Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-24 / 290. szám
Ara; egy és fél tímár ram Sufeotica, SZERDA, 1923 októ5í0ir 24, Hegjclenik miaden reggel, uaaep után és hétfős délben SZfcKKESZl'üSÉGs Kralja Aicxassdra-TELEFON SZÁR» EtedOlratal 8-55, Szerkesztésé? 5-13 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kladéhlvatal» Kratja Aierandra-nllca ulica 4 ivráa alatt 1 (Lolbach-palota) Kultur határzárlat A vajdasági képzőművészek a napokban megalkották egyesületüket, melynek a Vajdaságban élő művészek gazdasági és erkölcsi érdekeinek megvédése a feladata. Mindenképen támogatásra érdemes ez a törekvés. Ezekben a felfordult időkben, amikor gazdasági, politikai és társadalmi forradalmak lángja hevíti világunk katlanját, melyben mint a forrásban levő víztömeg hideg és meleg rétegei, állandóan sülyednek és emelkednek a társadalmi osztályok, nem sok gond s áldozatkészség jut azoknak, akiket sorsuk azzal áldoít-vert ? meg, hogy tehetséget és erőt adott alkotásokra. A mecénások kora clmullott, elmullott az az idő is, amikor a művészek hatósági támogatása még kötelező divat volt, ma már csak balekokat lehet találni, a hozzá nemértés smokk fait, — de a balekokból még sen lehet megélni a művészeknek,.. Amennyire teljés lélekkel < művészi mozgalom mellett állunk melynek végső célja az, hog; megbecsülést biztosítson a mii veszetnek s a kenyeret a művé széknek, ópannyira nem hallgathatjuk el azt az aggodalmunké sem, amivel a megalakult egyesület első ténykedését fogadjuk A vajdasági művészek egyesület* ugyanis azzal kezdte meg működését, hogy hadat üzent az idegen képzőművészeknek, okik iti kiállítást akarnak rendezni. Igaz ez a hadüzenet úgy van megszövegezve, hogy első olvasásra ne lássák az a művészet ellen irányúiénak. A vajdasági művészek ugyani.s ezt kívánják, hogy külföldi selejtes képekkel ne lehessen itt az ízlést rontani. Amíg er a törekvés valóban művészeti, vagy tömegnevelési szempontokat szolgál, néni lehet ellene észrevételt tenni. De ezeket a nemes törekvéseket teljességgel lehetetlen olyan módon szolgálni, hogy idegen képzőművészek kiállításai» itt megnehezítsék vagy megakadályozzák s lehetetlen azokat maguk tisztaságában olyan módon megőrizni, hogy a kenyéririgység s a konkurrencíától való menekülés gyanújába ne keveredjenek. Ki fogja itt eldönteni, hogy melyik festő állíthat ki s melyik nem ? Ki fog határozni abban a kérdésben, hogy milyen képei szabad kiállítani? A rendőrség? Vagy más közigazgatási hatóság? Mi teljes tisztelettel vagyunk a hatóságok s a hatóságok teendőit ellátó tisztviselők iránt s nyugodtak vagyunk a tekintetben, hogy törvényes hatáskörüket kifogástalanul betöltik. De a művészet szabadsága nevében rnégi.s tiltakozni kellene az itt élő művészeknek az ellen a monsíruozus terv ellen, hogy művészek alkotását, a képeket és szobrokat rendőri, vagy általában közigaz gatási cenzúrának vessék alá. Tisztelettel vagyunk az itt élő művészek képességei és hozzáér téso iránt is, de az ő kompetenciájukat sem ismerjük el ha cenzúrát akarnak gyakorolni. Ki fogja eldönteni itt azt a kérdést, hogy — mondjuk — RippI-Rónai, Iványi-Grünwald, vagy Szentgyörgyi István ártanak-e a lömegizlésnek s alkotásaik kophatnak-e itt termei és falat ? Ki fogja a mértéket megszabni, ki fogja a mértéket alkalmazni? Ennél reakciósabb, bántóbb, ir.üvészetelianesebh ötletet alig lehet kigondolni is. A közgazdasági politika ruár rég pálcát tört a tiltó és védővámok rendszere felett, mely a hazai termelést a külföldi versenytől brutális eszközökkel akarta megvédeni. S most a művészet területén akarnák életrehivni nem is a védő és Uitóvómoknt, hanem az ezeknél sokkal súlyosabb határzárlatot. Kolerás és pestises országok határait le lehet zárni, de művészeknek, ha művészek, nem juthat eszükbe olyan védekezési mód, mely a művészet szabadságét és nemzetköziségét határzérakka! akarja letörni. Ml lesz ennek az országnak ci vilizációjából és kultúrájából, ha ez a példa követőkre tálal ? Ha majd az itt élő írók tiltakozni fognak az ellen, hogy külföldi könyveket ide behozzanak, ha a laptulajdonosok kijárják, hogy a külföldi lapokat kitiltsák, ha a gyógyszertészitők kérésére, a kü! földi gyógyszerek behozatalát megtiltják s az itt élő cigány zenészek akciója sikerrel fog járni |s kitiltják ebből az országból Beethovent és Mozartot ? A kultúra terén a versengésnek egyetlen eszköze jogosult, tessék jobbakat alkotni. De rendőri eszközökkel ne tiltsák azt mer, hogy milyen képekben akarunk gyönyörködni s milyen képeket akarunk a falunkra akasztani. A szivünk szoretefével támogatjuk művészeinket s rendelkezésükre bocsátjuk törekvéseiknek a nyilvánosság minden előnyét. De mi nemcsak a művészeket szeretjük, hanem a művészetet is s a művészet tisztult és emelkedett