Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-27 / 171. szám
Ara egy és fél dinár XXIV. évfolyam Szubotica, SZERDA 1923. június 27. 171. szám Megjelenik minden reggci> ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8*58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aieaandra-nlica 4 szám alatt K iaáóbivatal: Kralja Alexasdra-nlica i (Icibaeh-palota) Repül a nehéz kő már megint s már megint nem lehet tudni, hogy hol áll meg. Már megint harctérhez kezd hasonlítani a forum ; nem gondolatok és meggyőződések birkóznak egymással, hanem azok az öl« döklö fegyverek, amiket Leonardo de Vincitől kezdve Creuzot-ig eszelt ki a humanizmus és a találékonyság. Ki tudja fölmérni, milyen következményekkel jár az a tény, hogy a zagrebi Szokol-teremben az elmúlt vasárnap egy szakasz csendőr megjelent. Nincs a politikának olyan sakkjátékosa, aki ki tudná elemezni valamennyi változatot, amik až exigenciáknak, erőknek, szenvedelmeknek s a tömegmozdulás valamennyi motívumának kohójából kikerülhetnek. Ki tud számolni a kiszámíthatatlan Radiccsal, ki tudja fölmérni, a józanság mikor parancsol megállást s az elkeseredés meddig erőlteti a menetet. Két hazardőr ült le egymással szembe, az egyik oldalon az erő, a hatalom, a törvény, a fegyver, a rend tekintélye, a másik oldalon az elszántság, az elkeseredés, a vérző megbántódás és bosszú után sikoltó sérelem. A józan ítélet elveszti lába alól a talajt, a nyugodt mérlegelés elszabadul a logika cölöpéitől, A fórumot és az érteimet, a tribünt és a belátást most már a vak indulat veszi birtokába. Mintha a kormány nem is gondolta volna végig az eshetőségeket s nem is számolt volna azzal hogy milyen tehertételeket vállal magára a zagrebi szuronyok kiparancsolásával. Lehet, hogy a központi hatalom kezelői előtt nem volt választás: a zagrebi gyűlés megtartását nem lehetett megengedni. Lehet az is, hogy a salus rei pubiicae felhatalmazottainalc érezték magukat azokkal a törvényes rendelkezésekkel szemben, amelyeket bizonyára csak loyalis állampolgárok számára kívántak megoldani. De ha a cél nem is adott más választást, nem adtak vájjon az eszkö' zök sem ? Talán nem tudták, hogy szószerint milyen lesz a Radics párt határozata, de nincs senki, aki annak lényege felöl kétségeket támaszthatott volna. Amikor szinte már a küszöb előtt állott a radikálisoknak a Radics párttal való megegyezése, Radics akkor is horvát köztársaságot követelt s olyan határozati javaslatot fogad tatotí el, amelyik már nem sokkal kevesebbet jelentett, mint a for radalom. Ilyen magatartást mutatott Radics a béketárgyalásokon a megegyezés előtt, miiyen forrná ban, milyen követeléseket támasztva és milyen forradalmas szavak görögtüzében jelent volna most meg hívei között, amikor a appangó béke nyílt ellenségeskedésre fakadt ki. Ha a kormány úgy látta, hogy a cél tekintetében nem lehet haboznia, még mindig végig kellett gondolnia, hogy milyen eszközzel valósítsa meg kitűzött célját. Két mód állt rendelkezésére: a fegyver és az engedékenység. A kormány az előbbit választotta. Szelet vetett s most meg kell állnia a tomboló viharban. Ki tudja, elvégezte-e föladatát az a szakasz csendőr, amelyik föloszlatta Radicsék gyűlését. Gyűlés föloszlatása volt-e csak az erő- föladata, vagy az is, hogy véget vessen az agitációnak, hogy a vas hidegével hütse le a szenvedélyek forróságát s fordítsa Beograd felé az arcokat, sziveket és