Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-23 / 167. szám
1923. június 23. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. A vajdasági utak javításait követelték a nemzetgyűlés pénteki «lésén A parlament ülése A parlament pénteki ülését délelőtt kiíenc órakor nyitották meg. A napirend előtt Markovics igazságügyminiszter javaslatot nyújtott be az államtanácsról és a közigazgatási bíróságról szóló törvény n yrváltozíatására. A törvényjavaslatot letárgyaló bizottságot a legközelebbi ülésen választják meg. Ezután hevesebb vita fejlődött ki Triikovics törvényegységesitő miniszter és Lázics Voja között a körül. hogy milyen határidőt adjanak annak a bizottságnak, amely a jégkárosultak segítéséről szóló törvényt dolgozza ki. A többség végül is a miniszter által javasolt 15 nasi határidőhöz járul hozzá. Utána áttérnek a napirendje, a melyen az építésügyi minisztérium rendkivíiii hitelének tárgyalására. Stanovnik klerikális és Pucolj kraettpárti a szlovéniai utak építéséről beszélnek és követelik, hogy Szlovénia részére nagyobb hitelt adjanak. Dlmitrijevics Miía demokrata megállapítja. hogy a szlovének sokkal többet követelnek állandóan az (illámtól, mint amennyi teljesítményeik szerint megilletné őket. Szembeállítja Szlovéniát Macedóniával, amely sohse áll elő túlzott követeléssel és azt mondja, hogy Ovcsepoije élelmezi gabonával Szlovéniát. A Stip— Velez-i országút építésére előirányzott hitelt örömmel üdvözli, mert annak nagy fontossága van és bejelen, ti. hogy a javaslat mellett fog szavazni. Vuics földmivespártí a vajdasági utak javítását követeli és a javaslat ellen szólal fel, majd Uzunovics miniszter válaszol a vitában elhangzott felszólalásokra, különösen a klerikálisok kifogásaira. Ezután a parlament többsége megszavazza a javaslatot, ami után áttérnek a közlekedésügyi minisztérium utólagos hitelének vitájára. Kremzsár klerikális felszólalásában hosszasan kritizálja a kormány közlekedésügyi politikáját ami után az ülést egy órakor bezárják. Támadások a magyar kormány ellen a drágaság- miatt A magyar nemzetgyűlés pénteki ülése Budapestről jelentik : A magyar nemzetgyűlés pénteki ülésén napirend előtt Scitovszky elnök megemlékezett az olaszországi katasztrófáról, amelyet az Etna kitörése idézett elő és javasolta, hogy a parlament fejezze ki részvétét az olasz kamarának. A javaslatot elfogadták, majd rátértek az indemnitás vitájának a folytatására. Az első szónok Szabó János bejelentette, hogy a többségi párt tagjai nem vesznek részt a vitában. Hibáztatja, hogy az indemnitási javaslat nem szól a létminimum adómentességéről, majd a kincstári adórészesedésről beszélt és azt bírálta. Ezután a tisztviselők és az államnál alkalmazott munkások helyzetével foglalkozik. Ezeknek a munkásoknak olyan rossz a fizetésük, hogy rosszabb mint bármely más munkásé. A iéímininimumot feltétlenül meg kell adni minden munkásnak. A kormánynak egy Ígérete sincs a magántisztviselők számára sem. Az elé' gedetlenség fő oka a jövedelem igazságtalan elosztása. Hiába beszélünk irredentizmusról, fajpoHtikúról, — mondja — ha a dolgozók elpusztulnak, A kormány első kötelessége az éleistandardot visszaállítani. Végül határozati javaslatot nyújtott be a fizikai és szellemi munkások éietstandardjának biztosítása érdekében. Az indemnitást nem fogadja el. Utána Pikier Emii szocialista mondott beszédet. Élesen támadja □ gazdasági viszonyokat. Sohasem volt nagyobb ellentét — mondotta — a dőzsölő jólét és a nyomor között, mint ma. A jelenleg uralkodó rendszer — szerinte —kifejezetten népellenes. Beszéde után az elnök szünetet rendelt el. »Magyarországon felbomlik a rend ha nem kap külföldi kölcsönt“ A magyar kormány wjabb jegyzéke a jóvátétel! bizottságim Á régi Ibiinok Az emigráció és az internálás kérdés« aktuálissá válik a magyar belpolitikában Budapestről jelentik: Az indemnities vitája lassú tempóban folyik. A képviselőket