Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-11 / 155. szám

1923. junius 11 BÄCSMEGYEI NAPLÖ két hónapi vizsgálati fogság beszámítá­sával, Ivies Andrást lopás bűntettében való bünsegédkezésért egy évi börtönre, nyolc hónapi v i zsgálati fogság beszámít ásó­vá!, ZacArecforcz'cs Ferencnét tulajdon elleni kihágásért száz dinár fő- és negyven dinár mellékbüntetésre; Kovacsics And­reát tulajdon elleni kihágásért száz di­nár fő- és negyven dinár mellékbünte­tésre; Aradi Magdolnát száz dinár fo­es negyven dinár mellékbüntetésre; Mer­­kovics Sztipánt száz dinár fő- és negy­ven dinár mellékbüntetésre; Baka Jó­zsefet tulajdon elleni kihágásért száz dinár fő- és negyven dinár mellékbün­tetésre ; Twnbász Katát tulajdon el­leni kihágásért három heti elzárásra és száz dinár pénzbüntetésre, Tusák Annát tulajdon elleni kihágásért négyszáz dinár fő és kétszáz dinár mellékbüntetésre. A birói Ítélet tehát azokat, akik a lopott áruból vásároltak nem otgazdasagba mondta ki bűnösnek, hanem a kellő gondosság elmulasztásával elkövetett tu­lajdon elleni kihágásban. A többi vádlottat: Janovszki András­­nét, Szabó Mihálynét, Glavcsek Ankát, Bénis Ivánt, Gabrics Mácát, Kent De­­zsőnét, Güncer Ferencet, Gál Istvánt, Rottinger Ferencnét és Kati Józsefet a bíróság fölmentette. Dr. Vaszilyevics Ljuba államügyész a fölmentő ítéletekben megnyugodott, egyes elítéltekre vonatkozóan azonban a büntetés súlyosbításáért és a minősítés ellen felebbezést jelentett be. Az < ítéltek mindannyian szintén felebbezést jelentettek be. ~ mmmme^maESSBXSSSBBBSamrnammmmmm i i Mászni a halálba Báró Medayánszky Imre és felesége tragédiája Tragikus halállal végződő nászúi­ról érkezett jelentés Budapestről. Három héttel ezelőtt megnősült a hatvanéves báró Mednyanszky Imre magyarországi földbirtokos, — Med­nyanszky Lászlónak, a nagy magyar festőnek unokaöccse, aki egy Ambró bárónőt vett feleségül. Az esküvő után Mednyanszky báró elhatározta hogy feleségével nászúira megy az Adriára. A nászutasok Becsben meg­szakították útjukat és megebédeltek egyik előkelő étteremben. Étkezés után mindketten rosszul lettek, min. később kiderült gyomormérgezési kaptak. A betegség első pillanatban nem tűnt fel veszélyesnek, úgy hogy tovább folytatták útjukat, Triesztbe megérkezve azonban állapotuk olyan válságosra fordult, hogy már nem lehetett rajtuk segíteni. A báró meg­érkezésük után néhány órára meg­halt és még aznap kiszenvedett fe­lesége is. A tragikus halált romlott hús okozta. A bécsi hatóságok szigorú nyomozást indítottak a romlott húst áruló étterem felkutatására. angol kormány hétfőn délelőtt tárgyalni fogja a német memorandumot. Ezután Curzon lorn a szövetséges nagykövetek­kel tudatni fogja az angol álláspontot, amely több mint bizonyos, hogy a béke érdekében nem lesz elutasító a német javaslattal szemben. Az angol lapok jelentése szerint Baldwin miniszterelnöknek "az a .szán­déka, hogy a német .jóvátétel ügyének megbeszélésére Londonba szövetségközi konferenciát hiv egybe. A lapok szerint ezzel a tervvel függ össze lord Robert Cecil párisi útja, aki a francia politikai köröket igyekszik megnyerni a szövet­ségközi konferencia eszméjének. A