Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-03 / 147. szám

ünnepi szám — 16 oldal — Ara: 2 dinár

ossmammmBsaa

%;■ ül ? »fi

a aIV. évfolyam

Szuhotica, VASÁRNAP 1923. junins 3.

147. szám

Kegjeicidfc minden reggel, ünnep után és hétfőn (tőiben TELEFON SZÁRI i Kiadóhivatal 8-53, Szerkesztősé:; 5-10

Előfizetési ér negyedévre 135 dinár

SZEKKESZTÉSÉGt Kralja Alcxacára-tiiica 4 síéin alatt Eir.dőltis'ata!« Kralja Aleiandra-alica 1 (Leíbaeh-palota)

Janks

gyönyörű Június, lője, virágok felruházója, ki érő magokét, a szent kenyérnek Ígéreteit ülteted a búza fölserdült szárába, aki bóditó illetőt lehelsz a nyíló virág szűz szirmei közé, aki színekkel harmatozod be a zsendülő mezőt, az ég kékjével, a tenger zöldjével és a boldogság rózsaszínével, aki meleg vagy, mint az asszonyunk ölelése és puha mint a kis gyerek csókja, szent, csudatévő Junius, hadd zengjen most téged ez az irás. A tévedések utjain botorkálunk mindannyian és botor fontoskodással tévesztjük össze a lényeget a látszattal, amikor azt hiszszük, hogy az emberi élet legnagyobb eseményeit politikusok szava, tudósok bölcsessége és hadvezérek tévedése teremti világra. S amíg magunkra nevelt alázattal ünnepeljük a magától értetődőt és térdre kényszeritett hódolattal köszöníjük az elíéveszthetetlení, megfeledkezünk «arról, hogy egy nyíló virág az élet pompázóbb nagyszerűségeit, magába szédítő titokzatosságét és megfejthetetlenebb miszticizmusát jelenti, mint a legkomplikáltabb gép, a legjobban célbataláló elmélet s legbravürosabban kiravaszkodott műremek. Zengő titok bújik meg a gyöngyvirág fürtjei közt, az emberi értelein kagylójával ki nem meríthető logika nyilatkozik meg abban a rendben, mely gyümölccsé neveli föl a feslö bimbót. Hegyeket hányhatunk fel sivó sivatagon, csatornákat vághatunk ki kapzsi Schylokkánt örök adósunknak az eleven földnek testéből, szekerünk elé foghatjuk az erőt, mely tenyere egyensúlyában tartja a naprendszer csillagait, mégsem lesz soha annyi erőnk, hogy egyetlen satnya fűszálban elősegítsük a bimbózás és a sejtoszlás sötét törvényeit attól az eleve elrendeltetéstöl, amit az örök hatalmak örök időkre, örök érvénnyel elrendeltek.

Az armú Virumque cano örök vezércikk témája helyett hadd csorduljon ki alázatunk megszentelt kelyhébői, őszinte, áhitatos és könnyesszavu magasztalása annak az örök istennek, amelyik fűben, fában, kőben, villámlásban és napsugárban árulja el örök hatalmát és mindenütt jelenvaló voltat. Ezt az istent, az öröktől fogva és örökkévaló urat csak az alázatunk odaadásával magasztalhatjuk. Ha patak partján lovat áldoztunk föl, ha kicsurgatott embervérrel becsteleniíették meg az áhitat helyét, ha első fübárányt, vért és velőt hordoztak ama Hatalmas elébe, vagy ha a megszépült és megtisztult keresztény vallás nem e világról való szimbólumaival mutatja be áldozatát,

egyformán azt a fölöttünk uralk alá szók érle- k?d ó Erőt, a bstelhetetlen szépségét, a magassagbeh Hatalmat ünnepeljük, az első okot és végső okozatot, a sziklát, honnan kiszökött a fejlődés patakja s az óceánt, hová befut a szélesen hömpölygő folyam. De az ember, aki saját magát fölkente a természet urának, holott csak reménytelen trónkövetelője lehet az élet határtalan birodalmának, az ember még az isten dicséretét is le akarja foglalni magának. Meg tud-e mérkőzni dobok pergése, orgonák zúgása és trombiták harsogása azzal a zenével, ami erdők zúgásából, viharok bömböléséből, villám csattogásából és tavaszi hajnalok szűz csöndjéből árad ki? Melyik szebb háza az istennek: a Szent Péter templom-e, vagy az, amelyiknek alapja a virágos rét, kupolája a sugárzó nap, mennyezete a kék ég és tapétája a biborfelhő? Mi kelt több és igazabb áhítatot, a tömjén füstje, vagy a végtelen óceánok sós iehellete ? Egyetlen rügy megasztalóbb dicsérete a fölöttünk és bennünk élőnek, mint az a gúla lenne, melyet az első embertől kezdve épített volna az emberiség, beleépítve a föld minden kövét, az értelem minden kigondolását s belekeverve csurgó vérét a kövek közé.

Junius, zengő szépségű, ömlő melegü, áldott ölü Junius, a szent élet szent forradalma vagy minden halál törvényével szemben. Fegyverzaj, férfidicsőség helyett megoldott sarukkal és dadogó szavakkal hadd zengjük most éldóimádkozó földreborulással a te dicséretedet, aki magad vagy a teremtő erő, a nyíló élet, a fogantaié ölelés, a föltakarózott titok, az örök szépség és örök vigasztalás. (id.)

