Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-18 / 284. szám

4. oldal.

BACSMEGYEI NAPLÓ

1923 október 18,

A pártonkivilüek

nem támogatják

a magyar kormányt

Bethlen koalíciós tervének kudarca

A magyar kölcsön tárgyalásai során, mint azt burkolt formában maga Bethlen is bejelentette szolnoki beszédében, a kisanlant garanciaképen koalíciós kormány megalakítását kérte a magyar miniszterelnöktől, aki a magyarországi lapok jelentései szerint a kulisszák mögött ezirányban már meg is kezdte a a tárgyalásokat.

Bethlen elsősorban a Hemrich-párto* akarja bevonni a kormányba, amely ed" dig is támogatta politikáját, mellettük azonban számit a pártonkivüliek csoportjára is, akik a főszempontokban egyetértenek a jelenlegi kormánnyal. A pártonkivüliek beinvitálását a koalíciós kormányba Heinrich vállalta magára, a ki legutóbbi beszédében nyíltan felszántotta a Szilágyi Lajos köré csoportosult képviselőket, hogy csaílctkozzancft a Icormánytámogató táborhoz. A iclszólitrsnak "azonban egyelőre nincs eredménye, mert a pártonkivüliek semmi hajlandóságot sem mutatnak a csatlakozásra, sőt —- mint Budapestről jelentik — Szilágyi a „Magyar Hiriap“-nák kijelentette, hogy mindaddig mig Bethlen irányt nem változtat politilcájáocn, amíg az egész vonalon gyökeres változásokat nem visz keresztül, a pártonkivüliek nem támogathatják. Téved a miniszterelnök— mondotta — ha azt hiszi, hogy a pártonkivüli legitimistákat kizárólag személyi ellentét vezeti tjőmböséklfel szemben. A pártonkivüliek azért mert Gömbösek kiléptek az egységes pártból, nem csatlakoznak még Bethlenhez, akinek politikáját sok tekintetben nem helyeslik, még pedig azokban a kérdésekben, amelyek a jelenlegi rendszerben meg nem oldhatók.

— .■ immmu^as-TSZSSSSS^jSSSiS^

Sikamlós operett,

néger tenorista,

színes szökőkút s egyéb látványosságok — Budapesti színházi levél —

Október második felével teljesen kibontakozott a színházi és hangversenyszezon. A tőzsdei besz miatt általában rosszul mennek a színházak és épyen ezért igyekszik mindegyik tőle telhető jó programmed nyújtani. Legnagyobb érdeklődés mellett »A vörös malom« előadásai folynak. Molnár Ferenc úgy járt ezzel a darabbal. mint a Liliommal. A nagyképű, ellenséges kritika nem értette meg vagy elhallgatta kvalitásait és megpróbálta elijeszteni a közönséget a darabtól. A kurzussajtó kihirdette. hogy »A vörös malom« megbukott. Ezzel szemben a darabot két héttel előre eladott házak mellett játszák.

A Vígszínháznak hasonlóan nagy kasszasikert jelentett az Ivanov előadása. Csehov nagysikerű drámáját állandóan telt házak meHett játszák. Nem csoda, mert hiszen a Vígszínház minden starját szerepelteti ebben a darabban. Többek között Varsányi Irén, Gombaszögi Frida, Góthné, Gyöngyössi Erzsi, Góth. Tanay, Szerémi, Lukács Pál és Hegedűs Gyula neveit hirdeti a szinlap.

Blumenthal operettszinházának is szerencséje van. Lehár mindenütt megbukott operettje, a »Libelleníanz«. amely Budapesten »A három grácia« címet kapta, már jóval túl van a századik előadáson és minden este táblás ház előtt megy. A színház most készül Fali operettjére, a »Pompadour«-ra. amelynek november 10-én lesz a bemutatója. A »Pompadour«-! szintén szenzációsan akarja kiállítani a színház. Fedik Sári, Biüer Irén és Kondor Ibolya játszik a darab női főszerepeit és a színház rendezője a legpazarabb trükkökkel igyekszik a Pompadournak a Három gráciához hasonló sikert biztositani. így hatalmas műszaki aparátussal színes szökőkutat állítanak be a színpadra, mely száz és száz sugárban fogja ontani a színes fénykévékkel megvilágított vizet A szökőkutnak a második, felvonásban van szerepe, amely Pompadour asszony kertjében játszódik le.

