Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-22 / 166. szám

1923. junius 22. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. egy irredenta egyesület alakult, a melynek politikai előkelőségek vol­tak a tagjai és vezetői három Kovács testvér és Becker főhadnagy voltak. Ez az egyesület gyűjtésre kapott engedélyt, a vezetők azonban az összegyűjtött 10—12 millió magyar koronát elsikkasztották. Ebből az ügyből kifolyólag a rendőrség szer­dán este tizenegy fiatalembert letar­tóztatott. akik valamennyien részesei voltak a kommiin bukása utáni atro­citásoknak és bűncselekményeknek és bele voltak keverve úgy a Reis­­jnann-féle)gyilkosságba, mint az Er­zsébetvárosi Kör ellen elkövetett bombamerényletbe is. A tulajdonképpeni puccskísérlet ügyében ugyancsak tizenegyen van­nak letartóztatva. A rendőrség megál­lapította. hogy Hamis 15-érc tűzték ki az első dátumot, amikor a puccspt végre kell hajtani. Junius 15-ike azonban elmúlott anélkül, hogy mű­ködni tudtak volna. Ezért elhalasz­tották a mccs végrehajtását akkor­ira. mikorra minden egyes referen­sük jelenteni fogja, hogy kezükben vannak az állami hivatalnokok. Je­lentések szerint megállapítást nyert volna, hogy a vezérkar próbál meg­környékezni előkelő rendőrségi em­bereket. ugyancsak próbálkoztak a posta és a katonaság előkelő embe­reinél, áe mindenütt refiit kaptak. Politikai programmiuk az volt, hogy mindent, ami vagyon, elszed­nek a tulajdonostól és diktatórikus utón akartak gondoskodni arról, hogy a magánvagyon szétosztást nyerjen. A suhoilcai simh.Áz sorsa Bizonytalan a kormány szubvenciója A suboticai színház felépítése ér­cekében megindított akció sein ke­csegtet sok sikerrel.PletikoszitsAnd­rás dr. főispán-polgármester és Petrovics Koszta főmérnök, akik eb­ben az. ügyben Beogradban jártak, hogy a kormánytól szubvenciót esz­közöljenek ki a színház újjáépítésé­re. csütörtökön érkeztek vissza Su­­boticára. Útjuk nem járt eredmény­nyel, a kormánynál nem tudtak ered­ményt elérni. A városi tanács már hónapokkal ezelőtt felterjesztést intézett a pénz­ügyminisztériumhoz, . amelytől a színház felépítéséhez anyagi támo­gatást kért. olymódon, hogy a sub­­venciót a julius-augusztus-szepíem­­beri költségvetési tizenkettedbe ve­gyék fel. A pénzügyminisztériumtól akkor erre vonatkozólag kapott is ígéretet a város, azonban a városi tanács kiküldöttei most mégis arról győződtek meg. hogy az Ígéretet nem váltották be a város kérelmé­ről megfeledkeztek. Most már késő volt a személyes intervenció is. mert a költségvetés-tizenkeítedről szóló javaslat már elkészült. így a főispán és főmérnök tárgya­lásai már inkább arra irányultak, hogy a színház restaurálásához kért összegnek az októberi költségvetés-j be való felvételét biztosítsák, amire megint határozott ígéretet kaptak. Mivel azonban a színháznak újjáépí­tése 5—6 millió dinárt igényelne, nincsen sok kilátás arra, hogy a kor­mány olyan nagy összegű támoga­tást adna. hogv a város ezt már a maga erejéből kiegészíthetné a szük*> séges összegre. Ezzel kapcsolatban különben egy érdekes uj terv is felvetődött. Rés-j taurálni akarják a tűzvész által el- j pusztult -Ja,lakat és pótolni a beren­dezést. a színháznak fölépítésétől pe­dig most eltekintenének. A költségek így legfeljebb csak egy millió dinárt tennének ki, am’t állami segítséggel már