Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-09 / 275. szám
Ara: egy és fél dinár XXIV. évfolyam D, 1923 oktéber 9. ää^i3££®5S£SEH23St 225» szán» Mcsfjsicuik núr.den reggel, ünnep után éa héiffla dóiban TW.ETOK SZÁK? : Kiadőh? ratal S-S3, Szc:-k&sxtő*ásr 5-10 *EiÉí^8g£EEBSS0£'iS^miSSiS^a^SLiZ^^SmiSSmS EléRzctéti ár negyedévre 1?5 dinár S.zmhLSZ'iČStGi Sind)« Ali*«nÄf«-alica 4 szia alatt Kiadóhivatalt Kralja Alexandra-uliea 1 (lioSitob-paldta) *3Í» t 15 r werdmas Az országos demokrata párt főbizottságának az a határozata, a mivel a párt feladta eddigi centralista álláspontját s letagsdhatetiqnul jelentős mértékűén közeledett a főderalisták felé, nemcsak a gyakorlati politika számára követel figyelmet. Bár tagadhatatlan, hogy elsősorban a legaktuálisabb napi problémák érzik meg’ ennek a hirtelen frontváltozásnak következményeit. íme, a demokrata-párt, az alkotmánytervezet legelszántabb védelmezője, az alkotmány érintetlenségének harcosa, szülője és nagyranövesztője annak a téves dogmának, hogy az állam egysége csak centralista berendezkedés mellett őrizhető meg, a demokratapárt most elhagyja a régi vizeket, amelyeken nem tudta eiérni a hatalom portjait s uj vizeket borzol fel uj hitvallásának evezőivel. A hatalom kőkorszakában még azokat is megkövezték a vasárnapi határozat helyeslői, akik a zagrebi konferenciára megfigyelőkként mentek el. Ribart saját pártja buktatta ki a nemzetgyűlés elnöki székéből, mert Zagrebban kereste a kibontakozás útját. S mennyivel nagyobb koncesszió, mennyivel több engedékenység nyilatkozik meg a vasárnapi határozatban, mint a zagrebi konferencia szándékának helyeslésében. Ki hitte volna, hogy az események ilyen vágtatva tudják elhagyni a meggyőződések mezejét s ilyen széguldva tudnak kitörni az elvek pályájáról. Tegnapelőtt még csak azt olvastuk, hogy a demokraták tárgyalnak a klerikálisokkal, tegnap az a hir lepett meg, hogy Pribicsevics és Protics Sztoján tárgyalnak a megegyezés feltételeiről s ma már hire jött, hogy a demokraták nem átkozzák el tovább az autonómia követelését, nem hazaáruiozzák le a decentralizmus híveit s nem követelik az Obznana kíméletlen szigorát a föderalistákkal szemben, mert — maguk is ráléptek nz autonómia felé vezető útra. Ez történt tegnap. Holnapra talán Pribicsevics már menedéklevelet fog követelni Radics számára s holnaputánra megírja első vezércikkét a Síobodni Dom számára, csütörtökön mar talán emigrál ő is vezére, Rađics István után s a genfi Rndics-kabinetben elvállalja a belügyminiszteri tárcát. Szegény genfi magyarok, még hotelszobájukban sem mer nek majd magyarul — anyanyei vükön — beszélni. Lehet-e ennél bizonyítóbb erejű s jobban világosító példát találni annak az illusztrálására, hogy a politikában az elv, a meggyőződés, a programm csak arra jó, hogy hatalomhoz segítse a meg győződés híveit, vagy a programm vallóit. A hatalom birtokában kérlelhetetlen centralisták voltak, mert az állami hatalmat centra íisztfktisan rendezték be. Mióta azonban a radikális párt monopolizálja a közhatalmat, a demokraíapértnak szükségképpen tnésl kell hirdetnie, mert a centralizmus páholyában már egészen megmelegedtek a radikálisok. Fiectere sí nequeo saperos, Ackeronta movebo — mondja Pribicsevics. Ha az isteneket nem tudom