Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-06 / 150. szám
l' * Ara egy és fél dinár AGSMEGYEI NAPLÓ XXIV. évfolyam Szubotica, SZERDA 1923. jsrnius 6. 150. szám Eíegjekuik minden reggri, ünnep után és hétfőn délbsa TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8*5S, SzerkesztSsé? 5-19 E lefizetést ár negyedévre 135 dinár JZfcRkESZTCSÉG: Kralja Aiexandra-nHca 4 szása alatt E ieöáfciratals Kralja Alesssth-a-ulica i (Lelbach-palota) A demokraták demokráciája RúfaUovics Zsika dernokratapárti nemzetgyűlési képviselő, volt erdőügyi miniszter beszédet mondott tegnap a nemzetgyűlésen. Beszédéljen különösen két kérdéssel foglalkozott: a magyarországi demokrácia kérdésével s a kormánynak a nacionalista szervezetek ellen tett intézkedéseivel. Szégyenletesen tévednénk a demokrata-párt mentalitásában, ha a párt szónoka ezzel a két kérdéssel nem olyan értelemben foglalkozott volna, hogy Magyarországtól demokrata átalakulást követel s ugyanakkor támadja a kormányt, amiért az a nacionalista szervezetek kilengéseivel szemben a jogrendet megvédeni igyekezik. A mai magyar kormányzatról Raíailovics Zsika urnák meg lehet a maga külön véleménye. Mi tőlünk tarthatja azt reakciósnak, konzervatívnak, demokrácia ellenesnek, feudálisnak. A magyar kérdésben felfogásának megfelelően tehet javaslatokat és támaszthat követeléseket. Csak egyet nem tehet, azt : hogy erkölcsi jogcímet arrogáljon magának ahhoz, hogy egy idegen áliarnhsiaiomtól demokráciát, türelmet, bék.eszeliemet követeljen, amikor a legreakció» sabb, legbosszuállóbb, iegtürelmetlenebb politikai párt törvényen kivul álló eröhátolmi szervezetei számára sürget hatósági kíméletet. Rafailovics ur lehet a demokrácia őszinte híve, de egy kis demokráciáért ne akarjon a szomszédba menni. Kezdje itthon a demokrácia követelését s főként kezdje saját magával szemben alkalmazni ennek a követelésnek parancsoló konzekvenciáit. Rafailovics ur vizet prédikál és bort iszik ; a magyar kormánytól azt követeli, hogy a demokrácia útmutatásai szerint vigye az ország kormányzását, ő maga pedig olyan politikai irányt támogat, mely a demokráciának legelszántabb és legtekintetnélkülibb ellensége. Melyik párt volt az, amelyik p?, alkotmánynak az állampolgári egyenlőségről tett deklarációját úgy valósította meg, hogy az ál lampoigöri jogokat megtagadta, a nem szláv anyanyelvű állampolgároktól ? Melyik pért miniszterei mesterkedtek ki a magyarokat a törvény parancsa és. büntető rendelkezései eüenére a választói névjegyzékből ? Melyik párt minisztere záratta be a magyar iskolákat és a szlávul nem tudó, gyermekeket az iskola elvonásával milyen párti miniszter büntette ?Melyik párt zárta ki a nem szláv nincsetieneket az agrárreformból? Melyik párt vezére tagadta meg a legújabban még azt is, hogy ebben az országban nemzetiségi kisebbségek élnék s melyik párt követel állandóan olyan pártintézkedéseket, amelyek a nemzetiségek részére a jogtalanság állapotát az állampolgári terhek maradéktalan viselésének kötelezettségével kötik össze. A válasz tekintetében nem lehet kétség: a demokrata párt. S most a demokratapártnak hivatalos, miniszterséget viselt tagja követel demokráciát egy szomszéd állam kormányétól. Itt szabadon szervezkedhessenek s hatósági beavatkozás nélkül működhessenek a fascista szervezetek, romboljanak nyomdákat, törjenek cégtáblákat, vessenek bombákat szerkesztőségekbe, inzuitaijanak jámbor polgárokat s bántalmazhassák a nemzetgyűlés németajkú képviselőit, itt zárják ki a magyarokat a választói jogból, iskolából, földosztásból s a szabadságjogokat : a gyülekezési, egyesülési és sajtójogot nemzetiségi és pártszempontokbói kezeljenek az állampolgári egyenlőség elvének megcsúfolásaként, — mindezt követeli a demokratapárt vezérszónoka abban a beszédében, melyben demokráciát követei a magyar kormányzattól. Hó a delirium tremensben szenvedők alkoholtilalmat követelnének mások számára, ho a rablók jogrendért kiabálnának, ha tábornokok pacifista egyesületet, vendéglősök közös konyhát, a katholikus papok szabadkőműves pá‘ bolyokat s a temetkezési vállalkozók diszpanzércket alapítanának, csak akkor tarthatnánk természetesnek, hogy a demokratapárt demokráciát követel. Magyarország ellen A kormányprogram vitája — Pr bicsevics és Koroscc összetűzése (F.) A kormány Programm feletti vita harmadik napja éíénkebb és színesebb volt, mint az eisŐ kettő. Egyrészt Pribicsevics temperamentumos beszéde, másrészt Szrskics miniszter éles támadása miatt a muzulmánok ellen, melynek fólyamánya a iöderalista Pártok egy fontos nyilatkozata lett. Az ülést pontosan 9 órakor nyitotta . meg Jovcmovics Ljuba elnök. A rendes titkári bejelentések között azt is bejelentik, hogy a belügyminiszter Boskövics Dusán interpellációjára a pancsevói rendőrfőkapitány ügyében majd csak akkor fog