Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-24 / 290. szám

4. oldal. BACSMEGYE! NAPLÓ 1923 október 24, CIRKUSZ ® as Mai témák '(Történik az *Esti Posta* szerkesztő­­ségében lapzárta előtt félórával.) Szerkesztő: Kérem kollega ur, van már az első oldalra valami érdekesebb híranyag. Munkatárs: Még nincs szerkesztő ur. Szerkesztő: Akkor legyen szives ko­holjon valamit, de ne olyan legyen, amit aztán másnap megcáfolnak. Munkatárs: Kérem, talán megírhatjuk, hogy Tu tátik ámen sirkamarájában hat egyiptomi meztelen táncosnőt találtak. Tutánkámen nem fogja megcáfolni. Ö nem szokta dezavuálni a sajtét---­Szerkesztő: Nem jó. Ez a téma már ki van merítve. Inkább azt írja meg egy berlini táviratban, hogy Németországban már 100 milliárdos bankjegyeket nyom­nak. Munkatárs: Már a múlt héten megit­tam. Szerkesztő: Kétszáz milliárdos bank­jegyeket! Munkatárs: Tegnap megírtam. Szerkesztő: Szóval a márka ügye ki van merítve. Erre vonatkozóan minden próbálkozás meghiúsult. Akkor nézze át a távirati anyagot. Mi van a magyar kölcsönnel? Munkatárs: Az is meghiúsult. Tegnap írtam róla, hogy megkapják, ma azt ir­tuk, hogy nem kapják meg. Mert nem tudnak a kosztpénzbe megállapodni. Szerkesztő: Valami fascista-puccs nem volt? Munkatárs: Ma nem volt. Szerkesztő: Hogyan? Egész nap nem volt? Munkatárs: Egész nap. Peches na­punk van ma szerkesztő ur! Szerkesztő: Nekem mondja?! Az albán betörésekkel hogy állunk? Munkatárs: Gyenge albán. Szerkesztő: Rémes, hogy azok az al­bánok milyen ritkán törnek be! Munkatárs: Nem törődnek már azok kérem semmivel. Nem fontos azoknak, hogy van a lapnak szenzációja, vagy nincs. Indolens népség! Szerkesztő: Már az albánokban sem bizhatik meg az ember. Kemál hogy van? Munkatárs: Szidja Friedrichet. Humor rovat. Első oldalon nein használható. Szerkesztő: Pesten hány tözsdést tar­tóztattak le? Munkatárs: (Táviratokat ađ össze.) Harminchárom, huszonkilenc, hatvan.... összesen százbuszonkettőt. Szerkesztő: Ilyen keveset? Munkatárs: A többi megszökött. Szerkesztő (reménykedve): Az Ébre­dők? Nem csináltak semmit? Munkatárs . (szaval): A Dob-uccában minden csendes. Szerkesztő: Vallja be, hogy Stresc­­mann szónokolt valamiről! Munkatárs: Sajnálatomra nem szol­gálhatok. Stresemann urnák az orvosi bulletin jelentése szerint enyhe gégehu­rutja van és két napig nem szónokolhat. Szerkesztő: Ezt kellett megérnem! Mondjon egy jó szót a Ruhr-vidékről. * 1 Munkatárs: Nem érkeztek különösebb jelentések. Szerkesztő: Megvan! Ukránla! Ott biztos történt valami. Munkatárs (Olvas a táviratokból): Egy forradalom, egy ellenforradalom, két puccs és néhány apróbb államcsíny.'... Csupa kis dolog__ Szerkesztő: Ez nem nagyon jó. Olyas­mi kellene, ami mindenkit érdekel és a mellett némileg hátborzongató is legyen. Munkatárs: Megvan! Első oldalra ad­juk a pesti tőzsde árfolyamait. Az min­denkit érdekel és amellett igazán hátbor­zongató. , •.! Stella. UHBBaaraau«!!