Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-13 / 279. szám
Ára: egy és fél dinár XXIV. évfolyam Sisbotica, SZOMBAT, 1923 október 13. 279. szám Megjelenik min elén reggel, ünnep cián és hétfőn délben TELEFON SZÁRI! Kiadđhi patai 8-5S, Szerkesztőség 5-13 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZT ŐSÉG: Kralja Aíexandra-uliea 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja A’esaadva-alica 1 (Lelbach-palota) A kormányzás mérlege | Davidovics Ljuba, a volt miniszterelnök, a demokratapárt elnöke tegnap a nemzetgyűlésen nagyobb beszédet mondott. Beszédében megállapította Davidovics, hogy „ebben az országban sem uralkodik a jog és szabadság", hogy exponált hivatalok vezetését sok helyen büntetett előéletű tisztviselőkre bízták." s hogy „nem is lehet abban az országban jogról, igazságról és szabadságról beszélni, amelyben hat tekintélyes állampolgárt letartóztattak és tizennégy évi fegyházra Ítéltek, mert a bolgár himnuszt énekelték." „Az országban nagyobb a pártoskodás, mint valaha" — fejezte be megállapításait az illusztris szónok. Nem bocsátkozhatunk vitába a kétségtelenül nagytekintélyű államférfiuvol. Akinek annyi alkalma van panaszok meghallgatására, jelenségek észlelésére, törvényszerűségek megállapítására, mint Davidovicsnak, akinek olyan páratlanul tájékozódóitok személyi és tárgyi ismeretei, az kétségtelenül jogosultabb arra, hogy az ország állapotáról s a kormányzat hibáiról és erényeiről kritikát mondjon mint mi, akik csak az alkotmány külső sáncárkaiból kukucskálhatunk be a várba, ahol életünkről, kenyerünkről, sorsunkról és jólétünkről döntenek. Ha Davidovics Ljuba azt mondja, hogy ebben az országban nem a szabadság és jog uralkodik, mi nem merünk ellentmondani. Ha Davidovics Ljuba fölháborodik azon, hogy idegen nemzeti himnusz éneklése miatt hosszú rabságra Ítélik az állampolgárokat, nem lehet a mi kötelességünk, hogy mitigáljuk ezt a felháborodást. Mi csak egyetlen egy csöndes kérdés föltevésére érzünk magunkban felhatalmazást. Mi csak azt az egyetlen szót kérdezzük Dsvidovicstó!: „Mi óta ?“ Mi óta nem uralkodik ebben az országban e jog és a szabadság, mióta állnak útjában a királyi szóval megígért igazsúg érvényesülésének s mióta háborodik fel arra a demokrata párt, hogy tizennégy évi rabságokat rónak ki az állampolgárokra egy dal énekléséért. Mióta változott meg a kormányzat iránya pártatlan államigazgatásból pártos elfogultsággá ? Arra kellene azonban kérnünk Davidovics Ljubát, ha ezeket a kérdéseket válaszadásra méltatná, ne azt felelje, hogy azóta, amióta a demokrata párt nem részese a közhatalomnak. Mert mi egyszerű állampolgárok nem érezzük, hogy n radikális párt uralomra jutása olya" időszaknak vetett véget, melyben virágzott a szabadság, melyben semmi sem zavarta meg az állampolgári egyenlőség arany korszakát, amelyben a polgárok zavartalanul énekelhették a szomszéd államok nemzeti himnuszait, mert a hatóságok csak einézők, a törvény esek jogokat adó, a kormányzat a szegényeket gyűmolitó s az elnyomottakat fölemelő volt. Nem tartjuk a radikális kormányt az igazságon és egyenlőségen elapuló államkormányzat iskolai példájának, de annyit mégis el keli ismernünk, hogy nem tette tűrhetetlenebbé az állami beavatkozást, nem tette nehezebbé a kisebbségek helyzetét, mint az a kormány, melyben a demokrata párt tagjai is részt vettek. És hig yje el a kitűnő államférfi, hogy nem a népek millióinak, csak a hivatásos pártembereknek fontos az, hogy milyen politikai párt van uralmon. A mi megfigyelésünk az, hogy nem a pártok korlátjai választják el egymástól a politikusokat, nem a pártok programja szolgáltatja az eltérő megitélések alapját, hanem az uralom birtoka. Amit a hatalmon lévő tesz, azt mindig az ország érdekével igazolja s mindig az ország ellenségének tartja azt, aki hatalmát veszélyeztetni akarja. Aki az uralomról leszorult, mindig az ország érdekére hivatkozik, amikor hatalomhoz akar jutni és az állam érdekei ellen vétőnek tartja a hatalom birtokosait. Pedig olyan mindegy, hogy milyen kormány csukta be az iskólák kapuit, ha azok be vannak csukva, olyan mindegy, hogy milyen kormány zárja ki a nemzetiségeket a földosztásból, ha a nemzetiségek nem kapnak földet. S akiket kiutasítottak, azoknak minden fontosabb lehet, csak az nem, hogy radikális vagy demokrata pártok tegjaibó! áilott-e az a kormány, mely békés exisztenciáját összetörte. Az országnak nem az a fontos, hogy melyik párt kormányoz, hanem az, hogy r. jog, törvény, szabadság és igaz ság eszméi kormányozzanak. Bezárult a parlamenti ülésszak Ä demokraták és a klerikálisok egymástól félnek s egymással barátkoznak — Protics támadása Nincsics ellen — Az utolsó ülés Dollár helyett