Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-22 / 288. szám

\ 2. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923 október 22. Az olasz kormány neheztel Massaryk párisi látogatása miatt A római cseh követ tárgyalása Mussolimvel Rómából jelentik: Kybal vrómai cseh követ ma délelőtt hosszal: megbeszélést folytatott Mussolini miniszterelnökkel. A OiornaleU’ltalia szerint a megbeszélés tárgya Mas­saryk elnök párisi útja volt. A követ a lap egyik szerkesztőjének adott | intervjuban igyekszik enyhíteni azt a rossz benyomást, amelyet Massaryk párisi útja és tárgyalása az olasz sajtóban kelleti. Kybal alaptalannak jelentette ki azt a híresztelést, amely szerint a cseh köztársaság elnöke Parisban igyekezeti Csehország sza­mára kölcsönöket szerezni, mert a cseh államháztartás állandóan javul és arra sincs szükség, hogy a cseh valutát megjavítsák. Kijelentette még a követ, hogy rá kell mutatnia a Parisban váltott pohárköszöntőkre 'esi főije, j rentes a belimonasztiri határrendőrség vesetője ellen Miért bocsátották el Straganac Zsarkő határrenáőrségi Listást? Belimonasztirból jelentik: Síraga­­nac Zsarkó határrendőrségi biztost a belügyminisztérium rendeletére át­helyezték és helyébe Dukalič Jero­mos komiszáriust nevezték ki, aki idáig Délszerbiában teljesített szol­gálatot. Straganac távozásának hire általános örömet keltett a baranyai lakosság között, mert a távozó ha­­tárrendó'rségi biztos hires volt arról, hogy mindig kereste az alkalmat arra, hogy a hivatalos ügyekben nála megforduló feleket minden kü­lönösebb ok nélkül bezárassa, meg­­botoztassa, vagy esetleg sajátkezű­­lég is megbotozza. Az utóbbi idő­ben ez a beteges indulatu ember nemcsak a magyar, hanem a szláv polgárokat is verte, mintha ezeknek is meg akarná mutatni, hogy fütyül a belügyminiszter rendeletére, aki hivatalba lépésekor szigorúan eltil­totta alantasainak a botozást. Straganac visszaéléseit azzal lep­lezte, hogy adta az engesztelhetet­len sovinisztát és ezért nem akadt a baranyai határban sokáig egyetlen tisztviselő sem, aki fel mert, vagy fel akart volna lépni vele szemben. Negyven fegyelmi ügy maradt Stra­ganac Zsarkó után, azonban emiatt a negyven feljelentés miatt soha nem történt semmi baja; hőstettei bün­tetlenséget biztosítottak számára, Nem történt baja akkor sem, amikor letartóztatta a vasúti állomáson az egyik vasutas csak magyarul tudó feleségét, mert magyarul beszélt. Az asszonyt becsukták, megverték s aztán ráfogták, hogy kémgyanus. Egyszer a kegyetlen botozások miatt feljelentették a határrendőrségi biztost a sombori törvényszéknél. A bírói idézésre először nem akart meg­jelenni, mert — mint mondotta —*• közvetlenül a belügyminisztériumnak van alárendelve. Később amikor kegyeskedett megjelenni, várták, hogy a büniptés majd valamivel emberibb érzésűvé teszi, de csak még jobban neki vadult. Még több ember került be az „fogdáw-jába, ebbe a bűzös egészségtelen lyukba, ahol kéjjel gyömöszölte be a de­likvenseket, hogy ott tartsa őket a törvényes időn túl is. Mindent meg mert tenni s ez törte ki végül a nyakát: legutóbb mar arra vete­medett, hogy inzultalta a szolgálatba levő vámtisztei. A vámtiszt feljelen­tésére megindult a vizsgálat ellene és a belügyminisztérium a vizsgálat eredménye alapján végre áthelyezte Belimonasztir rémét. meglehetős mennyiségű italt elfo­gyasztott, az étteremben tartózkodó hölgyek egyikével táncolni kezdett. Féltizenkettőkor abbahagyta a mula­tozást, de előbb még eltáncolt egy shimmyt, azután, pedig felment il-es számú szobájába. Lefekvés előtt meghagyta a szobaasszonynak, hogy reggel nyolc órakor keltsék fel, majd magára zárta az ajtót. Reggel nyolc órakor — a megha­gyás értelmében — zörgetni kezdett a szobaasszony a 11-es számú szoba ajtaján, de több mint félórai zörge­­tésre sem nyitottak ajtót. A szálló