szempontjai nevében tiltakozunk a művészet szabadsága s a kultúra nemzetközisége ellen szándékolt botor ötletek ellen. Bármilyen abszurdnak is látszik ez az értesülés első pillanatra — hiszen a demokrata párt Ítélte el mindig legélesebben s Radlcs pártot passzivitásba vonulása miatt — mégis rendkívül jellemzi a párt helyzetét. Ne»n sokkal különb azonban az autonomista pártok parlamenti pozíciója sem. Ezek a pártok újból az elé a dilemma elé kerültek szintén, hogy bent maradja- nak-3 a parlamentben, vagy pedig i kivonuljanak ? Ha sikerült volna megalakítani a tervbevett erőteljes' ellenzéki blokkot, akkor automatikusan megoldódott volna a helyzet számukra is, minthogy azonban a blokk megalakításának kilátásai rosszak, újból napirendre került a passzivitás kérdése. Különösen nehéz helyzetbe került a klerikális part, amely idáig igyekezett két lovon lovagolni, de a mely sokáig nem folytathatja már kétszínű — a radikálisokkal és demokratákkal egyformán kacérkodó — politikáját. A párt magatartásáról a most már végleg I november 4-ikén és 5-ikén Ljubljanában megtartandó kongresszus fog dönteni, amelyen a politikai helyzetet maga Kprosec ismerteti majd. Á pértgyülós másik előadója dr. Breie, a szlovéniai országos kormány veit miniszterelnöke lesz. Pártszervezeti kérdésekről • dr. Kukovec képviselő referál majd a kongresszusnak. A nemzetgyűlés keddi Siése A parlament keddi ülésének legnagyobb részét a pénzügyi bi-Izotlság tagjainak megválasztása töltötte ki. Jovanovics Ljuba elnök nyitotta meg az ülést és a jegyzőkönyv fölolvasása után a szojkásos elnöki bejelentések sorén I ismertették a belügyminiszter bejjelentését, amely szerint egy kisebb szerbiai községből két uj község alakul. Ennek kapcsán az elnök javaslatot tett, hogy a községek elhatárolására válasszon a parlament állandó bizottságot. A javaslatot vita nélkül elfogadták. Penes igazségügyminiszter átiratában Radlcs István és Herceg Rudolf képviselők mentelmi jogának fölfüggesztését kérte a Btk. 103. § óba ütköző cselekmények miatt. Az ügyet a mentelmi bizottság elé utalták. Az elnök ezután néhány szóval megemlékezett Mitrovics Dobra radikális képviselőnek, a pénz- I ügyi bizottság elnökének elhunytéról. Szrskics erdő- és bánya ügyi miniszter válaszolt Agatonovlcs demokrata és Divac szociáldemokrata kérdésére az alekszináci bányaketasztrófa ügyében. A katasztrófa alkalmával tíz munkás meghalt, hét pedig súlyosan megsebesült. A minisztérium — mon-Passzivitásba mennek a demokraták? Megválasztottak a parlament pénzügyi bizottságát . T. rv H Beogradbó! jelentik: A parla menti tisztikar megválasztása alkalmával bebizonyosodott, hogy az ellenzék rendkívül gyenge a kormánnyal szemben és igy a választás eredménye megerősítette a kormány pozícióját. A legutóbbi hetekben elterjedt válsághírek a kormány helyzetének megerősödésével alapjukat vesztették és számítani lehet arra, hogy legalább néhány hónapon kérésziül a kormány biztosan tartja pozícióját, ami kilátást nyújt nyugodt kormányzásra. Most már csak az egyes miniszterek és a parlamenti bizottságok munkabírásán múlik, hogy a parlament milyen iramban fog dolgozni és igy a helyzet lehetővé teszi a homogén radikális kormánynak, hogy a mostani parlamenttel elvégeztesse azok nak a feladatoknak a legnagyobl részét, amelyeket az alkotmány c parlamentnek előír és módja var a kormánynak arra, hogy a költ ségvsíési törvény megszavazta tdsával az állami igazgatós nor malis menetét is biztosítsa. s Az egyetlen veszedelem, amely |a kormányt munkájában fenyegeti, a sajtit pártjában felmerülhető ellentétek volnának, azonban a radikális klubban ma nem c]yan a helyzet, hogy tartani kellene a nemrég még pártszakadással le nyegető ellentétek újabb kirob' bánásától. Az ellenzék soraiban ezzel szemben meglehetős rendetlenség ural kodik. Az ellenzéki blokk megalakítására kevés a kilátás, meri a kispártok egy része, főként a főldmives-párt cserbenhagyta e demokratákat. Nagy akadálya a? ellenzéki blokk megalakításának ez is hogy az autonómista-pártok és a demokraták közti ellentét áthidalására nincs remény. A demokrata* párt mega is újabb súlyos hiegrázkődtatások előtt áll és politikai körökben arról beszélnek, hogy a dernokratapártból kivált három tagot újabb disszidensek követik. A pártra nézve az á legtragikusabb, hogy valarnenynyi disszidense előbb-utóbb aktiv támogatásával is erősíteni fogja a radikális pártot. A demokrata párt, amely idáig mint az alkotmány prononszirozott védője szerepek, igen könynyen abba a helyzetbe juthat, hegy talaját veszitván a parlamentben, ellenzékbe szorulásával parlamenten kívüli eszközökhöz lesz kénytelen nyalni. Radikális párti politikusok között az a hir terjedt el, hogy a demokrata párt a paszszivitás gondolatával foglalkozik.
