Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-03 / 269. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ lö2b október 3. nisz’tériumnalc, — hir szerint a vallásügyinek, — beszüntetéséről is. Az eredeti javaslat ugyanis tizenkettőben állapítja meg a minisztériumok számát, amelynek alapján a redukció fokozatosan fog bekövetkezni. A törvényjavaslat tárgyalását a szerdai minisztertanácson folytatják és vaiószinülcg be is fejezik, mert a kormány a parlamentnek még ezen az ülésszakán be akarja terjeszteni a tervezetet. Ezenkívül Pasics miniszterelnök törvényjavaslatot terjesztett be a hazafias szolgálatok elismeréséről, a melynek értelmében nagyszámú hazafias szolgálatot tett közéleti személyt fog a parlament elismerésben részesíteni. /I bizottságok ülése A keddi nap folyamán a bizottságok közül csak a középiskolai törvényjavaslatot tárgyaló albizottság tartott ülést, amelyen a miniszterré kinevezett Janjics Voja helyett Radonics Jovan suboticai képviselőt választották meg a bizottság elnökévé. Ugyancsak ülést tartott a Putriik és Misics vajdák emlékének elismeréséről szóló törvényjavaslat összeállítására kiküldött bizottság is, melynek elnökévé Miladinovics Zsarkót választották meg. Ennek a bizottságnak az összeáliitása miatt a beogradi ellenzéki sajtó részéről gúnyos támadások érték a kormányt, mert a bizottságba egy délszerbiai török és egy német képviselőt is beválasztottak, noha a két hadvezér a törökök és németek ellen folytatott háborúkban tűntek ki. Ä rab-munka és a bovísegí kereskedelmi kamara Novisadról jelentik: A kereskedelmi kamara legutóbb beadványt intézett az igazságügyi és a szociálpolitikai minisztériumokhoz a rabok foglalkoztatásának szabályozásáról, ami már hosszabb idő óta foglalkoztatja az érdekelt köröket. A modern kriinináiszociológia ugyanis szükségesnek tartja a rabok foglalkoztatását és a modern börtönök ennek az elvnek megfelelően különböző műhelyekkel vannak felszerelve, ahol a rabok különböző mesterségeket tanulnak, a termelt dolgokat eladják és a befolyt vételár egy része a rabokat illeti munkájuk ellenértékéül. A vajdasági börtönök mind a régi kor maradványai és bennük ilyen műhelyek nincsenek, úgy, hogy a rabokat egyes gyárakban foglalkoztatják. Az országban több gyár dolgozik foglyokkal, különösen ott, ahol a foglyok a hosszabb időre terjedő büntetésüket ülik le és tömegesebben vannak elhelyezve. Azok a gyárak, amelyek rabokkal dolgoztatnak, természetesen olcsóbb munkaerőt nyernek ilyen formán, mintha fizetett munkásokat alkalmaznának és így sokkal olcsóbban tudják cikkeiket előállítani, ami által íisztességíclen versenyt csinálnak azoknak a gyáraknak, akik nincsenek abban a szerencsés helyzetben, hogy rabokat foglalkoztathatnának. Az érdekelt gyárak sérelmeit a rtovisadi kamara magáévá tette és beadványában azt kéri, hogy a rabok foglalkoztatását magánvállalatoknál tiltsa el és amennyiben ez nem történne meg. úgy kéri a kamara azt, hogy oly cikkek előállításánál foglalkoztassák a rabokat, amilyeneket eddig nem állítottak elő az országban, vagy olyan cikkeket, melyet magántőke másként nem képes az országban meghonosítani, vagy oly gyárakban. amelyek kizárólag az államnak szállítanak. Ha azonban magánvál...................... Tisztviselői