Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-10 / 154. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. örököst reggel hat órakor kell felkelteni. Néhány perccel hét óra után zaj tá­madt a kis kastélyban. Valamennyien felkerekedtünk.. Loschek. aki ő császári fenségének az előszobájában aludt, el­mondotta, hogy Ö császári fensége reg­gel hat óra tájban kilépett az előszobába és azt mondotta Loscheknek, hogy alud­ni akar még egy óra hosszáig, hétkor azután majd kocsira ül. Hét órakor Lo­schek kopogtatott: azután be akart nyit­ni az ajtón, de észrevette, hogy reá van tolva a retesz. Akkor Bombelleshez sie­tett. Az is kopogtatott. Mindhiába. Bom­­bclles azután hívta Hoyost és engen; Elhatároztuk, hogy erőszakkal nyitunk a szobába. Betörtük az ajtót, A függönyök le voltak bocsátva. Négy gyertya égett, már majdnem leégett tö­vig. A trónörökös holtan feküdt az ágy­ban. Jobb keze lecsüngőit az ágyról. A szőnyegen a revolver hevert. Egy kis seb a trónörökös jobb halántékán. Az ajkán véres hab. Maryt eleinte nem íáttuk. Fehér taka­ró fedte be egészen, fejétől lábáig. Éj­jeli szekrénykéjén egy pohár állt. benne ezüstkanál. Méreg volt benne. Megmér­gezte magát. A gyertyatartó alatt négy lezárt és egy nyitott levél volt. Reggel értesítettem a heiligeukreuzl kolostort. Mary holttestét egyszerű fa­koporsóba tették és az erdőn át a lieiü­­genkreuzi temetőbe vitték. Csak mama meg én kisértük végső utján. Mamát meg engem azután felkértek, hogy hagyjuk el az országot.« 1923. június 10. Harminc millió értékű bélyegei lopott egy miniszteri tisztviselő’ Beogradból jelentik: A fceogradi postaügyi minisztériumban óriási arányú sikkasztásnak jöttek nyomá­ra. A minisztérium előtt már régóta gyanús volt, hogy a római és bécsi bélyegpiacon több millió értékű ju­goszláv bélyeg van forgalomban. A napokban nyomós okok merültek fel a tekintetben, hogy a bélyegeket az állam készleteiből Pobradovics Bo­­goljub miniszteri tisztviselő lopta el. A megindított vizsgálat aztán kétsé­get kizáróan megállapította, hogy Pobradovics már régóta lopkodja a minisztérium bélyegkészleteit. A bé­lyegeket közvetítőknek — spliti. zag­­rebi és sarájevoi bélyeggyűjtőknek adta át. akik aztán Bécsben és Ró­mában hozták forgalomba. A minisz­tériumot ért kár nagyságáról egye­lőre még nincsenek pontos adatok, de azt máris megállapította a nyo­mozás. hogy körülbelül 20—30 millió dinár értékű bélyeget lopott el Pob­radovics. akit a rendőrség pénteken letartóztatott és megkezdte kihallga­tását. A vallomás alapján a rendőr­ség több helyen házkutatást tartott Beogradban. Képviselőből községi jegyző A belügyminiszter nem járult hozzá a jegyzői karban tervezett változ­tatásokhoz Beogradból jelentik: Beszámoltunk tegnap arról, hogy a belügyminisztérium BBB. ügyosztályában a vajdasági radi­kális képviselők bevonásával értekezletét tartottak, amelyen a Bácskát és bara­nyai jegyzői állások uj betöltését hatá­rozták eí. Illetékes helyen szerzett érte­sülésünk szerint az értekezlet eredmé­nyéről referáltak Vujicsics belügyminisz­ternek, akit felkértek az értekezlet által javasolt személyi változások keresztül­vitelére. A belügyminiszter nem adta beleegyezését a jegyzői állások ilyen mó­don való betöltésére, mert attól tart, hogy nem annyira közigazgatási, mint inkább politikai és személyi szempontok késztették a képviselőket a jegyzői át­helyezések sürgetésére. Épen ezért a belügyminiszter elrendelte, hogy úgy a Bácskában, mint a Bánságban is a fő­apának és alispánok tartsanak minden községben rendkívüli hivatahizsgálatot a jegyzó'ségeken és annak eredményéhez képest tegyék meg előterjesztéseiket a jegyzői állások végleges betöltésére. Á bácskai jegyzői karban mindamel­lett történt az utóbbi napokban néhány személyi változás, azonban teljesen füg­getlenül az előbb említett mozgalom­ból. Uj jegyző került például Topolára, Malkovics Béla volt topoiai iskolaigaz­gató személyében. Bajsára az eibccsáj- Sott Dinjacski Szimo eddigi jegyző he­lyére Teodorovics Vladiszláv volt tör­vényszéki birőt nevezték ki. Az uj kinevezések közül legérdeke­sebb a saeghegyi jegyzői állás betöltése, ahová dr. Matics Ivo-t, a szaboticai ke­rület eddigi demokrata képviselőjét ne­vezte ki a belügyminiszter községi jegy­zőnek. Matics a választások után, ami­kor mandátum nélkül maradt, azonnal állami állásért folyamodott, de több kér­vényét elutasították. Emiatt a demo­krata sajtó több Írben meg is támadta a kormányt, hivatkozva Matics hazafias érdemeire. Változás történt a főszolgabírói kar­ban is, Mojics György lemondott török­­(yovi) becsei főbíró helyére Madaski Györgyöt nevezték ki. Gömbösek kilépnek a kormánypártból Fordulat a magyar politikában pártból, Budapestről jelentik: A magyarjegységes politikai életben Pár napon belül ér­dekes változás fog történni. Az egy­séges párt szélső jobboldala — élén Gömbös Gyulával — amely eddig is feltűnő idegességgel szemlélte Beth­len politikáját, az indemnitási vita folyamán bejelentik az egységespárt­­ból való kilépésüket, amit azzal fog­nak indokolni hogy a kormány letért a keresztény fajvédő politika útjáról és a liberáiizmus vizeire evezett, für szerint nyolc képviselő válik ki az névszerinti Fáy Gyula. Zsilinszky Endre, Vicziát Gyula, Eckhardt Tibor. Hir György István. Horánszky Dezső. Gömbös és Mokcsay Zoltán. Valószínűnek tartják ehhez a csoporthoz csatla­kozni fog még Wolf Károly és né­hány közismerten ébredő-szimpátiá­­ju képviselő is. A kilépők az indemnitás vitája so­rán éles támadásokat fognak intézni a kormány pénzügyi politikája, de különösen a nagybankok ellen. ságot megszerezni, mint ezekben aa esetekben törtéjit. Éppen ezért az a méltányos szempont fog vezetni ben­nünket. hogy tekintet nélkül az egyébként megkívánt okmányokra, az illetőket ^tartózkodásukban nem fogjuk meggátolni. Alexijevics Mita osztályfőnöknek nyilatkozata bizonyára megnyugvást kelt az optálók között, mert humánus elbánást helyez kilátásba azokkal szemben, akik 1919 után telepedtek le a királyság területén. Ezzel szem­ben meg kel! állapítanunk, hogy a szóbaníorgó harminchat staribecseji polgár. — akiknek kérvényét most visszautasították. — az optálási tör­vényben előirt határidő, tehát 1919 előtt telepedtek le mostani lakóhe­lyükön. A gyilkos tierce* ítélet elüti a kikindai por g A bolgár ellenforradalmárok elölték Szfambíilmszkyt Hírek Sztambulmszky meggyilkolásáról Beogradból jelentik: Szófiából késő este érkezett jelentések szerint tartalékos tisztekből és macedón fölkelőkből álló had­sereg Alexandrov Todor vezetése alatt Szófia ellen vonult. A fölkelők a kormány csapatait mindenütt meg­verték, sok foglyot ejettek és nagymennyiségű fegyvert zsákmányoltak. A fölke'ö csapatok pénteken este elérték Szófia határát. Sztambulinszky elmenekült. A fölkelők Csankov minisz­terelnökségével uj kormányt alakítottak. Hogy mi van Sztambulinszkyvel, arról egyelőre még nincs megbízható hir. Állítólag meggyilkolták. Bzogradban a szófiai híreket fentartdssal fogad ok. A külügyminisztériumban már — állítólag — megérkezett a hírek megerősítése. A visszautasított optálóknak nem kel! el.feagyni.ok az országot Alexijevics Mita nyilatkozata A harminchat óbecsei optáló kér­vényének visszautasításáról közölt cikkünk nagy nyugtalanságot keltett az egész Vajdaságban azok között az opíáltak között, akik nem kapták még meg kérvényük kedvező elinté­zését. Különösen az a kérdés izgatja a közvéleményt, hogy el kell-e hagy­­niok az elutasított optáltaknak az or­szágot, vagy pedig megmaradhatnak továbbra is abban a községben, aho­vá teljes exisztenciájuk köti őket? Hogy világosságot teremtsünk eb­ben a kérdésben, a Bdcsmegyei Napló beogradi munkatársa a legil­letékesebb helyre, a belügyminiszté­rium B. B. B. osztályának vezetőjé­hez fordult felvilágosításért. Alexijevics Mita osztályfőnök kér­désünkre kijelentette, hogy ezeknek az optálási kérvényeknek visszauta­sítása teljesen jogszerűen történt. Mind a harminchat kérvényező 1919 után költözött az S. H. S. királyság területére, minthogy pedig a trianoni békeszerződés 1920-ban lépett életbe, még meg sem szerezhették az optá­lási jog előfeltételét, a községi illető­séget. — Ez az elutasítás azonban nem jelenti azt. — mondotta. Alexijevics osztályfőnök — mintha ezek elől az emberek