Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-28 / 172. szám
Lapunk mai száma 12 oldal — Ara egy és fél dinár ammmim XXIV. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1923. junius 28. 172. szám Megjelesik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁK: Kiadóiiivaial 8-58, Szerkesztőség 5-lí> <8Ti ÍSE?Ft8S < Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexauéra-ulica 4 szám alatt Rladchivatal: Kralja Alertandra-uiica * (Lelbaeh-palot a it az asf ¥«z Csak a minap, amikor Pasics beszédet mondott a nemzetgyűlésen, állítottuk magunk elé ez SHS. királyság miniszterelnökének, a nagyszerb politikusnak alakját, hogy fölidézzük benne a mi emberi, kitapogassuk a gyöngéjét, ami nem az övé, de alkonyatba hajló koráé s történelembe nőtt alakjáról leválasszuk azt, ami múló, emberi s törékeny. Tegnap azt olvastuk, hogy a lengyel követ értesítette a lengyel köztársaság elnökének elhatározásáról, araely- Iyel a legmagasabb kitüntetést, a Fehér Sas rendet adományozta Pasics miniszterelnöknek. S ahogy olvastuk ezt n hirt, elgondoltuk, lehet-e még öröme kitüntetésekben annak, akinek frakkjára mór nem férnek fel az ordók, akinek mellét a legszebb emberi rendjel : bosszú fehér szakába ékesíti, aki végen túl van a fiatalság lelkesedésén, a férfikor harcain és hiúságain s akinek gondolataiból, {,záradékaiból s cselekedeteiből ía án már az elizeumi mezők szellői tisztítanak ki mindént, ami törékenyen, esendőn, tragikusan és tfétumosan emberi. Elgondoltuk, mit csinál Pasics, ha kezébe veszi a rendjelet. ÁU-e még a tükör elé, megmutatja-e a feleségének fá amikor egyedül marad, kihuzza-e az íróasztal fiókját, ahová eltette. hogy végigbabrálja tekintetével aranyragyogását s szikrázását a köveinek. Viaskodik-e még benne emberi élete, biológiai öröme annak a történelmi feladatnak érdekeivel, aminek hite oda'köti fáradt testét Íróasztalának gályájához s kezére kovácsolja a 'kormány kereket. S most kapjuk a hirt, hogy merényletet kíséreltek meg ellene. Minden merénylettel szemben a tisztult emberi érzés csak egy álláspontra helyezkedhetik: a kérlelhetetlen elítélés álláspontjára. Gyilkossággal emberi problémáikat meg lehet oldani, de politikai problémákat nem. Gyilkolhat a fanatizmus, az Őrület, a kétségbeesés elszántsága, gyilkolhat az eivetffnültség, az aljasság, — de a gyilkosságot csak magyarázni lehet, de menteni nem. Aki fanatizmusból öl, fanatizálja az üldözőit is, aki kétségbeesésből gyilkol, kétségbeesett ellenfeleket talál magával szemben. A gyilkoló indulat gyilkoló indulatot Szül s megszázszorozza azoknak számát, erejét és elszántságát, a kiket a gyilkossággal elrettenteni, vagy megbosszulni akart. Minden nemes indulat nemtelenre torzul, minden tiszta szándék beszennyeződik, minden égre néző gondolat fertőbe füled, ha gyilkoló eszköz után nyúl. Mit érezhetett Pasics, araikor szembe nézett a támadójával és mit érzett, amikor fölujjongott benne a vitalitás, hogy megmenekült. Fél lábbal már Charon csónakjára támaszkodik, az ő korában már a sors ajándéka — átka ? — minden esztendő ; minden reggel meg-megujuló elszántsága, újra meg újra próbának alávetett meggyőződése kényszeriti-e olyan politikára, mely békétlenséget szül, harcokat idéz föl s gyilkoló szándékot szegez maga ellen. Vagy csak az energia megmaradásának elve, a tehetetlenségi erő vezeti törvénytiró kezét s tömegek sorsát, az országa jelenét és jövendőjét determináló elhatározásét ? S a kormányzás — ime — életveszélyes gondjait, a hajnalokig tartó tanácskozások törődését, az életmaradékát fölemésztő harcokét, a felelősség tragikus terhét s a kiszolgáltatottságot minden kósza szándéknak, bitang golyónak s alattomos tőrnek miért vállalja inkább, mint a csöndes sétát a topcsideri házak alatt, a korai lefekvések pihentető kényelmét, a kontempláció gyönyörűségeit s az emlékek rendezésének öreges, magábaszallott, csendesen derűs babramunkáját. Merénylet egy nyolcvanéves ember ellen ? Még a merényletekhez idegzett értelmi reflexek is szörnyülködve tiltakoznak ennek elgondolása ellen. Meglehet torolni a politikus bűneit egy aggastyánon, aki testének kihűlő edényében az élét szent olajának már utolsó csöppjeit égetheti csak. Ezt a gonosz szándékot nem mentheti a motívum, sem az indulat vaksága, sem a szenvedély őrülete, sem a fanatizmus megszállottsága. A fölhuborodés és megvetés elementáris förgetegében egyesül