megindítani, majd fölrázom az alvilágot. Vagy : ha a kormánnyal nern tudok szövetkezni, majd szövetkezem az ellenzékkel. Ha a centralizmus megvédésével nem tudok hatalomra jutni, majd követelek, de centralizmust. Ha a meggyőződésem akadályoz a politikai sikerekben, nem a sikerekről mondok jje, hanem a meggyőződésekről. ÖrÜlhetnek-e a megegyezés hívei a pribicsevicsi támogatásnak? Azt hisszük, késő bánat lenne a korai öröm. Akit kizárólag a politikai érvényesülés fékezhetetlen mohósága vezetett a megegyezés uíiára, melyet eddig hullákkal torlaszolt ei s a gyűlölet mérges gőzével tett járhatatlanná, az nem a békét fogja ezen az utón keresni, hanem a hatalom eszközeit. S mi mér jól tudjuk, mit jelent Pribicsevics hatalma. Minden bezárt iskolakapu ennek a hatalomnak szobra. Pribicsevics most -a belső béke követelője lett. Nincs olyan ellenség, akitől úgy féltenénk a béke és megértés ügyét, mint a legújabb baráttól. Törvénybe iktatják Péter király érdemeit A demokraták támadják a kormányt az illeték-töfvőayjavaslaínak a sajtó ellen irányuló rendelkezése miatt Beogradból jelentik: A parlament hétfői ülésén folytatták az illetéktörvény javaslatának általános vitáját, ami az egész ülést betöltötte. Napirend előtt Jovanovics Ljuba elnök felolvasta Iso Kasija japán miniszterelnöknek a parlamenthez intézett köszönő táviratét a földrengési katasztrófa alkalmával kifejezett részvétért. Ezután felolvasták Pastes miniszterelnök törvényjavaslatát Felszabadító Nagy Péter király emlékének törvénybeiktatásáról. A javaslat szerint Beogradben monumentális szobrot emelnek Péter királynak. Beterjesztik továbbá a miniszterelnök törvényjavaslatát a hazafias érdemeket szerzett személyek érdemeinek elismeréséről és megjutalmazásáról. A javaslat szerint minden évben tíz millió dinárt fordítanak erre a célra. Pantheont építenek Beogradban, melyben az érdemes hazafiak hamvait fogják elhelyezni. Elsősorban Misics és Putnik vajdák, továbbá Nikolics Andre, Novakovics Sztojén, Pncsu Lázár és Vesznics Milenkó volt politikusok holttestét temetik a pantheonba, valamint mindazokét a képviselőkét, akik a háború alatt a külföldön meghaltak, továbbá valamennyi hadosztályparancsnokét és dandárparancsnokét. Ezenkívül nagyobb pénzbeli segélyeket fognak nyújtani egy összegben olyan katonai és polgári személyeknek, akik nagy hazafias érdemeket szereztek az állam megalakuláséban. A parlament kimondotta a javas latok sürgősségét és azokat a Davidovics Ljuba által hasonló tárgyban már korábban benyújtott javaslat tárgyalására kiküldött bizottsa'g elé utalták. Az igazságiigyminiszter ezután beterjesztette a bíróságok szervezetéről szóló törvényjavaslatot, amelyet a törvényhozó bizottság elé utalt, majd áttértek a napirend tárgyalására. Az illetéktörvény javaslat vitájának első szónoka Szokics Masa demokrata képviselő volt. Kijelenti, hogy nem viseltetik bizalommal a kormány iráni, amely a nemzetiségi kisebbségekre támaszkodik. Szerinte bizonyára a nemzeti kisebbség kárára. Szemére veti a pénzügyminiszternek, hogy nem ad megfelelő pénzügyi ex pózét. A törvényjavaslat súlyos hibájának tartja, hogy az újságokban megjelenő hirdetésekre túlságosan magas adókat vetnék ki, sokkal magasaisbakat, mint a más utón terjesztett hirdetményekre. Ezzel is