Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-13 / 279. szám

1923 október 13. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal nem fizetnek rá a birtokra, a mi­nisztert azonban megtévesztették. A sok milliós bevételek ugyanis főleg a hatalmas erdők kiirtásából szár­maznak. Az erdői részben bérbead­ják úgy. hogy a bérlő a fákat kiirt­hatja, részben pedig az uradalom házilag termeli ki és az eladott fa­mennyiségből szép jövedelmet mu­tat ki. Az irtásokat is egészen rendszer­telenül végzik s ezeknek egyetlen eredménye, hogy pár évvel ezelőtti évszázados erdők helyén ma kopár sivatagok keletkeztek. Szakértők véleménye szerint ezek az erdők hosszú évtizedek alatt sem pótolhatók az erdők helye s a föld is csak hosszú évek múlva tehető termővé. Hagy miből mutatnak majd ki két-hárcm év múlva jövedelmet, az a jövő titka. A múltban legteljebb csak ritkítottak erdőket és a kiirtott földet rögtön utánültetéssel pótolták, rendes vadásztilalmat tartottak be, állandóan javításokat eszközöltek, mindez most ismeretlen fogalom. A ibéljei birtokot viszi a csőd felé az, hagy az intézők között vége-hosz­­sza nincs a személyes harcoknak. Nemrég számoltunk ibe Pridics volt színész, jelenleg uradalmi főtitkár és Petronievics miniszteri kiküldött af­férjáról, amelynek gyakran akad párja. Szokolovics igazgatóhelyettes­re is panaszkodnak az alkalmazot­tak, hogy egészen indokolatlanul, öt­letszerűen ültet állásokba nem oda­való embereket. Az egyre pusztuló béliéi uradalom helyzetéről az ismerős szakemberek, a legteljesebb szkeptimizmussal nyi­latkoznak. A bajokon még a beo­­gradí és zagrebi újságírók látogatása sem segíthet. Albánok követték el ajanmai gyilkosságot Görögország1 az eljárás revízióját követeli Római jelentés szerint — mint már megírtuk — a ianinai gyil­kosság ügyében a Népszövetség által kiküldött nemzetközi vizs­­gálóbizoltságmegállapította, hogy a határrendező delegáció olasz tagjai ellen a merényletet Wandias görög bandavezér bandája követte el. A banda tagjainak a nevét is ismerik, akiket azonban minded dig nem sikerült kézrekeriteni. Ezzel a római híradással szem­ben az athéni kormány is jelen­tést adott !;i a görög hatóságok ó ta folytatott vizsgálatról. Esze­rint a görög hatóságok elfogták Memas albán bandavezér!, aki be­vallotta, hogy albánok ölték meg az olasz tiszteket. Ezt a vallomást több tanú is rcegerősitette. Azt is megállapították, hogy három al­bán komitácsi, akiket a gyilkos­sággal gyanúsítanak, az albán kor­mány fogságában van. A görög kormány most arra kérte a nagy­követi konferenciát, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a gyilkosok kiszolgáltatása végett. Hir szerint a kiderített adatok és kézzelfogható bizonyítékok alapján, amelyek a görög kormány és görög alattvalók eüen az ola­szok részéröl emelt vádakat meg­­döntik, Görögország kérni fogja a janinai ügy revízióját, valamint az olaszok által kicsikart ötvenmillió lira kártérítés és katonai költsé­gek visszatérítését. Ez a hir, ha megfelel a való­ságnak, érdekes fordulatot fog adni az ügynek, annál is inkább, mert az olaszok kizártnak tartot­ták, hogy a gyilkosságot albánok követték volna el. A oémet alkotmány sorsdöntő órái Á cacioaaliislák és kommunisták meggátolják a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását Berlinből jelentik: A felhatalma- \minden habozás nélkül feloszlatja a zási törvényjavaslat körüli parla­menti harc még mindig nem ért vé­get. A birodalmi gyűlés csütörtöki ülésének napirendjén a törvényja­vaslat harmadik olvasása szerepelt. A birodalmi gyűlés a törvényjavas­latnak azt a részét, amely a kor­mányt rendcletek kibocsátására ha­talmazta föl, névszerinti szavazás­ban 253 szavazattal 97 szavazat elle­nében elfogadta. A javaslat eüen szavaztak a német nemzetiek, a néppárt, a bajor néppárt és a kom­munisták. A javaslat második sza­kaszát. amely a törvénynek 1924 március 31-Iliéig tartó hatályát ál­lapítja meg. 306 szavazattal fogad­ták el, 04 ellenében. A birodalmi gyűlés sorsa szom­baton dől cl, mert Stresemam biro­dalmi kancellárnak zsebében van a feloszlatásI rendelet és a kancellár élni is fog a birodalmi elnök- adta fölhatalmazással, ha nem sikerül a törvényjavaslat megszavazásához szükséges kétharmad többséget megszerezni. Stresemann kancellár pénteken délelőtt fogadta a sajtó képviselőit és közölte velük, hogy újból össze­köttetésbe lépett Ebert birodalmi elnökkel, aki megismételte, hogy ha a birodalmi gyűlés a felhatalma­zási törvényt nem fogadja el, úgy l parlamentet, na a javaslatot ineg- I szavazzák, úgy azt aláírás végett | azonnal az elnök elé terjesztik a lmunizatörvérinyel együtt, amely a I nyolcórás munkanap vitás kérdését fis rendezni fogja. : Ha a felhatalmazási. törvényt le­­! szavazzák, úgy a kancellárnak sza­ldód keze lesz mindenben, amit a * pillanatnyi helyzet megkövetel. I A franciák kapifulációs feltét ölei Degoatte tábornok, a megszálló francia csapatok parancsnoka — ■ mint Düsseldorfból jelentik — a né-Iniet nagyiparosokkal való tárgyalá­sok során ismertette Franciaország feltételeit. Ezek szerint minden hát­ralékos szénadó megfizetendő, az előlegek a francia bányabiztosság-Igal megállapított módon beszolgál­tatandó!?. A szénadó nagyságát a bányabiztosság állapítja meg; a le­foglalt szénkészletek a franciák bir­tokában maradnak, elszállításukról a német bányaigazgatóságoknak kell gondoskodni. Minden bánya -­­jóvátételképpen —- meghatározandó mennyiségű szenet tartozik leszállí­tani a francia hatóságoknak. A le­foglalás és elkobzás érvényét veszti. A megszállás költségeinek vissza­­térítését Németországnak kell vál­lalnia. Á bácskai katíholilcus egyházmegye megalakulása Véget ért a szubsiieaí A suboticai apostoli adminisztra-turán szerdán és csütörtökön tartot­ták meg az esperesi zsinatot, amely­nek tárgysorozatát már korábban is­mertettük és amely konferencián a suboticai püspökség egyházmegye^ je tulajdonképpen megalakult. Az ér­tekezleten az egyházmegye tizenhat egyházmegyei konzultorja vett részt, akik a kanonokokat helyettesítik. Azokban az egyház - megyékben ugyanis, amelyekben még nincsen a káptalan felállítva, az uj kánonjog szerint konzuitorok heiyettesitik a kanonokokat. A bácskai egyházme­gyében azért nem lehetett még ez­­ideig a káptalant felállítani, mert az egyházmegyei földek nagyrésze a határon túl yan, a kalocsai érsekség területén. A két napos konferencián Budano­­vics Lajos apostoli adminisztrátor elnökölt, a jegyzőkönyvet pedig Szkenderovics Antal egyházmegyei irodaigazgató vezette. A konferenci­án a következő egyházmegyei kon­zultorok vettek részt: Raics Balázs püspöki vikárius, Knjuidzsics Illés provikarius, Márton Mátyás staraka­­nizsai prépost-esperes, Bach János kanonok, bresztováci esperes, dr. Michler Ferenc moli apát-plébános, Hirka Ferenc pápai kamarás, főtan­­felügyelő, Fáth Ferenc novisadi apát­esperes, Hegedűs Lénárd bajmoki, Agatics Boldizsár nemesmiliticsi, Wiircz Pál karavukovói, Weinert Pé- j tér palánkai, Ketterer Mihály gako­­vói, Pás Lajos telecskai, Rakila László Priglevica—Szent—Iván-i es­peresek, Futó Ferenc pasicsevói és dr. Tumbas István vajszkai konzul- í tor-plébánosok. Az esperesi zsinat főcélja a bács­kai egyházmegye önállósítása volt, különösen pedig a Kalocsától való el­szakadás folytán az anyagi kérdések rendezése és az anyagi ügykezelés megszervezése. A hitélet mélyítéséről Hegedűs Lénárd bajmoki esperes tartott előadást, rámutatva a hívek, erkölcsi nevelésének nagy fontossá­esperesi koaferencia gára, továbbá arra, hogy milyen \ missziók létesítésére volna szükség. | Ezután áttért a konferencia a papnevelés kérdésére, amit dr. Michler Ferenc moli apát-plébános referált. Javas­lata szerint a kalocsai érsekségtől való elválás folytán szükséges az uj szemináriumi alap létesítése. Be­ható megbeszélés után a konferencia elhatározta a szemináriumi alap lé­tesítését és megjelölte araiak forrá­sait. Az esperesi kerületek beosztására nézve az a terv merült fel, hogy az egyházmegyét újra fogják beoszta­ni, azonban Agatics Boldizsár ne­mesmiliticsi esperes referátumában kifejtette, hogy nem tartja még ezt a kérdést döntésre érettnek, annak folytán a konferencia elhatározta, hogy egyelőre megmarad az egy­házmegye eddigi tizenegy esperesi kerületre való beosztása. Rátértek ezután a hitközségi rendszer jj tárgyalására. Fáth Ferenc novisadi i apátesperes javaslata értelmében a S konferencia úgy döntött, hogy a plé- f bániai, valamint kántori javadalma- | kát és — a szorosan vett templom­pénztárt kivéve — az egyház ingó és ingatlan vagyonát a hitközségek­nek kell átadni kezelésre. Ezeket a hitközségeket már Budatiovies La­jos apostoli adminisztrátor alapította és a konferencia úgy határozott, hogy a hitközségeket ott, ahol még nem alakultak meg, sürgősen fel kell állítani. Az egyházmegyei alapok kérdéséről Kajundzsics Illés provi­karius. a központi számvizsgáló hi­vatal vezetője referált. Az egyház­megye törzsvagyona Kalocsán ma­radi és ezért kimondotta az értekez­het az egyházmegye szétválása foly­tán szükséges egyházmegyei törzs­vagyon és külön segélyalapok fel-g állítását. Elhatároztál? így többek közt a papi nyugdíjalap létesítését is és ehhez a papság hajlandónak nyilatkozott önmegadóztatás révén továbbra is hozzájárulni, valamint az állam is kilátásba helyezte hathatós támogatását. A pénzügyek ügyéről Wiircz Pál karavukovói es­peres terjesztett be referátumot, a melynek alapján az értekezlet ki­mondotta. hogy a volt kalocsai ér­sekségnek amortizációs és rendes kölcsöneiuek sem tőkéjét, sem pedig kamatait nem küldik ezentúl Kalo­csára. hanem azok a bácskai egy­házmegye tulajdonába mennek át és a suboticai számvizsgáló hivatalhoz küldendők be. Ezután Weinert Péter palánkai esperes referált a patronáíusok kérdéséről, aminek alapján a konfe­rencia elhatározta, hogy a paironusi kötelességeket és terheket nem vál­laló paironusokut per utján lógják kényszerítem kötelességük teljesíté­sére. Ugyanezt határozták a fadepu­­íáturnokat nem teljesítő parronusok­­ra nézve. Ez a 'határozat annál fon­tosabb, mert igen sok plébánia pat­­ronáíusának kérdése nincs még ren­dezve és az állam, valamint a váro­sok nagyrésze sem teljesítik patro­­nusi kötelességüket. ískolaügyek Az egyházi iskolák ügyéről Hirka Ferenc főtanfelügyelő referált, ki­nek részletes és nagy szaktudással előkészített beszámolója az egyik legértékesebb része volt a konferen­ciának. Az értekezlet hangsúlyozot­tan kimondotta, hogy semmi körül­mények közt nem fog lemondani a felekezeti iskolák tulajdonjogáról és felhívja az egyes hitközségeket, hogy az iskolákra vonatkozó tulaj­donjoguk elismerése ügyében a vi­lági fórumok előtt bírói döntést pro­vokáljon és az elvett iskolákért kár­térítést követeljen. Ezután a kántorkérdés ügyével foglalkoztak, ami nehéz problémája a suboticaj egyházkerü­letnek, mert területén nincs kántoro­kat képző preparandia. Ezért kimon­dották az egyházmegyei kdntorvizs­­gáztató bizottság kinevezésének, szükségességét. A tárgysorozat utolsó pontja az esperesi kerületek jelentése volt. Az egyes kerületek informá­cióit felolvasták, amelyekből meg­állapították, hogy egyes bácskai köz­ségekben a hatósá^''k a kalholikus hívőket a vasárnapi munkaszünet megszegésére kényszerűik, többek közt azzal is, hogy a lakosokat va­sárnap délelőttre hivatalos ügyekben beidézik. Az esperesi ^ jelentések szerint az egyes kisebb bácskai községekben az erkölcsi állapotok nagyon meg­lazultuk. A vendéglőkben, korcs­mákban mindkét nemzelj ifjúság megbotránkoztató módon viselkedik és dorbézol. Az értekezlet elhatá­rozta, hogy felkéri Bácsmegye al­ispánját, utasítsa alantas hatóságait, hogy fordítsanak nagyobb gondot a vasárnapi munkaszünet kötelező be­tartására és az erkölcstelenségek megfékezésére. Az értekezlet csütörtökön a késő esti órákban ért véget «t ----------------------------------- --­Slí-ri yjjSV A legkiválóbb j eíenlegi borotvapenge Vcaćrkćpviselel az S. H. S. királyság részére t. V O £>. D. ZAGREB

Next

/
Thumbnails
Contents