Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-24 / 168. szám
1923. junius 24. Két pártra szakadt a sznboticai ipartestsiet Bonyodalmak az mgyen-báztdkék liorfil A subotieai ipartestületben már régebben mozgalom indult meg az iránt, hogy Subotica város az ipartestület tagjai részére ingyen telkeket adjon házépítés céljaira. Az iparosok több gyűlést tartottak ebben •az ügyben és úgy határoztak, hogy kérvényt nyújtanak be a városi tanácshoz. amelyben kérik, hogy vagy a Szegedi-utón levő Bleszák-telep körül, vagy a jelenlegi gabonapiacon adjon a város részükre ingyen háztelkeket .amelyeken záros határidőn bellii házakat építenek. Még mielőtt ezt a kérvényt az ipartestület benyújtotta a városi tanácshoz. az iparosoknak egy része azt javasolta, hogy csak azok részére kérjenek háztelkeket, akiknek jelenleg nincs házuk, mert igy a város könnyebben fogja teljesíteni kérésüket. A javaslatot az ipartestület háztulajdonos tagjai nem fogadták cl és ragaszkodtak ahhoz, hogy minden iparos részére tekintet nélkül arra, hogy van-e háza. vagy nincs, kérjenek telkeket. A javaslat elutasítása következtében az ipartcstülec két pártra szakadt és most a két párt egymástól függetlenül fog a városhoz fordulni a háztelkek ügyében. Azok az iparosok, akiknek nincs házuk, külön egyesületbe tömörültek, amelynek élén Ranoszávlfevics István fodrász, Vaszivljevics Voiszláv szabó. Klein Jenő cipész, Milutinovics, és Gyonovics cipészek állanak. Ezek Senta város tanácsától megszerezték azt a tervezetet, amely szerint Sentán adtak az iparosok részére háztelkeket és e tervezet alapján fogják kérésüket előterjeszteni. A tervezet szerint Sentán is csak azok a BÁCSMEGYEí NAPLÓ 3. oldal. szegényebb sorsú iparosok jutottak telkekhez, akiknek nincs házuk. Remélik. hogy Subotica város tanácsa is teljesíteni fogja a háznéikül; iparosok kérését. A háztulajdonos iparosok csoportja a napokban megtartott ülésén elhatározta, hogy az jngyen-házíeikek ügyében a napokban szintén benyújtja a kérvényt a városi tanácshoz. Ä Ma dics-párt a betiltás ellenére Is megtartja nagygyűlését Radios István nagy beszédre készül Zagrebi jelentésék szerint a kormánynak az a rendelkezése,amely- Ível a horvát köztársasági parasztpárt vasárnapra egybehívott nagygyűlését betiltotta, nagy visszatetszést keltett Radios István és hívei körében és a jelek szerint még feszültebbé tette a Beograd és Zagreb között amúgy is egyre jobban elmérgesedő viszonyt. Rudies István azonban a kormány tilalma ellenére elhatározta, hogy a gyűlést mégis megtartja, de nem mint eredetileg tervezték, a szabad ég alatt, hanem a zagrebi Szokoi épületében, amelynek tornacsarnokában háromezer ember elfér. A gyűlésen Radios István válaszolni fog Pasics miniszterelnök beszédére és ki fogja fejteni a horvát köztársasági parasztpárt álláspontját úgy a belpolitikai, mint a külpolitikai kérdések te ikirttelében. Egyben tüntetésnek jis tervezik a gyűlést a horvátországi földművesek, munkásság, polgárság és intelligencia teljes összhangjának a dokumentálására, amely szerint egész Horvátország lakossága osztélykülönbség nélkül kitart a blokk programmja mellett. Rodicson kívül dr. Lorkovics, dr. Kosulics és valószínűleg dr. Po'ics és Trumbics is fel fognak szólalni. A gyűlésre Zagrebba várták Korosecet és Spähet is, akik a program szerint szintén fel fognak szólalni. A vasárnapi gyűlésnek különösen nagy jelentőséget ad az, hogy a föderálissá blokk mindhárom csoportjának vezetői kifejtik álláspontjukat és igy érthető, hogy a gyűlés lefolyása és annak határozatai írént Beogradban is igen nagy as érdeklődés. Elutasítják a beutazási kérvényeket Magyar állampolgárok nem kapaak beutazási engedélyt váiasz tekintetében kijelentették, hogy tárgyalások vannak folyamatban az angol kérdőpontokra nézve, de a végleges feleletet fentartják akkorra, ha majd a belga