Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-19 / 285. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923 október 19. Brassóban is . . . Tömeges letartóztatások kémkedés gyanúja miatt Brassóból jelentik: Néhány nappal ezelőtt Nagyszebenben az állambiztonsági hivatal letartóztatott két katonatisztet, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Németország és Oroszország javára kémkedtek. A letartóztatottak lakásán tartott házkutatásnál súlyosan kompromittáló bizonyítékokat találtak, amelyek amellett tanúskodnak, hogy a tisztek egy széleskiterjedésü kémhálózatnak a tagjai. A két tiszt brassói szász családból származik és rokonságuk van Besztercén is. Ezért a nyomozást mind a három városra kiterjesztették. A titokban folytatott vizsgálat eredményekén szerdán Brassóban is több feítünéstkeliő letartóztatás történt. Az állambiztonsági hivatal őrizetbe vette dr. Coponi volt operaénekest, Gusbeí építészt és Gabel vendéglőst, akiknek állítólag szintén szerepük volt a kémkedésben. Valamennyi letartóztatottat Bukarestbe vitték, ahol a vizsgálatot a katonai hatóságok fogják lefolytatni. A bukaresti lapok nagy cikkekben foglalkoznak Wiitmam Arnold és Coppel Eugen századosok letartóztatásával. A jólismert erdélyi szász családokból származó összeesküvők székhelye Bécsben volt. Az erdélyi szigurancák kolozsvári vezérielügyelösége állítólag már egy évvel ezelőtt tudomást szerzett arról, hogy a román hadsereg szász tisztjei közül többen kémszervezetbe tömörültek, amelynek célja az volna, hogy a volt központi hatalmak országait, főleg Németországot, idönkint informálják a román hadseregről A kémszervezet tagjai Becsből dollárban kapták fizetésüket. Midőn minderről tudomást szerzett a kolozsvári sziguranca, egyik detektivjét Bécsbe küldte., hogy kinyomozza, honnan kapják a szász katonatisztek a dollárokat. Egy teljes esztendei munka után a Bécsben működő detektív rájött, hogy az összeesküvők nem a volt központi szövetségesek, hanem Szovjetoroszország részére kémkednek. A megfigyelés alatt tartott emberek szoros viszonyban voltak a bécsi Rosta szovjetügynökséggel és a német irredentákkal. A nyomozás megállapította, hogy az összeesküvők meg akarták gyilkolni Cihoski tábornokot, aki a hetedik hadtestnél van. A gyilkosságnak azon a napon kellett volna végbemennie, amelyen Erdély elszakitása került volna végrehajtásra. Hir szerint további letartóztatások fognak még történni. Nagyszebenben, Brassóban, Segesváron és Besztercén mintegy lietven újabb letartóztatás várható. Szerdán éjjel egy kereskedelmi ügynököt is letartóztattak Brassóban, aki a bécsi szervezet és az erdélyi összeesküvők közt állandó összekötő kurír szolgálatot teljesített. Megnyitották a mmáé parlamentet Ferdinánd király a jó szövetségi viszonyt hangoztatta trónbeszédében Bukarestből jelentik; A parlament \az ország pénzügyi helyzete javult őszi ülésszakát csütörtökön délben ünnepélyesen megnyitották a király, a királyné és a trónörökös jelenlétében. Amint a király és kísérlete a parlament elé vonult, a háztulajdonosok küldöttsége feltartóztatta a király autóját és a küldöttség vezetője arra kérte a királyt,_ hogy a lakástörvényt változtassák meg, mert az tönkreteszi a háztulajdonosokat. A király meghallgatta a küldöttség szónokát és átvette a háztulajdonosok kérését tartalmazó memorandumot. A királyi család tagjait a parlament bejáratánál a miniszterelnök fogadta. A szokásos formaságok után a király és kísérete az emelvényre ment