könnyebben teremthetne elő a város és az igy ideiglenesen átala­kított színház mégis sokkal jobban megfelelne hivatásának, mint a jelen-, légi színházterem. Franciaország «j jóvátétel! feltételei Az uj belga kormány megalakulásáig elhalasztják a jóvátételi döntést A párisi lapok közlése szerint Hestvoy be!ga_ követ tanácskozáso­kat folytatott Poincaréval, aki a ta­nácskozások után Barthouval a jó­vátételi bizottság elnökével és Focit marsallal folytatott megbeszélése­ket. A Matin szerint Páris-Londoii és Brüsszel között ez idő szerint vég­bemenő szóbeli érintkezés ouszián a további tárgyalások utjának egyen­­getésére való, amelyek azonban csak akkor fognak megindulhatni. ha megalakult az aj belga kormány. Az emberi jogok ligája a Ruhr-megszállás eiien Parisból jelentik: Az emberi iogok ligájának ülésén tüntettek a Ruhr­­megszállás ellen. Több francia kép­viselő beszédet mondott, amelyben elítélte a francia kormány szank­cióit. Vincent képviselő kijelentette, hogy a Ruhr-megszállás a béke és a francia jóvátétel temetője. Anglia a várakozás álláspontján Londonból jelentik: Beavatott po­litikai körökben agy tudják, hogy az angol kormány e héten már aligha lesz abban a helyzetben, hogy a né­met javaslatra nézve végleges állást foglaljon, mert be kell várnia, mig Franciaország és Belgium között létrejön az egységes állásfoglalás, ezt pedig a brüsszeli kormányválság hátráltatja. A munkáspárt vezérei a »Times« szerint a napokban a Ruhr-vidckre utaznak, hogy jelentést tegyenek a helyzetről. Franciaország feltételei Londoni jelentés szerint a francia kormány jóvátételi tervezete azt tartalmazza, hogy Franciaország milyen garanciákat követel a német jóvátételre. A tervezet szerint ga­ranciaképpen szükség van Német­ország vámbevételeinek, vasutasnak és ipartelepeinek ellenőrzésére, kü­lönösen a Rajna-Ruhr-vasutak nem­zetközi igazgatására. Franciaország hajlandó a Ruhr-megszállást a do­logi szolgálatok technikai felügyele­tére változtatni, ha Németország a Ruhr-ellenállást nem erősiti. A le­tartóztatottaknak amnesztiát ad, ha azok kötelezik magukat, hogy nem igyekeznek megakadályozni a tech­nikai bizottság ellenőrző munkáját. Végül Franciaország hajlandó Né­metországnak moratóriumot adni. Á beutazási kérvények hónapokig hevernek elintézetlenül A jugoszláv vizűm megszerzésének nehézségei Magyarországról — Jugoszláviába való beutazást tudvalevőleg az nehe­zíti meg, hogy a budapesti követség nem ad addig vízumot a magyar út­levelekre. amig az útlevél tulajdono­sa beutazási engedélyt nem kap. A beutazási engedély iránti kérvényt a követségen kell beadni, amely azt továbbítja a külügyminisztérium ut­ján a belügyminisztériumhoz. A bel­ügyminisztérium azután a kérvényt véleményezés céljából megküldi azon városi, illetőleg községi ható­sághoz, - amelynek területére akar a külföldi utas beutazni és ezen véle­ményezés után ugyanezen az utón megy vissza a kérvény a követ­ségre. Ez az ut már maga is rendkívül hosszadalmas és körülményes. Azonban ehhez járul még az is. hogy egyes hatóságoknál nagyon lassan intézik el a beutazási engedélyek I iránt benyújtott kérvényeket. A leg­utóbbi hetekben több olyan suboticai lakos, aki hozzátartozóját, vagy va­lamely üzletfelét várja Magyaror­szágról, megsürgette a beutazási en­gedély elintézését a belügyminiszté­riumban. ahol