Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-04 / 270. szám

1923 október 4. BACSMEGYE1 NAPLÓ 5. oldal alább oly nehezen szerezhető meg, mint háború előtt a selyemruha. A bécsiek azonban némiképpen könnyítettek a svájci módszeren, mert ők csak húrom szelvény eladásának fáradságát hárítják vevőikre. Aki tiz, vagy húsz dinárért (ez a ha­risnya minőségétől függ) harisnya legyet vásárol, három uj szelvényt kap, ame­lyet hasonló áron el kell adnia. Ezek árát beküldi a bécsi cégnek és akkor 180 dinár utánvéttel kap két esetleg há­rom pár harisnyát. 111a a három szel­vény vevői újabb három-három jegyet eladtak, a szelvények első kibocsátója visszakapja a 180 dinárt, úgy hogy a három pár harisnya mindössze húsz di­nárjába került. Viszont az eladó cég a három pár harisnyáért tizenháromszor húsz dinárt kapott. Akinek ilyen vásá­rolt jegy van birtokában, hasonló mó­don juthat olcsó harisnyához, — ha a háromszor három szelvényeket sikerült eladatnia. Harisnyajegyen kívül cipőszelvénye­ket is fiostak forgalomba élelmes bécsi cégek, amelyek a hólabda-rendszer tör­vénye alapján egyre nagyobb számban clrkulálnak a Vajdaságban. Az élelmes­­kedők természetesen többnyire a nők, — egész harisnya- és cipőraktárra tesznek szert ily módon, — azonban a szemér­mes szelvényvásárlók tbár kis számban, de ilyenek is akadnak) megszakítják a láncot és veszni hagyják a befektetett húsz dinárokat. Az bizonyos, hogy ma már százával vannak olyanok, akik szinte üzletszerűen foglalkoznak a szel­vények eladásával és veszedelmét ké­pezik ismerőseiknek, akiknél szelvényei­ket el akarják helyezni. A nagy buzgósággal terjesztett bécsi harisnya- és cipőjegyek egyre jobban elárasztják a Vajdaságot, úgy hogy ez már komolyan fenyegeti a belföldi ke­reskedelmet is. A háború előtti betiltás­nak valószínűleg súlyos okai voltak, — és talán nem volna fölösleges, ha a ha­tóságok. most is behatóan foglalkoznak a szelvényüzletek kérdésével. Dobó Szilveszter foldbiriokost kémkedés gyamja miatt őrizetbe vették A subotícai állami titkos rendőrség nagyarányú kémkedési ügyben nyomoz A1 subotícai állami titkosrendőrség az elmúlt napokban nagyarányú kémkedési ügynek jutott nyomára, amelynek kiderítésére a többi rend­őri és katonai hatósággal együtt a gyanúsítottak ellen teljes apparátus­sal megindították a nyomozást. En­nek eredményeképpen vasárnap éj­­szaka házkutatást tartottak Dobó Szilveszter királyhalmcá földbirto­kos lakásásA, hétfőn pedig Dobót idősebb fiával. Dobó Imrével együtt őrizetbe vették. Dobó Szilvesztert és családját az egész Vajdaságban, sőt az egész or­szágban imerik nagy földbirtoka, minta-szölőtelepe és versenyistálló­ja révén, annál is inkább, mert a dúsgazdag bácskai nábob nagy sze­repet játszik a Vajdaság társadalmi életében. Nagy meglepetést okozott tehát mindenfelé a kémkedés gyanú­ja, amely miatt Dobót és idősebb fiát ideiglenesen őrizetbe vették. — annál is inkább, mert a család isme­rőseinek tudomása szerint Dobó so­ha sem foglalkozott politikával. A kéiagyanus Dobó-család Szeptember hónap végén a subo­­ticai állami titkosrendőrség arról ér­tesült. hogy Dobó Szilveszter király­halmai birtokához tartozó határ­­menti tanyákon kémgyamis jelensé­gek észlelhetők és ott olyan össze­jöveteleket tartanak, amelyek állam­­elleneseknek minősíthetők. Az