Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-20 / 164. szám
1923. június 20. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3PT6t<räf. -\ Franciaország idézte elő a márka zuhanását A gazdasági katasztrófától a passzív ellenállás megszüntetését várják a franciák — Elkészült a válasz a német memorandumra A márka katasztrófája és Németország katasztrófája egy vonalon halad — és az angol lapok mára megállapítják, hogy a német valuta zuhanása szoros összefüggésben van a franciák megszálló politikájával. Az angol lapok azt állítják, hogy Franciaország azt az 500 milliárd papirmárkát. amelyet a Ruhr-területen a német birodalmi bankfiókoknál és a megszállott iparvállalatoknál lefoglalt. néhány nap múlva lömé nekben dobta piacra Newyorkban, igy legutóbb a múlt hét utolsó napján, hogy megadja a kegyelemdöfést a német valutának. A német pénzügyi helyzet tragikus Jeiiegf.1 fölötte jellemzően juttatja kifejezésre Havenstein birodalmi baukelnöknek az a nyilatkozata, hogy mig egyfelől minden német, aki csak teheti, igyekszik szabadulni a márkától, másfelől minden szociális kormányrendelkezés, amelyre a berlini kormány kényszerül, csak arra vezethet, hogy még inkább növelje az inflációt és siettesse a német pénz végső elértéktelenedését. Nyilvánvaló. hogy a márka katasztrófája kiüti a német kormány kezéből az utolsó eszközt, amely még képessé tette a passzív ellenállásra, mert semmiféle pénzügyi támogatást nem küldhet Berlin a megszállott Ruhrterületre az iparosoknak és a sztrájkoló vasutasoknak és egyéb állami tisztviselőknek, mihelyt a márka nem ér semmit. A franciák c tekintetben valóban elérték a kívánt sikert; kedden Ber- 1 iuben már 150.000 márkát adtak egy dollárért, Zürichben pedig 39.5 centimesre hanyatlott tízezer márka ára. úgy. hogy a német valuta ma az osztrák korona értékének a feléig hanyatlott vissza. Elkészült a francia válaszjegyzék Párisi jelentés szerint a belga miniszterek egyhangúlag hozzájárultak ahhoz a választervezethez, amelyet Poincaré a londoni memorandumra adni szándékozik. A választ még a belga kormányválság megoldása előtt elküldik. Újabb rendszabályok a Ruhr-vidéken Egy másik párisi jelentés arról ad hirt, hogy Degoutte tábornok a Ruhrvidéken két uj rendeletet adott ki. Az egyiknek értelmében még a belterületen is tilos a koksz-szdllitds, a másik rendelet szerint pedig az eddig ellenőrizetlen vasútvonalak is a katonai! hatóságok ellenőrzése alá kerülnek. Az utóbbi rendelet különösen az élelmiszer szállítmányok ellenőrzésére szolgál. Egy esseni jelentés szerint a Katerinberg—Stoppenberg közötti, va ■ ’amint a Gelsenkirchen—Bismarck- Hiitíe közötti vasútvonalon a franciák felszedték a vasúti síneket, hogy a vasúti forgalmat teljesen kezükbe kerítsék. , , A B. B. B. osztály főnőkének ezek a nyilatkozatai végre világosságot teremtenek a homályos és aggasztó esetekben és alkalmasak az érdekeitek megnyugtatására. Kívánatos volna azonban, értsék ezeket a legilletékesebb helyről jövő intelmeket és magyarázatokat és hagyjanak fel az eddig nem minden alap nélkül gyanakodó érdekelt polgárok felesleges ijesztgetésével és nyughogy a helyi hatóságok is meg- toianitásával. Városokat temet el az Etua lávája Az olasz király a katasztrófa színhelyén A lávafolyam tovább terjed — Milánóból jelentik: Az Etna újabb kitörése óriási pánikot okozott a környező helységekben. Coin niában körültekintő intézkedéseket tettek a menekülők első segélyezésére. Szicília valamennyi városában segélyvonatokat szerelnek fel a menekülők biztonságba helyezésére. Különösen Mensa és Pressa helységeket fenyegeti veszély. A lávafolyam három irányban halad előre. Római jelentés szerint az olasz király kedden reggel különvonaton Nápolyba utazott, ahol hadihajó várja, amelyen Catániába megy s be fogja járni a katasztrófa által sújtott vidékeket. Messinából jelentik, hogy a lávafolyam hihetetlen gyorsasággal ierjed tovább, a föld gyomrából félelmetes morajlás hallatszik és a kilövellő lávát lángnyelvek és gomolygó füstfeiiegek követik. Zaffarana helységet elbontotta a lávafolyam. Kedden reggel a tüztenger már csak 175 méternyire volt Cerro vasútállomástól. Lingua Glossa körül a Palermoból küldött műszaki katonák hatalmas évkot ástak és védősáncot emeltek, hogy a lávatömeg útját: Calatabianotól délre Alcantara folyó irányába a tenger felé lehessen terelni. A lávafolyam azonban olyan hatalmas, hogy valószínűleg el fogja önteni Lingua Glossát. — A fenyegetett helység népe hétfőn a magasan fekvő vasútállomás előtt elterülő fensikon gyülekezett, szabad ég alatt istentiszteletet tartott, majd egyházi zászlók alatt processzióban ment szent Egidius templomába. Lingua Glosséban már egy lélek sincs, a lakoság az Alcantara folyón túl északra vándorolt el és a hegytetőkön keresett menedéket. A demokraták deklarációt terjesztettek Újabb hivatalos magyarázat az elutasított optálók sorsáról a parlament elé A parlament megszavazta a külügyminisztérium hitelét A vajdasági ügyek a belpolitika előterében Idegen állampolgároknak tekintik, de nem utasítják ki az elutasított optáiókai Az opciós kérvények kedvezőtlen elintézése még mindig nagy nyugtalanságban tartja az érdekelteket, annál inkább, mert a kiutasítás veszélye fenyegeti azokat, akiknek opciós kérvényét bármilyen okból elutasította a belügyminisztérium. A Bácsmegyei Napló közölte ugyan a belügyminisztériumi BBB. osztály vezetőjének nyilatkozatát, amely szerint kiutasítástól senkinek sem kell tartania, az érdekeltek azonban ennek ellenére is tartanak attól, hogy az alantas hatóságok nem fognak minden esetben a nyilatkozat szellemében eljárni. Minthogy a nyilatkozat megjelenése óta a Vajdaság több városéba visszaérkeztek elintézetlen vagy végleg visszautasított opciós kérvények és minden egyes esetijén újból felmerült a kiutasítás veszedelme, beogradi munkatársunk ismét felkereste Alekszijevics Mita államtitkárt, a BBB. osztály főnökét, hogy felhívja figyelmét ezekre a jelenségekre, amelyek legutóbbi nyilatkozata ellenére is állandóan kisértenek. Alekszijevics Mita ez alkalommal felhatalmazta a Bácsmegyei Naplő-t ezeknek a kósza kiuíasitási híreknek kategorikus megcájolására és ismét a leghatározottabban kijelentette, hogy az elutasított optálókat nem fenyegeti a kiutasítás . veszedelme és ebből az ügyből kifolyólag senkit sem fognak az országból kiutasítani. Az elutasított optálók továbbra is az ország területén lakhatnak, zavartalanul, csakhogy ezentúl mint idegen állampolgárokat kezelik őket és a SHS. királyság állampolgárságát csak az állampolgársági törvény feltételei szerint szerezhetik meg. Azokról az opciós kérvényekről, amelyeket az illetőség megszerzése pontos dátumának megállapítása miatt küldtek vissza Szuboticára, a következő nyilatkozatot tette az államtitkár: — Ennek a körülménynek pontos megállapítására azért van szűk* ség, mert opcióra csak azoknak van joguk, akik még a trianoni békeszerződés életbe lépése előtt szereztek az ország területén községi illetőséget. Tudni kell tehát pontosan, hogy a kérvényező a békeszerződés ratifikálása előtt vagy után vétetett-e fel az illető község kötelékébe ? Az 1886. évi XXII. magyar törvény alapján ugyanis csak a békeszerződés életbe lépéséig lehetett községi