kormány megegyezett Kunze államtitkárra! a német jóvátétel tárgyában — Németország megfizeti a jugoszláv jóvátételt — Mint ismeretes, Kunze đr. államtit­kár. a német kormány megbízottja, két hét óta Beográdban tartózkodik, hogy megállapodást kössön a kor­mánnyal Németország jóvátételi szálluásai tárgyában. A német biro­dalmi kormány közölte a beográdí kormánnyal, hogy a S. H. S. király­sággal szemben pontosan eleget akar tenni jóvátételi kötelezettségeinek és ajánlatot tett arra nézve, hogy kész­pénz-fizetések helyett dologi szállitá­­sckkal egyenlíti ki a békeszerződés­ben reárótt tartozásokat. Minthogy a beográdi kormány ezt az ajánlatot elvben elfogadta, a tárgyalások az igazságügyminiszter vezetése mel­lett Kunze államtitkárral megindul­tak és. mint Beográdból jelentik, szombaton létrejött a megegyezés a tárgyaló felek között. A me^állapo dásokról a vasárnapi minisztertaná­cson Markovics igazságügyminiszter beszámolt és a kormány a referátu­mot jóváhagyta, amely így, végle­gesnek tekinthető. IA létrejött megegyezésről az igaz­ságügyminiszter hétfőn délután fogja |a sajtó képviselőit részletesen tájé­koztatni. . * . i,. A magyar sajtó Nincsics expozéjáról A kormány hangsúlyozza, hogy békére és megértésre törekszik Jugoszláviával Kedvező fordulat a német jóvátételi kérdésben Vasárnapra már nagyjából tisztázódott az antantkormányoknak a német jóvá­tételi javaslattal szemben való állásfog­lalása. A londoni, római és brüsszeli hírekből meg lehet állapítani, hogy a: antant ez alkalomma! nem fog elutasító magatartást tanúsítani és a válaszjegy­zéket olyan hangon fogja megszerkesz­teni, hogy az a tárgyalások megkezdé­sére alkalmat adjon a német kormány­nak. Az alasz kormány — római jelen­tés szerint — hivatalosan kijelentette, hogy a német javaslatot nem tekinti ugyan kielégítőnek, de alkalmasnak ta­taija arra, hogy folytassák a tárgyalá­sokat. Hasonló értelemben foglal állást az angol politika is, amelynek láthatóan az a szándéka, hogy a közeledés útjait egyengesse. Londoni beavatott körök szerint az Budapestről jelentik: NincsicsMom­­csillo jugoszláv külügyminiszter be­szédével és a szkupstinában annak náomán támadt viharos jelenetekkel az egész magyar sajtó részletesen foglalkozik. Hivatalos nyilatkozatot ebben az ügyben egyelőre nem ad­tak ki a lapok részére, a budapesti „Aé Újság“ azonban jólinformált helyrpl a következő felvilágosításo­kat kapta arról, hogy a hivatalos körök hogyan fogadlak Nincsics beszédét: — Éppen az ellenkezője áll annak, — igy hangzik Az Újság informá­ciója — amit a jugoszláv külügymi­niszter állít. Magyarország részéröl mindig nyilvánvaló volt a jóakarat, de ez a jószándék éppen a jugoszlá­­voknál hiányzott. Nincsics miniszter ur csak általánoságokat mond. kon­krét tényeket nem sorol fel és ép­pen ezért beszédét kimondottan po­litikumnak kell minősíteni. Valami különös célt akart elérni szavaival. Talán éppen azt. hogy a párisi ellen­őrző missziók Budapestre érkezésé­nek előestéjén újabb akadályokat ál­lítson a békés megértés útjába. A magyar kormány köztudomású té­nyekkel tudja bármelyik fórum előtt igazolni, hogy csak a békét kereste. Magyarország