meggyőződéseket. Csak a jövő eseményei fognak arra felelni, hogy ami Zagrebben történt ezen a — félünk történelmi dátumu — vasárnapon, mi volt a kormányptogramm első megvalósulása, avagy : — rendészeti intézkedés. A jövő eseményei fognak arra felelni, hogy a központi hatalom mai kezelői engedményekkel, vagy fegyveres erővel akarják-e a horvát megyéket pacifikálni s hogy a horvát népben maradt-e még annyi hűvös józanság, hogy mérlegelni tudja igazi érdekeit s választani tudjon a béke kevesebbet Ígérő útja s a meg nem alkuvás többel kecsegtető örvényei között. Mi békét kérünk, békét kívánunk, békét tanácsiunk, békéért imádkozunk s ha kell, békéért harcolunk. A parlament megszavazta az utólagos hiteleket A pénzügyi bizottság beterjesztette a parlamenthez az ideiglenes költségvetést A parlamentben kedden folytatták az utólagos hitelekről szóló javaslat tárgyalását. Mivel a kormány még ezen az ülésnapon be akarta fejezni a javaslat tárgyalását, hogy szerdán már a pótköltségvetést is elfogadtassa a parlamenttel. A javaslatot a keddi napon az elnök bejelentése szerint a pénzügyi bizottság beterjesztette a parlamenthez. Az ülés megnyitása után Wilder (demokrata) élesen kritizálta a kereskedelmi minisztérium működését, amely szerint semmiféle hasznos tevékenységet nem fejt ki, még a külkereskedelem adatait sem gyűjti és nem csinál propagandát a külföldön az ország kereskedelme és ipara érdekében. Kifogásolja a külföldi kereskedelmi ügynökségek munkáját és követeli, hogy a Narodna Banka jobban támogassa az iparosokat és kereskedőket. Lázics Voja (földmivespárti) szintén birálja a kormány kereskedelmi politikáját, amely szerinte csak bizonyos osztályokat favorizál a földinivesosztály rovására. Különösen a bankok támogatását hibáztatja. Jankovics Velizár közlekedésügyi miniszter, mint* a kereskedelmi miniszter helyettese' válaszol mindkét szónoknak. Bizonyltja, hogy az ország kereskedelmi politikája helyes, mert a kereskedelmi mérleget igyekszik egyensúlyba hozni. Ebben az évben helyre fog állni az egyensúly a kivitel és behozatal között. Zsebot (klerikális) felszólalása után a parlament többsége megszavazza a kereskedelmi minisztérium utólagos, hitelét. A tárgysorozat következő pontja a szociálpolitikai minisztérium hitelének vitája. Sztanojevics (szerb párti) a rokkantkérdés megoldását sürgeti. Kremzsdr (klerikális) szintén különböző igazságtalanságokat tesz szóvá. amelyek^ szociálpolitikái minisztérium: működésében előfordulnak, A demokraták .részéről Agctoríovics beszél és a passzív vidékek ellátását sürgeti. Moszkovljevics (földmivespárti) a rokkant- és dobrővoljác-kérdést teszi szóvá, melyet szerinte az eddigi kormányok a legigazságtalanabb módon rendeztek. A kormány nevében Perics szociálpolitikai miniszter válaszol a támadásokra. Beszéde után a parlament a javaslatot megszavazza. A délutáni ü és A délutáni ülésen az agrdrreformminisztérium hiteléről kezdődik a vita. Sztajonevics (földmivespárti) a boszniai agrárreíormokról beszél. Ezután Jovanovics Ljuba házelnök bejelenti, hogy a pénzügyi bizottságtól beérkezett az elnökséghez a költségvetési tizenkettedekröl szóló jelentés, amelyet kinyomatva szétosztanak a képviselők között. Boriszavljevics (demokrata) a délszerbiai agrárviszonyokról beszél. Felszólalása végén erősen támadja a délszerbiai törököket, akiket azzal vádol meg, hogy ellenségei az államnak és visszakivánják a török szultán