ál­­laxnrendőrség közegeinek megfigye­lései megerösiteni látszottak ezt az értesülést és adatokhoz jutottak arra vonatkozóan is. hogy a gyanús ese­mények Dobó Szilveszter ifjabb fiá­nak, Dobó Jánosnak tudtával történ­nek. A felmerült gyanuokok alapján tartott az államrendőrség a suboti­­cat királyi ügyészség felhatalmazá­sával vasárnap éjszaka házkutatást Dobó Szilveszter királyhalmai házá­ban és ez alkalommal több gyanús­nak látszó levelet és egyéb írásokat lefoglaltak. A Dobó-családnál lefog­lalt írások homályos tartalmuknál fogva semmi pozitív bizonyítékot nem nyújtottak, úgy, hogy azok ér­telmének megállapítása céljából szükségessé vált a Dobó-család tag­jainak kihallgatása. Emiatt hétjön este Dobó Szilvesztert és Dobó Im­rét előállították a subotícai állami titkosrendőrségre, ahol kihallgatá­suk befejezéséig és a tényállás kide­rítéséig őrizetben tartják őket. Az elsősorban gyanúsított Dobó Jánost nem sikerült előállítani, mert nem volt otthon és tartózkodási helyét nem tudta a rendőrség megállapí­tani. Az őrizetbe vett Dobó Szilvesztert \és Imrét kedden és szerdán a subo­­jticai államrendőrség kihallgatta, a kihallgatás eredményéről azonban a hatóságok a további nyomozás érde­kében közlést nem adnak ki. Csupán annyit sikerült illetékes helyen meg­tudnunk, hogy a homályos értelmű levelek tekintetében Dobó János tud­­\na felvilágosítást adni és így az ö ' távolléte erősen súlyosbítja apjánali íé?s fivérének helyzetét. Az eddigi (vizsgálat azt is kiderítette, hogy a [Dobó-család tagjainak csuk csekély \szerepe lehetett a kémkedésben, ü [melynek gócpontja nem Királyhed­­\mán. hanem más helyeken voltak. A »Vreme« időelőtti közlése A beogradi Vreme szerdai száma­iban a kémkedésre vonatkozóan a [következőket közli: A mai napon a subotícai rendőrség lc­­! tartóztatta Dobó Szilvesztert és Imre (fiát. Dobó Királyhalmon született Hcr­­í gos mellett és Subotica város környé­! kének egyik leggazdagabb embere. Le­tartóztatása ama gyanú alatt történt, ! hogy házában, amely közel van a határ­ihoz, gyanús egyének szoktak ősszegyil­­í tekezni, akik úilamellenes aknamunkát l folytatnak. Azonkívül azzal is vádolják főket, hogy hamis igazolványokat gyár­tanak, amelyekkel bárki, bármikor át­lépheti a magyar határt és vissza is jöhet. A főbiinös Szilveszter fia, János, aki értesült arról, hogy mivel vádolják, Magyarországba szökött. Illetékes helyről szerzett fnformá' [erőnk szerint a beogradi lap a nyo­­l ni ózó hatóságok intenciói ellenére {idő előtt hozta nyilvánosságra a kémkedési ügyet, amelyről a nyo- I mizás érdekében a sajtót nem infor­­> múlták. A hatóságok mindenesetre megcáfolják azt. hogy Dobó Szil­­s vesztért határátlépési igazolványok I hamisításával vádolják. Dobó Szil­veszter bűnösségére vonatkozóan f eddig semmi terhelő momentum nem I merült fel. »Nem akarunk kémeket gyártani« A kémkedésre vonatkozóan Lun­­gulov Radivoj, a subotícai álla”1! titkosrendőrség főnöke a következő­ket mondotta munkatársunknak: — Dobó Szilveszter letartóztatá­sával kapcsolatban a beogradi sajtó­ban teljesen téves hírek kerültek for­gó lomba. Dobót és idősebb fiát, Jm­­„rét. nem tartóztattuk le, hanem ki­­''hallgatásuk idejére őrizetbe vettük őket. Terhelő adatok csupán Dobó János ellen merültek fel, de a bízó nyitékok még konkrét vádra nem nyújtanak alapot. Éppen ezért korai volna az ügyről részletesebben nyi­latkozni, mert a további nyomozás­nak nem akarok elébe vágni. Pozití­vumot egyelőre nem lehet állítani. A legnagyobb figyelemmel folytat­juk a vizsgálatot, mert nem akarunk tényleges alap nélkül mesterségesen kémeket gyártani. Ä poros könyvtár páros aktái Sürgetik a snbcticai városi könyvtár megnyitását A szubcticni városi könyvtár sorsa már évek óta foglalkoztatja úgy a vá­rosi tanácsot, mint a közérdeklődést, anélkül azonban, hogy ebben az ügyben csak ccry lépés is történt volna a meg­oldás felé. A város nagy könyvtára még ma is ládákba csomagolva hever és a közönség számára hozzáférhetet­len. Eddig mindenkor a hely hiányára hivatkozott a városi tanács, amely kő vetkezetesen azt az álláspontot képvi seli, hogy megfelelő épület hiányában nem lehet a könyvtárt elhelyezni. Mod a kiszélesített tanács néhány tagja újra /ölakarja vetni a városi könyvtár elhelyezésének kérdését. Rá­akarnak mutálni arra, hogy a város kellő jóakarattal találhat elég helyet ahhoz, hogij a könyvtárat elhelyezze. Hogy e tekintetben segítségére legye­nek a tanácsnak, meg is fognak jelölni néhány olyan rendelkezésre álló helyet, ahol a könyvtár berendezhető volna. Elsősorban szerintünk is a városi zene­iskola jönne tekintetbe, amelynek van­nak még nélkülözhető tantermei, de a gimnázium első emeletén is tudnának helyet szorítani a városi könyvtár ré­szére. Ha ezek nem alkalmasak, más helyei is ki lehetne jelölni a város épü­letei közül is a könyvtár céljaira. A városi könyvtár ügyével így leg­közelebb a kiszélesített tanács fog fog­lalkozni. Hnszo&öi százalékos kamatot ítél meg a noviszádi tszsdebiróság Gazdasági körök már régóta hangoz­tatják azt, hogy a kamatfizetésre vo­natkozó törvényes szabályokat, a gazda­sági élet Útmutatásai szerint revízió alá kell venni. Ma már a kamatra vonat­kozó minden törvényes rendelkezés el­avult. A csak törvényes kamatot meg­ítélő bírói gyakorlat a hitelezőt bün­tette s a nem fizető adóst jutalmazta akkor, amikor csalt 5—6 százalékos kamat fizetésére kötelezte az adóst olyan pénz után is, ami után a hite­lező esetleg 3—4 százalékos kamatot kénytelen fizetni. Ilyen Ítéletek mellett nem volt olcsóbb pénz, mint a jóhi­szemű hitelező pénze. A novisadi, illetőleg a vajdasági kés reskedők már régebben elégedetlenek amiatt, hogy a tőzsde-perekben a hite­lező javára a késedelmes szállító terhére csak a törvényes kamatot ítélik meg. A tőzsdebiróság eddig, ha a késedel­mes szállítót a pörben elmarasztalta, a hitelező részére nyolc százalékos kama­tot fizettetett! A kereskedők mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy a tőzsde igazgatósága a tőzsde bíróságok szabály­zatát változtassa meg oly módon, hogy a tőzsdebiróságokuak alkalmat adjon a tényleges kamatveszteségek megtéritte­­tésére is. A mozgalom eredményeként a tőzsde igazgatósága már foglalkozott ezzel az üggyel és elhatározta, hogy a tőzsdebirósági szabályzatot legközelebb revízió alá veszi. A határozat értelmében a tőzsdeigaz­gatóságot szerdára hívták össze, hogy határozatot hozzon a kamatfizetésre vo­natkozó tőzsdei szokások megváltoz­tatására. A nagy érdeklődéssel várt ülést azon­ban közbejött akadályok miatt elha­lasztották. Valószínűleg a jövő héten fogják megtartani. A