tényleg és effektive fáradozott a jó szomszédi viszony kiépítésén és ebbeli törekvését min­dig a kis-entente hiúsította meg. Eb­ben a munkában a jugoszlávoknak is nagyrészük van. Erről tanúskodnak az alábbi tények: A portorosei kon­ferencián éppen magyar részről ter­jesztették elő az indítványt a gazda­sági közeledés, az import-export, ti­lalmainak és akadályainak csökken­tésére és a forgalom korszerű sza­bályozására. Az indítványt éppen Jugoszlávia utasitota vissza. Ugyan­ez történt a gráci konferencián is. Ott tudvalévőén utlevéi-egyezmény jött létre a Népszövetség kezdemé­nyezésére. Az egységes tipusu útle­vél és az ezzel kapcsolatos egyéb kérdések megoldása Jugoszlávia és Románia magatartásán hiúsult meg. A gráci egyezményt ugyanis Olasz­ország . Csehország. Ausztria és Magyarország sorra ratifikálták, csak Jugoszlávia és Románia nem. Itt van továbbá annak a purparlénak az ügye, amelyet még Bánffy Mik­lós gróf akkori külügyminiszter kez­deményezett (Jeniben azzal a céllal, hogy gazdasági megegyezés jöjjön létre Magyarország és a kis-entente között. A magyar kormány, lelkesen karolta fel az akciót és késznek nyi­latkozott a szükséges lépésekre. Az volt a vélemélye. hogy akár bizott­ság, akár más fórmában nyélbe kell ütni a gazdasági megegyezést. Sajnos, éppen a jugoszláv részről zárkóztak el a tárgyalás elől. Ezek ismert té­nyek. Éppen igv közismert az inter­nálással és állítólagos halálraitélés­­sel kapcsolatos állandó vád is. Mind­össze annyi történt, hogy jugoszláv kémeket fogtak el a magyar hatósá­gok. Ez nem a mi specialitásunk, mert hiszen minden országban van­nak ilyen esetek. A jugoszláv kül­ügyminiszter talán éppen Sever Bol­dizsár ügyére célzott expozéjában. Sever Boldizsárt kémkedés miatt tényleg letartóztatták Magyarorszá­gon s ügye még folyik. Magyar részről kicserélést javasoltak, de ez elé a jugoszlávok akadályokat gör­dítettek. Ehhez a félhivatalos nyilatkozat­hoz Az Újság nem fűz kommentárt, ellenben Nincsics expozéjáról szóló vezércikkében megállapítja, hogy „szubjektív“ elintézés — ellen-pa­naszok és ellenvádak felsorakozta­tása — helyett a felhozott panaszok és vádak tisztázására kell szorítkozni. — Üldözünk, — írja a lap — in­ternálunk. halálra itélünk-e szerb nemzetiségüeket? Ez ténykérdés. Kideríthető, megállapítható. Rezisz­­íálunk-e a jóvátételi bizottságnak? Erről maga ez a bizottság is tudhat egyet-mást. Háborúra Készülünk-e? Ha az eddigi nemzetközi megállapí­tások nem nyugtatják meg Szer­biát, nekünk ugyan semmi okunk nincs újabb vizsgálat ellen tiltakoz­nunk. Vállaljunk tehát minden vádat és minden panaszt, ahogy a határ­incidensek esetén vállaltuk és ajánl­juk fel és követeljük meg 'ezeknek objektiv fórum által való megvizsgá­lását. Szolgáljunk bizonyítékokat a kételkedő Szerbiának. A Pester Lloyd azt írja, hony Magyarországon ki nos feltűnést kel­tett Nincsics'beszéde. A lap utal gróf Bethlen István miniszterelnök­nek a szomszéd államokkal való jó viszonyt hangsúlyozó nyilatkozatára és kiemeli, hogy Magyarország tett már kísérletet Beogradban becsüle­tes közeledésre, de ezt a jugoszláv kormány minden alkalommal vissza­utasította. A szélsőséges