illetőséget, illetve ezen a réven jugoszláv állampolgárságot szerezni. Ami azokat az opciós kérvényeket illeti, amelyeket olyan egyének nyújtottak be, akik még 1910 előtt szereztek az ország területén illetőséget, akiknek tehát az állempelgárságért nem is kellett volna folyamodniok, azoknak kérvényeit nem az állampolgárság megtagadásával utasították vissza, hanem csak mint felesleges kérvényeket küldték vissza az alsóbb hatóságoknak. Ezeknek a kérvényezőknek S. H. S. állampolgársága nem vitás. A parlament keddi ülésén folytatták a külügyi hitel javaslat vitáját. Az első szónok Kojics Dragutin radikális, a javaslat előadója védelmébe vette a kormánynak Bulgáriával szemben követett politikáját. Az ellenzék szónokaival polemizálva bizonyította, hogy a kormány nem járhatott el másképpen, mint ahogyan tette. Lázics Voja földmdvespárti bírálta ezután Nincsics külügyminiszter hétfői beszédét és kifogásolta az utólagos hitelek több tételét. Kijelentette, hogy nem lehet bizalommal a kormány iránt, amikor a külügyminiszter még tíz nappal a forradalom után se tud bizonyítékot produkálni a neuilly-i békeszerződés megsértésére vonatkozólag. Ezután felolvasta a párt nyilatkozatát, amely szerint Sztarnbulijszky a földmivesosztályért küzdött és annak a reményének ad kifejezést, hogy Jugoszláviában is a földmives-osztály kerül rövidesen uralomra. Setyerov Slavko (demokrata) a külügyi hiteleket bírálta. Kifogásolta elsősorban azt, hogy az utólagos hitelek kétszáz százalékkal nagyobb összevet tesznek ki, mint amennyi a külügyminisztérium részére a költségvetésben elő van irányozva. Szóvátette a bulgár kormánnyal szemben tanúsított gyenge és erélytelen külügyi politikát, majd a demokrata-klub következő deklarációját olvasta fel: A külügyminiszter válaszának meghallgatása után a bulgáriai erőszakos kormány változás ügyé ben a parlament megállapítja : 1., hogy a külügyminiszter saját magára vállalta azt a kötelezettséget, ami a bolgár királyság kormányát illetné, hogy bebizonyítsa — sikertelenül — miszerint a neuillyi békeszerződés nincs megsértve és hogy ezáltal az SHS. királyság kormánya nem a mi, hanem Bulgária érdekeit képviseli; 2., hogy a külügyminiszter súlyos vádat emelt országunk ellen a preventív háborúkról szóló elméletével és államunknak Ausztriával való összehasonlításával, — olyan vádat, a mely nem felel meg a történelmi igazságnak, mert Ausztria épen akkor készített elő preventív háborúkat, amikor nem a saját, hanem Szerbia vitális érdekei voltak megsértve; 3., hogy a kormány nem tette meg a szükséges intézkedéseket országunk életérdekeinek védelmére és nem gondoskodott róla, hogy a neuillyi szerződést és a nisi megegyezési valóban életbe léptessék, hanem habozásával lehetővé telte, hogy Bulgáriában megerősödjék egy olyan kormányzat, amely ideológiájánál és vezetőinek személyiségénél fogva nem nyújt biztosítékot a Balkán békés fejlődésére. Ezekből az okokból nem hagyhatjuk jóvá Pasics ilyen politikáját és nem szavazhatjuk meg a külügyminisztérium utólagos és rendkívüli hiteleit. A határozat felolvasása után Nincsics azonnal válaszolt. Kijelentette, hogy Setyerovnak a hitelekre vonatkozó megjegyzései minden komolyságot nélkülöznek. A demokrata-klub határozatában foglalt vádakat visszautasította. A parlament Nincsics beszéde után a hiteljavaslatot elfogadta, majd rátért.a belügyi hitelek megvitatására. Elsőnek Anasztavjevics demokrata szólt a javaslathoz, aki különösen a délszerbiai viszonyokat bírálta. Tyirkovics radikális szintén a délszerbiai állapotokkal foglalkozott főképpen a tisztviselők áthelyezésének kérdésével, amelyben