erősen foglalkoztatták azok a hírek, amelyek az állítólagos puccskísérlet nyomán kerültek forgalomba. A képviselők értesülése szerint a rendőri eljárás lényeges összefüggésben van azokkal az igazságügyi feladatokkal, amelyeket az u.i igaz|ságügyminiszter, Nagy Emil maga elé tűzött. Hir szerint kísérlet történik arra is. hogy mihamarabb fényt derítsenek olyan régebben elkövetett bűncselekményekre, amelyeknek kinyomozása a maga idejében felsőbb kívánságnál fogva is nem sike’ riilt. A képviselőkre megnyugtatóan hatott főképpen Rakovszky Iván I belügyminiszternek az egységes pártban tegnap este elhangzott beszéde amelyben gróf Hoyos Miksa I felszólalására válaszolt. A bclügymi, niszter azt mondotta, hogy »komoly[tálán emberek komolytalan, kísérletével állunk szemben, azonban nemjcsak most, hanem mindenkor meg lesz a kormánynak kellő ereje ahhoz, hogy minden felforgatást célzó megmozdulást kíméletlenül letörjön. Az említett igazságügyi teendők irközé sorozzák azt is. hogy a korí mányintézkedésekkel kapcsolatban \ismét szőnyegre kerül az internálás I kérdése és a bécsi emigráció ügye is. Azt a már közölt értesülésünket, hogy Andrássyék legitimista pőréi ben pertörlés lesz. újabban megerő' sitik. Budapestről jelentik: Az Uj Nemed ék péntek délután megjelenő számában közli a magyar kormánynak a külföldi kölcsön ügyében a jóvátételt bizottsághoz küldött újabb jegyzékét. A jegyzékben a kormány kifejti, hogy az a. kikötés, hogy a kölcsön bizonyos része jóvátétel törlesztésekre fordítandó, mégis lehetetlenné teszi azt. hogy a kölcsöntervekkel előállhassanak. A magyar megbízottak Londonban s másutt is tájékozódásaikra azt a választ kapták, hogy a tárgyalást meg sem lehet addig kezdeni a kölcsön felvétele érdekében, amíg a jóvátétel! bizottság — legalább elvben fel nem függeszti a zálogjogokat és a népszövetség pénzügyi bizottsága hozzá nem járni a Magyarországnak adandó kölcsönhöz. E feltétel kikötése miatt a kormány teljesen e! van zárva a londoni és newyorki pénzpiactól, éneikül pedig az ötszázötven-hatszázötven millió arany korona kölcsönöszszeg keresése hiábavaló fáradság lenne. A bizottság figyelmét bizonyára elkerülte az a körülmény, bogy Magyarországnak előbb teljes öszszegében meg kell fizetnie a segitségkölcsönöket. amelyek megelőzik a jóvátéteii fizetéseket. A jóvátéteii bizottság engedményei semmiesetre sem járnak gyakorlati haszonnal. Az áprilisi papirpénzforgalom nyolcvannyolc milliárdró! százhúsz milliárdra ugrott fel. a külföldi valuta készlet ezzel szemben rohamosan fogy. Az államvasutak tartozása eléri a tizenegy millió svájci .frankot. Magyarország jelenleg olyan helyzetben van, hogy képtelen teljesíteni más államokkal az adósságainak likvidálására kötött megegyezését. Franciaországnak az adósságok kamata fejében hat millió frankot kellene fizetni, úgyszintén a Déli Vasút egyezmény betartása három millió arany frank fizetését kívánná. A kölcsön sürgős megszerzése Magyarországnak életbevágó érdeke, ezért a kormány kéri a május hó 23-iki határozat megváltoztatását a közvetlen fenyegető veszedelem elkerülése végett, annál is inkább, mert kölcsön nélkül Magyarország nem tud talpra állni és igy a rend fentartásúért sem vállalhat a kormány tovább felelősséget. Az angol kormány megsürgette Párásban a memorandum-választ Poincaré és Baldwin megbeszélésre készülnek Párisból jelentik: A belga nagykövet csütörtök délután a külügyminisztériumban fölkereste Poincaré miniszterelnököt. Erről a tanácskozásról azt mondták a sajtó képviselőinek a Quai d’Orsay-n, hogy csak az eszmék tisztázására szolgált, elvi döntésről sem lelui szó addig, mig nem alakul meg az uj belga kormány. Politikai körökben megerősítik azt a hirt. hogy az angol kormány a kérdőívekre megsürgette a választ Parisban s hozzátette, hogy Franciaországtól csak azokra a pontokra kér feleletet, amelyek kizárólag Franciaországot illetik, tehát