A Király-sz.nházban a mérsékelt sikerű EJssler Fannyt játszák gyér látogatottság mellett, viszont a harmadik operettszinházban a Blaha Lujzában egy francia-angpl operettet játszanak, »A rózsa!ány«-t. (A szövegíró francia, a zeneszerző angol). A színház tradíciójához híven — (itt mutatták be a Frfit —) sok sikamlós jelenetet és obszeán viccet csúsztatott be a fordítóval, úgy, hogy a rendőrség beleavatkozott a

• dologba, elkérte a darab rendező: példányát, hogy némi enyhe cenzurát gyakoroljon.

I Megkezdődtek a hangversenyek "is. Az első jelentősebb vendég egy néger tenorista volt. Hayes Roland, laki vasárnap mutatkozott be a Zeneakadémia nagytermében példátlan sikerrel. Ritkán hallottunk olyan finom és csengőhangu dalénekest, mint ez a fekete gentleman. Sikerét legjobban jellemzi, hogy a jövő héj ten meg kell hogy ismételje estélyét. ' A külföldi nagyságok még váratnak magukra. Annál sűrűbben olvassunk helyi nagyságok estélyeiről. , Különösen a táncosnők kezdték im: már komolyan venni a szezont A ' nagyok közül Nirschy mutatkozik [először és Valescu Gert, az ismert német groteszk táncosnő.

[ deje óta* 1 * * * S — tehát már 1910. január else»

|ie előtt — Karancson lakott Ezt a Körülményt Garay a következő hiteles okmánnyal igazolta:

9i 1907. A. 008694. Baranya Vármegye Karancs község.

Szolgálati cselédkönyv.

Garay Ferenc.

Kiadta 1907 évi december hó 6. napján, a község elöljárósága: Javotay Sándor s. k. jegyző. Ackermann József s. k. bíró.

Ebből a szolgálat: cselédkönyből világosan kiderül, hogy Garai jugoszláv állampolgár, tehát nem lehet kiutasítani. Ennek ellenére kiutasították. A magyar határrendőrség nem vette át Garait, minthogy S. H. S. állampolgár és a szerencsétlen család több mint egy hétig szabad ég alatt lakott a határon, mert Torjanac nem engedte őket vissza aj faluba.

Eikacsökkel meztelen testre

Garai Ferenc ezúttal került másodszoc Torjanac kezei közé és a mostani kiutasítási eljárás csak folytatása egy régebbi ügynek, amelyről Garai Ferenc két tanú előtt a következőket mondotta jegyzőkönyvbe:

— A folyó évi április hó 17-ikén este 9 óra tájban felkerestek Torjanac Miikó

I jegyző, Láng János bíró, Dimitrijevié aL

komiszárius és egy csendőr a lakásomon. A csendőr felhívására kénytelenek voltunk én és Császár lakótársam a községházára menni, A községházán meg* kötöztek és azután bementek a jegyzőlakba, ahol ettek és ittak, amit bizonyítani tudok az éjjeli őrökkel és kisbíróval. Fél 12-kor bejött az irodába Tors janac Mirkó jegyző, Dimitrijevié alkomiszár és a jelenlevő csendőr edött Torján ac jegyző engem és Császárt polos nokkal és rúgásokkal inzultált, mit az ordonáncos kocsis valószínűleg az ablakon keresztül látott. Kocsira ültettek I bennünket éjfélkor és vittek bennünket a

Ibelinianasztiri határrendőrségre. Az éjjel bennünket nem bántalmaztak, hanem a következő éjjel levetközésrefce'nyszerijeitel: bennünket és valamennyiünket bika* csőkkelőssze-visszavertek. A testísértésről orvosi látletet vétettem fői a Szöllősi-kör orvossal. Megveretésünkkor és kinozíatásunkkor őrjítő fajdalmai ésex,

I tünk, kiabálásunk és jajgatásunkat a kö- I vetkezők, a mellette lévő szobában leívok: Majer Jakab és Majer János bogii Karmesterek, Gákova községbeli lako|sok és Tomin Gyula gyakovai lakos vélj gighallgatták. Én és Császár József la» fkói vagyunk Farkas Máriának. Régen

1 óhajtotta már, hogy a lakásból kimenjünk, mire nem voltunk hajlandók, mái kiutat nem találván, oly módon, hogy bennünket inzultálhasson a lakás elhagyására kényszeritsen bennünket. A célját úgy vélte elérhetőnek, hogy Torja* nac karancsi jegyzőnek élelmiszert, mint sonkát, bort, lisztet, tyúkot stb. vitt óján*

' dékba. Ezt esküvel is bizonyítom.