* BKŰE9 ugNMttMnMttfttt A keresztényszociálisok és szociáldemokraták győztek az osztrák választásokon A nagynémetek súlyos veresége __ Becsből jelentik: A nemzetgyű­lési választásokon leadott szavaza­tok összeszámlálása befejeződött és a kerületek legnagyobb részéről nyilvánosságra hozták az eredmé­nyeket. Az a prognózis, hogy a ke­­resztényszociáiisok rendkívül meg­erősödve, a szociáldemokraták pedig meggyöngülve kerültek ki a válasz­tásokból. nem vált be, mert mindakét párt megerősödött a nagynémet­­pdrt rovására. A nagynémetek meg­semmisítő vereségének az az oka, hogy jelszavuk: csatlakozni Német­országhoz! erősen vesztett varázsá­ból, amióta az osztrák koronáért hétszázezer márkát adnak. A keresz­­íényszociálispárt a szanálást akció és a korona stabilizálása terén elért eredményeire hivatkozva szerzett uj híveket magának, a szociáldemokra­ta választási agitáció pedig főképpen t a nagyarányú munkanélküliségre \ mutatott rá, amit a szanálási akció l maga után vont. A két nagy-párt teljesen fölmorzsolta a kisebb párto­kat, így a polgári munkapárt elvesz­tette egyetlen mandátumát is. ami I idáig gróf Czernin Ottokár külügy­miniszteré volt. a zsidó nemzetiek nek pedig három mandátumukból egy sem maradt. Az idáig ismert eredmények alap fián megválasztottak 79 keresztény­­szocialista. 65 szociáldemokrata, It nagynémet és 4 egyesült kisgazda­­párti képviselőt. Hat mandátum sor­sa niég bizonytalan; kettőt ezek kö-Sotétség Irta : Rr ith Tivadar — ö, úgy siettem Magához — mondta. Kalapját a székre dobta, fésűjével megigazgatta a haját s a tükör előtt púderes pamacsával vé­­gigsimitott az arcán. — Rendben van minden — mon­dotta neki a tükör. — A hajad hul­lámos. jól tartja még a tegnapi on­­doláJást, a szád piros, mint a vér s az átmulatott éjszaka nyomait jó­tékonyan fedi a púder. Szép vagy és kívánatos, huszonöt éved minden frissessége még ittragyog a szemed­ben, a tested rugalmas és kemény, szinte áttör a ruha lágy selymén. A tükör kritikája jól esett neki. Kedves mosollyal nyugtázta. Azután megfordult, kitárta karjait s magát teljesen elengedve, omlott a férfi mellére. Vadul záporozó csókok zuhantak a hajára, mellére, vállára s elborítot­ták, mint frissítő nyári zivatar a me­zőt. A fáradtság, ami az átmulatott éjszaka nyomán az előbb még tom­pán zsibongott idegeiben, tovatűnt. Friss volt és könnyű. Kibontakozott a szoros ölelésből. Ruhájának ráncait megigazította, cigarettára gyújtott és leült. A férfi vérbeborult szemmel nézte. — Kedvesem, — mondotta az asz­­szony, — ma, sajnos, csak néhány percre jöttem. Nagy családi jelenet volt délben, az apám kitagadással jj fenyegetődzött és délutánra a szü- I leimnél kell lennem. Láthatja küiön [ben a ruhámon is. Ha magához jö vök. sose törődök ilyesmivel, hiszen a sok ruha csak akadály közöttünk. De ma délután az asszonyok vizs­gálódó és ítélő szemei elé kerülök. Pedig de jobb volna itten, magánál, ja szobájában ... A mi szobánkban... A férfi hallgatott. Fojtogató, ne­héz csönd ülte meg a szobát. Csak : az óra ketyegése hallatszott, intő ! inementóként, hogy mindennek az ideje lejár egyszer. S az utcáról is belopódzott a sötét. Nem a szeretet meleg homálya, ami egymáshoz .hajtja az embereket, csókra és öle liésre bujtogatón, suttogó, forró sza- I vakat keltetőn, de a közönyös és ko mór ború, amelyik a hallgatás falát építi egyre erősebbé, amelyik ráne-1 