frank hólesőét keresnek A parlament a pénteki napon befejezte első ülésszakát és október 19-ikéig elnapolta tárgyalásait. Az uj parlamenti ciklus megnyitását politikai körökben a legnagyobb érdeklődésael várják, mert az ellenzék vezéreinek tárgyalásai következtében jelentős fordulatot várnak az uj ülésszak utón az egész belpolitikában. Már több ízben beszámoltunk arról, hogy az ellenzéki pártok vezetői, főleg azonban Davidovics Ljuba a közös ellenzéki front megteremtésén fáradoznak olyan alapon, amely az egyesült ellenzéket alkalmassá tenné a kormány átvételére is. Az utóbbi napokban ez az akció kissé ellanyhult azokra a hírekre, hogy a Radics-párti képviselők nem akarnak Beogradba menni, de, mint előrelátható volt, ez az ellanyhulós csak rövid ideig tartott és komoly jelenségek arra mutatnak, hogy a kooperáció terve továbbra is élénken foglalkoztatja az ellenzéket. Nagyon jellemző ebben a tekintetben, hogy a föderaüsta ellenzéki pártok vezérei, Kcrosec és Spahö annak ellenére, hogy párthiveik mór elutaztak Beogradból, továbbra is Beogradbsn maradtok, bár a parlamenti szünetek alkalmával eddig mindig ők voltak az elsők, akik választóik körébe siettek. A megegyezésre irányuló törekvés ellenére is komoly akadályai vannak még az ellenzéki blokk megalakításának. A föderalisto blokk pártjai attól tartanak, hogy a demokraták csak a kormány megbuktatására akarják őket felhasználni és ha ezt a céljukat elérték, akkor megint a radikálisokkal fognak koalíciót alakítani. Emellett nem nagyon bíznak a demokrata pórt egységében sem, mert nem bizonyos, hogy Pribicsevics és hívei követni fogják-e Davidavicsot a föderaüsta pártokkal kötött szövetségben. Ugyanez az aggodalom áll fenn a demokraták részéről is, akik viszont attól tartanak, hogy a klerikálisok félre akarják őket vezetni és az utolsó pillanatban a hátuk mögött a radikálisokkal kötnek megállapodást. A két párt, amely most örök barátságot akar kötni, túlságosan jól ismeri egymást ahhoz, hogy bízzék egyik a másikban. Az a vélemény politikai körökben, hogy ha az egyesült ellenzéknek sikerülne is megbuktatni a radikális kormányt, akkor nem a radikális-demokrata, hanem a radikális-klerikális koalíció következnék abban az esetben, ha az ellenzék nem tudná egységét megőrizni. Hogy a demokraták mennyire orientálódnak a horvátok felé, annak is egyik bizonyítéka, hogy a péntek esti demokrata klub ülés úgy határozott, hogy az idei országos pártkonferenciét Zagrebban tartják meg. Az ellenzéki koalíció eddig kialakult tervei meglehetősen széleskörűek és arra számítanak, hogy a Radies párt távolmaradása esetén is sikerülni fog a többséget biztosítani maguknak. Számijának ugyanis arra, hogy a dzsemjetel és a német páriát is meg íUdnák nyerni és el tudnák távolítani a radikális párttól. Az ellenzéki koalíció első erőpróbája október 20-dikán, az uj parlamenti ülésszak elnökválasztása alkalmával fog lejátszódni. A tárgyalások mostani stádiumában ugyanis közös ellenzéki lista felállításán fáradoznak és pedig a demokraták terve szerint a parlament elnökéül Davidovics Ljubát, alélnökéiil pedig a klerikális és a Spaho párt egy-egy tagját jelölnék. Arra is számítanak, hogy a radikális párinak egy kisebb csőpáríját, első sorban Proiics Szloján titkos híveit sikerül megnyerni az ellenzéki koalíció számára, akikkel együtt a mostani ellenzék döntő fölénybe kerülne n radikális párttal szemben.. Protics nőm működik együtt Pasictsal A politikai életben meglehetős feltűnést keltett a Novosti péntek esti cikke, amelyben Protics újból éles támadást intéz Pasics ellen. A cikk azzal van összefüggésben, hogy a Trihuna tegnap azt irta, hogy Jovanovics Liuba fölkereste Proticsoí, amely alkalommal azonban nem került tzćba Protics visszatérése a radikális pártba. Protics éles hangon utasítja vissza azt a föltevést, mintha vissza akarna térni a radikálisokhoz: Pasics — írja Protics — főiégette a hidakat, amely a radikális pártba visszavezet, amíg Pasics vezeti a pártot s olyan botrányos politikát folytat, mint ma. Pasics nyugodtan készít törvénytervezetet a Pantheonról, amely ugylátszik közelebb áll szivéhez, mint akár a fiumei probléma, akár a korrupció, amely egyre nő az országban. Jovánoyics látogatása tényleg megtörtént, de még augusztusban, amikor Zagrebbon a kémkedési perrel kapcsolatban nevetséges alapon több katonatisztet letartóztattok s Protics az állam érdekében figyelmeztetni akarta a kormányt, hogy ezzel az állam tekintélyének rendkívül árt. Protics feltűnést keltő cikkét úgy magyarázzák, hogy a radikálisok megbuktatására n volt miniszterelnök hajlandó az ellen-, zékkel együtt működni. Ellentét az alkotmány és egy törvény közi A parlamentnek zz ülésszakot be-