Az orvosi látlelet

Az orvosi látlelet, amelyről föntebb Garai megemlékezik, hiteles fordításban így hangzik:

Az osilekl országos kórház tek. igazgatóságának!

Garai Ferenc 38 éves, kocsigyártó, karancsi (baranyai) lakós megjelent nálam azzal a panasszal, hogy megtámadták. mely alkalommal mindkét fii én megsérült, miáltal nehezen hali. A vizsgálatnál megállapítást nyert, hogy mindkét dobhártyáján »perforációk« vannak és a bat alsó külszélén véraldfutás. A fentemlitett füldefektus szükségesnek mutatja, hogy a beteg, speciális fülkezelésben részesüljön, a mely okból ma megjelenik a fentemlitett országos kórházban. Ktiežen-Vinograđ, 1923. április 22.

Dr. Fuchs Soma Meg kell adni, hogy Torjanac jegyző, ha belekezd valamibe, alapos munkát végez: ez a látlelet is bizonyítja,

Torjanac katonát szabadit p A karancsi jegyző szem előtt tartja jj anyagi érdekeit és nem vejti meg a mellékkeresetet, Néhány apróbb esetét soroljuk csak fel: a karancsi Albert-családtól hétezer dinárt kért és kapott azért, hogy az Alberí-fiut, akit tizenkét hónapi katonai szolgálatra behívtak', fel»

jr u o rr p *

karancsi jegyző rémuralma

Nemzetiségi különbség nélkül sanyargatja a lakosságot jugoszláv állampolgárokat kiutasii az országból Katonaszabadétás pénzért és egyéb apróságok

Hogyan ünnepelte meg Torjanac jegyző a trónörökös születését?

A karancsi jegyző, Torjanac

Mirkó viselt dolgaival nem először foglalkozunk és hiteles aktáit alapján már megállapítottuk róla, hogy valóságos rémuralmat honosított meg községében: pofozza és csendőrökkel botoztatja a lakosságot, s minden utazási és fegyverviselési engedélyt — azon a cimen, hogy az engedélyek birtokosai gyanúsak — teljesen önkényesen bevon. A karancsi kényur cikkünkre helyreigazító nyilatkozatot küldetett be, amelyet a sajtótörvény értelmében közzé is tettünk, azonban nem tekintettük ezzel befejezettnek a basáskodó jegyző ügyét, hanem újabb adatokat, bizonyítékokat és okmányokat szereztünk be arról, hogy milyen állapotokat teremtett Torjanac Mirkó a jobb sorsra érdemes baranyai faluban: hogyan terrorizálja a polgárokat nemzetiségi különbség nélkül és milyen illegd lis üzleteket köt hivatalos minőségében a megfélemlített ídekkel?

Éjféli kihallgatás

Vtlics Cvetkó karancsi lakóshoz június 23-ikán éjfél tájban bezörgeteít Torjanac jegyző és bekiáltott, hogy azonnal nyissanak ki, de lámpát ne merjenek gyújtani. Vilics nem merte a garázda jegyzőt sötétben bebocsátani, a tilalom ellenére lámpát gyújtott és csak ezután eresztette be a szobába a jegyzőt, akit az egyik esküdt kisért Torjanac rögtón gorombáskodni kezdett amiért nem tettek eleget utasításának, azután pedig raorditott Vilicsre:

— Hol van a fia?

Erre a kérdésre Vilics menye felkeli ágyából és csecsemőjét karjába szorítva

a beszélgetők felé közeledett. Amikor Torjanac megpillantotta az asszonyt, piszok szemétnek nevezte és tőle is megjj kérdezte, hogy hol a férje. Azt a választ kapta, hogy a fiatal Vilics katonai

I szolgálatot teljesít ezredénél Délszerbiaban.

— Nem igaz, — üvöltött erre a jegyző — annak a csirkefogónak büdös a

I puskapor___

Vilics, felesége és menyük egyértelműen kijelentették, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a fiatal Vilics megszólj kött volna a katonaságtól, de a jegyző jj reprodukálhatatlan módon leszidía őket is a zsebében levő revolvert rájuk íog

S V« életveszélyes fenyegetésekkel telszóiitotta a Vilics-családot, hogy huszonjnégy óra alatt teremtsék elő a katona \ szökevényt, különben — mint mondotta — megsemmisíti őket___

Vilics Cvetkó, minthogy komolyan tartott attól, hogy a jegyző beváltja fejj nyegetését, másnap reggel kocsira üli és áthajtatott Dolmány községbe fivéréihez, megnézni, ott van-c fia? Minthogy jjneni találta ott, visszatértekor érdeklődött a karancsi állomásfőnökségen, Hogy

milyen sürgönyt kapott fiára vonatkozólag a jegyző a 21-edik gyalogezredtől? Legnagyobb meglepetésére azt a választ kapta, hogy semmilyet. A megfenyegetett apát nem nyugtatta meg ez a közlés, arra gondolt, hogy hátha levélben értesítette a jegyzőt a katonaság az állítólagos szökésről, de különben sem mert a faluban maradni, ezért elutazott Skoplje- be, ahol az ezredparancsnokságnál érdeklődött, mi van a fiával? Azt a felvilágosítást kaptfa, hogy a fiú szolgálatot teljesít századánál, nem szokott meg és természetesen nem is körözik.

A jegyző ur viccelni méltóztatett___

Torjanac kiutasít

A basáskodó jegyző, aki igy tréfálgat a szerb születésű állampolgárokkal, természetesen a nemzetiségi lakosokkal szemben sem tanusit kíméletesebb bánásmódot, hanem ahol csak lehet, kellemetlenkedik nekik, sőt ki is utasítja őket, tekintet nélkül az alkotmánynak arra a rendelkezésére, hogy a S. H. S. királyság állampolgárait nem lehet kiutasítani. Garay Ferenc karancsi Iakósi Meddkovtcs Gyúró volt dárdai főszolgabíró segítségévei — akinél Garayt, mint kémet jelentette, fel teljesen alaptalanul — kiutasította és október 6-ikán áttétette a belimanasztiri határrendőrséghez, hogy dobják át Magyarországra. Az ügy aktáit — minthogy mindennél jobban jellemzik Torjanac rendszerét — szószerinti szövegükben leközöljük, s A kiutasító végzés hiteles fordításban igy hangzik:

Járási föszolgcbiróság Dárda. 1778/1923. A karanáczi község elöljáróság f. é. április hó 20-ikán kelt 527. számú jelentése Garaj i Ferenc eücn, azért — mert meg van gyanúsítva, mint kém.

Végzés: Garaji Ferenc idős 38 éves, született és illetőségű Sár (A-on Magyarország, magyarországi állampolgár napszámost és nejét. Garaii Ana 24 éves a § 10 I. ck. V. 1903. évtől kiutasítom a Serb. Horvát és Slovén királyság területéről.

Indokok: A fenti véghatározat azon oknál fogva hozatott, mive! a karanacsi község elöljáróság április hó 20-ikán keit 527 számú jelentése alapján megtudta, hogy Garaji Ferenc magyarországi állampolgár, és nincs biztos ekszistenciája. s igy csak teher volna hatóságaiknak.

Erről értesitetett a káránáczi község elöljárósága és Garaji Ferenc idegen állampolgár azzal, hogy ezen véghatározat ellen 15 nap alatt számítva az átvételi naptól ezen hivatal utján az alispánhoz a reilebezés beadható.

Dárda 17. juni 1923 év.

Medákovics s. r. főszolgabíró

A Karancsi elöljáróság, illetőleg Torjanac jegyző természetesen pontosan tudta, hegy Garay Ferenc jugoszláv állampolgár, tekintve, hogy húsz észtén-