válaszolni, ha a szükséges adatokat megszerezte. A vita első szónoka Arszics Rajkó (demokrata), aki hosszasan beszél a macedóniai közállapotokról. Részletesen felsorol több visszaélést, amelyeket ott egyes köztisztviselők elkövettek. Szrskics Milán erdőügyi miniszter szólal fel ezután, aki nagy beszédben válaszol Kulenoxncs tegnapi beszédjére. Alaptalannak mondja azt a vádat,- hogy vallási alapon bírálnák el a fegyverviselési engedélyeket Boszniában. Beszél a meggyilkolt Radicspárti Szócső temetéséről. Ilyen tragikus esetek máshol; is előfordulnak, anélkül, hogy politikai jelentőséget kellene nekik tulajdonítani. Ezt az elitet még a muzulmánok is kihasználták és azt a hirt terjesztik, hogy Beograd gyilkolta meg Szocsot. Azzal vádolja a Spahó-pártot. hogy gyűlöletet szft Bosznia-Hercegovina lakossága közölt. A muzulmán lakosság felekezeti elzárkózoitságát használták ki a saját céljaikra és igy vernek éket a muzulmán és a többi lakosság közé. Ezek az ellentétek azonban valójában nem olyan nagyok és a szerb, horvát és muzulmán földmivesek egészen jól megértik egymást. A muzulmánok csak kompromittálják a jugoszláv elnevezést és ugyanabban az értelemben használják. mint Kállay annakidején a bosnyák elnevezést. Ezekre a szavakra nagy zaj támad, úgy, hogy az elnök szünetet kénytelen adni. Szünet irtán Szrsrkics folytatja beszédét és bizonyulja. hogy a törvényeket Boszniába» * is épp úgy alkalmazzák, mint az ország többi részeiben. Szrskics beszédét nemcsak a radikálisok. hanem a demokraták is tetszéssel fogadták. Pnbicsevxs Szvetozár beszédéi a külpolitika bírálatával kezdi. Uj nagyhatalmi csoportosulás keletkezett, egyrészről az angol-olasz, másrészről a francia-kisantant csojport, erről azonban hallgat a dek* híradó. A Ruhr-kérdésben világosabban kellett volna a kormánynak nyilatkozni. Mindenesetre helyesli, hogy a deklaráció kifejezésre juttatta, hogy az ország szimpátiája ekben a viszályban a franciák oldalán van. De hangsúlyozni kellett voin.a, hogy nemcsak anyagi (jóvátételt) indokból, ha ft difi politikai okokból is. Pribicsevics a magyar kérdésről —. „A másik kérdés — folytatta — amely leginkább érdekel f bennünket, Magyarország kérdésé. Néhány hét előtt B’lhíen Parisba, Londonba és Rómába utazott. Néhány, nap előtt; pedig pártja ülésén beszédet mondott Bethlen, melyben kijelentette; hogy Megyaroiszág már nem «1! olyan elszigetelten Európa itélöszéke ci,'tt, mint eddig. Kijelentette, hogy Anglia es Olaszország jóindulattal viseltetnek a magyar követelésekkel szemben. Nagyon érdekelne bennünket, mit keresett Bethlen Rómában. Parisban és Londonban és hogy milyen sikereket ért el ott. A külügyminiszternek meg kel! magyaráznia, mit jelent Bethlen fentidézett magyarázata. :— Ha helyeseljük Franciaország akcióját, akkor azt kell követelnünk, hogy azokra a legyőzött ellenségekre, 'amelyek' közvetlen szomszédaink, szintén gyakoroljanak nyomást a békeszerződések respektálására. A trianoni békeszerződést Magyarország részéről nem hajtották végre.“ Nincsics külügyminiszter: Ezt egész Európa tudja! Pribicsevics: A kormánynak ki kell tartania auiefletf, hogy a Németország ellen alkalmazott rendszabályokat ugyanúgy Magyarország ellen is alkalmazzák. — Arról is beszélnek, hagy Magyarország külföldi' kölcsönt kap. Hogy áll Msgyarország külföldi kölcsön ének ügye? Arra fog-e szolgálni ez a kölcsön, hogy Magyarország őszintén tel* jesitse kötelességeit, melyeket a békeszerződések rérónak és nem fog-e ezen a pénzen Magyarország ellenünk fegyverkezni ?-*-* Figyelmeztetem a külügyminisztert, hogy a jelenlegi magyar kormány a feudális arisztokrácia kormánya, (Egy radikális: Úgy van!) amely a legitimitás alapján áll, amely a Szent Koroüa integritása alapján áll, hogy ez a ’ormány jelen! KÖzép-Európa békéjére és hogy ez a kormány minden pillanatban olyan helyzetet teremthet, amely még állami kónszod'dónkat is megzavarhatja ; hogy olyan megrázkódtatásokhoz vezethet, mini legalább Károly király hazatérése idején. Egyszer már majdnem fegyveres beavatkozásra került a sor. — Éppen ezért kívánatos volna, in a i.aimány a magyar kérdésben energikusába volnü és különösen hogy a szövetségeseket meggyőzze arról, hogy minden segély, amelyet a mostani magyar kormánynak nyújtanak, a magyar itnperiár lista törekvések erősítésére és a magyar revóns-eszmét szolgálja és hogy minden ilyen segítség elkedvetlenedést idéz elő az eddig hü szövetséges Jugoszláviában és Csehszlovákiában. Ezután rátért az olasz kérdésre .és fölszólítja a külügyminisztert, hogy erről is részletesen nyilatkozzék. FÖlvilágositást kér a Bulgáriához vaió viszonyról, különösen a nisi tárgyalások tárgyi eredményeiről. Pribicsevics ezután áttért a belpolitikai kérdés tárgyalására és részletesen foglalkozott a kormánynak a blokkal folytatót tárgyalásaival
