Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-25 / 291. szám
4. oldal BAGS MEGYEI NAPLÓ 1923 október 25 CIRKUSZ Az emberiség határkérdései Mama újságot olvas a kávéházban): Te BogmnU! Papa (kidugja fejét a képeslapból): Na mit akarsz? Mama: Mondd csak, mi van ezzel a zsombolyai határizéved? Papa: Én tudjam? Amikor még a román külügyminiszter sem tudja.... (Visszabujik a képeslapba.) Mama: A román külügyminiszter nem zsombolyai születési!, de mi azok vagyunk és ha a román külügyminiszter nem tudja, hogy mi hová tartozunk, az az ő privát dolga, én legfeljebb tiszteitetem érte, hogy ilyen rosszul van tájékozva, azonban.... Papa: Csak hagyd te a román külügyminisztert, amiért nincs tájékozva, hogy mi hová tartozunk! Elvégre nem tarthat külön diplomáciai attasékat kedvünkért az Ószivácl Takarékpénztárban, a Délvidéki Banknál, az öreg Veisz bácsinál.... hogy az istennyila ütne bele különben a piszok uzsorásba, tudod hány perceníre adta ide azt a rongyos háromezer dinárt? Mama: Bogumil, amikor egy honleány érdeklődik nálad, hogy tulajdonképpen merre van hazája, akkor ne gyere neki hitelezőiddel. Papa: Nagyon jó. Te egy honleány vagy? Ezt nem is tudtam. Azt hittem, eddig, hogy többszörös honanya vagy. Mama: összetévesztesz a magyar parlamentből a Schlachta Margit nővérrel. Az egy honanya. Papa: Érdekes. Pedig arról a honatyáról meg voltam győződve, hogy honleány. Mama: Jó, jó, figyelmeztetlek, hogy eltértél a tárgytól, beszéli csak arról, hogy mi van szülőföldem szép határával, mint a költő mondja. Papa: Szülőföldem szép határát momentán igazítják. Mama: Mint egy elromlott órát? Papa: Pont úgy. Csakhogy az elromlott óra, ha megigazították. Jól jár, ezzel szemben egy határvidék, azzal, hogy megigazítják, nem jár jól. Vagy azt hiszed, hogy olyan könnyű lesz most máról-holnapra jó román hazafinak fenni? Én nem vagyok egy nehézkes ilyesmiben, de már moet kijelentem, hogy ha a románok a legközelebbi határkügazitás alkalmával netalán az eszkimókhoz csatolnának minket, nagy zavarban leszek, mert nem szeretem a fókazsirt. Mama: Szóval azt, hogy átsiboltak berniünket Romániának, röviden határbiigazitásnak nevezik? Papa: Igen, de ez még nem történt meg, mert csak most járt le a kitűzött határidő és ezután---Mama: Megállj! Mi az, hogy határidő? Papa (türelmetlenül): Az az idő, ami a határon van. Ha esik, az is határidő, de a szép idő is határidő— feltéve természetesen, hogy a gránicon fordul elő. Mama: És hogyan lehet ezt a határidőt kitűzni? Papa: Nem hallottál még a határcölöpökről, amik a határ mentén a földbe Vannak szúrva? Mama: De igen. Papa: Nahát, mit gondolsz, miért vannak azok ott? Csak úgy passzióból? Hogy a nap a hasukat süsse? Dehogy édesem, (örült fölénnyel). Azok a határcölöpök azért vannak ott, hogy a határőrök naponta pont délben és pont éjfélkor kitűzzék rájuk a határidőt. Mama: Most már értem. Gyerünk tovább! Papa: Azt nem lehet Mama: Miért nem? Papa: Mert ahhoz határátlépési igazolvány kell, vagy vizűm, avagy egy ügyes svercer, aki átviszi az embert a határon. Mama: De ha már román állampolgárok .vagyunk, akkor..» Papa: Csakhogy még nem vagyunk, mert a határmegállapitó bizottság még nem hozta meg a határozatát Mama: Érte kell menni. , > j f. Papa: Hová? Mania: Micsoda ostoba kérdés. Hová kellene menni egy határozatért? Hát persze, hogy a határra__ Papa: Ele ez nem úgy van, a határozatot azért nem hozták meg, mert a két állam nem döntött véglegesen__ üietve hoztak ugyan egy határozatot, de az meglehetősen határozatlanul határozza meg a határrendezésben köve... Mama: Kezded nagyon szakszerűen kifejezni magad és ezért nem értem, hogy mit beszélsz. Határozat nem lehet határozatlan, mert ez önmagának ellentmond, lévén a tálán—télén—atlan— etlen úgynevezett fosztóképző. Papa (kap a magyarázaton): Éppen erről van szó, te könyörtelen. Jugoszláviát ugyanis meg akarják fosztani Zsombolyától Mama: Akarják? Hát még nem történt meg, te értelmetlen? Papa: Ezt magyarázom egy teljes óra óta. Mindkét állam ugyanis határtalanul igyekszik.... Mama: Határtalanul? Hát ha nincs határ egyik állam szélén sem, akkor hogyan lehet ezt a nemlétező határt kiigazítani? Papa: Dehogy nincs határ. A leghatározottabban van. Hiszen.... Mama: Hagyd abba, hiszen a vak is hallja, hogy ami az emberiség határkérdéseit illeti, te ezekben hatökör vagy. Papa: Kérlek, ez határsértés. Nem marad számomra más hátra, mint megszakítani veled ezekután a diplomáciai összeköttetést. Mama: Na csak ne légy úgy felizgatva. Te diplomata a meildnyzsebben. Te műkedvelő határrendőr. Láttál már legalább életedben egy elevesi határt? Papa: Hogyne. Tiz perccel ezelőtt. Itt a kávéházban. Mama: Milyen határt? Papa (röhög): Ruhatárt (Kap egy pofont.) dió. Holtpontra jutott a bolgártjixgoszláv tárgyalás Jugoszlávia négyszázmillió lávát követel Szófiából jelentik: A bolgár-jugoszláv tárgyalások holtpontra jutót tak. Rakics szófiai Jugoszláv követ Beogradból való visszatérése után a jugoszláv delegáció ülést tartott, amely a kormánytól kapott instrukciók alapján a bizottságok legközelebbi ülésén javaslatot terjesztett elő, amely szerint Jugoszlávia határozott összegű kártérítést követel a háború alatti bolgár rekvirálásokért. A bolgár delegáció 150 millió lévát ajánlott fel először, majd, amikor a jugoszláv bizottság ezt nem fogadta el, 200 millióra emelte fel az öszszeget. Ezzel szemben Jugoszlávia 400 millió lévát követel Bulgáriától, V amelynek megbízottjai egyelőre abban az Irányban próbálnak megegyezést létesíteni, hogy középöszszegben állapodjon meg a két ország. A tárgyalások még folynak', de előreláthatólag nem végződnek eredménnyel, mert mig Jugoszlávia ragaszkodik a 400 millióhoz, addig Bulgária — mint az egyik bolgár megbízott kijelentette, maximum 250 millió lévát adhat kártérítésképpen Jugoszláviának. Beogradban nem bíznak a megegyezésben. A bolgár relcvirálásokból eredő kárt szakértők fél millió aranydinárra értékelik, amit a bulgárok nem hajlandók megtéríteni. Obrenovics Sándor és Braga Masin temetése Pelrovics Vukasin volt szerb királyi miniszterelnök emlékiratai XV. A királygyilkosság körül Sarikov orosz követnek különös szerep jutott. Már említettem, hogy az orosz követség palotája a konakkal szemben volt. A tragédia tehát valósággal az orosz követ szeme előtt játszódott le és még csak a Ids ujját se mozdította meg, hogy a királyt megmentse. Elég lett volna, ha az ablakot kinyitja és lekiált. »Megálltatok! Az orosz cár megtiltja nektek a királygyilkosságot!« És a király meg lett volna mentve. Még furcsább volt a szerep, amelyet Dumba. az osztrák-magyar követ játszott. Ö a gyilkosság ideje alatt nyugodtan fel-alá sétált a háza előtt s nézte az előtte történő eseményeket. Az összeesküvők tudták, hogy a rendet fentartani csak úgy lehet, ha azonnal uj kormány alakul. Miniszterelnökké Avakumovics Jován volt kiszemelve. De ő éppen nem volt Beogradban. Táviratban hívták a fővárosba, ahova még aznap este megérkezett. A pályaudvaron a katonai hatóságok fejei fogadták, akik egyenesen a miniszterelnökségre kísérték. Itt nyomban hozzálátott a koalíciós kormány megalakításához. Minden párt képviselve volt az uj kormányban: az összeesküvők közül Masin ezredes és Gencsics volt miniszter kaptak tárcát. Másnap, junius tizenkettedikén már minden megtörtént a rend biztosítására. A királyi pár holttesteit a palota pincéjében helyezték el. Az utcákon hemzsegtek a katonák. Semmi más nem mutatta, hogy a városban rendkívüli események történtek. Alig érkezett hozzám Bécsbe a királyi pár meggyilkolásának hire, azonnal az éppen akkor induló urnapi körmenetre siettem, ahol testületileg résztvett a némzetközi diplomácia s igy alkalom kínálkozott a hatás megfigyelésére. Általános megdöbbenést