Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-22 / 166. szám
1923. junius 22. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. egy irredenta egyesület alakult, a melynek politikai előkelőségek voltak a tagjai és vezetői három Kovács testvér és Becker főhadnagy voltak. Ez az egyesület gyűjtésre kapott engedélyt, a vezetők azonban az összegyűjtött 10—12 millió magyar koronát elsikkasztották. Ebből az ügyből kifolyólag a rendőrség szerdán este tizenegy fiatalembert letartóztatott. akik valamennyien részesei voltak a kommiin bukása utáni atrocitásoknak és bűncselekményeknek és bele voltak keverve úgy a Reisjnann-féle)gyilkosságba, mint az Erzsébetvárosi Kör ellen elkövetett bombamerényletbe is. A tulajdonképpeni puccskísérlet ügyében ugyancsak tizenegyen vannak letartóztatva. A rendőrség megállapította. hogy Hamis 15-érc tűzték ki az első dátumot, amikor a puccspt végre kell hajtani. Junius 15-ike azonban elmúlott anélkül, hogy működni tudtak volna. Ezért elhalasztották a mccs végrehajtását akkorira. mikorra minden egyes referensük jelenteni fogja, hogy kezükben vannak az állami hivatalnokok. Jelentések szerint megállapítást nyert volna, hogy a vezérkar próbál megkörnyékezni előkelő rendőrségi embereket. ugyancsak próbálkoztak a posta és a katonaság előkelő embereinél, áe mindenütt refiit kaptak. Politikai programmiuk az volt, hogy mindent, ami vagyon, elszednek a tulajdonostól és diktatórikus utón akartak gondoskodni arról, hogy a magánvagyon szétosztást nyerjen. A suhoilcai simh.Áz sorsa Bizonytalan a kormány szubvenciója A suboticai színház felépítése ércekében megindított akció sein kecsegtet sok sikerrel.PletikoszitsAndrás dr. főispán-polgármester és Petrovics Koszta főmérnök, akik ebben az. ügyben Beogradban jártak, hogy a kormánytól szubvenciót eszközöljenek ki a színház újjáépítésére. csütörtökön érkeztek vissza Suboticára. Útjuk nem járt eredménynyel, a kormánynál nem tudtak eredményt elérni. A városi tanács már hónapokkal ezelőtt felterjesztést intézett a pénzügyminisztériumhoz, . amelytől a színház felépítéséhez anyagi támogatást kért. olymódon, hogy a subvenciót a julius-augusztus-szepíemberi költségvetési tizenkettedbe vegyék fel. A pénzügyminisztériumtól akkor erre vonatkozólag kapott is ígéretet a város, azonban a városi tanács kiküldöttei most mégis arról győződtek meg. hogy az Ígéretet nem váltották be a város kérelméről megfeledkeztek. Most már késő volt a személyes intervenció is. mert a költségvetés-tizenkeítedről szóló javaslat már elkészült. így a főispán és főmérnök tárgyalásai már inkább arra irányultak, hogy a színház restaurálásához kért összegnek az októberi költségvetés-j be való felvételét biztosítsák, amire megint határozott ígéretet kaptak. Mivel azonban a színháznak újjáépítése 5—6 millió dinárt igényelne, nincsen sok kilátás arra, hogy a kormány olyan nagy összegű támogatást adna. hogv a város ezt már a maga erejéből kiegészíthetné a szük*> séges összegre. Ezzel kapcsolatban különben egy érdekes uj terv is felvetődött. Rés-j taurálni akarják a tűzvész által el- j pusztult -Ja,lakat és pótolni a berendezést. a színháznak fölépítésétől pedig most eltekintenének. A költségek így legfeljebb csak egy millió dinárt tennének ki, am’t állami segítséggel már könnyebben teremthetne elő a város és az igy ideiglenesen átalakított színház mégis sokkal jobban megfelelne hivatásának, mint a jelen-, légi színházterem. Franciaország «j jóvátétel! feltételei Az uj belga kormány megalakulásáig elhalasztják a jóvátételi döntést A párisi lapok közlése szerint Hestvoy be!ga_ követ tanácskozásokat folytatott Poincaréval, aki a tanácskozások után Barthouval a jóvátételi bizottság elnökével és Focit marsallal folytatott megbeszéléseket. A Matin szerint Páris-Londoii és Brüsszel között ez idő szerint végbemenő szóbeli érintkezés ouszián a további tárgyalások utjának egyengetésére való, amelyek azonban csak akkor fognak megindulhatni. ha megalakult az aj belga kormány. Az emberi jogok ligája a Ruhr-megszállás eiien Parisból jelentik: Az emberi iogok ligájának ülésén tüntettek a Ruhrmegszállás ellen. Több francia képviselő beszédet mondott, amelyben elítélte a francia kormány szankcióit. Vincent képviselő kijelentette, hogy a Ruhr-megszállás a béke és a francia jóvátétel temetője. Anglia a várakozás álláspontján Londonból