Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-05 / 149. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. junius 5, dotta határozatiig az értekezlet, hogy a Pártot bizalmáról biztosítja és a képviselők taktikáját helyesli. Ezután dr. Mózer János beszél a választói névjegyzékek kiigazításá­ról és kifejtette, hogy nem tartja le­hetségesnek, hogy a kormány egy generális intézkedéssel meg tudná oldani ezt a kérdést. Ezért miidenfá­­nek személyesen ßell a választójogát megreklamálnia. Beszédét a gyüle­kezet nagy érdeklődéssel hallgatta végig. Utána az értekezlet utasította a helyi és vidéki szervezeteket, hogy a választói listák kiigazítása érdeké­ben a saját hatáskörükben mindent kövessenek el. Az értekezlet befejezése után há romszáz terítékes bankett volt. Dél után három órakor népgyülést hívtak egybe, amelyen Schumacher, Krafit és Mózer képviselők beszéltek. A gyűlés, melyen körülbelül 2000 era? bér vett részt, rendben, minden inci­dens nélkül folyt le. hetehimlőben volt, azonban annak olyan enyhe volt a lefolyása, hogy túlesett a betegségen minden kezelés nélkül és a feketehimlőnek már csak a nyomai lát­szanak meg rajta. A tiszti főorvosi hivatal azonnal meg­lette a szükséges óvintézkedéseket. Azokat a házakat, amelyben a megbe­tegedett gyermekek laknak, fertőtlení­tették, elkülönítették a hozzátartozóikat. Súlyosabbá teszi azonban az esetet, hogy a bőrkeseskedésnek és tollfosztó üzemnek, amelyben a megbetegedett Horváth Böske dolgozott, még negyven munkása van és most ezeket is felü­gyelet alá kell helyezni. Hétfőn a tiszti főorvosi hivatal közegei kimentek a munkásoknak a lakására és valameny nyiüket megvizsgálják. Ha találnak köz­tük feketehimlö-gyanusat, úgy azt azon­nal a járványkórházba szállítják, a töb­bieket pedig hatósági orvosok három naponkint meg fogják vizsgálni, addig amig a fertőzés veszélye el nem múlik á-11-Radies a kormánydeklarációról Hajlandó a radikális-párttal folytatni a tárgyalásokat Az erdélyi magyarság gyásza Meghalt báró Jósika Sámuel, az Erdélyi Magyar Párt elnöke Kolozsvárról jelentik: Báró Jósika Sámuel, a magyar főrendiház volt el­nöke vasárnap délután életének 75-űc esztendejében Kolozsvárott elfcunyt. Jó­sika Sámuel egyik legmarkánsabb a a ja volt az erdélyi politikának a régi vi­lágban és az maradt a nagy összeom­lás után is, amikor rendkívüli szeretet­tel és várakozással fordult feléje a fö d­­resujtott erdélyi magyarság. Báró Jósika a régi Magyarországon a szabadelvű párti kormányoknak volt lörzsökös hive és báró Bánffy Dezső kormányában ő volt a király személye körüli miniszter 1895. évtől 1898-ig. Később visszavonult a nyilvános poli­tikai élettől, ctak erdélyi ügyekkel fog­lalkozott nagy odaadással, de a koalíció bukása után, a munkapárt diadalmáva! ismét megjelent a közéletben: a király a főrendiház elnökévé nevezte ki és ezt a diszes méltóságot nagy méltósággal és tapintattal látta el, a legélesebb párt­harcokban is, midőn a Tisza-elienes ve­hemens küzdelmek a főrendiházba is át­csaptak. Tisza lemondása után ő is le­mondott méltóságáról. A román utalom óla együk vezérpo- Htikusa a magyar kisebbségnek, amely­nek együk leghatalmasabb