személyzete rosszat sejtett és feltör­te az ajtót. A belépők elé rémes lát vány tárult: Cverkusics István vére­ben fekve terült el ágyán, mellette heveit revolvere. A szerencsétlen fia­talember még az éjszaka folyamán követhette el tettét, mert araikor megtalálták, már halott volt. A személyzet értesítette a rendőt­­séget, amely nyomban megindította a nyomozást és megállapította, hogy öngyilkosság történt. Cverkusics Ist­ván szivén lőtte magát és a goiyó azonnali halált okozott. Zsebében le: velet találtak, amely dr. Rákics Si­mon orvosnak, az öngyilkos nagy­bátyjának, volt címezve. A levélben Cverkusics István arra kéri nagy­bátyját, hogy Velimir öccsét békiise ki szüleivel. Ez volt az utolsó kíván­sága. Megkeresztelték a trónörököst A keresztelési szertartás — Ünnepségek Beogradban Ä vajdasági városok ünnepe Shimmy után a halálba Szivén lőtte magát adósságai miatt egy sombori fiatalember ván pedig Zagrebban talált magának foglalkozást: Ulain Kálmán zagrebi kereskedőhöz belépett utazónak. A fiatalember azonban nem javult meg, tovább folytatta eddigi könnyelmű életmódját és rövidesen eladósodóit Hitelezői szorongatni kezdték, Cver­kusics István azonban sehogyan sem tudott annyi pénzt előteremteni, amennyivel ügyeit rendezhette volna Pénteken hazautazott Zagrebból Somborba, úgy látszik azért, hogy pénzt kérjen mégegyszer szüleitől. Somborból jelentik: A vasárnapra virradó éjszaka Cverkusics István kereskedelmi utazó, Cverkusics La­zár tekintélyes és a város társadalmi életében nagy szerepet játszó som­bori nagykereskedő fia, öngyilkos­ságot követett el nyomasztó adóssá­gai miatt. A fiatalember néhány év­vel ezelőtt maga is társa volt apja fő-utcai üzletének öccsével, Cverku­sics Velimirrel együtt. A két testvér azonban könnyelmű életmódot foly­tatott, szórták a pénzt és emiatt ál­landó összeütközéseik voltak apjuk­kal, alá kifogásolta, hogy az üzlet egész j'övedeimét eltékozofják. Ai állandó viták és összetűzések végül is arra vezettek, hogy mindkét hu kilépett az üzletből és minden össze­köttetést megszakítottak apjukkal A fiatalabbik testvér, Cverkusics Velimir, önállósította magát és kis füszerüzletet nyitóit, Cverkusics íst-Az utolsó shimmy Cverkusics szombaton érkezett meg Somborba, ahol az Elefánt-szál­lóban vett szobát magának. Napköz­ben a városban tartózkodott és csak este tért vissza szállodai szobájába, ahonnan nemsokára lement vacso­rázni a szálló éttermébe. Vacsora Sután mulatni kezdett és amikor már Beogradból jelentik : A vasárnapi nap örömünnepe volt az egész or­szágnak, ahol mindenütt lelkesen ünnepelték meg a trónörökös keresz­telőjét. Különösen pedig az ország fővárosában, Beogradban, ahol a keresztelő lefolyt. Az idő is kedvezett a fényes ün­nepségeknek. Egész nap nyári me­leg volt Beogradban, úgy, hogy az uccán tízezrével hullámzó tömeg zavartalanul élvezhette a nap föl­emelő látványosságait. Az előzetes programúihoz hiven a trónörökös keresztelési ünnepe családi ünnep volt, amelynek min­den részlete a királyi udvarban ját­szódott le, de az öröm és vidám­ság átterjedt a zásziódiszben pom­pázó egész fővárosra, amely együtt öröjt és vigadott a dinasztiával. Ünnepi diszt öltött ez alkalomra a királyi palota is. A keresztelési ünnepséghez a diszőrséget a királyi gárda egy gyalogzászlóalja és egy lovas eszkadronja szolgáltatta, a ki­rályi gárda zenekarával. A királyi palota bejáratánál számos diszbeöl­tözött lakáj várta a menetet, az ud­varban pedig mindenütt fényképé­szek helyezkedtek el. Az ünnepi menet A zenekarok 11 óra 2 perckor a nemzeti himnuszt intonálják és ugyan­ekkor megérkezik a királyi család az uj palotából, a négy külföldi di­nasztiából származó királyi vendé­gekkel, akiket az összegyűltek nagy tapsvihara és lelkes éljenzése fogad. Az ünnepi menet élén a király ha­lad a román királynővel, utána Fer­dinand