Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-13 / 279. szám
1923 október 13. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal nem fizetnek rá a birtokra, a minisztert azonban megtévesztették. A sok milliós bevételek ugyanis főleg a hatalmas erdők kiirtásából származnak. Az erdői részben bérbeadják úgy. hogy a bérlő a fákat kiirthatja, részben pedig az uradalom házilag termeli ki és az eladott famennyiségből szép jövedelmet mutat ki. Az irtásokat is egészen rendszertelenül végzik s ezeknek egyetlen eredménye, hogy pár évvel ezelőtti évszázados erdők helyén ma kopár sivatagok keletkeztek. Szakértők véleménye szerint ezek az erdők hosszú évtizedek alatt sem pótolhatók az erdők helye s a föld is csak hosszú évek múlva tehető termővé. Hagy miből mutatnak majd ki két-hárcm év múlva jövedelmet, az a jövő titka. A múltban legteljebb csak ritkítottak erdőket és a kiirtott földet rögtön utánültetéssel pótolták, rendes vadásztilalmat tartottak be, állandóan javításokat eszközöltek, mindez most ismeretlen fogalom. A ibéljei birtokot viszi a csőd felé az, hagy az intézők között vége-hoszsza nincs a személyes harcoknak. Nemrég számoltunk ibe Pridics volt színész, jelenleg uradalmi főtitkár és Petronievics miniszteri kiküldött afférjáról, amelynek gyakran akad párja. Szokolovics igazgatóhelyettesre is panaszkodnak az alkalmazottak, hogy egészen indokolatlanul, ötletszerűen ültet állásokba nem odavaló embereket. Az egyre pusztuló béliéi uradalom helyzetéről az ismerős szakemberek, a legteljesebb szkeptimizmussal nyilatkoznak. A bajokon még a beogradí és zagrebi újságírók látogatása sem segíthet. Albánok követték el ajanmai gyilkosságot Görögország1 az eljárás revízióját követeli Római jelentés szerint — mint már megírtuk — a ianinai gyilkosság ügyében a Népszövetség által kiküldött nemzetközi vizsgálóbizoltságmegállapította, hogy a határrendező delegáció olasz tagjai ellen a merényletet Wandias görög bandavezér bandája követte el. A banda tagjainak a nevét is ismerik, akiket azonban minded dig nem sikerült kézrekeriteni. Ezzel a római híradással szemben az athéni kormány is jelentést adott !;i a görög hatóságok ó ta folytatott vizsgálatról. Eszerint a görög hatóságok elfogták Memas albán bandavezér!, aki bevallotta, hogy albánok ölték meg az olasz tiszteket. Ezt a vallomást több tanú is rcegerősitette. Azt is megállapították, hogy három albán komitácsi, akiket a gyilkossággal gyanúsítanak, az albán kormány fogságában van. A görög kormány most arra kérte a nagyköveti konferenciát, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a gyilkosok kiszolgáltatása végett. Hir szerint a kiderített adatok és kézzelfogható bizonyítékok alapján, amelyek a görög kormány és görög alattvalók eüen az olaszok részéröl emelt vádakat megdöntik, Görögország kérni fogja a janinai ügy revízióját, valamint az olaszok által kicsikart ötvenmillió lira kártérítés és katonai költségek visszatérítését. Ez a hir, ha megfelel a valóságnak, érdekes fordulatot fog adni az ügynek, annál is inkább, mert az olaszok kizártnak tartották, hogy a gyilkosságot albánok követték volna el. A oémet alkotmány sorsdöntő órái Á cacioaaliislák és kommunisták meggátolják a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását Berlinből jelentik: A felhatalma- \minden habozás nélkül feloszlatja a zási törvényjavaslat körüli parlamenti harc még mindig nem ért véget. A birodalmi gyűlés csütörtöki ülésének napirendjén a törvényjavaslat harmadik olvasása szerepelt. A birodalmi gyűlés a törvényjavaslatnak azt a részét, amely a kormányt rendcletek kibocsátására hatalmazta föl, névszerinti szavazásban 253 szavazattal 97 szavazat ellenében elfogadta. A javaslat eüen szavaztak a német nemzetiek, a néppárt, a bajor néppárt és a kommunisták. A javaslat második szakaszát. amely a törvénynek 1924 március 31-Iliéig tartó hatályát állapítja meg. 306 szavazattal fogadták el, 04 ellenében. A birodalmi