oszlopa dóit ki halálával. Jósika Sámuel már hosszabb ideje betegeskedett, legutóbb egy & budapesti szanatóriumban ápolták, ahonnan szom­baton szállítottak haza Kolozsvárra. Feketeisimlős megbete­­lések Szaboticán Zagrebből jelentik: A Jatarnji Í List legutóbbi száma Radicsriak egy nyilatkozatát közli a kormány, dek­­* larációjáról. Radics szerint a nem­zetközi helyzet kényszeritette a ra­dikálisokat a tárgyalásokra, azonban a jelek szerint a megegyezést nem kívánják őszintén. Jovanovics Ljuba beszédével azonban Radics teljesen meg van elégedve. A horvát köztársasági párt képvi­­jjselőinek Beogradba való elmenetelé­ről kijelenti Radics, hogy ez íelentös lépés volna a megegyezés felé, ép­pen ezért ezt szerb részről is kivág­ni kellene. Ehelyett azonban olyan kijelentéseket lehet hallani, hogy megsemmisítik a Rtidics-párti man­dátumokat, ami azt bizonyítja, hogy itt könnyelmű játék folyik a meg­egyezéssel. Kifogásolja Radics. hogy a kor­mánydeklaráció háromnevii népről beszél, pedig még az alkotmányban sincs benne ez a kifejezés. Az alkot­mány a nemzetet a szerbek, horvá­­tok és szlovének nemzetének nevezi. Ami a deklarációnak a centrális igazgatásra vonatkozó részét illett, hogy a radikálisok előbb végre akar­ják hajtani az ország adminisztratív felosztását az alkotmány értelmében és csak nekik mondják, hogy majd később ezeket a területeket nagyobb egységekbe fogják tömöríteni, ö azonban nem hisz ebben. Ha a kor­mány az obznanát akarja a hornyát képviselők ellen alkalmazni, akkor a szlovének és muzulmánok kivonul­nak a parlamentből. A Jutamii List hozzáfűzi a nyilat­kozathoz. hogy mindezek ellenére Radics hajlandó tovább folytatni a tárgyalásokat valamelyik fürdőhe­lyen. éppen úgy, mint ez a Protics Sztojánnal való tárgyalások idején történt. A Radics-párt főbizottsága vasár­nap ülést tartott, amelyen Radics István beszámolt a helyzetről és ki­jelentette, hogy a jelenlegi helyzet esetleg megfelelhet a radikálisoknak, de nincs összhangban azzal, amit a zagrebi jegyzőkönyv értelmében a kormánynak cselekednie keUeft volna. Ä cservenkai kassz&rablás A cigányok bevallották a rablást Hirt adtunk arról a vakmerő rab­lásról, amelyet a cservenkai egyesüli téglagyárak irodahelyiségében kö­vettek e! kóbor cigányok, ahonnan egy kiiencmétermázsa súlyú YVert­­heim pénzszekrényt vittek el. Meg­írtuk azt is, hogy a tetteseket va­sárnap elfogták. A kasszarablók kóborcigányok voltak. A nyomozás sikere a cser­venkai és roglaticai csendörőrs s a£ cservenkai rendőrség érdeme. Ami­kor a kasszarablókat üldözték, 4 rendőrök a kulái határban egy ci­gánykaravánt találtak, amelyben csupa asszony volt, egyetlen férfi sem. A rendőrök kérdésére az asz­­szonyok azt mondták, hogy a férfi­ak bementek Cservenkára. A ci­­gánykaravánt nyomban letartóztat­ták s Alsó-Rogatica, Atigyalbandi, Bajmok és Moravica határában ösz­­szeszedték a férfiakat is. Hétfőn es­tig harminchat gyanúsítottat kísér­tek be Cservenkára. A letartóztatottak egy része beis­meri. hogy részt vett a kasszarab­lásban. Makacsul vonakodnak azon­ban megmondani, hova tették a Wertheim-kasszában lévő értékeket, többek között a félmillió korona