hezedik a szivekre, a torokba szorit­­s ja a szót s amely kegyetlen, mint a »halál . . . \ A férfi hallgatott ... Ó jaj, ha -mindent el lehetne mondani, ami igy (egyszerre rátör a szívre, örömet ísorvasztón és hitet rombolón, micso ída vészes zuhatag tört volna ki be­lőle. De érezte, hogy csak artiku I láttán, őrjöngő sikoltás robbanna ki a torkán, félelmetes és ijesztő, ami fnég messzebbre sodorná tőié a rná­­fsikat I A cigaretta elégett. Az asszony js'másilcra gyújtott s hogy szabaduljon Ja fenyegető csöndtől. amelynek (áradása — úgy érezte — mindjárt í elborítja őt is. egyszerre megszólalt. zül közvetett eljárásra utasítottak. A választások végleges eredmé­nye tehát előreláthatólag a követke­zőképpen fog kialakulni: Keresz­­tényszocialistapárt: 81—82. a nagy­­német-párt a kisgazdákkal együtt 36, szociáldemokratapárt 67—68. A. polgári többség tehát a 165 tagot számláló nemzeti tanácsban 97—98 képviselőből fog kikerülni. Az első összeszámlálás szerint Bécsben 24 szociáldemokratát, 14 keresztény­szocialistát választottak meg s a maradékszavazatokra maradt 6 mandátum, amelyek közül 3 a szo­ciáldemokratáknak, 1 a keresztény­szocialistáknak és 2 a nagynémetek­nek jutott. Figyelembevéve, hogy az uj nem­zetgyűlés tizennyolccal kevesebb tagból fog állni, az egyes pártok el­vesztett mandátumainak száma a következő: keresztényszociálisok vesztettek 3, nagynémet- és paraszt­párt 12, polgári munkapárt 1 man­dátumot, a szociáldemokraták egyet sem. A polgári koalíció meggyöngül­ve került ki a. választásból a szociál­demokratákkal szemben. A keresztényszociális és a szociál­demokratapárt valamennyi vezető egyénisége bekerül az uj Házba. így megválasztották Seipel kancellárt, Kienböck, Schmitz és Vaugoin ke­resztényszociális, valamint Schärft nagynémetpárti minisztert. Dinghof­­fer, a nagynémetpárt vezére és volt nemzetgyűlési elnök csupán a mara-I Könnyed, kötődő hangon beszélt, de a félelem ellenséges érzése kicsen­dült belőle. — Kedves, Maga meg miért hall­gat? Talán bizony nem is szeret már? Azt hittem, sajnálni iogja . . . A férfi hallgatott ... A bútorok megreccsentek. Mint a koporsó, a mikor a ravatalra teszik. S az óra gyilkos mementója már a velőbe ha­­l sitott. Az asszony idegesen gyűrte a ru­­] háját. Most már nem törődött a rán­cokkal. Erezte, hogy' a férfi a sze­retők hirtelen tisztánlátásával meg­­; sejtett mindent. S most már sajnál­ta, hogy eljött. Hiszen olyan egy­szerű lett volna egy rövid kis levél, hogy nem jöhetek drágám, nem jö­hetek, de azért szeretlek, nagyon szeretlek . . . S nem kellene most itt I ülni. mint a vádlottnak a bíró előtt-, a másik kedvéért felvett uj ruhában, ami éget. mint a nesszuszpalást s • nem kellene érezni a férfi rászege­­ződő szemét, ami a sötéten is áttör. ■ belehasit mélyen a szív legrejtettebb zugáig s onnan olvassa ki a rejtege­tett titkot: hogy mindennek vége... \ Pedig olyan szép volt minden, a tiszta, egyenes férfi, aki mellett " olyan jó volt megállni s akinek öle­lése ezer uj örömet ringatott. Ó, ha fnem volna a hiúság, ami egyre újabb és újabb hódításra kerget s az örök keresés, miközben egyre jobban ér­­:zi, hogy távolodik