Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-05 / 271. szám
I Ara: egy és fél dinár XXIV. évfolyam Subofica, PÉNTEK, 1923 október 5. 271. szám Megjelenik minden reggel, ünnep cián és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-1D Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Tanulságok Különös véletlen — de nincs véletlen törvényszerűségek nélkül -— hogy az erdélyi és szlovenszkói vezető magyar lapok ma ideérkezett számai a magyarság uj feladatairól, szervezkedésének uj módjairól, politikai küzdelmeinek uj eszközeiről írnak. Az azonos tárgyhoz teljesen ellentétes tények vezették a kolozsvári és kassai megyar publicistát. A most megjelent román iskolarendelet alkalmat ad arra, hogy a kisebbségi politikai harc meddőségét, erőtlenségét s cél előtt ellanyhuló lelkességét manifesztálja még azok előtt a kevesek előtt is, a kik a maguk lelkességének és köíelesságtudásénak színes gőzén keresztül küzdelmet láttak a tömegek mozdulatlanságában s helytállást a megalkuvó alkalmazkodásban is. A szlovenszkói gondok nem a küzdelem meddőségének keserűségében fogantak meg. Szlovenszkóban az egyesült ellenzéki pártok — köztük a magyar nemzetiségi pártok is — győztek s majdnem az egész Szlovenszkóban azoknak a pártoknak a kezére megy át a közigazgatási hatalom, amelyek megegyeznek az autonómia követelésében. Ez a jelenség két irányú tanulságot ad. Az egyik a.t íanitja, hogy azok az országterületek, melyek korábban külön gazdasági területet alkottak az ország többi részével szemben s amelynek lakói évszázadok óta békés egyetértésben élnek egymással, ugyanazok a szükségletek miatt szenvednek, Ugyanazok a kívánságok által vezettetnek s az életkörülményekben annyira megegyeznek, hogy a nemzetiségi kisebbséghez tartozás plusza, melyet hol az egyik, hol a másik népre hengerget rá az idők vihara, sem okoz a gazdasági vagy kulturélet standardjában jelentékeny különbséget — ezek az országterületek az autonómiában megnyilvánuló minimális önrendelkezési jog követelésében találják meg küzdelmük közös alapját. Ez az autonómia nem akarja meglazítani azokat a kötelékeket, amelyek az ország uj részét az ország többi részéhez fűzik s melyek az ország valamennyi részét az államegység megbontatlan princípiumában tartják össze, ez az autonómia erélyesen és őszintén tiitakozhatik a szeparatizmus fölburjánzó vádja ellen, mert az még nem jelent centripetáiis törekvést, ha egy országterület népe az államegység keretein belül maga akar gondoskodni a legprimitívebb életszükségleteiről. Ez az autonómiára való törekvés csak azt az önrendelkezési jogot akarja a legszeliditettebb formában, a leghigabb oldatban a maga számára biztosítani, ami — a háború alatt — a legyőzött országok győztes népe előtt a legkívánatosabb, legtöbbet ígérő háborús cél volt. A szlovenszkói választások eredménye ráviiágit a meginduló folyamatra: ahogy szóhoz jut egy országrésznek nemzetiségi különbségeken túl o közös gazdasági érdekeken közös múlton s a kultúra egyazon nívóján összeszokott népe az autonómia követelésében találja meg széthúzó politikai törekvéseik közös nevezőjét. Ez az egyetlen pont, amiben meg tud egyezni tót és szlovenszkói magyar, szász és székely, bunyevác és vajdasági magyar. Ez az a tanulság, amit a szlovenszkói választások eredménye a nagy politika felé mutat. A másik tanulsága — az erdélyi példával gazdagodva — a kisebbségi utakra világit rá. A magyar kisebbségek kisebbségi sorsuk ötödik évfordulóján £ZERiiIi£ZTŐ£ÉG: Kralja Alcxandra-clica 4 szám alatt Licdéhíveiah Kralja Alesandra-ulica 1 (Lelbacb-palota) I iiin I I ihiiMinimim I iiiiiiiii II mni—ii kezdik számbavenni törekvéseiket és eredményeiket, harcaikat és sikereiket. A Szlovenszkóban le tagadhatatlan sikerei vannak e kisebbségi harcnak, Erdélyben letagadhatatlan kudarcai, a Vaj daságban pedig nem beszélhetünk még sem sikerről, sem kudarcról, mert meg sem kezdődött még a küzdelem. De akár sikerrel, akár kudarccal végződött e küzdelem eddigi fázisa, akár elindulás előtt áll még a lassan beteljesedő felkészültség, meg le hét állapítani a szlovenszkói, erdélyi és vajdasági magyarságra nézve egyforma érvénnyel, hogy a magyarság sehol sincs megelégedve az eddigi politikával, sehol nem approbálja a küzdelem eddigi eszközeit s a tömegszükségletek mindenütt uj hangot várnak uj utakat jelölnek ki s tüzesebb bort akarnak önteni a ványadí tömlőkbe. Az idők meg fognak rá felelni, hogy a két tanulság közt van-e Szerves összefüggés. Ä német-párt javaslata kisebbségi középiskolák felállításáról Trifimovics közoktatásügyi miniszter a javaslat ellen Beogradból jelentik : A törvényhozó bizottságnak az a szekciója, amely a középiskolákról szóló törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozik, csütörtök délelőtt ülést tartott. Az ülésen, melyet Radonics Jován elnök vezetett, heves vita folyt az ellenzék és kormánypárt