kivétel nélkül minden igaz ember Ítélete. Merényletet, követtek el Pasics ellen Ötször rálőtt egy beográdi banktisztviselő — A miniszterelnök sértetlen maradt A merénylőt a tett elkövetése után azonnal elfogták Beogradbói jelentik: Pasics Mkoia miniszterelnök ellen szerdán délben tizenkét óra,ötven perckor revolveres merényletet követtek el, amikor autóján távozni készült a parlament épületéből. Az építésügyi minisztériumnak a parlamenttel szomszédos épülete előtt a járdán egy magas, elegáns, szőke fiatalember sétált, aki mikor a miniszterelnök autója elhaladt előtte, revolvert rántott elő zsebéből és rálőtt . Pasics autójára. Az első lövés a robogó automobil ablakát érte, amelyet betört; a szerterepülő üvegszilánkok arcán és balkezén megsebesítették a miniszterelnököt. Pasics a lövés hallatára nem vesztette el hidegvérét, hanem lebukott az autó fenekére; ennek köszönheti, hogy megmenekült, mert a merénylő gyors egymásutánban még négy lövést adott le az autóra. A lövések nem tettek kárt a védett helyzetben levő miniszterelnökben, aki csak akkor hagyta ei guggoló helyzetét, araikor a veszély már elmúlt. A merénylő fiatalember ugyanis az ötödik lövés után futásnak eredt. A járókelők közül néhányait utánavetették magukat; alig ötven lépésnyire sikerült eljutnia, mert a lövöldözés zajára összecsődült tömeg körülzárta és elvágta menekülése útját. Gyúr its Milán detektív, aki a lövések hallatára a parlament épületéből sietett elő, le akarta tartóztatni a merénylőt, ez azonban védekezett és revolveréneit agyával kétszer f e j b e vágta a d e t ek t iv e t. A tömeg segítségére sietett a súlyosan megsérült deíekíivnek és lefogták a merénylőt, akit meg akartak lincselni, ebben azonban a rendőrség megakadályozta a tömeget és a merénylőt letartóztatta. A merénylői automobilon a rendőrségre szállították, ahol nyomban megkezdték kihallgatását. A kihallgatás közben megérkezett a rendőrségre V u i c s i c s belügyminiszter is, aki szintén résztvett a merénylő vallatásában. A merénylőt Raics Mih aj lónak hívják és horvát származású banktiszt vise lő, aki évek óta a fővárosban lakik. Amikor Lazarevics Manojló rendőrfőnök, aki a kihallgatást vezette, kérdést intézett hozzá, hogy miért akarta Pasics miniszterelnököt meggyilkolni, azt felelte, hogy tette okáról nem nyilatkozik. A rendőrfőnök faggatására később mégis kijelentette, hogy merényié te tiltakozás akart lenni Pasicsnak Radics-ellenes politikája ellen. A merénylő horvát származású, apja sokáig élt Budapesten, mint horvát emigráns, azonban már régebben meghalt. A nyomozás, amelynek vezetését R a - failovics vizsgálóbíró és Tomics rendőrkapitány vette át, azt igyekszik kideríteni, hogy milyen összeköttetést tartott fenn Raics a budapesti emigránsok révén az Ébredő lijih ‘Ül -V- v- M a g 3áa Efl h Egy, e 5 ületéxei, amelyhez hir szerint a merénylet szálai vezetnek. Külfigyminfezteriumi tisztviselő volt a merénylő A rendőrség nyomozása mindenekelőtt a merénylő személyi adatait és előéletét igyekezett megállapítani; Legérdekesebb Raics Milntin: Mihajló nacionáléjában, hogy nem horvát, hanem szerb nemzetiségű és a magyarországi Szent-Endrén született. Apja, Raics Lázár, aki Budapesten lakott, Velika-Gradistából származik, de már régebben Magyarországra költözött. A merénylő egyik nővére nyolc évvel ezelőtt öngyilkos lett, egy 'fivére az örültek házában halt meg, másik fivére pedig Zagrebhan lakik, ahol az Ujedinjenja Banka fiókjának a főnöke. Raics Milntin Mihajlo sokféle foglalkozást űzött. Volt inár kereskedősegéd, utazó, ügynök, banktisztviselő és nemrégen mint u külügyminisztérium tisztviselőié előbb Wiesbadenben, majd Passauban volt beosztva a jóvátételi bizottságnál. Ilyen minőségben sđkat utazott Németországban és Magyarországon. Néhány hét előtt újból kérte a külügyminisztériumtól állásába való visszahelyezését,, de kérését elutasították. A legutóbbi időben Beogradbau banktisztviselő volt és meglehetős szolidan élt. Szomszédainak a rendőrségen tett vallomása szerint rendesen már este kilenckor otthon volt. Sokat időzött a Moszkva-kávéházban és a korzón és nagyon elegánsan öltözködött. Az eddigi nyomozás A rendőrség nyomozása minden irányban kiterjed, ami a merénylettel összefüggésben látszik lenni azonban az eddigi kihallgatások eredményéről nem közölnek semmit a nyilvánossággal. A „Bácsmegyei •• JNapló" munkatársa szerdán késő