és a király elmondotta a trónbeszédet. A trónbeszéd hangsúlyozza. _ hogy a jelenlegi ülésszakon folytatni fogják a konszolidáció munkáját. El fogják intézni1 a közoktatásügyi és közigazgatási reformakat, az orthodox egyház reformját, a kultusz reformokat, a közvetett adókról szóló javaslatokat, a munkatörvényt, a különböző kódexek egyesítését. Rámutat a trónbeszéd arra... hogya kisajátítások majdnem befejeződtek, csupán még az erdők kisajátítása szükséges a falvak lakosságának kielégítésére. Konstatálja a trónbeszéd, hogy S2S2SSX A parlament megnyitása után is élénken foglalkoztatja a pártokat a kormányválság. amelynek megoldását Ferdinánd királynak a beogradi keresztelőről való visszatérése utánra halasztották. Az Adeverul jelentése szerint a liberális párt nagy többsége Constantinescu miniszter ellen foglal állást és követeli, hogy a miniszterelnök tartsa fenn szabad kezét és utasítsa vissza Constantinescu intervencióját. Az ősboléng Irtai Csermely Gyula Doktor Babócsy Arisztid budapesti kórházi alorvos volt, de szép uriházat és kis birtokot örökölvén, leköltözött Abapércsre s ezt jól tette. Saját házában lakott, nem mint Pesten, hónapos szobában. Értesítéseket nyomatott, hogy orvosi gyakorlatát megkezdte, a járásbiró tanácsára a telekkönyvi indexből irta ki a szükséges címeket és valamennyi borítékot pontosan egyformán címezett meg. Semmi méltóságos vagy nagyságos: T. X. Y. urnák, mást semmit. Parasztnak az »urnák« szó nem maszlag, sokkal józanabb koponya a magyaré, úriember meg a T. betűn nem akad fenn mert látja, hogy csak körlelvéllel van dolga. De tótgerjeni és szalónaki Tóthy Elemér nagyságos ur — a telekkönyvben csak szimplán mint Tóti Elemér szerepelt — nem úgy gondolkozott, mint Babócsy vagy mások. Valamikor régen, mikor még megvolt a nyolcszáz hold príma föld. mikor a szemüvege még rózsás és a kedélye még mézédes és aranyos volt és eltréfáigatott akár a faluzó Iciggel is, dehogy is méltatlankodott volna, ha nagyságos uram helyett akár téns urnák szólítja őt valaki. A téns úrhoz is nagy respektussal beszéltek. De hogy az évekkel a földek is fogytak és a leromlott vagyoni státussal a kedélye és a mája is romlott: mikor a vagyonnal egyenes arányban a tekintélye is mind kevesebb, majd nulla lett és mikor az ősöktől öröklött tanyákból csak a címben maradt meg Tótgerjen és Szalónak: az anyatyuk sem ügyelhetett rá jobban, hogy el ne maradjanak mellette a csibéi. mint Tóthy uram a Szalónakra és ücrjcure és elöljáróban a nagyságos szóra, mint címzésre. Me£savanyodott kedélyű ember lett, ki. ha parasztember jött hozzá az udvarra és csak tekintetes uramnak mondta. úgy beléorditott annak arcába, hogy az atyafi csafe a is auW felfordul t. — Tekintetes ur vagyok, hán? De mikor még lophattad a szénámat, akkor nagyságos ur voltam, hán? Ebadta bárdólatlan parasztjai! Ha meg adóintést kapott a városból, nagyságos és predikátumok nélkül, képes volt a pénzügyigizgatóhoz is elmenni és ott lármát csapni, hogy micsoda »disznóság« ez? Tanítsa ki az ur azt az adóhivatalbeli neveletlen firkancát, hogy igy zsellérembereknek firkáljon, ne őneki. Elemér ur külseje akkor még éppenséggel nem volt úri. Bozontos haja nyiratlan. bajusza-szakálla is elvadult volt és arca a pálinkaivástól erezett. Csak az ezüstnyelű agárkergető korbácsa és a címeres nagy aranygyűrűje volt úri: ezt még éjszakára sem húzta le ujjáról és a korbács még akkor is a kezében volt. mikor pénzügyigazgatót rnegfeddni a városba ment. Pedig