mindattól, ami (széppé és tisztává tehetné az életet, lakkor itt maradhatna mellette . . dék szavazatok alapján megállapí­tandó nagynémet mandátumok révén fut be a Házba, amelynek elnöke valószínűleg a keresztényszociális Miklós volt államtitkár vagy Ódénál volt miniszter lesz, mert Weisskirch­­ner eddigi elnök nem vállalt mandá­tumot. Ugyancsak kimaradt a nem­zetgyűlésből Seitz, a nemzetgyűlés szociáldemokrata alelnöke, aki mint Reumann szociáldemokrata polgár­­mester utóda. Becs városa közigaz­gatásának élére kerül. Az ő utódja az alelnöki székben Eldersch volt államtitkár lesz. Az egész országban leadott sza­vazatok számáról nincsen még je­lentés. Bécsben leadtak 1.029,032 szavazatot. Ebből a szociáldemokra­ták 571.464, a keresztény szocialisták 337.783, a nagynémetek 53.619. a polgári munkapárt 18.886, a zsidó pártok pedig 24.970 szavazatot kap­tak. Kommunista szavazó mindösz­­sze 13.775 volt. A nemzett tanács tagjaival egy­idejűleg választották tegnap Bécs­ben a községi képviselőtestület tag­jait is. a hat árr ende zé re kitűzött haíűrídff A románok az aírlunai szigeteket kívánják Zi ombolya helyett Beogradból jelentik: A román határkiigazitás ügyében kedden járt le a kitűzött terminus, amed* dig létre kellett jönni a mege­gyezésnek. A határidő lejárta után a döntés e népszövetségi taná­csot illeti. Hir szerint Románia követeléseinek fösulyát nem any­­nyira Zsombolyéra, mint az aldu­­nai szigetek, köztük Adakalé megszerzésére helyezik, úgy hogy Zsombolya kérdése semmi nehéz­séget nem okozna. Árról, hogy a megegyezés a keddi nap folyamán létrejött- e, az esti órákig még nem érkezett hir. A német párt különösen nagy érdeklődéssel várja a határozato­kat, a határrendezés ügyében­­rnert Zsombolya egyike a legnes jjgyobb német községeknek és IRomániához való csatolása esetén n párt sok szavazótól veszítene. De felmerült a másik képe is. ö. I ezerszer kisebb ember, mint ez a j komoran hallgató férfi, aki előtt úgy torpant meg kereső lelke alig pár hónapja, mint a cél előtt a futó; aki ; ember volt, egyenes, bátor és jó s : aki harmóniát hozott az életébe. S fa másik — a diszharmóniát jelen­tette, a szerelmi cselvetéseket, a ha­zugságot, a megalkuvást, a gyengc­­j séget. És mégis . . . Az órájára nézett. Kedves kis aranykarkötőn zümmögött finom ezüstös hangon. Ajándék volt, nagy és viharos szerelem emléke. És el­múlt . . . Mint ez a mostani . . , S ;már jön egy másik, az újabb . . < Mint hullámra a hullám . . . Végtelen I változás . . . Akár az élet . . . Most már nem akart alakoskodnl. Úgyis hiába. Az utolsó akkordban (ne legyen hamis hang. őszintén mondta. — Kedves, Isten Vele. Ne legyen j szomorú. Nem érdemiem meg. Es l bocsásson meg . . . Isten Vele — mondta a férfi, (Ridegen, mert egyszerre íelfakadf í benne a zuhatag. De az asszony ru« fhája már az ajtóban villant meg. J Egy lépést tett még s azután egy ; karosszékbe zuhant. Mint mikor á i szálfát lesújtja a villám . < . I Egyszerre relslfcoltott valami. Az (ajtó hangja volt-e, vagy az övé? 5 Nem tudta, csak érezte, hogy vajam! I megszakad benne és végtelen sötét- Iség zuhan reá .*,

Next

/
Thumbnails
Contents