tapasztaltam. Láttam, amikor Goluchovszky gróf az agg császár mellé sietett, s valamit súgott a fülébe. Ferenc József a hirt látható izgalommal fogadta. Iszonyodva összecsapta a kezét, A néprétegben a megdöbbenés nem volt valami nagy. Drágát mindenki a király rossz szellemének tekingette. Én magam sohase vádoltam Masin Draga asszonyt. Csak a király és nem a felesége volt a szerencsétlenség okozója. Az asszony eljárása érthető volt és emberi, a maga javét kereste. Sándornak kellett volna férfiúnak lennie, neki kellett volna tudnia, mivel tartozik uralkodói állásának, neki kellett volna érzékein uralkodni. Beograd lakossága nyugodtan fogadta a gyilkosság hírét. Mindenki számitett rá és senki se tett semmit a merénylet megakadályozására. Érdekes leletre bukkantak a szintén meggyilkolt hadügyminiszter Pavlovics tábornok tárcájában. Egy alezredesnek felbontatlan levele volt ez, amelyben pontosan értesítette a hadügyminisztert a király tervezett meggyilkolásáról. A hadügyminiszter még csak fel se bontotta ezt a levelet. A levélíró alezredes még aznap, amikor megtalálták a levelet, agyonlőtte magát. Pavlovics tábornok sohase lűtt egy király - gyilkosság lehetőségében. Cinczármarkovicsnak, a szintén meggyilkolt miniszterelnöknek özvegye mesélte nekem, hogy nyolc nappal meggyilkoltatása előtt be« szélt Drágával egy udvari bálon. Ekkor azt mondta neki a királyné, hogy ha a kormány nem teszi meg végre a kellő biztonsági intézkedéseket, akkor ő és a király egy hét múlva máij nem lesz az élők sorában. Junius tizenharmadikán temették el a királyi párt és az eseményekben gazdag éjszaka többi áldozatait. Feltűnés nélkül csöndben vitték a halottakat pihenőhelyükre, a Markotemplomba. CincármarkovicS és Pavlovics tábornokok halála engem mélyen megszomoritott. Szerbia legjobb katonáit vesztette el bennük. Mivel én tudtam a merénylet előzményeit, akárhányszor küldtem a két tábornoknak figyelmeztető intést. De egyik se hallgatott rám. Csak az utolsó napon, a gyilkosság napján látta meg Cincármarkovics a helyzet veszedelmét s ezen a napon, késő este beadta lemondását De már késő volt. I. Péter király Most időszerű lett a trónutódlás kérdése. A nép Karagyorgyevics Pétert kívánta a trónra ültetni. 1903 junius 18-án ült össze Beogradban a népképviselet és megválasztotta Szerbia királyává Karagyorgyevics Pétert aki aztán I. Péter néven a trónra lépett. Jelöltségét Oroszország a legerősebben támogatta. Egy félórával a választás után Péter herceg Genfben már táviratot kapott az orosz cártól, amely távirat igy szólt: Abban a pillanatban, amikor a hirt kaptam, hogy szenátus és a szkupstina önt Szerbia királyává választotta, sietek felségednek legjobb és legbensőbb kívánságaimat megküldeni Szerbia jólétéért. Ebből az alkalomból biztosíthatom felségedet, hogy Szerbia és népe iránt határtalan rokonszenvet érzek. Felségednek minden vállalkozásához teljes sikert kívánok. Miklós. Én a magam részéről a következő üdvözlő táviratot küldtem Péter királynak: Istennek kegyes rendelése és a szerb nép hősiessége felségedet ültette Szerbia trónjára. Abban a reményben, hogy hazámra immár boldog jövendő vár, sietek felségednek legjobb szerencsekivánataimat megküldeni. Lebegjen Szerbia fölött most már teljes mértékben a köteiességtudás és a hazaszeretet érzése. Petrovics. Nevadovics doktornak a kővetkező táviratot küldöttem: 1901 február 27 jogot adott rá, 1903 junius 2 kötelességemmé tette, hogy önt teljes sziwel üdvözöljem a siker alkalmából. A király táviratban mondott köszönetét Nevadovics pedig megküldötte nekem az arcképét, a következő dedikációval: — Az őszinte barátnak, a fáradhatatlan munkatársnak, a haza megmentése körül, hálával és tisztelettel : Jósa. Az uj elkészült, kívánságra bárkinek megküldjük fii Zsiiisa! Slidor zenemukereskedése Snbotica. Ae nj 7132 Rózsavölgyi Karácsonyi Album ára 60.— dinár.