gyűlés sorsa szombaton dől cl, mert Stresemam birodalmi kancellárnak zsebében van a feloszlatásI rendelet és a kancellár élni is fog a birodalmi elnök- adta fölhatalmazással, ha nem sikerül a törvényjavaslat megszavazásához szükséges kétharmad többséget megszerezni. Stresemann kancellár pénteken délelőtt fogadta a sajtó képviselőit és közölte velük, hogy újból összeköttetésbe lépett Ebert birodalmi elnökkel, aki megismételte, hogy ha a birodalmi gyűlés a felhatalmazási törvényt nem fogadja el, úgy l parlamentet, na a javaslatot ineg- I szavazzák, úgy azt aláírás végett | azonnal az elnök elé terjesztik a lmunizatörvérinyel együtt, amely a I nyolcórás munkanap vitás kérdését fis rendezni fogja. : Ha a felhatalmazási. törvényt le! szavazzák, úgy a kancellárnak szaldód keze lesz mindenben, amit a * pillanatnyi helyzet megkövetel. I A franciák kapifulációs feltét ölei Degoatte tábornok, a megszálló francia csapatok parancsnoka — ■ mint Düsseldorfból jelentik — a né-Iniet nagyiparosokkal való tárgyalások során ismertette Franciaország feltételeit. Ezek szerint minden hátralékos szénadó megfizetendő, az előlegek a francia bányabiztosság-Igal megállapított módon beszolgáltatandó!?. A szénadó nagyságát a bányabiztosság állapítja meg; a lefoglalt szénkészletek a franciák birtokában maradnak, elszállításukról a német bányaigazgatóságoknak kell gondoskodni. Minden bánya -jóvátételképpen —- meghatározandó mennyiségű szenet tartozik leszállítani a francia hatóságoknak. A lefoglalás és elkobzás érvényét veszti. A megszállás költségeinek visszatérítését Németországnak kell vállalnia. Á bácskai katíholilcus egyházmegye megalakulása Véget ért a szubsiieaí A suboticai apostoli adminisztra-turán szerdán és csütörtökön tartották meg az esperesi zsinatot, amelynek tárgysorozatát már korábban ismertettük és amely konferencián a suboticai püspökség egyházmegye^ je tulajdonképpen megalakult. Az értekezleten az egyházmegye tizenhat egyházmegyei konzultorja vett részt, akik a kanonokokat helyettesítik. Azokban az egyház - megyékben ugyanis, amelyekben még nincsen a káptalan felállítva, az uj kánonjog szerint konzuitorok heiyettesitik a kanonokokat. A bácskai egyházmegyében azért nem lehetett még ezideig a káptalant felállítani, mert az egyházmegyei földek nagyrésze a határon túl yan, a kalocsai érsekség területén. A két napos konferencián Budanovics Lajos apostoli adminisztrátor elnökölt, a jegyzőkönyvet pedig Szkenderovics Antal egyházmegyei irodaigazgató vezette. A konferencián a következő egyházmegyei konzultorok vettek részt: Raics Balázs püspöki vikárius, Knjuidzsics Illés provikarius, Márton Mátyás starakanizsai prépost-esperes, Bach János kanonok, bresztováci esperes, dr. Michler Ferenc moli apát-plébános, Hirka Ferenc pápai kamarás, főtanfelügyelő, Fáth Ferenc novisadi apátesperes, Hegedűs Lénárd bajmoki, Agatics Boldizsár nemesmiliticsi, Wiircz Pál karavukovói, Weinert Pé- j tér palánkai, Ketterer Mihály gakovói, Pás Lajos telecskai, Rakila László Priglevica—Szent—Iván-i esperesek, Futó Ferenc pasicsevói és dr. Tumbas István vajszkai konzul- í tor-plébánosok. Az esperesi zsinat főcélja a bácskai egyházmegye önállósítása volt, különösen pedig a Kalocsától való elszakadás folytán az anyagi kérdések rendezése és az anyagi ügykezelés megszervezése. A hitélet mélyítéséről Hegedűs Lénárd bajmoki esperes tartott előadást, rámutatva a hívek, erkölcsi nevelésének nagy fontossáesperesi koaferencia gára, továbbá arra, hogy milyen \ missziók létesítésére volna szükség. | Ezután áttért a konferencia a papnevelés kérdésére, amit dr. Michler Ferenc moli apát-plébános referált. Javaslata szerint a kalocsai érsekségtől való elválás folytán szükséges az uj szemináriumi alap létesítése. Beható megbeszélés után a konferencia elhatározta a szemináriumi alap létesítését és megjelölte araiak forrásait. Az esperesi kerületek beosztására nézve az a terv merült fel, hogy az