kormányválság elintéződik. Hír szerint The unis vasárnapra elkészül a kabinet aíakiiásával. A francia külügyminisztérium álláspontja egyébként az, hogy a szövetségesek között előbb nem lehet megegyezést létesíteni, mielőtt Németország nem tisztázza a helyzetet. Sztambulijszkyt villájában gyilkolták megellenforradalom ujj megbolgár vil xgitásban 1» nmavtt -'v <e/sK,. : se >wxr 3 — hangzott a lelkiismeretlen válasz. Benn is gyakorta ilyen szórakozott. Szeptember Péter bankkarrierjét ez a felelet három évre vetette vissza. A zsebkendő gyorsan végzett a szerelemmel is. Ebéd után a repkénnyci körülfuttatott kerti filagóriában pátoigó törökkávét szolgáltak fel. A lány férevonta egy árnyas sarokba Szeptember Pétert, akinek ebben a pillanatban meg kellett volna kezdeni a rohamot. De ö csak leliorgasztotta a fejét, bánatosan ■és ijedős szemekkel nézte beho uadt mgrnellét és a Végzetről töprengett, amely zsebkendő alakjában jelent meg, hogy tönkretegye őt. Szeptember Pétert. a szegény, de nagyjövöjü bankhivatalnokot. Örült mikor a lány bosszúsan otthagyta és megkönnyebbült a szive, amikor egy bárgyú kifogással elköszönhetett. A bucsuzásnál számadást csinált és megállapította, hogy a csatát elvesztette. Végérvényesen és jóvátehetetlenül. Futott a villamosállomásig. Otthon kitört belőle a visszafojtott düh és keserűség. I erángatta magáról a ruhát, mint egy hisztérikus vénlány egy rosszul sikerült, csalódott báli éjszaka után. A kemény inget vadul tépte le a testéről, mint a félelmetes erejű örült a kényszerzubbonyt. Kinyitotta a szekrényt uogy iiálóinget vegyen magára. A gondosan rendbeszedett polcon tizenhaíodrétre hajtott fehér zsebkendők kacérkodtak. Megolvasta: összesen huszonkettő. A legfelsőt kivette Szeptember Péter. Két könnycsepp tolakodott a szemébe, azokat letörölte aztán beleíekiidt az ágyba. A nagymutató a négyes és ötös között boldogan csókolta a szerelmesét, de Szeptember Péter ezt már nem látta. Elszendergeít. Es álmodott. Álmodott kényes kisasszonyokról, busás igazgatósági tagságokról, saját autóról és gazdag ebédről, ahol minden teríték mellé féJtncat zsebkendőt is szervíroznak. Csak a napokban irtunk arról, hogy a Magyarországból Jugoszláviába készülő utasoknak milyen hosszú hónapokig kell várakozótok arra, míg a belügyminisztériumtól megkapják a beutazási engedélyt, ami nélkül pedig sem a budapesti követség, sem pedig a pécsi SHS. konzulátus nem ad a magyar útlevelekre vízumot. Most ez a nehézség egész váratlanul megsuiyosodott, miután a belügyminisztérium megszüntette a magyarországi utasoknak a beutazás engedélyezését. A legutolsó két napon úgy Szuboíicára, mint Novisadra és a többi vajdasági városokba több beutazási engedélyi iránti kérvény érkezett vissza a beliigyminiszteriumtól, amely a városi hatóságok kedvező véleményezése ellenére is ------------—........ ini iiiuiimirr megtagadta a beutazás engedélyezéséi. A belügyminisztérium döntése nem szórványos, hanem általános, minden kérvényt elutasítanak. A tömeges elutasítások oka még ismeretlen. A belügyminisztériumban kijelentették, hogy magyar állampolgárok ez időszerűit nem kaphatnak beutazási engedélyt Jugoszláviába. ilyenformán Jugoszlávia és Magyarország között ismét megnehezedik az érintkezés akkor, amidőn a két ország közötti gazdasági kapcsolat szorosabbá tételét mind erélyesebben hangoztatják és amikor a magyar nemzetgyűlésen is több olyan beszéd hangzott el, amely a szornszédállamokkal való békés megegyezést sürgeti. Hogy ez az állapot meddig fog tartani, az bizonytalan. IfcWaaftflBBaHKW—i ----------Franciaország hajlandó Mémefországgal közvetlen tárgyalásra Csehszlovákia es Svájc közvetítettek a francia és német kormány közi A szombati párisi lapok brüszszeli és londoni jelentőseket közölnek, amelyek szerint olyan események állanak küszöbön,amelyek a jóvátételt kérdés végleges