már régen nem volt agara, de még pulykariasztó korcs vizslája, kopója sem. Doktor Babócsy Arisztid levelét a leánya adta át neki; ő vette volt át a bádogSkatulyás falusi postástól. De Elemér ur csak ránézett és spongyaszerii arca már vérpiros is lett. — Miért nem dobtad vissza a postásnak? Hát már egy nyavalyás uj felcsernek is halija kend vagyok, más semmi? Én, a törzsökös birtokos és ősnemes? — Hagyja el. apám. Hiszen csak értesítés ez. csak körlevél. — De én hozzám kopogtat be véle! Hát informálódjék előbb az ebadta. No, maid adok annak a zsidónak, várjon csak. — Megint botrányt akar csinálni, apám? És honnan tudja, hogy zsidó? Elemér ur kesernyésen nevetett. — Honnan tudom, hogy zsidó? Ösmerem már a felkapaszkodott fajtáját. A Babócsy nevet öt hatoson vette, az ypszilont hozzá úgy lopta, az Arisztid nevet meg a mámijától kapta, ki francia regényeket olvasott, pedig csak pálinkafőző zsidónak volt a párja. — Ne izgassa magát, apa. * nDsss álcLoiát annak a isiinek..~ és a költségvetés egyensúlyban van. A pénzügyi rend helyreállítása lehetővé teszi, hogy a kormány behatóbban íoglalkozhassék az ország természeti kincseinek értékesítésével. Bizonyos az — folytatja a trónbeszéd — hogy a román valuta, bár stabilizálva van, nem fele! meg az ország helyzetének, amely sokkal jobb, mint volt. A munka és termelés fokozása majd felemeli a valutát. A külpolitikai kérdésekkel foglalkozva, hangsúlyozza a trónbeszéd, hogy Romániának a szomszédos, valamint a szövetségesek közötti viszonya barátságos és azt a reményét fejezi ki, hogy a jóvátételi kér dós rövid időn belül való rendezés« Romániának is meghozza a kárpótlást. Végül rámutat arra, hogy a parlament gondoskodni fog a hadsereg szükségleteiről. A király apellál a parlament tagjaihoz és felszólítja őket, hogy iiliemk el a szenvedélyek, a rend, a munka és a jobb belátás meghozzák Románia fejlődését. „ A trónbeszédet a parlament és szenátus tágjai többször szakították felbe éljenzéssel, inaid a beszéd befejeztével lelkes ovációban részesítették az uralkodócsaládot. Ezután az udvar visszatért a királyi palotába. Ellentétek a szuhoiicai hadirokkanta?* egyesületében A suboticai hadirokkantak egyesületében a vezetőség tagjai között már régóta fennálló személyi ellentét súlyos belső válságot idézett elő. A vezetőség tagjainak egy része elégedetlen Jovanovics György elnök működésével, aki szerintük nem törődik eléggé az egyesület érdekeivel és a legtöbbször alapszabályellenesen intézi el azokat az ügyeket, amelyekben a döntés a vezetőséget illeti meg. Az ellentéteket a vezetőség tagjai között erősen kiélezte a nemrég megrendezett hadirokkantnap, amelynek jövedelméből — az elégedetlenkedők szerint — á rendezőség nem számolt el megfelelő módon a vezetőségnek, annak ellenére, hogy erre már több Ízben felszólították. Mindezek mellett a hadirokkantak között fölmerült az a terv is, hogy az egyesület vagyonával a vezetőség szabadon rendelkezhessék, a tagok — különösképpen pedig Jovanovics György köré csoportosult funkcionáriusok részéről heves ellenzésre talált, akik ebben az ügyben a közgyűlés határozatát kívánják. Az egyesület vezetősége kebelében fölmerült ellentétek elsimítására a hadirokkantait vasárnapra a Városi Színházban rendkívüli közgyűlést tartanak, amelyen előreláthatólag sikerülni fog a tisztán személyi okok miatt kitört válságot megszüntetni. csak lenyeljem egy ilyen jöttmentnek a sértését? De megtanítom én helyesírásra azt a kilógust. Fogass be. Sári. — De apám, az isten áldja meg. — Fogass be. Sári, —■ rikácsolta pálinkaizü torokkal. — Bemegyek ahhoz a jebihez, be én. A járási székhelyen Babócsy háza elé hajtatott. Hát, fakó volt a cséza és görcsre kötve a girhesek farka, de azért »fogat« volt a szánalmas készség és Elemér ur úgy ült hátul az ülésben, mint egy főrend, aki diétára megy négylovasán. Nos, a Babócsy háza elé hajtatott s ott megparancsola a kocsisnak, nézzen be sorjában minden ablakon, otthon van-e a jebuzéus kiiógus? — Parasztemberrel, zsidóval igy teszek. Majd még névjegyet küldök be. azt lesse. A kölyök-kjbesis intésére, hogy otthon van. Elemér ur lekecmergett a csézáról és füleskorbácsa nyelével megkocigtatta a megjelölt ablakot. — Tóthy Elemér ur vagyok, recsegte, mikor, Babócsy a kocogtatásra az ablakhoz jött. — Tótgerjeni és szalónald Tóthy Elemér nagyságos ur__ verständen? Amely utolsó szó Tóthynál valami különös lekicsinylést jelentett. Pincérekkel, kis zsidókkal és olyanokkal szemben használta, akkre nagyon is bugyborékolt az epéje. Babócsy látván, hogy különccel van dolga, kedélyesen fogta fel a helyzetet. így válaszolt Tóthynak: — Örülök á szerencsének, doktor Babócsy vagyok, nagy uram. Nem parancsolna beljebb?— kint széljárás van. — Nem parancsolok beljebb, — volt a válasz. — Csak azt akarom mondani — s itt a körlevelet nyomta a kezébe — hogy ügyeljen rá máskor, kinek ir. — Szolgálatiára, uram, — mondta Babócsy és fáradságába került, hogy ne kacagjon. A doktor szavai Ietompitották a nagyságos ur haragját. — Hiszen tud tisztességet a jebi! Megengesztelt hangon tehát igy szólt: .. = Maga izraelita, óra« jut2 Csalt iá** ravaló ember azért mégis. Babócsy mosolygott. — Izraelita, nagy uram? A tizedik ősöm se volt, —< mondta. Elemér ur erre inár bárány lett. -A Akkor rendben vagyunk, öcsém uram, — felelte és nyújtotta a kezét. — Hát máskor vigyázni fog. én meg hivatni fo gom. ha kelleni fog. — Klasszikus példánya a kivesző félbei lévő bölénynek, — gondolta Babócsy doktor vidáman, mikor szemmel követte az eibaktató öreget a ki viszszakuporgott a csézába és megelégedetten indulást parancsolt a kocsisnak. ....Pár hét múlva Elemér ur betet lett és vagy tízszer hitta ki Babócsyt magához. Újévkor aztán számlát kapott a doktortól, ennyi vizitért ennyi meg ennyi, megcímezve úgy ahogy kellett: nagyságos tótgerjeni és szalónaki Tóthy Elemér földbirtokos Urnák, Kistóton, Még az »urnák« szót is nagy betűvel irta. Ámde Elemér ur csak fidibuszt csinált a számlából. — Tartozás, tartó* zás— azért ur valaki, hogy tartozzék, A járásbiró csak nevetett, mikor Babócsy elmondta neki a dolgot. — Most csak megadtam neki minden titulust.... hát mért nem jön fizetni? — Pesti ember vagy. öcsém, nem ösmered ezt a spéciest. — felelte. — Egy elmúlt darab Magyarországnak egy kis része az. Az uj élet ekéje már felszántotta a mi hazai földünket és csak elvétve maradt meg itt-ott kis tenyérnyi darabka a tallóból. Ilyen ez a mi Tóthy nk: csupa szalmátok és tüske, de ősíalaj. A körlevelet kiildted volna minden prédikátuinmal és nagyságos urraJ címezve, abból ollózott volna fidibuszt-. és a számládat küldted volna csak t. c. Tótihoz intézve, zálogba csapta volna még a pecsétgyűrűiét és a korbácsát Is és az ablakodon haiitia be a pénzedet. Babócsy jóízűen nevetett. — Ösbölény. — jegyezte meg kedéllyel. — Elengedem neki a tartozást szívesen. Én megbaragitottam. ő megnevettetett punktum. Ámde mégis csak ió. hogy kive Síőbfta már a fajtája as ilyen bölénynek.