egyházmegyét újra fogják beosztani, azonban Agatics Boldizsár nemesmiliticsi esperes referátumában kifejtette, hogy nem tartja még ezt a kérdést döntésre érettnek, annak folytán a konferencia elhatározta, hogy egyelőre megmarad az egyházmegye eddigi tizenegy esperesi kerületre való beosztása. Rátértek ezután a hitközségi rendszer jj tárgyalására. Fáth Ferenc novisadi i apátesperes javaslata értelmében a S konferencia úgy döntött, hogy a plé- f bániai, valamint kántori javadalma- | kát és — a szorosan vett templompénztárt kivéve — az egyház ingó és ingatlan vagyonát a hitközségeknek kell átadni kezelésre. Ezeket a hitközségeket már Budatiovies Lajos apostoli adminisztrátor alapította és a konferencia úgy határozott, hogy a hitközségeket ott, ahol még nem alakultak meg, sürgősen fel kell állítani. Az egyházmegyei alapok kérdéséről Kajundzsics Illés provikarius. a központi számvizsgáló hivatal vezetője referált. Az egyházmegye törzsvagyona Kalocsán maradi és ezért kimondotta az értekezhet az egyházmegye szétválása folytán szükséges egyházmegyei törzsvagyon és külön segélyalapok fel-g állítását. Elhatároztál? így többek közt a papi nyugdíjalap létesítését is és ehhez a papság hajlandónak nyilatkozott önmegadóztatás révén továbbra is hozzájárulni, valamint az állam is kilátásba helyezte hathatós támogatását. A pénzügyek ügyéről Wiircz Pál karavukovói esperes terjesztett be referátumot, a melynek alapján az értekezlet kimondotta. hogy a volt kalocsai érsekségnek amortizációs és rendes kölcsöneiuek sem tőkéjét, sem pedig kamatait nem küldik ezentúl Kalocsára. hanem azok a bácskai egyházmegye tulajdonába mennek át és a suboticai számvizsgáló hivatalhoz küldendők be. Ezután Weinert Péter palánkai esperes referált a patronáíusok kérdéséről, aminek alapján a konferencia elhatározta, hogy a paironusi kötelességeket és terheket nem vállaló paironusokut per utján lógják kényszerítem kötelességük teljesítésére. Ugyanezt határozták a fadepuíáturnokat nem teljesítő parronusokra nézve. Ez a 'határozat annál fontosabb, mert igen sok plébánia patronáíusának kérdése nincs még rendezve és az állam, valamint a városok nagyrésze sem teljesítik patronusi kötelességüket. ískolaügyek Az egyházi iskolák ügyéről Hirka Ferenc főtanfelügyelő referált, kinek részletes és nagy szaktudással előkészített beszámolója az egyik legértékesebb része volt a konferenciának. Az értekezlet hangsúlyozottan kimondotta, hogy semmi körülmények közt nem fog lemondani a felekezeti iskolák tulajdonjogáról és felhívja az egyes hitközségeket, hogy az iskolákra vonatkozó tulajdonjoguk elismerése ügyében a világi fórumok előtt bírói döntést provokáljon és az elvett iskolákért kártérítést követeljen. Ezután a kántorkérdés ügyével foglalkoztak, ami nehéz problémája a suboticaj egyházkerületnek, mert területén nincs kántorokat képző preparandia. Ezért kimondották az egyházmegyei kdntorvizsgáztató bizottság kinevezésének, szükségességét. A tárgysorozat utolsó pontja az esperesi kerületek jelentése volt. Az egyes kerületek információit felolvasták, amelyekből megállapították, hogy egyes bácskai községekben a hatósá^''k a kalholikus hívőket a vasárnapi munkaszünet megszegésére kényszerűik, többek közt azzal is, hogy a lakosokat vasárnap délelőttre hivatalos ügyekben beidézik. Az esperesi ^ jelentések szerint az egyes kisebb bácskai községekben az erkölcsi állapotok nagyon meglazultuk. A vendéglőkben, korcsmákban mindkét nemzelj ifjúság megbotránkoztató módon viselkedik és dorbézol. Az értekezlet elhatározta, hogy felkéri Bácsmegye alispánját, utasítsa alantas hatóságait, hogy fordítsanak nagyobb gondot a vasárnapi munkaszünet kötelező betartására és az erkölcstelenségek megfékezésére. Az értekezlet csütörtökön a késő esti órákban ért véget «t ----------------------------------- --Slí-ri yjjSV A legkiválóbb j eíenlegi borotvapenge Vcaćrkćpviselel az S. H. S. királyság részére t. V O £>. D. ZAGREB