szabályozását sokkal hamarabb fogják dűlőre juttatni, semmint általában hinni lehelne. Londoni jelentések állítják, hogy a német kormány közvetett utón javaslatokat juttatott Parisba, amelyeknek célja a megszállott Ruhrteriileten fegyverszünetet kötni. Ez a közeledés eredménnyel biztat, hogy nemsokára megindulhat a közvetlen tárgyalás Franciaország és Németország között. A brit kormány szívesen látna, ha közvetlenül Franciaország és Németország között jönne létre a megegyezés, mert akkor Angliának nem kellene választani, hogy melyik oldalra álljon. Erre az angol óhajra a válasz francia részről sz volt, hogy a ^ Prágából jelentik: A meggyilkolt SztambuÜjszky bolgár miniszterelnökhöz közel álló körökből — alkalmasint Daszkalov Rajkó volt prágai bolgár követtől —- arról értesül a Prager Tagblatt, hogy Sztambuhjszkyt egy nappal a puccs kitörése után villájában gyilkolták meg. Az ellenforradalmárok már előzetesen megállapodtak abban, hogy megrohanják villáját es megölik, mert ha életben maradt volna, a kormánynak állandóan féltenie kellett volna hatalmát. A halála azonban szintén sok gondot ad az ui kormánynak. Ezért adták ki azt a leimtest, hogy holttestét nem lehet megtalálni. Attól félnek ugyanis, hogy a parasztok óriási tömegekben zarándokolnak sírjához és a hangulatuk teljesen az uj kormány ellen fordulna. Már két nappal a puccs elöli feleskették a katonákat az uj kormányra, Boris király tudta nélkül, "elolvasták előttük a király állítólagos leiratát, melyben a király felszólal a őket, hogy az uj kormányt támogassák. Maga Boris királyt csak reggel három, órakor, az államcsíny kitörésekor értesítették az egész dologról, még pedig olyan formában, hogy a régi kormány teljesen megdőlt, csak az ni kormány áll fenn és Sztambnlijszkyt meggyilkolták. Á csehszlovák sajtó a magyar kisebbségi rendeletről Budapestről jelentik: A magyar kormánynak a nemzeti kisebbségek szempontjából feltétlenül helyes, most kibocsátott kisebbségi rendeletéről a csehszlovák sajtó ieltűnődi türelmetlen, sőt támadó hangon emlékezik meg. A hivatalos Magyar Távirati Iroda a következő prágai lapszemlét közli: _ A külügyminiszterhez közelálló Cesko Stovo a magyar kisebbségi rendeletet egyelőre megjegyzés nélkül, bő kivonatban közli. Közleményének címe: »A magyarok papíron fut-fát ígérnek«. A Narodny Politika a rendelet ismertetése után ezeket Írja: A rendelet a sok meglevő hátsó ajtó ellenére alaposan megjavíthatná a magyarországi kisebbségek súlyos helyzetét. ha tényleg végre is hajtanák. A nemzetközi vélemény nem ül fel a magyaroknak és nem a papirszefsődések számából, hanem a kisebbségi iskolák és kultúrintézmények számából fog ítélni. A Venkov. Svehla miniszterelnök reggeii lapja azzal kezdi kritikáját, hogy »a magyarok nem válogatósak propaganda eszközeikben, szemérmetlenek és rakoncátlanok«. Elmondja, hogy a rendelet inkább előlapba való és hogy jaj vóina annak, aki végrehajtását követelné, mert az internáló táborba kerülne, ha ugyan nem végsőének vele Horthy bérencei«. Szerinte az egész nem inás, mini valami készülő nagyarányú német kormány mindenekelőtt és föltétlenül vonja vissza azokat a rendeieteket, amelyekben a Ruhrterület tisztviselői karát és lakosságát a passzív ellenállásra szorította s jelentse ki, hogy megszünteti a pénzbeli támogatást a Ruhr iparvállalatainak a sztrájkoló német munkások fizetésére. Ez esetben Franciaország visszatér a régi egyszerű ellenőrzés rendszerére, a katonai megszállást pedig láthatatlanná teszi. Londonban ugv tudják, hogy Benes csehszlovák külügyminiszter fáradozott azon, hogy Francia ország álláspontját összeegyeztesse a német kormány ajánlatával. Banesen kívül svájci tényezők is erősen fáradoznak a német francia közeledés létrehozásán és ezek a törekvések sikerrel kecsegtetnek. A franci külügyminisztériumban j az angol memorandumra adandó