azt a meglepő választ adják az érdeklődőknek, hogy hóna­pok óta nem érkezett vissza Suboti­­cáról a belügyminisztériumba egyet­len véleményezés céklából leküldött kérvény sem. Utána jártunk az ügynek és meg­állapítottuk. hogy. a suboticai rend­őrségen hónapok óta hevertek a be­utazási engedély iránti kérvények elintézetlenül a detektív-osztályon. A múlt héten intéztek el erélyes uta­sításra egyszerre mintegy három­száz ilyen kérvényt, amelyek féléve hevertek valamelyik Íróasztal-fiók­ban. Ez az oka annak, hogy Magyar­­országról nem tudnak az utasok át­jönni Jugoszláviába, aminek gazda­sági kárát csakúgy látja itt is az egész ország kereskedelme, mint Magyarországon. Nehéz volna hinni, hogy Karaka­­sevics Gábor rendőrfőkapitány, aki annyira vigyáz a rendőségen a fe­gyelemre, tudott volna erről a ha­nyagságról. amit egyes alárendelt közegek tanúsítanak és ezért remél­hető. hogy erélyesen fog rendet te­remteni a beutazási kérvények el­intézésében. „T©bH imllio dináros kár“ A monopol-igazgatóság feljelentése Az állami egyedáruságok igazgatósága — a monopoldirekció — hivatásánál fogva aligha tartozik a népszerűbb hi­vatalok közé. Ezt áz intézményt szidják ha nincs dohány, ha a cigaretta drága és ha rossz, ha a gyufát elkobozzák, vagy ha a cigaretta papír vastag. . . . Szóval épen elegen szidják. A közönség előtt talán nyer népsze­rűségben a monopol-direkció, ha itt megirjuk, hogy ez a népszerűtlen intéz­mény mennyire vigyáz az állam pénz­ügyi érdekeire. Néhány nappal ezelőtt a szuboticai rendőrfőkapitánysághoz megkeresés ér­kezett a monopoligazgatóságtól, amely­ben az áll, hogy a Bácsmegyei Napló az állami egyedáruságnak s igy közvetve az államnak néhány millió dinár kárt okozott s ez alapon az eljárás megin­dítását kérte. Mikor a feljelentésről hallottunk, — bevalljuk — megrémül­tünk. Igaz, hogy szerkesztőségünk egy két tagja az utóbbi időben lemondott a dohányzásról, de biztos tudomásunk szerint ezeket elhatározásukban egészen más okok vezették, nem az a bűnös szándék, hogy az államnak kárt okoz­zanak. Az ő elhatározásuk sokkal inkább arra vezethető vissza, hogy az utóbbi időben mindinkább elkorcsosul m barát­ság és a szívélyesség dicső erénye és mindrittkább a cigarettával vagy szi­varra! való megkinálás nemes szokása. Azt hisszük nera járunk távol az igaz­ságtól, ha feltételezzük, hogy e szép tradíció kimúlásában anuak is része van, hogy a monopol-direkció az utóbbi idő­ben mindgyakrabban emeli a dohányne­­müek árát. Azt is hajlandók voltunk férfiasán bevallani, hogy vannak köztünk olyanok, akik a rágyújtáshoz tamadochot használnak, de alig hisszük, hogy ezzel több millió dinár kárt okoztunk volna a monopol-igazgatóságnak, mert hiszen a tamadochot ezek is gyufánál gyújtják meg. Erek átgondolása után igazán nem tudhattuk, hogy mivel, hogy és miként okozhattuk ezt a több milliós kárt. A feljelentés elolvasása aztán felvilágosí­tott bennünket. Ebben az áll, hogy a pénzügyminisztérium május 18-án ren­delte el a dohányáruk árának a feleme­lését, az erről szóló bizalmas rendelet május 20-án érkezett le az egyedárusá­­gok igazgatóságához. A rendeletet — a feljelentés szerint — a Bácsmegyei Napló ez évi 135-ik számában idő előtt kö­zölte a hivatalos titok elárulásával, a mi által alkalmat adott arra, hogy a dohányárusok készleteik nagy részét el­A külföldi útlevéllel — különösen rejtsék, ami által az államot több millió dináros kár érte. Eltekintve attól, hogy vitatható, hogy erkölcsös-e, ha az állam a már eladott, kifizetett s raktáraiból kiszállított áru árát utólag felemeli, a Bácsuiegyei Napló inkriminált 135-ik száma május 22-ikén reggel jelent meg, amikor az árfeleme­lést már végrehajtották, amikor tehát már nem volt alkalmuk az árusítóknak a készleteiket elrejteni s május 22-ikén mi azt a dohányárjegyzéket publikáltuk, amit május 21-én maga a monopol-igaz­gatóság tett közszemlére. így foszlott szét az a legenda, hogy mi vagyunk a jugoszláv Kopinics Jenő, aki az államkincstárnak több millió di­­nárnyi kárt okoztunk. Mindezt persze a monopol-igazgatóság- is megállapíthatta volna, ha megnézi annak a bizonyos 135-ös számú Bácsmegyei Naplónak a megjelenési dátumát. . . . Ha a többi feljelentésében is ennyire alapos ez a direkció. . . CIRKUSZ ra ©s Megkerül a száznegyven millió — Saját tudósítónktól — Illetékes helyről azt az értesülést nyerjük, hogy a szeáznegyven millió korona, amelyet a vakmerő rendőrségi besúgó elsikkasztott, hamarosan hiány nélkül megkerül. A detektívek nyomo­zása ugyan mindezideig nem járt ered­ménnyel, azonban néhány nappal ezelőtt jelentkezett a főkapitányságon egy 10 zálomgerjesztő külsejű fiatalember, aki kijelentette, hogy ha a rendőrség min­denben kezére jót, akkor nyomravezeti a Kopinits-ügyben a detektiveket. — Lopinits Jenő orvostanhallgató va­gyok, — mutatkozott be, amikor a de­­tektivfőnökj aki első pillantásra isme­rősnek találta, személyi adatai iránt ér­deklődött^ —• Nem Kopinics? — gyanakodott a nyomozás vezetője. —. A világért sem, hiszen Kopinics a tolvaj neve, én csupán Lopinics vagyok, uraim, Lopinics. •— De a hasonlóság, — kiváncsi rko­­dott a detektivíőnök — ön feltűnően ha­sonlít Kapinicsra___ — Elárulok egy titkot, — súgta erre Lopinics a kiváió szimatu rendörtjszt­­viselő fűiébe — másodunokatestvérek vagyunk. Ezt olyan meggyőző hangon jelentette ki, hogy a detektivíőnök minden aggo­dalma egyszeriben eloszlott. Melegen kezet szorított a fiatalemberrel, aki min­den különösebb izgalom nélkül így szólt: — Ma este fél nyolckor itt lesz a száznegyvenmillió. — Nagyszerű, — mondotta a detek­tivíőnök — legyünk pertu-barátok. Szer­vusz, kérlekalássan. — Szervusz, kérlekszépen. Hát amit mondtam megmondtam___ — Tudomásul vettem, kérlek. Paran­csolsz talán detektiveket? — Nem, nem, — tiltakozott Lopm'cs — igazán fölösleges lenne őket fárasz­tani. Majd csak egyedül intézem el a dolgot, ilyen bagatell ügy miatt igazán nem érdemes akkora apparátust meg­mozgatni. A kétmillió dollár elfér az überciherem zsebébe.... A detektivíőnök összeráncolta szem­öldökét: — Kétmillió dollár? — Na igen. Ez a csalétek. Majd ha kézrekeritettem Kopinicset, akkor visz­­szaadom. —• Persze, persze. De tudod, ké/ lek, az összeg mégis kissé..., Lopinics összegombolta felöltőjét: — Ha talán nem biztok bennem. — mondotta hidegen — akkor nem alkal­matlankodom tovább— Ebben az e«et­­ben a száznegyvenmillió.... A detektivfönök megijedt: — Bocsáss meg, a világért sem akar­talak megsérteni.... rögtön intézkedem, hogy megkapd a dollárokat. Nyomban felhívta telefonon a Köz­munkák Tanácsát és intézkedett, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents