Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-30 / 296. szám
2. oldal. BACSMEGYE! NAPLÓ 1923 október 30. delfcezései miatt a javaslat mellett szavaz. Utána Setyerov mondott beszédet. Támadta a kormányt, hogy a javaslatban a cukorgyárak részére nagy kedvezményeket biztosítottak. Kijelentette, hogy a cukorgyárak nccionalizálása csak névleges, magas taníimekért neveztek ki néhány szerb igazgatósági tagot, rnig a részvényesek magyarországi és ausztriai állampolgárok. A cukorgyárak kizsákmányolják a Vajdaságot. lOO kgrm répáért 25 dinárt fizetnek, ezzel szemben 100 kg.-ból tizenkét kilogram cukrot nyernek 192 dinár értékben. Kilogram ónként fizetnek öt dinár fogyasztást adót, négy dinár kilónként az üzemköltség s emellett még nyolc dinár nyereség mared minden kilogram cu kor után. Ezután Kodes radikális képviselő vette védelmébe a javasla tot, amire Spahö dr. a muzulmánok, Setyerov Siavkó pedig a demokratapárt nevében válaszolt, majd 115 szavazattal 52 ellenében általánosságban elfogadták a javaslatot és rátértek a részletes vitára. Kisebb vita után az első és második szakaszt' részleteiben is elfogadták, majd a délelőtti ülés végétért. A parlament elnapolása A délutáni ülést négy órakor nyitották meg és folytatták a részletes vitát, amelyben Spaho muzulmán, Wilder demokrata és Stankovics földmivespárti képviselők vettek részt. Felszólalásuk után a parlament 103 szavazattal 47 ellenében részleteiben is elfogadta a javaslatot. Ezután Jovanovics Ljuba házebtök indítványára a parlament elnapolta magát azzal, hogy november 20-ika előtt az elnök köteles lesz a nemzetgyűlést összehívni. szivében Útban Skopijéből Görögország felé Irta A száj : Kálnoki Izidor A tanár ur egylovas bérkocsin érkezett az epreskerti kis palota elé Hogy milyen szakmában volt tanár, most hamarjában meg se tudom mondani. Lehet, hogy orvos volt, de akkor csak ideggyógyászattal foglalkozott; lehet, hogy szobrász vagy festő volt, de akkor csak elméletet tanított; lehet, hogy nem is volt tanár, csak mindenki úgy szólította, mert mindent jobban akart tudni. Szóval a tanár ur az előcsarnokba lép, ahol kihámozzák a felöltőiéből és elveszik a kalapját és botját És átadnak neki egy levelet. A levelet olyan arckifejezéssel bontja fel, mintha az nem is lehetne már, csak szerelmes levél És olvassa: Tanár ur lesz oly szives és K. Melanie asszonyt vezeti asztalhoz. Melanie asszony elmés, kedves, iigyes társalgó. Utálja a pletykát nem szereti a hétlcöznapiságot. megveti a trágár adomákat, nem óhajt az asztaltársaság tagjairól maliciózus megjegyzéseket végighallgatni, nem örül a bókoknak és legszívesebben filozófiai témákról beszélget.... — Ez nagyszerű kitalálás, — gondolja a tanár ur. — Okos nő a háziasszony. Nemcsak a szomszédot jelöli ki, hanem mingyárt használati utasítást is ad hozzá. Igaz, hogy a dolog kissé kellemetlen. Én egy jó vacsora, finom italok és vidám mulatság reményében jöttem ide $ most filozofáljak! Úgy fogom megoldani a problémát, hagy a filozófia is jóllakjék, de én se maradjak éhen. És most keressük meg a filozofáló kékharisnyát. Megtalálta, kezet csókolt és mikor rá került a sor, asztalhoz vezette. A tanár ur első és legfőbb gondja az Gyevgyelija, 1923 okt. 26. Nyári meleg napsütésben robog a vonat bronzoajátszó hegyek közt, a Vardar völgyében Skopijéből Gyevgyelija elé, amely az utolsó jugoszláv állomás a görög határon. Sasok röpködnek a levegőben, — birkanyájak legelnek a kiszáradt folyómedrekben, a tar mezőkön. A hegyeken itt-ott fa, fehérük a mészkő, a völgyekben a világhírű macedón dohányföldek. Törökök öszvéreket vezetnek az utón és szamarakat. messziről barna vályogból vert házikók, tiszta balkáni stílusban. Bégek bekerített, emeletes, tornyos épületei emelkednek ki egy-egy falucsoportból, — tető nélkül. A mezők síkján még mindig látszik a háborúk nyoma. Strumica, Üemir-Kap.ie, Krivolak, mind nagy ütközeteikről váltak híressé a balkáni és világháborúban. Lövészárkok nyomai, kétméteres gránáttölcsérek a vasút mentén, összeroncsolt vasúti kocsik vasvázai a sineken. A községek és falvak házainak teteje sok helyütt hiányzik, a falvakat gránát döntötte össze. A háború nyomában mindamellett már mindenütt meglátszik az építés lázas munkája. Teljesen modern villaszerű emeletes állomásépületek ujonan készen, vagy most épülnek. Gradska állomását most építik. A húsz házból álló fafu emeletes pályaudvara száz méter hosszú, ahonnan fehér emaitllal kirakott viadukt épül a sínpárok közé a fel- és leszállók számára. A munkát egy bécsi cég két magyar munkása vezeti A komi ácsik hazája Sveti Györgye állomáson egy órát áll a személyvonat. Az állomáson magyar szó fogad. Berkes Mihály subotieai fiú teljesít Itt kilenc hónap óta csendőrszoigúlatot. Már csak törve beszél magyarul, pedig mielőtt ide került, nem értett ételek és Italok felé fordult.- Elvégre jól enni, jól inni, az is filozófia. Még pedig bölcs filozófia. Talán erről kellene csevegni? Az evés filozófiájáról. Nem, ez mégse alkalmas, önagysága még azt találná hinni hogy a tanár ur egész gondolkodása az evés körül forog. A falánkságot gyakorolni kell és uem magyarázni. Ha legalább tegnap tudta volna, hogy egy filozófus asszony lesz a szomszédja. Készülhetett volna erre a vacsorára. Olvasott volna egyetwnást, keresett volna témát, ilyen irányban köszörüigette volna az elméjét. De nem lehet egyszerűen úgy beleesni a filozófiába, mint ahogy a légy beleesik a tejfölbe. Apropos tejföl! Ebből a tejfölös káposztából valamivel többet is vehetett volna a pecsenyéhez. Odaordul a szomszédjához: — Nagyságos asszonyom, parancsol még egy kis tejfölös káposztát? — Nem kérek. Ez se sikerült. Se a tejfölös káposztából nem lett filozófiai téma, se az asszonyt nem sikerült szóra bírni, se űrügyet nem talált arra, hogy még egyszer megragadhassa a tálat. — Ügy láttam, hogy nagyon nézi a káposztás tálat. — Nem azt néztem. Azt a szembentilő szőke asszonyt néztem. Milyen szép, sötétkék, kifejező szeme van---— Nagyságos asszonyom ad valamit a szemekre? — Hogyne. A szemén keresztül ismerem meg az embert. A szem a lélek tükre__ — Régi filozófia. És nem igaz. A szem semmi egyéb, csak egy — nem is valami elsőrangú — fotografáíó masina. A lélekhez nagyon kevés köze van, az értelemhez még kevesebb. A szemet tetszés szerint lehet kifejezővé vagy fásulttá, mosolygóvá vagy siróvá, szen■ más nyelven. Kavadarban van a parancsnoksága és a többi állomá! sokra járőrbe mennek. A falvakból