A kormánydeklaráció asm elégítette ki

a pártokat

Kincsscs külügyminiszter hétfőn külpolitikai expozét mond Hivatalosan cáfolják Magyarország megszállásának tervét

A beogradi politikai helyzet szombaton teljesen a pénteki parlamenti kormánydeklaráció hatása alatt állott, amely felett a szkupstina szombati ülésén kezdik meg a vitát. A deklaráció a jelek szerint magát a radikális pártot is váratlanul érte, mert azt a kormány nem ismertette előzetesen a klub tagjaival. A nyilatkozat hatása általában nagyon vegyesnek mondható, mert nem elégíti ki teljesen egyik pártot sem és különösen azt kifogásolják, hogy a kormány nem fejtette ki álláspontját elég világosan és szabatosan sem külpolitikai, sem belpolitikai tekintetben.

Külpolitikai szempontból a deklarációnak az a jelentősége, hogy ezúttal szegezte le magát először nyíltan a beogradi kormány a francia álláspont mellett a német jóvátételi kérdésben. Eddig is világos volt ugyan, hogy az angolfrancia ellentétben a kisantant inkább Franciaország oldalán áll, de ilyen nyíltan még a kisantanthoz tartozó állomok kormányainak egyik nyilatkozatából sem derült ez ki, mint éppen a pénteki beo gradi kormánynyilatkozatból.

A kormány deklarációjának ez a része számos kombinációra adott alkalmat politikai körökben, főleg abból a szempontból, hogy a kisantant esetleg a maga szomszédaival szemben is ugyanolyan eljárást akar tanúsítani, mint Franciaországnak és Belgiumnak Német

Erre nézve különböző pozitivabb hírek is terjedtek el pénteken és szombaton az egyes pártkörökben Munkatársunknak azonban alkalma volt hivatalos helyen meggyőződni arról, hogy ezeknek a híreknek egyelőre semmi alapjuk nincs és megszálláshoz hasonló akcióra a kormány ezidőszerint nem gondol.

Kétségtelen, hogy a pénteki kormánynyilatkozat erősen befolyásolja gróf Bethlen magyar miniszterelnöknek a kisantant fővárosaiba és így Bsograába is tervezett látogatását. Erre nézve egyébként hivatalos körökben kijelentették hogy Bethlen ezideig még nem jelentette be hivatalosan látogatási szándékát, sőt még tudakozódás sem történt a magyar diplomácia részérői a beogradi külügyminisztériumban, hogy milyen fogadtatásban részesítenék Bethlent. Nem valószínű azonban, hogy ha most állnának elő Bethlen látogatásának tervével, hogy a magyar miniszterelnök túlságosan barátságos fogadtatásra számíthatna, különösen azért, mert a kisantant jóvátételi igényeit mind erősebben kezdi hangoztatni és a Magyarországnak nyújtandó kölcsönhöz is csak azzal a feltétellel járult hozzá, hogy annak jelentékeny részét a készpénzbeli jóvátételi fizetésekre fogja felhasználni.

Az ellenzéki pártok körében nincsen nagyon' megelégedve a

országgal szemben folytatott ak- kormány deklarációjának külpoliciőja. tikai részével, mert abban sem

az olaszországi tárgyalásokról, sem a magyar kérdésről részletes nyilatkozat nem történt. Ennek tulajdonítható, hogy Nncsics külügyminiszter már valószínűleg a vita első napján, hétfőn, részletes külpolitikai expozét fog tartani, amit az egész politikai közvélemény nagy érdeklődéssel vár.

Ami a deklaráció belpolitikai részét illeti, a pártok legnagyobb része ezt sem tartja elég világosnak. Különösen a demokraták hangsúlyozzák ezt a véleményüket. A demokratáknál mindamellett meglehetősen kedvszó benyomást keltett az a körülmény, hogy a kormány egy szóval sem említi, hogy hajlandó volna az alkotmány revíziójára. Ezzel szemben a föderaüsta pártok körében — amint a klerikális párt egy vezetője munkatársunk előtt kijelentette — éppen abban látják a deklaráció belpolitikai értékét, hogy nincs benne említés a vidovdáni alkotmányról és az ahhoz való ragaszkodásról, úgy, hogy ezzel a kormány nyitott ajtót hagyott az esetleges revízió felé is.

Nagyon jellemző ebben a tekintetben az ellenzéki muzulmánpárt vezetőjének, Mehmed Spahonak a deklarációról tett nyilatkozata, aki a következőket mondotta :

— A deklaráció teli van szavakkal, de kevés bennük a tett. Mindaz, amit a kormány felhoz a deklarációban, nem áll összhangban a kormánynak sem korábbi, sem mostani működésével. Egyetlen szóval sem említi a kormány, hogy ,a zagrebi megegyezéssel szemben milyen magatartást fog tenusitani. Ez jellemző, tekintettel azokra a nyilatkozatokra is, melyeket néhány miniszter tett és amelyekből arra lehetne következtetni, hogy a kormány letagadja ezt a megegyezést. Pedig ebben a megegyezésben, amint azt a radikális delegátusokkal együtt kiadott kommüniké is bizonyítja, semmi másról • nincs szó, mint az országnak a törvényesség és alkotmányosság szellemében való igazgatásáról. A muzulmán párt ellenzékiségének hevessége — fejezte be nyilatkozatát Spaho — a kormánynak Boszniában folytatott politikájától függ és természetes, hogy ennek a deklarációnak alapján nem szavazhatunk bizalmat a kormánynak.

Demokrata részről azt a kifogást emelik a deklaráció ellen, hogy a kormány túlságosan nagy pro* grammot tűzött ki maga elé és nem lesz ideje ennek a programúinak megvalósítására. Az előterjesztett javaslatok egyébként nem fognak elleniáilásra találni a demokraták részéről, mert legnagyobb részben még n radikálisdemokrata koalíció idejéből valók.