-rendet hozta magával oroszországi útjáról, — a maga számára. Szerbiában elkezdtek beszélni róla, hogy miért maradt el a meghivás. Úgy beszélték, hogy az orosz cámé jelentette ki, hogy Masin Drágát, egy hivatalnok leányát ás egy mérnök özvegyét nem lehet a cári palotában fo­gadni. Szuhoticai ügyek Vízvezeték a v£ros belterületén Á nyugdíjasok drágasági pótléka A városi tana cs legutóbbi üiésén több fontos tárgy szerepelt. Első sorban Sznvetjdzsics főszámvevő javaslatával foglalkoztak, amely szerint a Városi nyugdíjasoknak százötven százalékkal felemelik a drágasági pótlékot. A ta­nács a javaslatot elfogadta és a legkö­zelebbi közgyűlés elé fogja terjeszteni. A főszámvevői hivatal terve szerint ja­nuár eisején már a felemelt drágasági pótlékot fogják kiutalnia nyugdíjasoknak. Utána a városnak vízvezetékkel való ellátásáról tárgyaltak. A mérnöki hiva­tal terve szerint a felépítendő vásár­­csarnok, valamint a város belterületei kapna vízvezetéket, amit egyúttal a par­kok és az uccák locsolására is felhasz­nálnának. A vízvezeték berendezése rendkívül sokba fog kerülni, mart a fő­vezeték a sándori artézi kutból kapná a szükséges vizet és igy körülbelül két és fél kilóméternyi csővezetéket keil le­fektetni. Ezzel egyidejűleg a régi kop­lalótér rendezéséről is tanácskoztak és úgy határoztak, hogy városszépitési szempontból a koplaíó-térrc nyíló Ma­­nojlovicseva-uccában a város tulajdonát képező omladozó épületeket lebontatják. Végül az Alcxandrova-uccai három­­emeletes iskolaépület átalakításának és rendbehozásának kérdésével foglalkoz­tak. Az épületben székelő katonai pa­rancsnokság ugyanis az épületet ismét visszaadja régi rendeltetésének és az átalakitási munkálatok befejezése után a polgári iskolát fogják benne elhe­lyezni. Az átalakitási és rendbehozási munkálatok körülbelül hatvanezer di­nárba fognak kerülni. H ÍREK © o © — A radikálispárt ülése. Beograd­bó! jelentik: A radikálispárt hétfőn este klubülóst tartott, amelyen Pa­­sics miniszterelnök is megjelent, a kormány több tagjával. Az ülésen éles támadások hangzottal: el a párt belső ellenzéke részéről aktív és ■volt miniszterek eMen. A támadó képviselők vezetője Rankovics kép­viselőházi alelnök volt Az ülést azonban szigorúan bizalmasnak nyilvánították és igy lefolyásáról az esti órákban még semmi részlet sem szivárgott ki. Értesülésünk szerint a pártnak kemény harca volt a bel­ső ellenzékkel. 1 — A csehszlovák kereskedelem­ügyi miniszter Beogradban. Beo­gradból jelentik: Hétfő délelőtt No­vak csehszlovák kereskedelemügyi miniszter Beogradba érkezett. A ke­reskedelemügyi miniszter kedden Novisadra fog utazni, ahol már foly­nak előkészületek a fogadtatására. — A demokratapárt nagygyűlése Becskereken. Becskerekről jelentik: A demokratapárt hétfőn délelőtt kerületi nagygyűlést tartott Becske­reken. A gyűlésen Setyerov Szláv­­kó is részt vett. Elhatározták, hogy, a felső Bánátban reorganizálni fog­ják a pártot és a jövőben hatható­sabb eszközökkel szervezkednek. Az ülésen Setyerovon kívül felszólaltak még Mojac Milivoj dr., Domics Ljubomir, Setyerov Vlada dr. és Jo­­vanovics Aca. — Az olaszokká! való tárgya­lások előkészítése. Beogradból je­lentik: Sumoníe beogradi olasz ügyvivő hétfőn meglátogatta Nc­­sics Ljuba külügyminiszterhelyet­test, akivel az olaszokkal legkö­zelebb kezdődő tárgyalásokról tanácskozott. — Leverték a portugál forradal­mat. Madridból jelentik : A portugál forradalmat leverték. A vezérek elme­nekültek az országból.

Next

/
Thumbnails
Contents