román király és Elisabeth görög királynő, a következő sorban a Yorki herceg a román trónörökös feleségével, akiket Károly román trónörökös a Yorki hercegnővel, Pál herceg menyasszonyával Olga görög hercegnővel, Jeiena hercegnő Arzén herceggel, Nikola herceg Jeíenávai, végül Pál görög herceg Irén, fleana, Marina és Katarina hercegnőkkel követ. A trónörökös érkezése 11 óra 10 perckor érkezik meg a trónörökös hatfogatu udvari dí­szes . kocsiban. S'epanovics Stepa vojvoda hozza az ölében a kis trón­örököst, a vajda mellett a király adjutánsa Pucci admirális és Kara­ites rokkant ezredes foglal helyet. A királyi palota bejáratánál Mária román királynő veszi át a trónörököst. A kápolnában A nagy r; árnyas ajtóknál Dimj.l­­ricvics udvari marsall, akit ez alka­lomra neveztek ki tábornokká, fo­gadja a magas vendégeket és he­lyezi el őket a kápolnában és az előcsarnokban. A kápolnában Di­­mitriev pátriárka, a főpapokkal és fényes papi segédlettel foglal he­lyet, az előcsarnokban a kormány tagjai és a képviselők, akik részé­ről csak Pasics miniszterelnök és Jovanovics Ljuba házelnök mennek be a kápolnába. Az előcsarnokban van elhelyezve a beogradi diplomá­ciai kar, amelynek tagjai közül a francia, angol és portugál követek vesznek részt a kápolnában a szer­tartáson, továbbá a tábornokok, az erkélyen pedig a többi egyházak képviselői, a Narodna Banka kor» mányzója és más meghívott testűié* tek vendégei. A keresztelési szertartás Pontban fél tizenkettőkor veszi kezdetét a keresztelői szertartás, a mellyel egyidejűleg benn a királyi palotában a nemzeti tradíciók sze­rinti ceremónia folyik, azzal az egy különbséggel, hogy azokon Mária királynő nem vesz részt. A veszti­­bülön át a királyi család tagjai és a külföldi vendégek bevonulnak a kápolnába, élükön a román király­nővel, aki karjaiban viszi a trón­örököst. A kis trónörökös vidáman csapkod karjaival, ami derűs han­gulatod kelt az egybegyűltek kö­zött. A román királynő, aki fehér se­­íyembrokát ruhában van, fején gyöngydiadémmal, a karjaiban levő kisded fölé hajol, mellette jobb­ról a yorki herceg, balról Arzén herceg, akik megött a király, va­lamint a királyi család többi tag­jai és a külföldi vendégek foglalnak 6 helyet. A keresztelési szertartás I csendben folyik, majd a patriarcha kérdésére, hogy milyen nevet kap­jon a trónörökös, a yorki herceg feleli, hogy Petar legyen a trónörö­kös neve a keresztségben. A szertartásról jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyet Dimitrijev pat­riarcha, Ferdinand román király, Albert yorki herceg és Popovics M. Mihajló udvari pap imák alá. A szertartás befejeztével a királyi csa­lád tagjai kivonulnak a kápolnából Lelkes éljenzés fogadja úgy őket, mint a trónörököst. Az udvari ebéd Délben udvari ebéd volt, amelyen az uralkodóház tagjai, a külföldi j vendégek, a patriarcha és Pasics miniszterelnök vett részt. Az első felköszöntöt Sándor király mondotta francia nyelven, melegen üdvözölve a királyi vendégeket, amire Ferdi­nand román király válaszolt, majd Pasics miniszterelnök pohár-köszön» lés elhangzott beszédekre, amelyek" jbol kiviláglik Massaryk határozol' I békeszereíeie és a Középeurópa újjá' i építése iránt táplált őszinte óhaja­­j Arra a kérdésre, vájjon Massaryk I eljön-e Rómába is, Kybal követ ki- 1 jelentette, hogy egy Rómában teendő jj látogatás kétségtelenül beletartoznék j az elnök hivatalos látogatási körébe, ij de meg keil fontolni, hogy mikor I válik ez lehetségessé. I Egy prágai távirat szerint egyéb­éként Massaryk elnök B ncs dr. kül- I ügyminiszter kíséretében délelőtt 11 I órakor Brüsszelbe érkezett. Az ei­­jínököt a lipótnegyedi pályaudvaron íAiber: király és Lipót herceg fogadta. JA királyi palotába vivő utón az I elnököt a közönség élénk ovációk­éban részesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents