Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-21 / 165. szám
'2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. junius 21. tett Milenkovics főszolgabíró h’ovi- Kanizsáról több álkim polgárt kiutasított Magyarországba. így nVagy János magyar nemzetiségű állam- \ polgárt is. Mikor a magyar hatóságok ezt az embert átvették, látván, hogy jugoszláv állampolgár, visszaküldték. A főbíró erre újra visszairányitotta, a magyarok megint nem fogadták be. Úgy játszottak vele, mint a lapkával. Az alkotmány tiltja a kiutasításokat, még akkor is. ha valaki tnagyar nemzetiségű. De nem csak magyarokat utasítanak ki, hanem szerbeket is. Így kiutasítottak egy Vujicsics nevű dobrovoljácot is. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ez a rendőrségi rendszer roszszabb, mint a magyar rezsim alatt volt. Janics (rád.): Botrány, hogy mint képviselő azt meri mondani, hogy a í rendszer rosszabb, mint a magyar-1 országi volt. Nem tudom, hogy jó-e) önnek a magyar rezsim, vagy nem, \ ' szégyen, hogy ön így beszél’) (Nagy zaj, a radikálisok tiitakoz-1 nak.) Setyerov: Uraim, az országban a> törvényeknek kell uralkodniok. Janics: Magyarországon a törve-i nyék uralkodtak, mikor az embe-1 reinket meggyilkolták? (Nagy zaj. | Néhány radikális magyarul: Éljen 1 nagy Magyarország!) Setyerov: Kérdem a belügynii-1 nisztert, miért nem hirdeti ki és \ miért nem hajtja végre a községi í választásokról szóló törvényt. Setyerov beszédét a demokraták megtapsolták, a radikálisok gúnyos magyar »Éljem« kiáltásokkal fogadták. A belügyminiszter válasza Vujicsics Milorad belügyminiszter azonnal válaszolt Setyefovner!:. Szerinte a Vajdaságra vonatkozó Vendeleteket még a demokrata bel- j ügy miniszterek adták ki és ő egyet" sem változtatott meg közülük és; újakat sem adtak ki. Semmi mást| nem csinált az utóbbihat hónap-! bar, mint azok az előbbi három í év alatt. A demokratáknak az a malheurjuk, hogy ezek a rendeletek megmaradtak és most ellenük is kihasználhatók. Ami a választási törvény kihirdetését ilieti, ezt az elődei mulasztották el. Hogy Ö miért nem hirdette ki, annak két oka van. Először azért, mert a törvény módot ad a belügyminiszternek arra, hogy a törvényhozó bizottsággal egyetértőén bizonyos változtatásokat eszközölhessen. Épen azt akarom, hogy ezeket a mostani kinevezett jegyzőket leváltsák és ne a miniszter nevezze ki őket, hanem a községi tanácsok válasszák őket. Ha lehetséges lesz a törvényhozó bizoítságban keresztülvinni a változásokat, az jelentékeny lépés lesz a törvényhozásban. A második ok amiért nem hirdettem még ki a javaslatot az, hogy a törvényt az uralkodónak alá kell írni. Ez az én véleményem, minthogy ez tisztán jogi kérdés, mielőtt nem rendezik nem lehet a király aláírása nélkül kihirdetni a törvényt. Ami pedig Setyerov többi kifogásait illeti, terjesszen be interpellációt a parlament elé és én ukker minden esetben vizsgálatot fogok indítani. Bjskovics képviselő is hasonló kérdést intézett hozzám Popov volt jegyző ügyében, akit azért függesztettem fel állásától, meri szabálytalanságokat követett el. Ötventagu küldöttség kérte a viszszahelyezését és én még nem tettem meg. A belügyminiszter beszéde után a parlament a belügyminisztérium reedkivüli hiteléről szóló törvényjavaslatot is elfogadja. Aztán áttértek a közegészségügyi minisztérium hitelének tárgyalására. A vitában Kremzsar klerikális és Moskovljevics földmivespárti vettek részt. Mindketten hangsúlyozták, hogy a hitel nagyobb része nem szolgálja a közegészségügy érdekeit. hanem a Lacroma-sziget megvásárlására van előirányozva, amire tulajdonképpen nem is volt szükség, mert a sziget a békeszeiződés értelmében Jugoszlávia tulajdona. A vita befejeztével az elnök az ülést bezárta. r Állampolgárság nélkül Az elutasított optálők sorsa Amióta hirt adtunk arról, hogy a2 opciós kérvények legnagyobb része elintézetlenül érkezik vissza Suboticára, azóta a városi főjegyzői hivatalban egymás kezébe adják a kilincset az érdeklődők, akik opciós kérvényük elintézése miatt aggódnak. A legtöbb érdekelt nem is tudott eddig arról, hogy kérvénye a belügyminisztériumból visszaérkezett. Most sürgősen megindult a hajsza az illetőség megszerzése napjának igazolására. Amint a tapasztalatok mutatják, ennek az igazolása majdnem leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A városi hatóság -ugyan a legnagyobb jóakarattal kezeli ezt a kérdést és támogatja az opíálókat a szükséges adatok megállapításában, azonban még is csaknem lehetetlenné teszi ezt a munkát az a körülmény, hogy a városnál nem áil rendelkezésre olyan adat. amelyből meg lehetne állapítani, hogy melyik napon szerezte meg valaki az itteni illetőséget. A gyakorlatban a városi hatóság csak annak igazolására szorítkozik, hogy mikor költözött a kérvényező Suboticára. Ha hozzájárult a közterhek viseléséhez — ami a .városi adóhivatal feljegyzéseiből a legtöbb [esetben már megállapítható — úgy pontosan a beköltözés napjától szá- I mitott négy év után első napot tekintik itteni illetékessége megszerzésének időpontjául. Még. súlyosabb azonban annak a mintegy húsz suboticai optálónak a helyzete, akiknek kérvényét a belügyminisztérium visszautasította. A városi tanács ugyan nem foganatosít ezek ellen semmiféle rendszabályt és sző sincs az elutasítottak kiutasításáról, azonban ezeknek a helyzete mégis egészen bizonytalan. A városi tanács a belügyminisztérium^ intencióinak megfelelően ezeket idegen állampolgároknak tekinti, igy ezeknek most egyáltalában nincs semmiféle állampolgárságuk. Pedig vannak ezek között olyanok is. akiket már besoroztak az S. H. S. hadseregbe. Ezeknek a helyzete csak az állampolgárságról szóló törvény megalkotása után fog tisztázódni, azonban ez még hosszú időt vehet igénybe és addig mindenütt a helyi hatóságok belátásától és jóindulatától függ a visszautasított optálók helyzete. A suboticai .városházán erre vonatkozólag azt az információt adták munkatársunknak, hogy az elutasított optálókat — ha külföldi állampolgároknak tekintik is őket. mégis az idegenekkel szemben előnyben fogják részesíteni és indokolt.esetekben adnak részükre jugoszláv utle-. velet is. ‘ . Az uj termés előtt . . , mentsék a vrsaci Bortermelési a fenyegető kajasztróiától. annál is inkább, mert ezeken, a vidékeken valósággal kulturális szőlőművelést űznek, ami iskolapéldája lehetne az ország szőiőgazdálkodásának. A legutóbb Beogradban járt kiiluottségnek a kereskedelemügyi miniszter azt a választ adta, hogy minthogy ö nem segíthet a vrsaci szőlősgazdák helyzetén, dobják ki a szőlőtőkéket és helyébe hasznos terményeket, búzát, kukoricát vessenek. A kereskedelemügyi minisztervalószinüleg nem ismeri a vrsaci környéknek talajviszonyait, meri máskülönben nem adta voftia azt a tanácsot. Vrsac vidéke ugyanis legnagyobb részt hegyes vidék, anová csaknem lehetetlenség gabonát elvetni és learatni. Egyedül szőlőtermelésre alkalmas, mert a tennésf puttonyokban könnyen le lehet szállítani a völgyekbe. Délszerbiában most intenziven foglalkoznak a szőlőtermeléssel, ai mely azonban most még nagyon kezdetleges stádiumban van. A kormán" a délszerbiai szőlőtermelőkfiek nem csak szállítási kedvezményeket ad, htmem anyagilag is támogatja őket és minden módon arra törekszik, hogy a délszerbiai szőlőművelés minél jobban fejlődjön, Úgyszintén a dalmát vidékeken na*" szállítási kedvezményekben részesülnek a termelők, ami lehetővé teszi a borexportot. Egyedül Vrsac az a hely, ahol lassankint teljesen tönkre teszik a szőlőművelést Tény az, hogy a vrsac-környéki bor a túltermelés miatt nagyrészt nem elsőrendű minőségű, de kiválóan alkalmas az úgynevezett »borösszeházasitásra«. Ha az édes vrsaci bort összevágják a savanykási ausztriai borral, a legjobb minőségű bor válik a vegyületből. A szőlősgazdák megpróbálták, hogy aü bort Ausztriába szállítsák és ott összevegyitve az osztrák borral hozzák forgalomba, azonban a literenkénti négy dinár szállítási díj mellett sehogysem találják meg ^ számításukat. Közepes termés várható — • az arató munkások — A ve Az időjárás, amelytől legjobban függ az emberek bora, búzája, békessége, az utóbbi időben meglehetősen eltért a természet rendiétől. A júniusi hónapban eddig ácrilisi szeszéllyel változott az idő: hol viharos eső, hol jégverés vonult végig a Vajdaság területén erősen befolyásolva a terméskilátásokat, amelyek egyes helyeken megjavultak, másutt pedig észrevehetőleg .leromlottak. Az időjárással kapcsolatban, hogy a terméskilátásokról tiszta képet nyerjünk, kérdést intéztünk a gazdákhoz, akik a vajdasági vetések jelenlegi állásáról a következőket mondották: * A gabonanemüek általában nem sínylették mag az időjárást. A júniusi esők sok helyűt javítottak is a búzatermésen, nem beszélve a kukoricáról, amely ezidöszermt igen jól áll. Vannak azonban vidékek, amelyeknek csak igen kevés jutott ki az esőből, ahol a szárazság miatt csökkentek a terméskilátások. A jégverések szintén nagy kárt okoztak a gabonanemüekben, különösen a Bánátban, ahol emiat a vetések korántsem állnak olyan jól, mint a bácskai részen. A Tiszán-innen átlag jó közepes termést várhatunk. Bánátban azonban az idén jóval rosszabb lesz a termés. mint tavaly volt. A munkáskérdés — mondották informálóink — ebben az évben, akárcsak tavaly, nem okoz gondot a gazdáknak. Mindenütt bőven áll rendelkezésre munkaerő; hiányról nem lehet panaszkodni. A munkások általában ugyanolyan bér Kenyér néíMll maradnak seci szőlőtermelők gondjai rekért, vagy ugyanolyan feltételek mellett dolgoznak, mint a múlt esztendőben. Az aratómunkások, leszerződtetése megkezdődött. A gazdák e tekintetben sincsenek igen rósz helyzetben, mert mindenütt elég munkás jelentkezik aratómunkára. Szociális szempontból az a baj, hogy az aratómunkások egy része nem tud munkát kapni a földbirtokokon. Egyes vidékeken ugyanis a minisztérium rendelete következtében — amely megtiltja, hegy az aratómunkások egyik községből átszerződjenek egy másik községbe, — sok munkás marad szerződés nélkül. akik nein mehetnek át azokra a vidékekre, ahol esetleg szükség volna rájuk. A hibás rendelet miatt ilyenformán csak fokozódik az idén a munkanélküliség, amely elsősorban a magyar földmunkásokra nehezédik. Veszélyben a vrsaci ( bortermelés Ha valaki örül a jó termésnek, a vrsaci bortermelők bizonyára nem örülnek annak, mert már évek óta nagy gondot okoz Vrsac környékén a jó bortermés. A szállítási nehézségek, a magas szállítási dijak lehetetlenné teszik a bor értékesítését és jelenleg is a termésnek 70 százaléka, mintegy háromezer vaggon bor vau raktáron Vrsucon és környékén. Vrsacon egy liter bor egyegy és fél dinárba kerül literenként, a szállítási álja u határig, Manborig négy dinár literenként. A vrsaci szőlősgazdák többször kérelmezték a kereskedelemügyi minisztériumban, hogy némi kedvezményeket kapjanak és .ezáltal valamennyire is megAz idei terméskilátások szintén 3 legjobbak, a .nagy bortermés azonban katasztrofális következménnyel fog járni, mert az edényekben még meg van a múlt évi bor és a szüretekre nem lesz elegendő üres edény. Az nem fizeti ki magát, hogy vrsaciak minden szüretre uj edényeket vásároljanak, csak azért, hogy s{ pincékben egymás hegyén-hátán álljanak évekig. A gazdák különben is már elvesztették kedvüket és nem is törődnek úgy a szőlőmiveíéssel, mint ahogy kellene, a minisztérium közömbössége miatt. Évek óta nem áldoznak a szőlőtermelés fejlesztésére, sőt igyekeznek minél kevesebb’ pénzt .fordítani a művelési munkálatokra is. így például, a szőlőir.unkások bérét az idén már pénz helyett borban fizették meg. Az ország többi vidékén a szőlőtermés szintén kedvezőnek ígérkezik: nagy bortermésre van kilátás mindenfelé. A kormánynak gondoskodni kellene még idejében a szállítások megkönnyítéséről és tehetővé tenni azt, hogy a bortermést külföldi piacokra szállíthassák el, meri ez nem csak a szőlőtermelőknek, hanem az ország közgazdasági fejlődésének is az érdeke. ABácsmegyeiNaplö 765 ik számához 1 Aki junius 30-ig ezeket a szelvényeket összegyűjti és beküldi, az V2 évi idő'-* tartamra baleset ellen 1000'— dinár erejég halál * l ;! 2500’— dinár érá éig rokkantság-----------------------------------------esetere a Rossija-Fo nőiére l biztosító és viszontbiztosító társaságnál díjmentesen biztosítva lesz