állásokká! fizet a kormány A kormány tárgyalása a bimyevác-párttal Ä ssubcíical radikálisok dicsére is létrejöhet a megegyezés Janjics Voja dr .vallásügyi miniszter és Korosec Antal dr. klerikális képviselő suboticai tárgyalásai még mindig élénken foglalkoztatják a helyi politikai pártokat. Janjics miniszter — mint már megírtuk — a kormány megbízásából folytatott Raics Balázs bunyevácpárii képviselő-1 vei tárgyalásokat a kormány támogatásának kérdéséről, Korosec dr.jelenlétében. A tárgyalások két scgtelen fontosságát bizonyitotia a; is, hogy azokon a kiéri káíispá»t ké vezetője — Korosec és ríohnye < képviselő — is résztvett, atní poli íikai körökben okot szolgáltat arr; a feltevésre, hogy a klerikálispárt i. akarja a radikálisokkal való meg egyezést és erre meg akarja nyern a bunyevác-sokacpártot is. A Suboticán lefolyt tárgyalások — amelyeknek eredményét a bunye vácpártban igyekeznek titokban tar tani — nyugtalanságot keltett a ra dikáiispárt suboticai szervezetében amely az országos politikai érdekei nem szívesen helyezné a helyi ér dekek fölébe s már csak azért sen hive a bunyevácokkal való meg egyezésnek, mert közigazgatási he. gemoniájának elvesztésétől tart Mint ugyanis ismeretes, a bunyeváe sokac-párt feltételei között olyat kívánságok is szerepelnek, amelyel helyi közigazgatásban több vezeti állásra tartanak igényt. Ezt a -sotto ticai radikálispártban természetesei ngm látják szívesen és nem liajlan dók párthiveiket a bunyevác-sokae párt érdekében feláldozni. A radikálispárt körében ezért a utolsó napokban tanácskozások foly tak, amelyekről ugyan nem szivar gott ki semmi pozitívum, azonban annyit mégis lehetett tudni hogy a párt vezetősége a radikálispárt beogradi főbizottsága utján elejét akürja venni annak, hogy a kormány a bunyevácok követeléseit teljesítse. A radikálispárt egyik vezetőtagja ezzel szemben úgy informálta munkatársunkat, hogy a párt maga is szívesen látná a bunyevácsokacpárttal való megegyezést, bár hivatalosan semmit nem tud a bunyevácokkal folyó tárgyalásokról. Ha azonban a bunyevác-sukacpárt teljesíthetetlen követeléseket támasztana, mint ahogy azt a múltban tette — mondotta informátorunk — úgy a suboticai radikáiispártszervezet sernmiesetre sem járul ahhoz hozzá, hogy a radikálispárt hátrányára a bunyevácok vegyék kezükbe a közigazgatás vezetését. A bunyevác-sokacpártban bíznak a megegyezésben. Az a körülmény, hogy a klerikálisok is kívánják a kormánnyal való megegyezést, arra a belátásra bírja a bunyevácpárt vezetőségét, hogy szükség esetén a megegyezés érdekében redafiálja követeléseit, ami azonban nem jelenti azt, hogy — amin a bunyevácp áriban mondják — lemondjon a párt a bunyeváe lakosság számaránya alapján a helyi közigazgatásban öt jogosan megillető vezető helyről. A bunyevác-sokacpártban bíznak abban, hogy a kormány, ha a megegyezés alapját megtalálják, nem fogja tekintetbe venni a helyi radikális pártszervezet kifogásait, a megegyezés érdekében hajlandó lesz néhány itteni exponensét is feláldozni. Faragó András karrierje Prőaay-tiszibS! párisi kloroformos rab!-: akart tőle és egy Márkás József nevű parkett-táncossal, aki egyébként szintén nemzetközi tolvaj, szövetkezett arra, hogy kirabolják a leányt. A táncosnőt leitatták, majd elvették összes ékszereit, a valódiakat éppen úgy, mint a tökéletes utánzatokat. Faragó bevallotta a rendőrségen, hogy kirabolta a leányt, de tagadja azt, hogy kloroformmal altatta el, erre nem is volt szüksége, mert a leány I annyira részeg volt, hogy csak harminchat órával később ébredt fel. A rendőrség véleménye szerint kloroíormos rablás történt és a részegség \ éppen úgy mese, mint az. hogy a frablott ékszerekkel Márkus megszökött. Faragónak ezután szöknie kellett Párisbói. csavargóit Németországiban, utazó zsebtolvajok társaságában, de ez a mesterség nem volt kedvére való, mert sok veszéllyel járt. Ez év nyarán Ostendébe ment, ahol parkett-táncos lett. Több amerikai ! és más nemesvalutáju országból származó idősebb hölgy tartotta ki. Egy napon észrevette, hogy egy férfi^ erősen figyeli. Párisi detektivnek nézte, mire otthagyta Ostendét, az öreg asszonyokat. dollárjaikkal együtt és Berlinbe ment Itt viszont sehogyan sem ment, a dolga. A pénze ismét majdnem teljesen elfogyott Julius végén, mikor azon törte a fejét, hogyan fizesse ki szállodai számiáját, betoppant oda egy régi ismerőse, a leghíresebb utazó zsebtolvaj: Sólymos Ernő. Pártfogásába vette a letört Faragót, szállást adott neki, de Sólymosnak is rossz »szezonja« volt, neki sem ment úgy a dolga, mint régebben. Mindketten elhatározták, hogy titokban Budapestre rándulnak, hol rokonaiktól kémek pénzt — mert Budapesten nem érdemes rossz koronákat lopni — és a kapott pénzzel I Amerikába vándorolnak. Budapesten I azonban már érkezésük napján trtol: érte őket a végzet, Biró Zsigmond 5 detektivfelügyelő karjaiba kerültek, jj Sólymos szintén jó családból szárs mazik és környezete hatása alatt I csapott fel utazó zsebtolvajnak. Kihallgatásakor önérzetesen mondotta a rendőrtanácsosnak, aki kihallgatta őket: — Legalább jól éltünk! Mit tesz az a Pár év. amit most ránksóznak s ha majd kiszabadulunk. Amerikában újra folytatjuk a mesterségünket Budapestről jelentik: Faragó András, a világszerte ismert, hírhedt ! nemzetközi kalandor két napos val\ latás után megtört és felhagyott a tagadással, néhány terhére rótt kisebb ; bűncselekménytől eltekintve, ame- I lyeknek elkövetését nem akarja beisl merni, csaknem cinikus nyíltsággal j bevallotta az utóbbi évek során elkö- 5 vetett szélhámosságait és lopásait, jj A vallatás során mindenekelőtt az jtisztázódott, hogy »gárdonyi Faragó I András« tulajdonképpen Freund név\ re hallgat és egy fejérmegyei gazdag : földbirtokos család tagja. A háború -befejezésekor mint hadnagy szerelt le, a proletárdiktatúra bukása után i pedig — zsidó származása ellenére i— belépett az Ébredő Magyarok 1 Egyesületébe. Ezeknek az időknek \ atrocitásaiban mint a Prónay-külöinümény tagja vett részt Siófokon és í’csak 1920-ban szereit le. Csehszlová- I kiában akart letelepedni, de Pozsonyban a csehek lefogták kérr.ke: dós gyanúja miatt. Többheti fogság f után szabadult ki. Bécsbe ment, hol ; egyik rokonának üzletében nyert al‘kalmazást. de a könnyüvérü fiatal- I ember adósságokat csinált, kisebb- Inagyobb összegeket csalt ki, egyik{másik kávéházból és vendéglőből a «számla hátrahagyásával távozott. = Három elvált uriasszonytól, akiknek I házasságot ígért, pénzt csalt ki és ;1921 júniusában került először börtönbe. A bécsi büntető törvényszék ■egy évi börtönre Ítélte, amelynek kitöltése után Bécsben maradt és si- Ibernek csapott fel. Rövid néhány hónap alatt 10 millió osztrák koronát szerzett. Egy magyar származású artistanőre, L. Idára, aki a félviiági hölgyek társadalmában előkelő szerepet játszott, rövid néhány hét alatt elköltötte egész vagyonát, azután pedig ellopta a nő százmilliókat érő ékszereit és Berlinbe szökött. Berlinben kezdődött tulajdonképpeni karrierje: itt ismerkedett meg ugyanis Horváth Menyhértnek, a szélhámosok királyának bandájával. Az egykori soffőr felfedezte Faragó tehetségét és az időközben ismét teljesen letört fiatalembernek mindenekelőtt egy frakkot csináltatott, azután pedig megbízta hat darab hamis dollár-csekk beváltásával, amiket bandájának bankjegyszakértője, Wertz Vilmos gyártott. Hogy Fara; gó a pénzzel meg ne szökjön, llerzféld Gábor rovoítmuitu zsebtolvaj személyében »titkári« adott mellé a bandafőnök. Mire azután Faragó értékesítette a csekkeket többszáz millió osztrák korona értékben, Horváth .Menyhért bekerült a bécsi Landes‘ gericht fogházába. Faragó erre Párisba rándult ki, hogy ott élvezhesse néhány hónapig zsákmányának gyümölcsét. Ledeux báró néven szerepelt és szórta a pénzt. Miss Dorris de Arabo-Kemps táncosnő, aki a legelőkelőbb varietékben szerepelt, barátnője lett. Amikor a pénz fogyni kezdett, a táncosnő, aki beleszeretett Faragóba, nem engedte el, hanem pénzelte, több mint 200.000 frankot költött barátjára. Faragó azonban megunta a táncosnőt, szabadulni A Péter király-emlékmű leleplezése Baranyában I Osijekről jelentik: Vasárnap déliéi őtt 10 órakor ünnepélyes keretek |közt és több, mint tízezer főnyi em- I bértömeg jelenlétében leplezték le I Péter király első emlékművét Bara!nyában. I Az emlékmű, mely az ősijeid Diáivá-hid baloldalán emelkedik, nyolc • méter magas obeliszk, melynek talapzatához négy lépcsőfok vezet. Az ’ obeliszk tetejét fehér kettős-sas koroi.názza. Az emlékműbe van illesztve (Péter királynak kitünően sikerült re- I lief je, — a hátsó lapján márványba vésett rövid költemény. Az obeliszk I szerb, liorvát és szlovén nyelven a ■következő feliratot viseli: »/. Péter í királynak, a nagynak és felszabadj- I tónak — a hálás baranyaiaktól a fel] szabaditás és egyesülés emlékére. 11918 november Z.5.« •: Az ünnepélyes leleplezésen a kil ráiyt, ki megjelenésében akadályozóvá volt, első szárnysegéde. Hadzsles r tábornok képviselte. A kormány réiszérűi Vajicsics. Trifkovics, Jankó• vies és Miletics miniszterek, — a l parlament részéről R.ankovics alel' nők és mintegy húsz képviselő. Csi\mics Ernő zagrebi helytartó, Gojko' vies belügyi osztályfőnök kíséretéiben, a vármegye részéről Szlepcsevics főispán és Petrovfcs alispán, a ■ baranyai és helyi hatóságok vezetői. |a különböző vallásfelekezetek lelké‘ szej és az egyesületek, testületek ha-Ialkozóknak bocsájtják’ a rabok mun-j kájátrendelkezésre, akkor kötelezzék j a vállalatokat, hogy rendes munka- í béreket fizessenek az államnak. A kamara kérelme nemcsak az ; egyes érdekelt gyárak szempontjá-: —.......... ból indokolt, hnem a munkások szempontjából is, mert a gyárak inkább veszik az olcsó rabokat, mint a munkásokat és igy az állam a munkanélküliséget növeli, aminek végső következménye a munkásnyomor.