készpénzt. A cigányoknál az elrabolt pénzből semmit sem találtak meg, azok, akik beismerik, hogy részt vettek a rab­lásban azt állítják, hogy a pénz­szekrényben talált pénzzel társaik megszöktek. A nyomozó csendőr­ség azonban azt hiszi, hogy a pénzí valahol elásták a cigányok. Jellemző a rablóbandára, hogy mi­előtt a nagy Wertheim-szekrény el­hurcolásához fogtak, felütötték a pénztárkönyvet, megállapították, az! hogy a kasszában sok pénznek kell lenni, a nehéz munka nem vész kár­ba. A kassza megfúrásában nem igen volt gyakorlatuk a cigányok­nak, mert teljesen, tönkretették a pénzszekrényt, amig feltudták feszí­teni. ged« A hatóság a legszigorúbb óvóintézkedéseket foganatosította A feketehimlő az idei tavaszon szór­ványosan már több helyen jelentkezett a Vajdaságban. Először a Bánátban for­dult elő néhány eset, majd a legszigo­rúbb óvóintézkedések ellenére is behur­colták a betegséget a Bácskába is, azon­ban eddig a Tiszáninneni részeken is csak cgy-két megbetegedést jelentettek be. Most aztán elkerült a veszedelem Suboticára is. A Kakas-iskola szomszédságában levő Holländer-Ule bőr- ’ és tollkeres kedésében alkalmazott egyik munkás­lány, a 11 éves Horváth Böske napok­kal ezelőtt megbetegedett. Csak akkor fordult a niunkáspénztári orvoshoz, amikor állapota már súlyosra fordult. A kerületi orvos megállapította, hogy a lány feketehimlőben betegedett meg és nyomban jelentette ezt a tiszti főorvosi hivatalnak, amely a nagyon súlyos ál­lapotban lévő lányt a járványkórházba szállította. A hatósági orvosok megal­apították azt is, hogy a lány ewy a lzomszédban lakó pajtása ugyancsak fe-A rákosszentmihályi rablógyilkos újabb vallomása r Ehságszfrájkot kezdett a fogházban Budapestről jelentik: A rákos­­szentmihályi rablógyilkosság ügyé­ben a rendőrség a nyomozást nagy­részt már befejezte. Molnár-Tóth Jó­zsef részletes vallomást tett. ame’y teljesen tisztázta a bestiális gyilkos­ságok részleteit. A nyomozást veze­tő rendőrtanácsos előtt Molnár-Tóth vasárnap utólag őszintén elmondotta az öreg Lachmanné meggyilkolásá­nak történetét, amely részben fiüt az első vallomásakor felvett jegyző­könyv erre vonatkozó részétől. Lachmannét — a vallomás szerint — csak akkor ölte meg Molnár-Tóth, amikor a ház már a nevére volt át­írva és névlegesen eladta azt Kani­­zsaynak. Az öreg asszony az átirás után állandóan követelte Molnár- Tóthtól a pénzt, aki egy alkalommal azzal, hogy Kanizsaytól fölvelieti az összeget, kicsalta Rákosszentmihály­­ra, hogy eltegye láb alól. Lachman­né február 5-én indult Kanizsayhoz, de útközben Molnár-Tóth lebeszélte, mert azon a napon Kanizsayék ott­hon voltak és az ő jelenlétükben nem akart vele végezni. Másodízben, ami­kor Molnár-Tóth megtudta, hoa# Kanizsayék nincsenek otthon lakásu­kon, maga ajánlotta Lachmannénak, hogy menjen ki vele Rákosszentmi­­háiyra. Egyúttal átadta Romániába szóló útlevelét és azt tanácsolta neki, bogy a szállodában, ahol lakott, je­lentse ki magát azonnal. Az öreg­asszony belement a dologba, kifizet­te a szállodát és a portásnak beje­lentette. hogy Rozsnyóra utazik. A portás összepakkolta csomagjait, a melyeket magával vitt Rákosszent­­mihályra. hová