Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-05 / 271. szám

1923 október 5. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal, Támadás Kiss József elless a Kisfakdy-Társas ágban £ik Sándor költő ke^yele’sértő székfoglalója Budapestről jelentik: A Kisfaludy Társaság; szerdai ülésén tartotta székfoglalóját Sík Sándor főgimná­zium! tanár, költő, aki emlékbeszédé­ben, amelyet elődéről, Kiss Józsefről tartott, kegyeletsértő módon bántó kritikát gyakorolt az elhunyt költő fölött. Kezdte az emberrel, akiről meglehetősen rideg képet rajzolt, pár odavetett vonással. Folytatta a költővel, aki nem bírt »monumentáli­sát alkotni«. És végezte a zsidóval, aM elszakadva hitétől, elvesztette határozott világnézetét. Kiss József alól kicsúszott a talaj, — mondotta költői székének örököse — a keresz­tény és magyar világba nem tudott gyökereket bocátani. így bolygó Ahasvérus lett. Egy átmeneti kor gyermekének született s ennek a kor­nak tragikuma benne is beteljesedett. Tulajdonságát ő maga is érezte, de hiába fordult vissza ősei világába, amelyben már nem hitt, éppen ebből a visszafordulásból születtek legke­vésbé szerencsés költői müvei. A kegyesrendi-tanár költő legalább is szokatlan eljárása nagy megütkö­zést keltett irodalmi körökben, annál is inkább, mert Sik Sándor — maga is kikeresztelkedett zsidó. — , ......... Az ellenzéki pártok győztek a szloveaszkói megyei választáEokcn A magyar pártok térhódítása A megyei és járási választások — a községi választások után — most folytait le Szlovenszkóban. A válasz­tások végleges eredményét még nem állapították meg, de az eddig nyilvánosságra került adatok alap­ján már is biztos, hogy az ellenzéki pártok — a községi választásoknál is jóval erősebben érvényesültek a megyei és járási közigazgatás ve­zetéséért folyó pozicióharcpan. A most lefolyt választások Különösen a keresztény szociálistól!, a Hlinka­­pdrt és a kommunisták részére hoz­tak kedvező eredményeket. Ezek a pártok több helyen jelentős számot, több szavazatot kaptak a mostani választáson, mint a nemrégiben megtartott községi választások so­rán, ezzel szemben a kormányt tá­mogató pártok mindenütt — a szlo­­venszkói lapok szerint — csúfos ku­darcot szenvedtek. Az eredményt röviden az autonomista mozgalom sikerének könyvelik el a szlovensz­­kói politikai körök, amelyek szerint a prágai kormánynak ezekután be kell látnia és meg kell értenie, hogy mit kíván Szlovenszkó népe. A megyei és járási választások eddig megállapított eredménye sze­rint Pozsonyban 43-506 szavazatot adtak le, amelyek pártok szerint a következőképp«! oszlottak meg: keresztényszociálisták 14.249 (a községi választásokon csak 12.529 szavazatot kaptak), a kommunista­­párt 6S49, agráriusok 3051 (a köz­ségi választáson 6285 szavazatuk volt), csehszlovák szociáldemokra­ták 3007 (190-et vesztettek), a né­met párt 2606. cseh nemzeti szocia­listák 2694, a zsidó-párt 3805. A többi pártok nem kaptak jelentő számú szavazatot. A pozsonyi me­gyében a keresztényszociálisták 8, Hlinka-pártnalc 10, a kommunista­pártnak 6, a magyar kisgazdáknak 3, a cseh és zsidó pártoknak 11 man­dátum jutott. Kassán a keresztény­szociálisták 6622, a kommunista-párt 4796, a szlovák néppárt 2937, a nem­zeti szociálisták 2518 szavazatot szereztek. Besztercebányán a ke­resztényszociálisták. a kommunis­ták, a Hlinka-párt és a Borovszkv­­csoport erősödött, egyébként az arány ugyanaz, mint a községi vá­lasztásoknál volt. Eperjesen a ke­resztényszociálisták abszolút több­ségre tettek szert. Utána legerősebb párt — a kommunista — mely 17S3 szavazatot kapott. Losoncon a kom­munistákra 2236, a keresztényszo­­ciálistákra 1922, a szociáldemokra­tákra 156, a szlovák néppártra 2o3, a rolnickárokra 237 szavazat esett. A járásokban az eredmény körül­belül azonos a városokéhoz. A gal­­góci járásban a szlovák néypdit 3267, a kommunistapárt 3914, a rol­­nicka-párt 2931. a szociáldcmokra ták 561, a zsidó-párf 587, a cseh nemzetiek 347 szavazatot kaptak. Az iglói járási bizottságba 5 Hlinka­­párti, 1 keresztényszociálista, 1 szo­ciáldemokrata és 1 kommunista ke­rült. A liptószentmiklósi járásban a szlovák néppárté (3870) és a rolnic­­károké (5886) a legtöbb szavazat. A kommunisták ebbn a járásban 2270 szavazatot nyertek. Az eperjesi