tagjai között a javaslat néhány rendelkezése fölött. Az ellentétek három Ízben élesedtek ki: a magániskolák felállítására, a nemzetiségi iskolák alapítására és a középiskolai hallgatók szervezkedési szabadságára vonatkozó szakaszok, illetőleg rendelkezések tárgyalása alkalmával. A magániskolák ügyében a klerikálisok képviselői, különösen pedig Susnik dr. több módositó indítványt tett, amelyek főképen a magániskolák oktatási szabadságának védelmét szolgálták. A vita különösen elhúzódott a javaslat 69. szakaszának tárgyalásakor, mely az eredeti fogalmazásban megtiltja, hogy faji és vallási alapon diákegyesületeket létesítsenek. A klerikálisokat és a muzulmánokat ebben a vitában támogatta a német-párt jelenlevő tagja: Teubel képviselő, úgy, hogy a bizottság a kormánypárti szavazatok ellenére — miután az ellenzék többségben volt — a kitétel törlését határozták eh Az ellenzék indítványára elfogadták ezzel kapcsolatban azt a javaslatot is, hogy a diákegyesületek fölötti felügyeleteí nem a kormány, hanem a tanári bizottság gyakorolja. Teubel németpárti képviselő a bizottság elé terjesztette ezután a nemzetiségi középiskolák fölállításáról szóló javaslatot, mely szószerint igy hangzik : Az országhoz újonnan csatolt területeken, ahol a lakosság aránylag nagyrésze valamelyik nemzet kisebbséghez tartozik, a már fennállókon kívül uj önálló középiskolák nyithatók, amelyekben az oktatás az illető kisebbség nyelvén történik a lakosság kulturális szükségleteinek tekintetbe vételével. Ezeknek az iskoláknak tanárait és referenseit a nemzeti kisebbségek soraiból kell kinevezni és ha ilyenek nem lennének, akkor olyan személyek nevezendők ki, akik nemcsak teljesen bírják a kisebbségi iskola nyelvét, hanem megértéssel viselkednek az illető nemzetiségi kisebbség kulturális törekvései iránt is. Trifunovics Misa közoktatásügyi miniszter Teubel képviselő javas latéra kijelentette, hogy még nem tud a javaslattal szemben állást foglalni, annak ellenére, hogy a demokraták részéről Setyerov Szlavkó a maga véleményének nyilvánítását a kormány állásfoglalásától tette függővé. A minisztertanács foglalkozott a Német Párt javaslatával Mint értesülünk a csütörtök délben megtartott minisztertanács foglalkozott a Német Pért javaslatával. Trifunovics miniszter referált a parlamenti bizottság munkájáról és ezzel kapcsolatban előterjesztette Teubel képviselő indítványát. Kijelentette, hogy a maga részéről a javaslatot elfogadhatatlannak tartja és azt indítványozza, hogy a kormány ne teljesítse a Német Párt követelését. A miniszter állásfoglalása azonban a kormányban nem talált egyhangú helyeslésre. A kormány több tagja, különösen pedig Janjics vallásügyi miniszter azon a véleményen volt, hogy e kérdést alaposan meg kell gondolni, mielőtt véglegesen döntenének. Azt javasolta hogy az esetben, ha a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása alkalmával a Német Párt indítványa az ellenzék körében nem találna nagy ellenzésre, teljesítsék a követelést, különös tekintettel arra, hogy a javaslat mostani formájában nem vonatkozik a délszerbiai kisebbségekre, minthogy azok nem az újonnan csatolt területeken laknak. Hosszabb vita után végül is a kormány olyan instrukciót adott a közoktatásügyi miniszternek, hogy a parlamenti albizottságban lehetőleg ne tegyen kötelező nyilatkozatot semmiféle irányban, hanem a középiskolai törvényjavaslatnak a bizottság plénuma előtti tárgyalásán, amikor az ellenzéknek a nemzetiségi középiskolák ügyeben való álláspontja nyilvánvalóvá lesz, csak akkor tegyen nyilatkozatot a kormány nevében. Interpelláciős nap a szkupstmában Beogradból jelentik: A parlament csütörtöki ülésén napirend előtt Vuics földmivespárti képviselő kérdést intézett az elnökhöz, hogy miért nem dolgozik az agrárreíorm-bizottság? Az elnök válaszára Vuics kijelentette, hogy a bizottság valószínűleg azért nem dolgozik, mert radikális tagjai arra törekszenek, hogy időközben a nagybirtokosok magas áron eladhassák földjeiket. Utána Pucelj kmett-párti képviselő intézett interpellációt az igazságügyminiszterhez, mert junius 14-én a lakásán. távolléte alatt a csendörség házkutatást tartott és ezzel mentelmi jogát megsértette. Az igaságügyminiszter megígérte, hogy elégtételt fog nyújtani a sérelemért. Az ülés féltizenkettőkor ért véget. Kabinetkérdést csinál a kormány az illetéktörvény megszavazásából A minisztertanács csütörtökön délben ülést tartott Pasics elnöklésével. Pasics miniszterelnök javaslatot terjesztett be Nemzeti Pantheon felállításáról, amelyben a háború alatt különösebb érdemeket szerzett katonák holttestét helyeznék el. A minisztertanács ezt a javaslatot elfogadta. Foglalkozott a minisztertanács az illetéktörvény módosításával és elhatározta, hogy a radikálispártban felmerült kívánságokat nem teljesiti és a kormány kabinetkérdést csinál a pártban a javaslat megszavazásából.