nacionalista elemek lapja a Szózat páratlanul éles hangú beszédnek nevezi Nincsics expozé­ját, amelyhez hasonló hangríémet — irja a lap — eddjg legfeljebb csak ellenséges államok lapjai, vagy fe­lelőtlen tényezők használták. A Szózat csehszlovák politikusok be­folyásának tulajdonítja Nincsics be­szédét és utal arra, hogy az ex­pozé szövegét a Csehszlovák Táv­irati Iroda röpítette elsőnek világgá, ~hTrek ma ® — A Magyar Párt elnöki tanácsá­nak ülése. A Maigyar Párt elnöki tanácsa vasárnap reggeltől késő es­tig tartó ülést tartott, amelyen reszt­vettek Suboticáról. Sántha György dr. elnök, Nagy Ödön dr. ügyveze­tő elnök, Törley Bálint, Ruby Gyula dr., Békeffy Gyula dr., Székely Áron dr. —■ Zomborból: Deák Leó dr és Fclcione Árpád. —• Adáról: Király Károly. Topoláról: Decsy Gyula dr, A bánáti Magyar Pártot Gräber László dr. társelnök és Mara Jenő dr. főtitkár képviselték. A zentai pártszervezet részéről nem jelem meg senki. Az elnöki tanács mele­gen köszöntötte két tagját, Gráber Lászlót és Nagy Ödönt abból az al­kalomból, hogy a bíróság megszün­tette ellenük a hamis okiratok alap­ján megindult eljárást. Ezután a po­litikai helyzetet vitatták meg s egy­értelmű álláspont alakult ki a teen­dőkre nézve. Az elnöki fanács a legsürgősebb feladatnak azt tartja, hogy a szépen meginduló szervez­kedési munkát kiépítse. A párt mun­káját a régi Programm alapján fogja folytatni. — Megalakult a novisadi szerb nacionalista egyesület. Novisadróí jelentik: Vasárnap délelőtt a szerb nacionalisták egyesülete alakuló gyűlést tartott, amely minden inci­dens nélkül folyt le. A gyűlésen az egyesület elnökének dr. Cseremov Györgyöt választották. A gyűlés után felvonulást rendeztek a város fő útvonalain. Rendzavarás nem tör­tént. j — A belga király "és Millerand ta­lálkozása. Párisból jelentik: A lapok* jelentése szerint a franci'a kormány! megkérte a belga királyt, hogy ju-f nius 25-én Verdunban találkozzék Millerand elnökkel. Á Matin szerint Albert király eleget fesz a meghí­vásnak. i , — Hír a japán kormány bukásá­ról. A Reuter-iroda jelenti Tokióból, hogy a tartalékos tisztek szervezete megbuktatta a kormányt. A minisz­tereket kivétel nélkül .etaríóztáíták, Uj kormányt alakítanak, amely vala­mennyi ellenzéki pártot — a kom­munisták kivétel — magában fog­lalja. — A román király civillistája. Bukarestből jelentik: A román ka­mara szombati ülésén tárgyalták a király civillistájáról szóló törvényja­vaslatot. A javaslat a király civillis­táját évi tízmillió ieuban állapítja meg, amely összegből hétszázezer leu aranyvalutában fizetendő. Károly trónörökös civillistája évi kétmillió leu, amelyből százötvenezer leu szin­tén aranyvalutában fizetendő. A ka­mara a javaslatot egyhangúlag el­fogadta. — Községi párt alakult Béo­gradban. Beográdból jelentik: Va­sárnap Beográdban a községi poli­tika iráni érdeklődő, az országos politikától távolálló polgárok gyű­lést tartottak, amelyen egy uj köz­ségi párt alakítását határozták el. Ez a párt az országos pártoktól függetlenül fog működni. A gyűlés nagyon látogatott volt. A mozga­lomban több tekintélyes személy is részt vesz. _ ___________3. oldal. ,

Next

/
Thumbnails
Contents