uralmát. A törökök tiltakoznak e kijelentés ellen, amiből óriási zaj keletkezik. A bánsági agrárviszonyok Vuics Demeter bánsági földmives. párti képviselő beszél ezután és részletesen foglalkozik a bánsági agrárkérdéssel. A Bánságban — úgymond, — még a magyar uralom alatt megkezdték az agrárviszonyok rendezését. Tekintettel azonban ar ra, hogy ott a nagybirtokosok voi tak uralmon, a íöldmiveseknek nem volt sok hasznuk ebből a rendezésből. A felszabadulás után sem változott ez a helyzet. Földet Ígértek a dobrovoljácoknak és az ottani szegény íöldmiveseknek, de mindenki kápoii földet, csak éppen azok nem, akiknek Ígérték. Támadja az agrárigazgatóság működését. Elemir községben Farkas Gejzáriak, aki állandóan Budapesten iakik, nagyabb bírtoka van és annak jövedelmét egy) bank utján Budapestre küldeti magának. Dániel Ernőnek kétezer holdas birtokából 840 holdat és újabban 1200 holdat osztottak csak szét. Ez az utóbbi terület azonban viz alatt van. A Szentivdnyi birtokot, melyből 1200 hold Becskerek határában, 1636 hold Elemir határában van, a mult évben földmivesek művelték, az idén azonban egy Száva nevű pap néhány gazdag kisgazdával! megvásárolta. Miletics miniszter közbeszól:’ Százhetvenkét ember vásárolta meg!) Vuics: Csak negyvenkettő! Viszont Elemir községben 176 szegény« szerb földműves család nem tud földhöz jutni. Még több hasonló esetet sorol fel. majd éles szóváltása támad Mihajlevics Szvetiszlávval, akinek egy közbeszólására kijelenti, hogy a magyarországi menekültek pénzt Ígértek neki. Mihajlevics: Ez a magyar lapok rágalma, amelyeket bepörölt rágalmazás miatt. Vuics további beszéde során hazafias érdemeire hivatkozik. A következő szónok palezo (klem iikáifs).-maij Halit Bég Dcrala déíT' szerbiai török (zsemljct) követeik hogy a török uralom alatt meghozott ítéleteket, melyek 1912 dőltről származnak. ismerjék el. Tiltakozik Kiijunzsics demokrata állítása ellen, hogy ók kenui-* listák. A. magyarországi optálők földje Setyerov Szlávkó (demokrata) a következő szónok, aki pénzügyi szempontból birálja az agrárreformot és elszámolást kér a telepeseknek nyújtott hitelekről. Kifogásolja azt a módot, ahogyan a magyarországi szerb menekültek és optálók ügyét kezelik. Még 1921-ben a szegedi háromszögből két-háromszáz menekült szerb család jött át és bár világos volt, hogy ezek itt akarnak maradni, mégsem kaptak földet, bár több deputációban kérték ezt a kormánytól. Csak a battonyaiak egy ré-, sze kapott földet Délszerbiában, dö ezek is elégedetlenek. Most azt kívánják a minisztertől, hogy visszatérhessenek a Vajdaságba és ott saját pénzükön vásárolhassanak földet. amit azonban a miniszter néni engedett meg. 'j-, -j* Miletk's agrárreforni-miniszter válaszol a felszólalásokra és visszautasítja az agrárhivatalokat ért támadásokat. Ezután a parlament .3 hitel javaslatot jóváhagyja. A törvényegységesitö minisztérium hitelének tárgyasánál Markovics Pero (demokrata) szatirikus beszédében, amelyet a radikálisok is többször megtapsolnak, kigunyoljat ennek a minisztériumnak a működését. Trífkovics miniszter felszólalása után a parlament a hitelt megszavazza. Ezután áttérnek a törvényjavaslat 2. szakaszának tárgyalására, amely szerint a parlament jóváhagyja g minisztertanács által kiutalt hiteleket. r Az éjfél utánig elnyúló vita után 3 parlament végül részleteiben harmadik olvasásban is megszavazta ÍJ. rendkívüli hitelekről szóló javaslatot