jelentik: Beavatott politikai körökben agy tudják, hogy az angol kormány e héten már aligha lesz abban a helyzetben, hogy a német javaslatra nézve végleges állást foglaljon, mert be kell várnia, mig Franciaország és Belgium között létrejön az egységes állásfoglalás, ezt pedig a brüsszeli kormányválság hátráltatja. A munkáspárt vezérei a »Times« szerint a napokban a Ruhr-vidckre utaznak, hogy jelentést tegyenek a helyzetről. Franciaország feltételei Londoni jelentés szerint a francia kormány jóvátételi tervezete azt tartalmazza, hogy Franciaország milyen garanciákat követel a német jóvátételre. A tervezet szerint garanciaképpen szükség van Németország vámbevételeinek, vasutasnak és ipartelepeinek ellenőrzésére, különösen a Rajna-Ruhr-vasutak nemzetközi igazgatására. Franciaország hajlandó a Ruhr-megszállást a dologi szolgálatok technikai felügyeletére változtatni, ha Németország a Ruhr-ellenállást nem erősiti. A letartóztatottaknak amnesztiát ad, ha azok kötelezik magukat, hogy nem igyekeznek megakadályozni a technikai bizottság ellenőrző munkáját. Végül Franciaország hajlandó Németországnak moratóriumot adni. Á beutazási kérvények hónapokig hevernek elintézetlenül A jugoszláv vizűm megszerzésének nehézségei Magyarországról — Jugoszláviába való beutazást tudvalevőleg az nehezíti meg, hogy a budapesti követség nem ad addig vízumot a magyar útlevelekre. amig az útlevél tulajdonosa beutazási engedélyt nem kap. A beutazási engedély iránti kérvényt a követségen kell beadni, amely azt továbbítja a külügyminisztérium utján a belügyminisztériumhoz. A belügyminisztérium azután a kérvényt véleményezés céljából megküldi azon városi, illetőleg községi hatósághoz, - amelynek területére akar a külföldi utas beutazni és ezen véleményezés után ugyanezen az utón megy vissza a kérvény a követségre. Ez az ut már maga is rendkívül hosszadalmas és körülményes. Azonban ehhez járul még az is. hogy egyes hatóságoknál nagyon lassan intézik el a beutazási engedélyek I iránt benyújtott kérvényeket. A legutóbbi hetekben több olyan suboticai lakos, aki hozzátartozóját, vagy valamely üzletfelét várja Magyarországról, megsürgette a beutazási engedély elintézését a belügyminisztériumban. ahol azt a meglepő választ adják az érdeklődőknek, hogy hónapok óta nem érkezett vissza Suboticáról a belügyminisztériumba egyetlen véleményezés céklából leküldött kérvény sem. Utána jártunk az ügynek és megállapítottuk. hogy. a suboticai rendőrségen hónapok óta hevertek a beutazási engedély iránti kérvények elintézetlenül a detektív-osztályon. A múlt héten intéztek el erélyes utasításra egyszerre mintegy háromszáz ilyen kérvényt, amelyek féléve hevertek valamelyik Íróasztal-fiókban. Ez az oka annak, hogy Magyarországról nem tudnak az utasok átjönni Jugoszláviába, aminek gazdasági kárát csakúgy látja itt is az egész ország kereskedelme, mint Magyarországon. Nehéz volna hinni, hogy Karakasevics Gábor rendőrfőkapitány, aki annyira vigyáz a rendőségen a fegyelemre, tudott volna erről a hanyagságról. amit egyes alárendelt közegek tanúsítanak és ezért remélhető. hogy erélyesen fog rendet teremteni a beutazási kérvények elintézésében. „T©bH imllio dináros kár“ A monopol-igazgatóság feljelentése Az állami egyedáruságok igazgatósága — a monopoldirekció — hivatásánál fogva aligha tartozik a népszerűbb hivatalok közé. Ezt áz intézményt szidják ha nincs dohány, ha a cigaretta drága és ha rossz, ha a gyufát elkobozzák, vagy ha a cigaretta papír vastag. . . . Szóval épen elegen szidják. A közönség előtt talán nyer népszerűségben a monopol-direkció, ha itt megirjuk, hogy ez a népszerűtlen intézmény mennyire vigyáz az állam pénzügyi érdekeire. Néhány nappal ezelőtt a szuboticai rendőrfőkapitánysághoz megkeresés érkezett a monopoligazgatóságtól, amelyben az áll, hogy a Bácsmegyei Napló az állami egyedáruságnak s igy közvetve az államnak néhány millió dinár kárt okozott s ez alapon az eljárás megindítását kérte. Mikor a feljelentésről hallottunk, — bevalljuk — megrémültünk. Igaz, hogy szerkesztőségünk egy két tagja az utóbbi időben lemondott a dohányzásról, de biztos tudomásunk szerint ezeket elhatározásukban egészen más okok vezették, nem az a bűnös szándék, hogy az államnak kárt okozzanak. Az ő elhatározásuk sokkal inkább arra vezethető vissza, hogy az utóbbi időben mindinkább elkorcsosul m barátság és a szívélyesség dicső erénye és mindrittkább a cigarettával vagy szivarra! való megkinálás nemes szokása. Azt hisszük nera járunk távol az igazságtól, ha feltételezzük, hogy e szép tradíció kimúlásában anuak is része van, hogy a monopol-direkció az utóbbi időben mindgyakrabban emeli a dohánynemüek árát. Azt is hajlandók voltunk férfiasán bevallani, hogy vannak köztünk olyanok, akik a rágyújtáshoz tamadochot használnak, de alig hisszük, hogy ezzel több millió dinár kárt okoztunk volna a monopol-igazgatóságnak, mert hiszen a tamadochot ezek is gyufánál gyújtják meg. Erek átgondolása után igazán nem tudhattuk, hogy mivel, hogy és miként okozhattuk ezt a több milliós kárt. A feljelentés elolvasása aztán felvilágosított bennünket. Ebben az áll, hogy a pénzügyminisztérium május 18-án rendelte el a dohányáruk árának a felemelését, az erről szóló bizalmas rendelet május 20-án érkezett le az egyedáruságok igazgatóságához. A rendeletet — a feljelentés szerint — a Bácsmegyei Napló ez évi 135-ik számában idő előtt közölte a hivatalos titok elárulásával, a mi által alkalmat adott arra, hogy a dohányárusok készleteik nagy részét elA külföldi útlevéllel — különösen rejtsék, ami által az államot több millió dináros kár érte. Eltekintve attól, hogy vitatható, hogy erkölcsös-e, ha az állam a már eladott, kifizetett s raktáraiból kiszállított áru árát utólag felemeli, a Bácsuiegyei Napló inkriminált 135-ik száma május 22-ikén reggel jelent meg, amikor az árfelemelést már végrehajtották, amikor tehát már nem volt alkalmuk az árusítóknak a készleteiket elrejteni s május 22-ikén mi azt a dohányárjegyzéket publikáltuk, amit május 21-én maga a monopol-igazgatóság tett közszemlére. így foszlott szét az a legenda, hogy mi vagyunk a jugoszláv Kopinics Jenő, aki az államkincstárnak több millió dinárnyi kárt okoztunk. Mindezt persze a monopol-igazgatóság- is megállapíthatta volna, ha megnézi annak a bizonyos 135-ös számú Bácsmegyei Naplónak a megjelenési dátumát. . . . Ha a többi feljelentésében is ennyire alapos ez a direkció. . . CIRKUSZ ra ©s Megkerül a száznegyven millió — Saját tudósítónktól — Illetékes helyről azt az értesülést nyerjük, hogy a szeáznegyven millió korona, amelyet a vakmerő rendőrségi besúgó elsikkasztott, hamarosan hiány nélkül megkerül. A detektívek nyomozása ugyan mindezideig nem járt eredménnyel, azonban néhány nappal ezelőtt jelentkezett a főkapitányságon egy 10 zálomgerjesztő külsejű fiatalember, aki kijelentette, hogy ha a rendőrség mindenben kezére jót, akkor nyomravezeti a Kopinits-ügyben a detektiveket. — Lopinits Jenő orvostanhallgató vagyok, — mutatkozott be, amikor a detektivfőnökj aki első pillantásra ismerősnek találta, személyi adatai iránt érdeklődött^ —• Nem Kopinics? — gyanakodott a nyomozás vezetője. —. A világért sem, hiszen Kopinics a tolvaj neve, én csupán Lopinics vagyok, uraim, Lopinics. •— De a hasonlóság, — kiváncsi rkodott a detektivíőnök — ön feltűnően hasonlít Kapinicsra___ — Elárulok egy titkot, — súgta erre Lopinics a kiváió szimatu rendörtjsztviselő fűiébe — másodunokatestvérek vagyunk. Ezt olyan meggyőző hangon jelentette ki, hogy a detektivíőnök minden aggodalma egyszeriben eloszlott. Melegen kezet szorított a fiatalemberrel, aki minden különösebb izgalom nélkül így szólt: — Ma este fél nyolckor itt lesz a száznegyvenmillió. — Nagyszerű, — mondotta a detektivíőnök — legyünk pertu-barátok. Szervusz, kérlekalássan. — Szervusz, kérlekszépen. Hát amit mondtam megmondtam___ — Tudomásul vettem, kérlek. Parancsolsz talán detektiveket? — Nem, nem, — tiltakozott Lopm'cs — igazán fölösleges lenne őket fárasztani. Majd csak egyedül intézem el a dolgot, ilyen bagatell ügy miatt igazán nem érdemes akkora apparátust megmozgatni. A kétmillió dollár elfér az überciherem zsebébe.... A detektivíőnök összeráncolta szemöldökét: — Kétmillió dollár? — Na igen. Ez a csalétek. Majd ha kézrekeritettem Kopinicset, akkor viszszaadom. —• Persze, persze. De tudod, ké/ lek, az összeg mégis kissé..., Lopinics összegombolta felöltőjét: — Ha talán nem biztok bennem. — mondotta hidegen — akkor nem alkalmatlankodom tovább— Ebben az e«etben a száznegyvenmillió.... A detektivfönök megijedt: — Bocsáss meg, a világért sem akartalak megsérteni.... rögtön intézkedem, hogy megkapd a dollárokat. Nyomban felhívta telefonon a Közmunkák Tanácsát és intézkedett, hogy