já­rásban a szlovák néppárt 10.051, a cseh agrárpárt 4692, a keresztény­szociálisták 3530, a kommunisták 2866 szavazattal szereztek mandá­tumokat. Ellenforradalom tort fel Torokors^áglban Trapezunt kornyékén nagy harcok folynak Konstantinápolyból jclentik: Tö-1 rökországban elleniorr adatom tört ki, amelynek élén tanítók és lelké­szek állanak. Trapézaidban az ótö­rökök az utcákon körülhordozták V. Mohamed szultán képét és felhívták a lakosságot, hogy lázadjon fel a ke­­malisták ellen, akik ellenségéi a szul­tánnak és az országnak. Újabb jelentés szerint a török had­seregbe is több helyütt lázadások törtek ki. Trapezunt közelében, — ■ ahol a fölkelők gyülekeznek — egy kemalista ezred elkeseredett harcot vívott a lázadó katonákkal, akikj úgyszólván egy szálig elpusztultak. Kemal köztársasági pártját, amely nagyarányú előkészületet tett az el­lenforradalom elfojtására, a bolse­vista szervezetek hathatósan támo ■ gatják. A felkelők vezére Derved nevű denis, aki az ország belsejé ben nagy agitációt fejt ki Kemal ellen. Lemondott: a német kormány Ebért elnök Síresemanat bízta meg újból a kormányalakítással Hívalaínok-feabínsí alakul Szinte végnélküli megbeszélések, tárgyalások és kompromisszumos megoldások ajánlása és elutasítása után a német birodalmi kormány szerdán késő esti órákban miniszter­­tanácsra ült össze, hogy — miután a válságot a pártok közt fölmerült el­lentétek miatt megoldani nem lehe­tett — megtárgyalja a helyzetet és döntsön a lemondás ügyében. A mi­nisztertanács három órai tanácsko­zás után elhatározta, hogy beadja le­mondását. Stresemann birodalmi kancellár a minisztertanács után nyomban Ebert birodalmi elnökhöz ment és benyújtotta neki a kabinet lemondását. A birodalmi elnök fel­tartotta magának a döntést a lemon­dás elfogadásáról. A berlini politikai körökben az a vélemény, hogy ha újra Stresemann leap megbízatást, kormányának csak néhány tagja lesz. A kancellár mel­lett, aki egyúttal a külügyminiszté­riumot is átveszi, csupán belügyi, pénzügyi, honvédelmi és gazdasági miniszterek lesznek. Valószínűnek tartják, hogy az uj kormány a parla­mentet kikapcsolja — miután a szük­séges kétharmad többséget úgysem tudnák összehozni — de csak addig, irrig a rendet sikerül biztosítania. A szociáldemokraták előreláthatólag nem lépnek be a kabinetbe, ami nem takarékossági szempontból történik, hanem tisztán azért, hogy a kormány komplettebb és egységesebb legyen. Az uj kormány minden vaiószinü­­ség szerint vagy az úgynevezett munkaközösség kabinetje lesz és a centrumból, a demokratapártból, a német néppártból és a bajor néppárt­ból fog állani. vagy olyan kormány lesz, amelybe belevonják a német­nemzetieket is. Noha német-nemzeti körökben a lemondás után nyilván­valóan a diadalérzet hangulata ural­kodott, kizártnak látszik, hogy a centrum és a demokraták egy kabi­netben helyet foglaljanak a német­­nemzetiekkel. A szociáldemokraták buktatták meg Stresemannt A német kormánypártok koalíció­jának válságát a szociáldemokraták idézték elő. Az ellentétek a néppárt és a szociáldemokraták közölt abban a nézeteltérésben támadt, amely líil­­íerding szociáldemokrata pénzügy­miniszternek a kormányból való ki­válása ügyében keletkezett, valamint a nyolcórai munkaidőben, amelyből fa szociáldemokratapárt nem akar en­gedni. A néppárt amögó a Strese­­mann-féle formula mögé sorakozik, amelyet a kancellár a felhatalmazási I törvényjavaslatba belefoglalt. A szo­­iciáldemokraták hozzájárulnak a fel­­í'hatalmazási törvénynek oly módon 'való megszövegezéséhez, hogy íöl­­\ hatalmazza a kormányt pénzügyi és gazdasági rendelkezéseknek rende­leti utón való életbeléptetésére, de jé;esen szembehelyezkednek a kor­­jmány jogkörének oly irányban va'ó fkiterjesztésével, hogy jogában álljon * szociálpolitikai kérdésekben is a par­liament jóváhagyása nélkül intézke­­fdéseket tenni. A szociáidemokrata­­párt attól tart. hogy a munkaidő meghosszabbítása híveiknél a leghe­vesebb elientállásra talál. Hitler szerint fsl kellett volna gyújtani a Ruhr-vidéket A Daily Mail müncheni tudósítója «beszélgetést folytatott Hitlerrel, aki ;a beszélgetés során kijelentette, hogy «jelenleg nem aktuális az a kérdés, ivajjon a német birodalom monarchi­kus állam legyen-e, avagy sem. A «birodalmi kormány elleni