elől végleg el volna zárva az S. H. S. állampolgárság megszer­zésének útja. Csak az állampolgár­ságnak kedvezményes, rövid utón való megszerzésére nincs joguk, mert annak előfeltételeit a békeszer­ződés pontosan körülírja. De ha az állampolgársági törvényben előirt feltételeknek megfelelnek, amely a magyar állam kötelékéből való elbo­csátást, községi illetőség szerzését és bizonyos évi helybenlakást ir elő, jakkor annak idején megszerezhetik majd a törvény rendes utján az ál­lampolgárságot. Munkatársunknak arra a kérdésé­re, hogy az optálóknak meg lesz-e erre a módjuk, és nem íogják-e őket előbb kiutasítani az országból? — az osztályfőnök a következő választ adta: v *— Semmiféle kiutasítástól vagy egyéb zaklatástól ezeknek az embe­reknek nem kell tartaniok. Ha egyéb­ként lojálisán viselkednek, továbbra is eddig- lakóhelyükön maradhatnak. A különbség csak az hogy ezentúl magyar* állampolgároknak tekintjük őket, de még ebben a tekintetben is előzékenyek leszünk velük szemben, így például, mig minden más idegen állampolgártól megköveteljük, hogy saját hazája hatóságai által kiállított útlevéllel és egyéb okmányokkal el legyen látva, addig ezekkei az optn­­lókkal szemben eltekintünk minden ilyen feltételtől. Ugyanis már több ízben előfordult, hogy az itteni ma­gyar követség megtagadta az útlevél kiadását olyan magyar állampolgá­roknak, akik sikertelenül próbálták opció utján az S. H. S. állampolgár­Mióta királyok kerültek száműze­tésbe s fejedelmi sarjak prfeumszin­­padon végeznek produkciókat, eset­leg mint pincérek hasznosítják ügyességüket és szolgálatkészségü­ket, azóta annyival demokratikusabb lett a világ, hogy alábbhagyott az a lelki bókolás, amely a polgár-dere­kakat meghajlásra késztette, ha egy eleven herceg, gróf, vagy báró tűnt fel az utcán. Az orosz hercegek pe­dig, ha a legelső Ivánokig is nyúlik vissza a családfájuk nem keltenek hódoló bámulatot, amióta Trockij s Lenin diktatúrája vándorlásra kész­tette az orosz nemességet s minden újságárusban, utcai cipötisz ti tóban, vagy bolti szolgában orosz herceget lehet sejteni, tizek a szegény lótó­­futó, robotoló oroszok nagyon mesz­­sziről jöttek, megszoktuk már, hogy képzeletük sokszorozza meg azokat a kincseket, kastélyokat és birtoko­kat, amelyeket régi hazájukban hagytak. A kikindai gyilkos herceg Dadiani Torna mégis érdekes sze­mélyiség. Állítólag otthon akkora földbirtok ura és parancsolója, mint Bácska és Bánát területe együttvé­ve. A modorában, fellépésében tény­leg van valami, ami emlékeztet a Kropatkin hercegeire s az orosz re­gények hőseire. Kikindán már az­előtt sokan ismerték, amióta a véres handzsár egy bünpör vádlottjává tette. A knéz. ha csak félig igaz is, amit mond, joggal lehetett elkese­redett a bolsevikiek eilen, Oroszor­szágban állítólag húsz millió béke­­rubelt ért ~a vagyona s Kikindán a felesége ingyenes beteg a közkór­házban. Előrehaladott tuberkulózisa van, s az orvosok azt mondják nem él sokáig... Négy gyermekük van. A legidősebb tíz esztendős s növen­déke a kikindai orosz gimnázium­nak, ahol az igazgatónő Oszipov ez­­redes özvegye, annak az Oszipov ezredesnek, akit a knéz agyonszurí. Dadiani melletti hangulatot növeli az a hir, hogy a beteg anya és a fog­házba zárt apa tiz esztendős lányát, Oszipov özvegye az igazgatónő ál- Utólag tizenöt napra sötét zárkába I zára'(a s naponta egyszer adott neki. jenni s mikor a beteg anya emiatt ki •akarta venni a lányt az iskolából, a tiz éves gj'ereket kolostorba záratta. Hogy igaz-e mindez, vagy csak hangulatkeltésből terjesztik ezt a rémséget, nem lehet megállapítani. A meggyilkolt Oszipov Vladimír1 felesége különben állandóan jelen van a tárgyaláson. Fekete ruhában, mély gyászban ül az cskiidick pad­ján. Eddig egyetlen szót sem szólt, nem is kérdeztek tőle semmit. A tárgyalásra felvonulnánk az oro­szok. Történelmi nevek viselői. Egy­­egy darab Oroszország mindegyik. Az oroszok két pártra szakadtak. Az oroszok szőriében nem az a dön­tő, hogy Dadiani emberéletet oltott ki, hanem az, hogy a meggyilkolt Oszipov Vladimir kommunista volt-e vagy sem. Mert az ő felfogásuk sze-

Next

/
Thumbnails
Contents