bizonyítja, hogy a kormány a zsurnalisztikávát szemben nem viseltetik kellő megértéssel. Hivatkozik a sajtónak a háború alatt és a háború után tanúsított hazafias érdemeire. A háború befejezése óta éppen a kormány mulasztásai miati buknak meg a hazafias kezekben levő sajtó vállalatok. A lapok ennek folytán olyan társaságok kezeibe kerülnek, a melyekben a külföldi tőke is képviselve van s igy szükség esetén nam lehet majd a sajtóra olyan mértékben számítani, mint eddig. Az ország érdekében is azt követeli hogy a kormány a sajtónak az eddiginél nagyobb védelmet biztosítson. Rámutat az illetéktörvény különböző aránytalanságaira, hogy a legegyszerűbb kérvény illeték dija 5 dinár, ami a legszélesebb néprétegeket sújtja, inig a játékkártya illetékét csak 50 dinárban szabták meg. A javaslat elten szavaz. Popovics S&vetfczUy (demokrata) nem hajlandó a feíeFőbséget vállalni ezekért az uh föieéí&k illetékekért. A népnek meg-Jrell tudnia, hogy a radikális pórt sújtja ezekkel az ujobb terhekkel. A pénzügyminiszter állandóan hallgat, ami könnyen érthető, mert mielőtt miniszter lett, sőt később a parlament eiőtt is állandóan a közvetett adók ellen beszélt, most pedig fölemeli a közvetett adókat. Az illetékek fölemelését a fölszólaló igazságtalannak tartja, mert a tiz és félmilliárdos állami terhekből csak nem egészen egy milliárdot fedeznek egyenes adó utján. B7 * a pénzügyi politika teljesen helytelen és káros az országra. A radikális pártnak nincs joga ahhoz, hogy a parasztdemokrácia képviselőjének tartsa magái, mikor az ellen cselekszik. A javaslatot nem fogaája el. Deli 12 órakor az elnök az ülést bezárja. A javaslat vitáját a keddi ülésen ioíytctjék. A vita való3zihüIog szerdán fog befejeződni. Áz ellenzéki pártok kudarca Nem alakult meg a kormányképes ellenzéki blokk Beogradból jelentik: Az ellenzéki pártoknak a kormány megbuktatására irányuló akciója folytán, a politikai helyzet napról-napra lényegesein megváltozik. Az ellenzéknek az a terve, hogy kormányképes ellenzékiblokk alakuljon, a jelek szerint egyelőre már a tárgyalások kezdetén kudarcot vallott. A tervet tudvalévőén arra alapították az akció kezdeményezői, hogy a Radics-párt legalább egy részét meg lehet nyerni annak, hogy a kormány leszavazására Beogradba jöjjön. Ez a remény alaptalannak bizonyult, mert — mint a zagrebi lapok írják — dr. Macsek a Radics-párt aleinöke kijelentette, hogy a horvát blokkban senki sem gondol arra, hogy az eddigi taktikát megváltoztassák. A horvátok visszautasítása a tárgyalásokat megszakította és az ellenzék pártjaiban azt a felfogást juttatta érvényre, hogy a mai helyzetben a Davidovics intenciója szerint elgondolt kormányképes ellenzéki blokk megalakítása lehetetlen. Az ellenzéki pártok akciójának ez ä kudarca nem jelenti azonban azt, hogy a mozgalom végleg megakadt. Azok, akik mindenáron kormánybuktatásra akarják felsorakoztatni az ellenzék erejét, bizonyára már a legközelebbi időben meg fogják kísérelni, hogy a tervet más alapon megvalósítsák. Az sincs kizárva, hogy a Radics-párt vezetőinek nyilatkozata iienére tovább folytatják a tárgyalásokat. amellyel kapcsolatban a demokraták a klerikálisok utján próbálják rávenni a Radjcs-páríot arra, hogy megfelelő koncessziók ellenében vállalkozzon a beogradi ntra.