Tóthtal kiment Kani­­zsayékhoz. A ház kapuja be volt zárva, Molnár-Tóth azonban. — aki­nek volt a kapuhoz kulcsa — kinyi­totta és bevezette a házba az aggódó öregasszonyt, akinek azt mondta. hogy Kanizsayék hamarosan haza­érkeznek. Lachmanné leült a szobába. Mol­nár-Tóth egy óvatlan pillanatban ek­kor hátulról nekiiigrott, két perc alatt megfojtotta, majd levetkőztetve bevonszoita a fürdőszobába, ahol a fürdőkádba gyömöszölte be. Ezután nyugodtan visszament a szobába, le­ült és egy regényt olvasott mindad­dig. mig Kanizsayék haza nem ér­keztek. Este félhétkor jöttek haza Kanizsayék, akiknek a következőket mondta Molnár-Tóth: »Bizonyos tárgyakat hoztam ide máma, nem akarom a dolgot most részletezni, nincs időm, a fürdőszo­bába zártam be. ne legyetek kiván­csiak rá és ne bántsátok, én most el­megyek. majd holnap aztán részlete­sen elmondom, hogy minek voltam itt«. Kanizsayék ekkor még semmit sem tudtak a rémes gyilkosságról és egész napon át feléje sem néztek a fürdőszobának. ahol Lachmanné holtteste volt elrejtve. Még aznap Molnár-Tóth megren­delte a bádogtáblát egy budapesti bádogosnál. Másnap elment Kani­zsayhoz és elmondotta neki, mi tör­tént. akivel együtt aztán az öregasz­­szony holttestét a bádogládába be­cinkelte. de nem vitte el egész május 8-ig. mig csak a villát el nem adták Kanizsaynak. A házeladáskor Mol­nár-Tóth a lakására vitette a bádog­dobozt és a padlásán helyezte el. Itt rejtegette a lecinkelt dobozba préselt Lachmanné holttestét hosszú ideig. Molnár-Tóth egyébként vasárnap óta éhségsztrájkot folytat: nem eszik és nem iszik semmit. A rendőrség megállapította róla, hogy a kommu­nizmus alatt a Bandl-iéle terrorkillö­­nitményben szolgált. A nyomozás és a kihallgatások tovább tartanak. A. suboticai városi tanács tiltakozik a pénzügyi ellenőrzés ellen „Nem egyezhetünk bele egy második tanács megalakításába“ — mondja Pletikoszits főispán A suboticai radikálispárt és a vá­rosi tanács között kitört harc fejle­ményei mind érkedesebbek lesznek* A legutóbb közöltük dr. Mmojlo­­vics Viadiszlav, közjegyzőnek, a ra­­dikátepárt egyik elnökének nyilat­kozatát, amelyben a város pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzés alá he­lyezését sürgette. Manojlovics Viadiszlav dr. nyilat­kozata nagy feltűnést keltett a su­boticai politikai pártokban és külö­nösen a városházán, ahol nagy ellen­szenvvel fogadják a radikálispárt néhány vezetőjének eziráiyu akció­ját. Az ügyről Pletikoszits András dr. főispán a Bácsmegyei Napló munkatársának hétfőn részletesen nyilatkozott és a következőket mon­dotta: — Nagy meglepetéssel olvastam aí »Bácsmegyei Napló«-ban Manojlo­vics Viadiszlav dr. nyilatkozatát, a mely azt a tervet veti fel, hogy egy bizottságot kell megalakítani a vá­ros pénzügyi gazdálkodásának el­lenőrzésére. Tény az, hogy a múlt évben megalakult már egy ilyen bi­zottság, amelynek az lett.volna a feladata, hogy a városnak szakkér­désekben tanácsokat adjon, azonban ez a bizottság mindeddig nem mű­ködött. — Az ilyen bizottságok megalakí­tása nem szabályrendeletszerü ugyan azonban mikor a tavaly ezt a tervet felvetették, mégis beleegyeztünk a

Next

/
Thumbnails
Contents