vajdasági keres­kedők remélik, hogy amennyiben a re­vízió megtörténik, ennek kihatása lesz a birói joggyakorlatra is. HÍREK ® B © ABLAKOK A Kékszakállú Herceg várának belső szobájában hét vaspántos ajtó állott egymás mellett. Ha félretolta! a reteszt s kitárta az ajtó szárnyait a világ legszebb tájai, a legdusabb bőség, a iegkáprázóbb gazdagság képei vakították el a belebámuló szemet. Ülök a szobám sarkában s nézem rég nem látott képeimet. Mintha va­rázslat fogna el: — mindegyik kép egy föltárt ajtó, kinyitott ablak a szoba börtönfaián, amin keresztül csudálatos szépségek takaróznak fel. Milyen könnyű megrészegedni ettől a csalódástól — csak ne a ké­pet nézzük, a vásznat és a festéket, hanem a tájakat, amiket festékbe, vászonba mentett meg alkotója az örökkévalóság számára. Minden kép egy-egy megnyílt ab­lak — a Kékszakállú Herceg várá­ban s minden ablakon keresztül zengő szépség, múlhatatlan fiatal­ság s az élet áhitatos szerelnének tömjéné árad be a szobába. Kinézek az első ablakon s nehéz lépésű munkásokat iátok, akik gör­nyedtél! jönnek ki a gyár kapuján. Ez a kép csodája, hogy láttuk az ijesztő csendet: a fáradság némává fojtogatja a torkukat. Látjuk, hogy ezek a munkások hallgatagon, félel­metes csöndben vonulnak el. A második ablakon száll ki a te­kintetem s Tápé levegője árad be a szobába. Cifra viganóju lányok áll­nak a kerítés mellett, felettük a bí­boros ég, rajtuk, körülöttük, bennük a tápéi magyar föld lélekzetc. A harmadik ablak a learatott tarló képét varázsolja elém. Keresztbe van rakva a búza, a keresztek mel­lett már az ekévej fölszaggatoít föld fekete teste sötéflik. Az egész ké­pen már valami forradalmas nyug­talanság vibrál — a magyar piktura diadalmas forradalma szökkent szár­ba a letarolt mezőn. Föltárul a negyedik ablak s bács­kai tájék buja szépsége nyílik föl előttem. Forró napsütés, szikrázó szinek, a kiabáló zöld. a csillingelő sárga, a daloló piros — a gazdag Bácska ez, világotjárt fiát utolsó örök ölelésre ezek a tobzódó szinek hivtálc vissza. És kinyílik az ötödik ablak, ahogy rávetem a tekintetem s utána kinyi­ük a hatodik, a hetedik s sorjában mind — az élő tekintet eleven szép­séggé varázsolja a bolt színeket, tá­jékká a képet, emberré a figurát s valósággá az ábrázolást. S megnyílik az utolsó ablak is s Rembrandt önarcképe világosodik fel. Kinézek ezen az ablakon is, bele­nézek Rembrandt szemeibe — a szemekbe, melyek a legtöbb szép­séget és igazságot látták bele a vi­lágba — a szemekbe, melyek Rem­brandt szemei voltak s melyeket a csodákat termő csoda — Rem­brandt két szeme látott ilyennek. Kinézek ezen az ablakon is — Rembrandt szemének ablakán — s a világ minden táján s minden meg­oldott emberi titkon keresztül íöl­­nyilnak a végtelenség utjai. Jean Jeudi — Az albán parlament megsza­­vazzía az uj választói törvényt. Ti­­rannából jelentik: Az albán parla­ment megszavazta az uj választó­jogi törvényt, amely szerint minden nyolcezer választó egy képviselőt küld az alkotmányozó gyűlésbe. — Károlyi Mihály Párásban, Paris­ból jelentik, hogy Károlyi Mihály szer­dán odaérkezett. Párisi tartózkodásának céljáról még nem érkezett jelentés, —.Eljegyzés. Holländer Irma (Su­botica) és Schwarz Henrik (Bezdán) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett)

Next

/
Thumbnails
Contents