izgalomnak ‘ az a legfőbb oka, hogy a kormány Ü felhagyott a passzív ellenállással. í Ha a Ruhr-vidéken a kormány min­iden gyárat, bányát és kohót elpusz­tított volna, akkor Poincaré a halál­ába menetelt és úgy járt volna, mint I Napoleon, amikor az égő Moszkva elé érkezett A franciák megakadályoz­zák a Ruhr-vidék gazda­sági életének fellendülését Berlinből jelentik: A Ruhr-vidék német lakossága a passziv reziszten­cia megszüntetésére vonatkozó ren­­\ deleinek pontosan eleget tesz, a meg­szálló francia csapatok azonban még ? sincsenek megelégedve a helyzettel. ’ A munkások már több kohóban meg­kezdték a munkát, de a franciák még nem enyhítették az életbeléptéiéit rendszabályokat. A németek különö­sen a vasutasoknak megszabott fel­tételek miatt vannak elkeseredve és ilyen körülmények között megálla­­} pitható, hogy — mivel a franciák a ‘ szakszervezetekkel sem akarnak tárgyalni — a Ruhr-vidék gazdasági életének a fellendülése a francia aka­dékoskodásokért jutott zátonyra. Ujahb jobboldali puccsot hiúsítottak meg Spendanban és Döberitzben, Ber­lin mellett újabb jobboldali puccsot kíséreltek meg. Mindkét helyen né­hány száz fiatalember jelentkezett a katonai parancsnokságnál — rend­szeres szolgálatra. Kiderült, hogy fel vannak fegyverkezve és puccssze­rűen el akarták foglalni a döberitzi kaszárnyákat é> az arzenált. A kato­naságnak sikerült őket lefegyverezni. Berlinből külön rögtönitélő bíróságo­kat küldtek ki Spendanba és Döbe­­ritzbe. Újból Steresenmnn kapott megbízást kormányalakításra Berlinből jelentik: Ébert birodalmi elnök az uj kormány megalakításá­val ismét Stresemannt bízta meg, aki — hir szerint — az uj kormányt kizárólag szakemberekből fogja ösz­­szeállitarü. A megvádolt néptanító Á képviselőválasztás siéhaBsrlui Baracs Milán csantaviri néptanító áilott csütörtökön a suboticai tör­vényszéken Puviovics István tör­vényszéki elnök büntető tanácsa előtt. Az egyik vád a választási törvény 95-ik szakaszába ütköző bűncselek­mény (választók megfélemlítése), a másik a szerb büntetőtörvény 103. szakaszába ütköző államellenes bűn­cselekmény. A vádirat szerint Baracs Milán, ani nem is beszél magyarul és éppen erős szláv érzése és magatar tása miatt kellett 1919. évben, az ola­szok -ina megszállott területtől me­nekülnie, tölb magyar tanitótársának ez év tavaszán Csantaviren azt mon dotta, hogy »jogosnak tartja a ma­gyarok igényét az S. H. S. királyság északi részére és ha tőle függne. 6 ezt a magyaroknak visszaadná.« A választó megfélemlítését pedig a vádirat szerint azzal követte el, hogy a magyar tanitótársainak azt mondotta volna a tavaszkor megtar­tott nemzetgyűlési képviselőválasztá­sok előtt, hogy -»ne szavazzanak a radikális listára, mert holtra verik öket.'t Baracsot feljelentés folytán folyó év március 16-án letartóztat­ták, két napig volt fogva, akkor sza­­badonbocsájtották. de az eljárást folytatták ellene. Ebben az ügyben csütörtökön tar­tották meg a fötárgyalást, amelynél a közvádat Vaszijevics Ljuba dr. ál­lamügyész képviselte, a védelmet Skalier Lovrq dr. ügyvéd látta el. Az elnök kérdésére elmondja, bógy Sebenicon született, rom. kath. vallá­sa, .28 éves. Tanítói preparandiában' tanult, de menekülnie kellett, mert a megszálló olaszok szláv érzülete miatt üldözték. Somborha jött, elvé­gezte az ottani tanítóképző iskolát és kinevezték Csantavirre tanítónak. Ártatlannak vallja magát mindkét vádban. Sohasem mondotta azt, hogy, elismeri a magyarok jogát az S. H. S. királyság északi területére. Ellen­ben az igaz, hogy több magyar tani­tótársának, akik nem bírják a szerb nyelvet, azt mondotta, hogy nekik itt. mint állami tanítóknak nincs jö­vőjük. mert nem bírják az államnyel­vet. Azt is mondotta, hogy ha ő az ő helyükben lenne, elmenne Magyar­­országba. Ami a választók megfé­lemlítésére irányuló vádat illeti, kije­lenti. hogy nem szólt soha senkinek, hogy ki melyik listára szavazzon, csupán jóakaratulag figyelmeztette kollégáit, hogy ne korteskedjenek túlságosan a radikálisok mellett, mert a dobrovoljácok megtalálják őket verni. Azzal nem törődött, hogy kj hová szavaz. A vádlott után a tanukat hallgatta ki a bíróság. Első tanú Gáspár Ernő állami néptanító Csantaviren. Egy is­kolában tanit a vádlottal. Kijelenti,

Next

/
Thumbnails
Contents