is minden posta-öszvért két katona kisér. — Nehéz a szolgálat — mondja, j— mert nagyon sok a bolgár rabió nemcsak a hegyek közt hanem a falvakban is. A bolgárok nem dolgoznak. csak rabolnak. A rablás után visszavonulnak, amig a pénzük tart azután újra zsákmány után néznek. Tegnapelőtt is a szomszéd faluban négyet a szerb lakosság rablás közben elfogott. Ma mentek ki a csendőrök, kivégezni őket. — Sok baj van a törökökkel is, — í folytatja Berkes. Az asszonyaik le í vannak takarva, — de soha sem lehet tudni, hogy mi van a takaró alatt, mert sokszor a férfiak is női ruhát öltenek, hogy félrevezessenek ben,niinket. A tavasszal házkutatás volt , az egyik töröknél, mert hat fegyvert rejtegetett. Mikor átkutattuk a házat, az asszony gránátot rántott elő kámzsája alól. A combomról mind a * húst letépte, két hónapig feküdtem. I A csendőröknek most megengedik 'a hatóságok, hogy feltakarják a török asszony arcát. Ha valaki más íigy megsérti a törökök vallását, azt háromezer dinárra Ítélik. Nem tetszik a törököknek a szerb uralom és most tömegesen költöznek el innen. Önkéntes eiienkomitácsik Néhány lépéssel odébb szakállas, intelligens arcú fiatalember áll. extra-uniformisban. kamásniban, lábán boeskor, vállán fegyver. Magyarul beszélget a vonat utasaival. Mikor bemutatkoztam neki, hogy subotieai újságíró vagyok, ő kérdi: — A Bácsmegyei Naplótól? — azután mosolyogva folytatja: — Én is újságíró voltam, a novisadi Vidovdán munkatársa. Most a komftácsik ellen harcolok; ez is ujságiró-munka. mm Rakics Milivojnak hívják, sidi származású. Több nacionalista fiatalemberrel komitácsi-elienes csapatot alakított amelynek ő a vezetője. Sokan vannak, — hogy mennyien, nem árulja el. Tizes csoportokban _ cirkálnak a hegyek közt és segitsé- I get nyújtanak a bolgár komitácsik I által megtámadott lakosságnak. Mikor a vonat indulást jelez és : elbúcsúzunk, még utánam kiált: — Küldjenek néha Bácsmegyei fNaplót a magyar katonáknak! A határ fe!ó Sziklás hegyek közt megy tovább a vonat. fíemir-Kapije állomás tisztára török jellegű. Itt az állomáson már csak szeszmentes, a sörhöz hasonló szinü édes italt, masztikdt áru- I sitanak. Demir-Kapijeben a háború alatt nagyobb német helyőrség táborozott. Szárnyvasutak, — keskenyvágányu vonalak vezetnek a környékre. Ezeket még a németek építették. A félig összerombolt házakat most kezdik újjáépíteni, agyagból, kövekből. Minden ház kerítése a lövészárkokban visszamaradt szögesdrót. Demir-Kapije alatt a Vardar völgyében, meredek sziklakapu. A hegyek fölött sa- I sok serege röpköd. A sziklasor egyre szűkül, végül ötven méter széles j szorosba jut a vonat, rövid alaguton át. Az alagút mellett kis barlangkapu. fölötte emléktábla: Itt lakott Franchet d’Esperay tábornok, 1918- ban. vezérkarával és a központi hatalmak ellen innen dirigálta a döntő harcokat Az ut továbbra is víz mentén, heil gyek panorámája mellett vezet tovább dé! felé. Lcjebö már fával, fiaital erdőségekkel vannak borítva a [ hegyoldalak. Negyed hatkor a vonat befut Gyevgyelija határállomásra. Innen I már csak egy negyedóra a görög határ. A gyorsvonat fél kilenckor megy tovább Szatoniki felé. Az első vonat Jugoszláviából a legutóbbi görög forradalom óta. Farkas Frigyes vedélyessé vagy unottá tenni. Egy kis festék a szemhéjak körül, néhány csepp belladonna a legnagyszerűbb hatásokat váltja ki. Ha a szem csakugyan a lélek tűkre volna, akkor a rövidlátó ember csak ostoba lehetne és gondolat nélküli, altkor a feketeszemü mindig szenvedélyes volna, a kékszemü okvetlenül szelíd, a zöldszemü mindenképpen gonosz és erőszakos. Ez pedig egyszerűen nem igaz. — De igaz. Az emberiség évezredek óta hisz a szemek beszédében. És amit az emberiség hisz, az igaz. Mert nem okoskodásokból, hanem tapasztalatokból szűrte le a maga igazságait. Vannak jószemü emberek és vannak verőszemű emberek: jettatorék. És amit a szem igér, azt a lélek beváltja. — Én mégse szeretném szemmel aláíróit váltókba fektetni a vagyonomat, ami nincs. Tudja, asszonyom, hol tükröződik az ember lelke? A szájon. A száj a legkifejezőbb, legmegbízhatóbb, legtökéletesebb szerszám az emberen. Nézd meg a száját és megláttad a leikéi! Egészen más az okos ember, a jó ember, a bölcs ember, az áldozatkész ember szája, mint a fösvényé, az irigyó, a gonoszé, a vérengzőé a kegyetlené. Az embei a szájával mosolyog és a szájával sir. A szájra van fölirva minden vágy, érzés, gondolat. Á szájról tudetn leolvasni az okosságot és az együgyüséget, a jóságot vagy a gonoszságot, a szeretetet vagy a gyűlöletet, a lágyságot és a kegyetlenséget. Valakinek a szájára nézek és máris ismerem a jellemét, a szokásait, az értékét, de talán még a foglalkozását is. Hjgyje el. el fog jönni az idő, amikor a bölcselkedők felismerik majd a száj jelentőségét, s elveszilt a többi testrésztől, • amelytől alaptalanul megvonták. — ön egész himnuszt zeng a szájról. — De nem elég zengzeteset és elég messzire hallatszót. A száj tökéletességét még egyebekkel is bizonyíthatnám. A szemről ažt állítják, hogy a lélek tükre. De ez nem bizonyos. A szájról ellenben bizonyos, hogy a lélek és az ész kapuja. A szájon megy be a test fűtőanyaga és a szájon jön ki a lélek minden terméke: a gondolat. A szájon keresztül jut az emberhez minden gyönyörűség és a szájon keresztül oszt az ember ajándékot és élvezetet. Az élet két legfontosabb cselekedetét a száj hajtja végre: eszik és csókol. Vagy: dicsér és lcorhoL Vagy: igér és megtagad. Vagy: beszél és hallgat. — A legtöbb száj azonban rosszul van megkonstruálva: inkább eszik, mint csókol, inkább korhol, mint dicsér, inkább megtagad, mint ígér és — inkább beszél, mint hallgat.... — Még hetekig zenghetném, asszonyom, a száj dicséretit. A szájból árad lei a legcsodálatosabb zene: az ének. A szájból fakadnak a szerelem bűbájos igéi. A száj tud csókot adni és csókot kapni. A száj szárítja fel a szem könynyeit, a száj szállítja a fii! zenéjét, a száj közvetíti az agy gondolatait, a szív érzését, a vér melegét. És a Száj, — nézzen csak oda, asszonyom, hozzák a dészertet — a száj érzi majd ennek a sok finom jószágnak szépségét, iilatát, zamatj. , izét, édességét.... Nagyságos asszonyomnak gyönyörű szép szája van.... S mialatt a tanár ur dúsan megrakja a maga tányérját, önagysága halkan szól: — Mind igaz, ami szépet és jót és igazán jellemzőt a szájról mondott. Ara egy hibája is van a szájnak, egy végzetes hibája. — És mi az, asszonyom? — Beszélni is lehet vele....