az uj belga kormány megalakulása elölt is lehet azokra válaszolni. A sajtó képviselőinek csütörtök esti fogadtatása alkalmával azt mondták a külügyminisztériumban, hogy Angliának ilyen lépéséről semmit sem tudnak. Egyelőre csupán eszmecsere folyik a szövetségesek között, aminek kizárólag előkészítő jeli ege van és Olaszország abban külön nem vesz részt. Az vezeti e tekintetben Olaszországot, hogy a jóvátéteii probléma minden vonatkozása közül kizárólag a szövetségesközi háborús adósságok érdeklik s ebben Anglia jóindulatára szorul, tehát Olaszország mindenben alkalmazkodik az angol felfogáshoz. A Petit Párisién pénteken feltűnő helyen közli, hogy Baldwin és Poincaré között legközelebb létrejön a találkozás. Semleges intervenció Berlin illetékes részről megcáfolták a londoni lapoknak azt a közlését, hogy a német birodalmi kormány és Párís között a passzív éljen állás megszüntetése körül egy semleges állam közvetítésével, ha nem is hivatalosan, de már volt érintkezés. A Times pénteki száma párisi tudósítójának ezt a táviratát hozza: A (inai d’Orsay nincs abban a helyzetben, hogy megcáfolja hírünket, amely úgy szólt, hogy egy semleges hatalom Parisban néhány nap előtt tapogatózott amak meguilupitása céljából, hogy vájjon lehetséges volna-e a passzív ellenállás leszerelése végett Németország és Franciaország közötti közeledést létrehozni. Harding a méltányos megegyezésért Londonból jelentik: Bárdiig elnök St. Louisban a nemzetközi döntő békebiróság hivatásáról beszélt és a jóvátéteii kérdést is érintette. Kijelentette, hogy az amerikai nép mindig komolyan igyekezett a demokrácia alapelveit érvényre juttatni s minden törekvése arra irányul, hogy az Isten kegyelméből való uralkodást, a monarchia helyét a népakarat váltsa fel. A nagy fölfordulásnak egyetlen üdvös eredménye, hogy a demokrácia eszméje tért hódított s ennek fogjuk köszönhetni, hogy a hős, demokratikus érzelmű Franciaország jogos igényei kielégítést fognak találni, ezt azonban csak akkor lehet elérni, ha lehetővé teszik Németországnak, hogy ígéreteit beváltsa és kötelezettségeinek megfelelhessen. Még nem érkezet meg Londonba a francia válasz Londonból jelentik: Baldwin miniszterelnök az alsóházban egy hozzáintézett kérdésre kijelentett, hogy az angol memorandumra Iran da válasz még nem érkezett. T‘íz napi fogság a „propaganda ffiiex“ miatt A torjánczi katholikus pap letartóztatása Érdekes és izgalmas kalandban volt része Naviasicz Ferencnek, a baranyai Torjáne. község plébánosának. Egy régebbi keltezésű püspöki körlevél miatt fogságba vetették és tíznapos tortúra után bocsájtotta végre szabadon a zombori ügyészség. A nem mindennapos esetet a baranyai határrendőrség egyik tisztje kezdeményezte eddig még ismeretlen okból. A rendőrtiszt ugyanis egy reggel megjelent a tor.iánci plébánián és ott házkutatást tartott. A plébánosnak nagy könyvtára van, sok följegyzése és bekötetlen folyóirata. Ennek átkutatása tehát hoszszabb időt vett igénybe — eredmény’ nélkül. Amikor a szétszórva heverő egyik latin nyelvű püspöki körlevelet átnézte a nyomozó, megakadt a szeme egy fejezeten, ahol a püspök újból hathatós figyelmébe ajánlja alsópapságának a római propaganda ficlex támogatását. A propaganda íidex kongregáció tudvalevőleg a missziók ügyét szolgálja és tisztán egyházi jelleggel bír. A plébános ezt hiába, magyarázta váltig, a tiszt szeme végérvényesen megakadt a »propaganda« szón. A latin szöveg hosszas vizsgálata után megfölebbezhetetienül kijelentette, hogy itt államellenes propagandáról lehet csak szó. A plébánost minden tiltakozása ellenére előzetes letartóztatásba helyezte. A tiszt tíz napig »nyomozott«. mialatt a pap le volt tartóztatva s különböző delikvensek között ült nem éppen tiszta fogdában. A tizenegyedik nap végre átadták a sombori ügyészség* nek a plébánost. Az ügyészségen nevettek a vádon s szabadlábrahelyezték Naviasicz Ferenc plébánost.
